Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-27 / 98. szám

Táncosak r "Ä színpadra fekete vonala­kat rajzol a víz, amivel vé­gigöntözték. így is fel-felieb- ben a por, ahogy a három fiú lába dobban padlóján. Egy óra múlva kezdődik a Szekszárdi Táncegyüttes pró­bája. A háttérben most az üres nézőtér feketéllik, a ze­ne magnetofonról jön. Három fiú félig utcai ruhában vala­mit próbálgat. Elhallgat a zene, a tánco­sok is megpihennek. Kevés olyan csoporttal ta­lálkozni, aminek táncosai ilyen meggyőződéssel, természetes jókedvvel és belső tartással táncolnak, mint ők. Ember- sics Lászlón — azaz a néző­térről csak úgy tudjuk, hogy egy zömök, göndörkés szőke hajú fiatalemberen — a jó­kedv, energia, átélés különö­sen látszik. Először őt kerestem. Nagyon szabódott, aztán a próba előtti Időpontot adta meg a találko­záshoz. Ezért: tudta, hogy akkor a másik két táncos fiú is a színpadon lesz™- » Hutai Kázmér, Lénárt Géza, Embersics László — motyog­ják a nevüket. Tudják, mi érdekel, hallgat­nak. Mit magyarázzunk ezen, így van és kész — ül az ar­cokon, • Mire készülnek? Uj táncot próbál az együttes, és annak egyik részét megkísérlik saját maguk kidolgozni. Előző este még csak füttyszóra próbál­gattak, mára viszont találtak egy megfelelő magnószalagot. Az ezen lévő székely zenére próbálgatták a lépéseket, ami­kor benéztünk a színpadra. * Ä legrégebbi táncos közülük Hútai Kázmér. Hetedik éve jár próbákra, szerepelni. Hu­szonhárom éves, a kereske­delemben dolgozik. Embersics László négy és fél. Lénárt Géza négy éve táncoL Laci szakmunkástanuló, Géza gim­nazista. Mind a hárman a '„régi’* táncosok közé számíta­nak, mert akár a sportegye­sületekben, itt is „kidőlnek” az emberek egy idő után, el­viszi őket a továbbtanulás, a honvédség, a házasság... Mindig, a legidősebbeknek a legnehezebb: rájuk hárul a legkomolyabb, legnehezebb feladatok zöme. Legnehezebb feladatok? Ezek a legszebbek is: nem valószínű, hogy valamelyikük is bánná, hogy éppen ő kap­ta. .. Néhány éve még nem szá­mított divatos időtöltésnek a fiatalok körében a néptáncos­ság. Nem volt „menő” dolog, többek között azért, mert a néptánccsoportok vezetői sokáig színpadszerűtlennek tartották a fiúk hosszú haját, és aki a táncot választotta — az a rövid hajat is vállalta. Apróság, de sok fiatalnak el­vette a kedvét. Lénárt Géza: — Most már semmi „ciki” nincs a néptáncban. Úgy te­kintik a többiek, mintha én is sportolnék valamit. Van aki edzésre jár esténként, és pró­bára. A legutóbbi évek során a folklór egyre nagyobb rangot kapott, egyre divatosabb lett, elsősorban a fiatalok körében. Nemhogy kinevetik, de irigy- lik azokat, akik szeretik és értik a népművészetet. A táncházmozgalom is ezt igazolja. — Pesten, vagy máshol igen, de nem Tolna megyé­ben! — tiltakoznak a fiúk. — Az első táncház csak-csak, de a későbbiek már nem sike­rültek. Az együttes tagjai tán­colnak, a többiek pedig né­zik. Hiába hívjuk őket, hogy tanuljanak, táncoljanak, csö­könyösen őrzik a széküket, vagy csak vigyorognak, Gon­dolom, hogy gátlásosok, de vagy igyekezzenek feloldódni, vagy el se jöjjenek..J • Hogy lehet átélni azt a különös izgalmat, amit a ze­ne kelt? Mi kell ahhoz, hogy az ember boldog legyen, hogy táncolhat? Vagyis honnan a belső tartás, a természetes jókedv? — térek vissza ismét az alapkérdéshez. — Csak úgy lehet táncolni, ha az ember beleadja önma­gát minden lépésbe. Ha csak arra törekednénk, hogy töké­letesen eltáncoljunk valamit, ami egy koreográfiában sze­repel, akkor semmit sem ér­nénk el. Csak másolnánk. Mindenki azt táncolja, amit kell, de úgy, ahogy ő érzi... — mondja Laci. — Ezért jó a mi együtte­sünkben dolgozni. Néhányszor láttunk nagyobb, neves tánc- együtteseket próbálni, beszél­gettünk „profikkal”. Nem iri­gyeltük őket, mert ami ná­lunk elsősorban játék és aka­rat kérdése, az náluk veríté­kes munka. Jókedv nélkül. — véli Géza. — Senki sem jelentkezett közülünk hivatásos táncosnak. Pedig sokan vagyunk, akik­nek számára nagyon sokat jelent a tánc. Azt hiszem, minden emberben megvan a lehetőség, hogy valami a szen­vedélyévé váljon. Nekünk ez — a tánc. Nem tudom elkép-' zelni, mi lesz, ha egyszer majd abba kell hagynom... De mégsem kívánom „főfog­lalkozásnak”, hadd maradjon meg számomra annak, amit most jelent — teszi hozzá Hutai Kázmér. * ■ r: Ä magnót valaki közben be­kapcsolta és hangosra állítja, a folyosóról behallatszik a ne­vetés. Itt a táncpróba hiva­talos kezdete. A három fiú Önök megmutatták, hogy égy szabadságszerető és a leg­nagyobb mértékben bátor nép meg tudja törni a barbárság gonosz erőit, bármilyen hatal­masak ezek az erők. Közös győzelmünk alkalmából üdvö­zöljük a Szovjetunió népét és seregeit, s azok nagyszerű ve­zetőségét. örülni fogok, ha ön jónak látja tolmácsolni ezeket az ér­zéseket a harctéren levő pa­rancsnokaiknak.” Sztálin válasza Trumannak május 9-én: „Szívből köszönöm a hitleri Németország feltétel nélküli kapitulációja alkalmából kül­dött baráti üdvözletét A Szov­jetunió népei nagyra értékelik a baráti amerikai nép részvé­telét a jelenlegi felszabadító háborúban. A szovjet, ameri­kai és brit seregeknek a né­met rablók ellen vívott, s ezek teljes szétzúzásával és ve­reségével végződött közös harca népeink fegyverbarát­ságának nagyszerű példájaként kerül be a történelembe. Kérem a szovjet nép és a szovjet kormány nevében, hogy adja át az amerikai nép­nek és a bátor amerikai had­seregnek forró üdvözletünket és jókívánságainkat a nagy győzelem alkalmából.” 1945. május 9-én, a német kapituláció nyilvánosságra ho­zatala napján Churchill a kö­vetkező üzenetet küldi Sztá­linnak: „A brit nemzet üzenete a Vörös Hadseregnek és a szov­jet népnek. Szívélyes üdvözleteimet küldöm annak a ragyogó győ­zelmüknek alkalmából, melyet a területrablóknak országuk­ból való kiűzésével és a náci megy átöltözni, a többiek ké­szülődnek a. bemelegítésre. Kinn, . a művelődési ház előtt csoportokba verődve be­szélgetnek a fiúk, lányok. Egyikük-másikuk éppen olyan farmernadrágban, hasonló ingben, piros pulóverben, mint a három táncos. Ki tudja, ta­lán valamelyik művészeti csoport, vagy szakkör tagjai? Ki tudja, lehet, hogy ők is éppen ilyen szeretettel és hit­tel beszélnének vállalt felada­taikról? A táncosok közben egyre gyakorolnak, izzadva és pi­rulva dolgoznak a mosolyért — aminek fényét a nézőtér is élvezi — amit az átélés, az izmok fegyelmezett játékának öröme ad. VIRÁG F. E. i . Fotó: Komáromi zsarnokság szétzúzásával arat­tak. Erősen hiszem, hogy a brit és a szovjet nép barát­ságától és kölcsönös megérté­sétől függ az emberiség jövő* je. Itt. a mi szigethazánkban ma nagyon sokat gondolunk Önökre, és szívünk mélyéből kívánunk Önöknek boldogsá­got és jólétet. Azt akarjukj hogy annak a siralomvölgy­nek, amelyet együtt végigjár­tunk. minden áldozata és szén-1 védésé után most — az igaz barátság és a kölcsönös ro-' konszenv szálaival egybefűz- ve — a győzelmes béke ragyo-' gó napja alatt továbbra isi együtt haladhassunk.” Sztálin válasza ChurchillneH május 10-én: „Üdvözlöm Önt személyesen; a dicső brit fegyveres erőket és az egész brit népet, s szív­ből jövő jókívánságaimat kül­döm a közös ellenségünk — a német imperializmus — fölött aratott nagy győzelem alkal­mából. Ezzel a történelmi je-: lentőségű győzelemmel befeje­ződött a szovjet, brit és arhe^ rikai seregeknek Európa fel­szabadításáért vívott közös harca. Biztos vagyok benne, hogy a háború idején országaink közt kialakult baráti kapcsola­tok a háború utáni időszakban sikeresen és szerencsésen fej­lődnek majd tovább. Megbíztam londoni nagykö­vetünket, hogy tolmácsolja mindannyiuknak szerencsekí- vánataimat a kivívott győze­lem alkalmából, s legjobb kí­vánságaimat.” 1945. május 9-én Moszkvá­ban 1000 löveg 30 sortüzével köszöntik a Vörös Hadsereg hős csapatait. Karsai Elek: A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig (Részlet) Május 2-án egész Berlin a Szovjet csapatok kezére ke­rült. Hitler utóda, Dönitz nagy­admirális. még egyszer próbál­kozik: hátha az angolszászok vele inkább tárgyalnak, mint Hitlerrel. de ő is kénytelen tudomásul venni, hogy az angol—amerikai—francia— Szovjet koalíció csak teljes, feltétel nélküli megadást fo­gad el. Így kerül sor Reimsben. 1945. május 7-én hajnali 2 óra 41 perckor a fegyverszüneti egyezmény aláírására, melyen az angol—amerikai hadsere­get Bedell—Smith, a szovjet hadsereget Suszlaparov, a fran­cia, hadsereget Sevez képviseli. A feltétel nélküli megadás­ról szóló okmányt a német hadsereg főparancsnoksága nevében Jodl tábornok és Friedenberg tengernagy írja alá. A fegyverszüneti szerződés Szövege: „1. Alulírottak a német fő­parancsnokság nevében hozzá­járulunk a szárazföldi, tenge­ri és légihaderők feltétel nél­küli. . megadásához, a Vörös Hadsereg és a szövetséges ex- pedíciós haderők főparancs­nokságának rendelkezése sze­rint 2. Á német főparancsnok­ság haladéktalanul parancsot ad a német szárazföldi, tengeri és légi haderő valamennyi pa­rancsnokának. hogy 1945. má­jus 8-án. közép-európai idő­számítás szerint 23 óra 1 perc­kor a csapatok maradjanak azon a helyen, ahol éppen tar­tózkodnak, adják át minden fegyverüket és fegyveres fel­szerelésüket a szövetséges leg­főbb hadvezetőség megbizot- tainak, el ne pusztítsanak, vagy meg ne rongáljanak egyetlen vízi- vagy légijármű­vet. gépet vagy bármiféle har­ci felszerelést sem. 3. A német legfelsőbb had­vezetőség megfelelő parancs­nokokat köteles kinevezni, akik felelősséggel tartóznak azért, hogy a Vörös Hadse­reg és a szövetséges expedí- ciós haderő főparancsnokai ál­tal előírt parancsokat és ren­delkezéseket teljesítsék. 4. A jelen szerződés nem szolgálhat akadályuk hogy Németország számára az Egye­sült Nemzetek a későbbiek­ben megállapítandó új és a jelen okmányban foglaltak­tól független fegyverszünet, szerződést ne állapítsanak meg. 5. Abban az esetben, ha a német főparancsnokság vagy a haderő bármely része el­lene szegülne a jelenleg meg­állapított feltétlen megadás­nak, a Vörös Hadsereg és a szövetséges expedíciós had­erők parancsnoksága mind­azokat a büntető lépéseket megteszi, amelyeket szükséges­nek lát. 6.. A szerződés szövegét orosz, angol és német nyel­ven kell leírni, de további ér­telmezés szempontjából csak az orosz és az angol szöveg jöhet Számításba.” Másnap a kapitulációs ak­tus megismétlődött a szovjet főparancsnokságon is, itt né­met részről a fégyverletételi okmányt Keitel tábornagy ír­ja alá. 1945. május 8-án, 23 óra I perckor az európai hadszínté­ren megszűnik minden ellen­ségeskedés. Truman. Roosevelt utóda az elnöki székben, a következő üzenetet küldi Sztálinnak: „Most. amikor a szovjet—^ angol—-amerikai csapatok fel­tétel nélküli kapitulációra kényszerítették a fasiszta ag- resszorok seregeit, szeretném átadni önnek és ön által hős seregeiknek népünk és kor­mányunk forró üdvözletét. Mi igen sokra becsüljük azt a nagy szolgálatot, amelyet a hatalmas Szovjetunió a civili­záció és a szabadság ügyének tett

Next

/
Thumbnails
Contents