Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-27 / 98. szám
) Béliét és biztonságot Európának ! Önkritikus vállalatok A múlt év december 5-én tartott ülésén az MSZMP Központi Bizottsága megállapította: „az 1975. évi terv sikeres megvalósításának fontos feltétele, hogy váljék össztársadalmi üggyé gazdasági tartalékaink feltárása és hasznosítása. Enmek érdekében minden gazdálkodó és költségvetési szerv készítsen konkrét tervet” HA BEPILLANTUNK a miniszfiériuimolk közgazdasági főosztályára beérkezett vállalati takarékossági terveikbe, (kiderül, drága értékpapírokhoz jutott a népgazdaság. Azért állíthatjuk ezt ily bátran, mert tagadhatatlan tény, hogy & legtöbb vállalat komolyain vette a központi rendelkezést, lelkiismeretesen igyekezett saját rejtett tartalékait feltárni, hasznosításiukra intézkedéseket kidolgozni. Se szeri, se száma az ígéretes, ám kézenfekvő megoldásoknak, az olykor pofonegyszerű, mégis milliőkklkal kecsegtető elképzeléseknek... Hirtelenjében a közismert „bamazacskó akciót” említhetnénk: a Papíripari Vállalat okos elhatározással (s természetesen a szándék széles körű támogatásával) azt kezdeményezte, hogy ihizotnyos élelmiszercikkeket ne fehér, hanem hazai alapanyagból készült 'barna csomagolópapírban hozzon forgalomba a kereskedelem. Ez az újítás, igaz nem teszi vonzóbbá, szebbé a cu-, kor, rizs, só, stb. csomagolását, de ami a fogyasztók számára a legfontosabb: a zacskók tartalmának minősége nem változik. A vásárló tulajdoniképpen semmit nem veszít, a kereskedelem sem, hiszen köaszüikségleti cikkekről lévén sző, a cukorból, rizsiből, sóból ezután is annyit veszünk, amennyire szüksógünjic van, — függetlenül a zacskó színétől. Viszont mintegy negyvenmillió forintot nyer a papíripar, a népgazdaság, mivel takarékoskodhat az import cellulózzal. AZ ÉLELMISZERBOLTOK polcait szemlélve nyilvánvaló; a hasznos intézkedést dicséretes 'gyorsasággal mér általánosan megvalósították. Példát szolgáltatván; miként lehet a jó gondolatokat gyorsan, okosan cselekvésre váltani. Mert a kedvező jelek, ígéretes lehetőségek emlegetésekor aligha szabad erről — a tervezésnél semmivel sem lényegtelenebb — oldalról elfeledkezni. Agyonosópelt megállapítás ez, mégis érdemes ú jra és újra figyelmeztetni rá. Érdemes annak okából, hogy mindenki helyesen értse a takarékossági tervek elkészítése, nem egyszeri önkritika, nem kampányfeladat, ami* valahol ki lehet pipálni. Nem a fel- sőbbség megnyugtatására szánt vállalati lecke, amire a minisztériumok ráírják az érdemjegyet, s ezzel a dolog — ad acta — éKntéztetefct Mint ahogy az intézkedés lényegéből kitűnik: a tervek megfogalmazása inkább a szemlélet kialakításához, az ésszerű gazdálkodás alapjainak megteremtéséhez szándékozik kötelező apropót nyújtani. Az idei és a következő évék népgazdasági feladatai egyaránt sürgetik a gyorsan, s különösebb nekikés-zülődást nem igénylő intézkedéseket, csakúgy, mint a hosszabb távú, elmélyültebb elemzésen alapuló tervek kimunkálását. Olyanokat, amelyek talán; akkor is időszerűek lennének számunkra, fia inem következett volna be a világpiaci anyag- és energiahordozók árnövekedése, külkereskedelmi cserearányaink romlása. Éppen ezért még kevésbé, érthető az olyan vállalatok magatartása, amelyek magát a tervkészítést is szükségtelen fáradozásnak, muszáj önkritikának tekintették, s ennek bizonyosságára, — semmitmondó, formális válaszokat küldtek. Olyan általánosságokat, hogy: „teljes egészében kihasználjuk a munkaidőt, takarékoskodunk anyaggal, emberrel, .géppel, stb.” MI TAGADÄS, furcsa szemléletre következtethet az ember: e „tervék” készítői vagy nem, vagy félreértik a rendelkezés célját; netán lebecsülik mindazt, ami ez ügyben országos megmozdulást váltott ki, vált ki. Akárhogy forgatjuk .b dolgot; e formalitás közelebb jár a bürokratikus közönyhöz. mint a joggal elvárt felelős gazdálkodáshoz... Tény, ahol így fogalmaztak, ott. meglepődve látják mihamarabb: újból hozzá kell látni az . önvizsgálathoz, - újból mérlegeim kell saját lehetőségeiket, tartalékaikat.; Nem titok, — s talán ez a legékesebb bizonyíték, hogy nem jelentés- szaporításról van szól központi szerveinknél — a .-miriszté- rkrmok új tervek "készítésére kötelezik a semmitmondó, dór.*- mális válaszokat küldő vállalatokat Remélhetőleg ezúttal nem eredménytelen, ül.. . M. I. Gy. és hódolhat szenvedélyének, a festészetnek. Bár régi épületben lakott, nagyon tájékozott az új épületek fortélyaiban: mondja, hogy a negyedik emeletre kért lakást, mert innen á legszebb a kilátás, és nem áztatja be a csőrepedés a mennyezetet... Jó előre megismerkedett szomszédaival, mindhárman szeretik a csendet. Nem zavarják egymást hangos tévével rádióval. „Tisztelni kell a másikat, tapintatosnak lenni egymással — mondja —, és akkor szépen élhetünk.” A Tanárnő baloldali szomszédja Polcz Anna. Hatvannégy esztendős, nyugdíjas takarítónő. Még most is dolgozik régi munkahelyén, a mentőállomáson. de félműszakban. Az ő szobája is szépen berendezve, csak' éppen még nem lakik itt. Nem tudja egyszeriben birtokba venni a lakást, ami élete első önálló főbérlete... Idegességre panaszkodik, a munkahelyét emlegeti, ahol mindig megnyugtatták a tennivalók, az emberek. Nincs a városban rokona, de van Kató nővér, és Nyuszi néni — két barátnője, és annyi minden. Például a ház elé virágokat kell ültetni. Jövő héten már itt alszik; véglegesen birtokba veszi a lakást. Olvasni szeretne, pihenni, nézelődni az ablakból, nyugodtan élni. J A fiataloknál Csöndről itt sző sem eshet Gyereksírás és magnózene, ne- vetgélés, csörömpölés, ajtócsat- tanás és rádió hangja. Mintha a ház mozogna, pedig csak lakói vitálisak. Most különösen, mert a negyedik emeletről folyik a víz. A csapokból nem: a szerelők tüsténtkednek. A harmadikon az egyik lakás ajtajánál kis tócsa. Az ajtót álmos lány nyitja ki, felnéz a patakocskára, ami a mennyezetről a falon folyik és meglepődik... Egy másik ajtón különös felirat: „A kutya nem ugat, nem harap, csak eszik.” Amint kiderült, ez nem vicc: a kutyus- ka, „aki” Acél Judit tulajdona, tényleg nagyon szelíd. Most éppen Pesten tartózkodik, de Judit mutat róla fényképet. Magyar—angol szakos tanár, a kereskedelmi szakközépiskolában tanít, ö is a „fiatal szakember letelepítési program” révén kapott lakást. Huszonnégy éves, nagyon drága és rossz albérletben lakott idáig, amiért fizetésének majdnem a felét fizette. Lakása gyerekbútorokkal és szülői „örökségből” berendezve: minden van. ami szükséges, semmi sincs, ami fölösleges lenne. Judit most éppen mérges: a vízhiány miatt nem tudott zuhanyozni, a válaszfalakon réseket fedezett fel. a javítók viszont úgy vélték, hogy az nem hiba. attól még lehet itt lakni... Van más is. ami mérgesíti: nem örül például annak, hogy itt a házban — szerinte — túlságosan közvetlen a hangulat, hogy az embert mindenki tegezi, hogy ismeretlenek csöngetnek be, hogy megnézzék, hogyan rendezkedett be..- . ; Ä fiatalok garzonházának: többi lakója éppenhogy — a közvetlenséget szereti, s azt mondja, jó itt lakni mert másmilyen. mint a ..felnőtt’ házak. A garzonházban kaptak lakást olyan fiatal házasok is. akiknek még nincs gyermekük. Az nem igaz, hogy automatikusan három év múlva új lakást kapnak, az sem. hogy soha nem költzhetnek a tanács segítségével újba, de amint indokolt lesz — azaz ha gyermekük születik — beadhatják kérelmüket lakáscserére. Tóth Sándorék a második emeleten egyelőre ketten vannak. Sándor tűzoltó, felesége titkárnő. Garzonjukba egy mai tisztaszoba költözött: minden példás rendben áll, számtalan apró dísztárgy a polcokon, szekrényeken. a könyvek is mutatósán rendezve. Akkora a rend. hogy szinte el se hinni, hogy két ifjú ember lakik itt. A fürdőszoba és a konyha viszont fiatalos találékonyságot tükröz: lecsapható asztal az étkezésekhez. a zuhanyozótálra rakható rács a mosáshoz, polcok a rakodásra. Tóthék nem tekintik végérvényes lakásuknak a mostanit, de igyekeznek úgy berendezni, hogy igényeiknek, ízlésüknek mindenben megfeleljen, A többiek Ä szép fehér épületekben 138 lakás 138 otthon van. Kétszer ennyien jelentkeztek, hogy itt laknának. Tizenháromezer- ötszáz forintot fizettek lakáshasználatbavételi díj címén, két-háromszáz forint bért havonta. Meleget a központi fűtés ad. van hideg és meleg folyó víz, főzősarok és fürdőszoba. Al „másik” házban, ahol sok a 'nyugdíjas, bevezetik majd a Patyolat-akciót — azaz házhoz hozzák a tiszta ágyneműt a Patyolatból azoknak, akik ott mosatnak — jövőre, ha a 2500 adagos étterem elkészül, étkezdét rendeznek be a szárítóhelyiség helyén 1:. Hamarosan készen lesz a park a ház mögött. Megszokjá majd szemünk Szekszárd új épületét, ahogy lakói az élményt, hogy — lakásuk van. ^ yiRÁG F. ÉVA Sárközi festett bútorok A sárközi festett bútorokra tulajdonképpen:^ az a jellemző, hogy nein "sárköziek, hanem ; csäkf'itt készülnék: '— Decsen, a Népi Iparinűvészeti Szövetkezetben. Ahogy Gróh József elnök mondja, „a sárközi íz- lésyilág”-ot igyekeznek visszatükrözni a modern igényekhez alkalmazkodó bútorok, melyek sorában van szék, asztal, sa- rokpad. tálas. láda. előszobafal, sőt heverő és bárszekrény is. Tavalyelőtt, a gyártás kezdetekor mintegy 35,0 ezer, tavaly félmillió, az idén várhatóan 10—15 százalékkal magasabb forintértékben óülítamalk elő Decsen bútorokat, csak a belföldi piac számára. O. L Foto: G. K. 39 Farkas Lászlóné és Rácz Jánosné népi iparművész láda- > festés közben. Szállításhoz csomagolják a székeket. Fogyasztási szövetkezetek kitüntetése A Tolná megyei fogyasztási szövetkezetek elmúlt évi; munkáját értékelték, különös tekintettel a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny gazdasági, és politikai eredményeire. A KPVDSZ és a Belkereskedelmi Minisztérium Kiváló címmel tüntette ki a paksi ÁFÉSZ-t, ugyanakkor a minisztérium és a szakszervezet vándorzászlaját is elnyerte a paksi kollektíva. Kiváló szövetkezet címei nyert el a tamási, a dunaföldvári és a bonyhádi ÁFÉSZ. A bátaszéki ÁFÉSZ miniszteri dicséretben részesült. Az év legjobb takarékszövetkezete címmel a bá- Saszékit tüntették ki, Az ünnepségeket a Jövő héten tartják. Tamásiban szórni baton este tartották meg as ünnepélyes termelési tanács^ kozásfc J
