Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-23 / 94. szám

Moszkvai jubileumi kiállítás a A Videoton és a Hungarofrnct szalonai napja Ä moszkvai magyar jubi­leumi kiállítás kedden a Vi­deoton, valamint a Hungaro- fruct Zöldség-Gyümölcs Szö­vetkezeti Külkereskedelmi Vállalat szakmai rendezvé­nyeivel, továbbá Szabolcs­Szatmár megye és a Kárpá­ton-túli terület képviselőinek találkozójával folytatódott A Videoton szakmai napjá­nak vendégeit Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszter- helyettes, Gede András, a Vi­deoton igazgatója és Stan- czinger Sándor, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár igazgató­ja fogadta. A kiállítás megte­kintése után Asztalos Lajos pohárköszöntőjében méltatta a szovjet—magyar műszaki-tu­dományos együttműködés eredményeit. A miniszterhelyettes a szov­jet és magyar újságíróknak adott nyilatkozatában emlé­keztetett arra, hogy a magyar híradástechnikai ipar koope­ráció révén hozzájárul az SZKP életszínvonal-politikájá­nak megvalósításához, hiszen a Szovjetunióban igen nép­szerű kazettás magnetofonok­hoz magnetofonfejeket, a szí­nes televíziós készülékekhez pedig komplett alkatrész-kész­Ä megyei pártbizottság pro-' paganda- és művelődésügyi osztálya Lenin születésének 105. évfordulója alkalmából emlékplakettel jutalmazta azo­kat a propagandistákat, akik a legtöbbet tették a párt po­litikájának megismertetésé­ért. irv«»ii ■ i I ■■ .......... l eteket szállít. Ez utóbbi kap­csolat egyébként meghatározó jelentőségű a magyar színes televíziógyártás szempontjá­ból. Mivel a több tízezres nagyságrendű szovjet megren­delés nélkül a kis szériájú ha­zai gyártás rosszul kifizetődő és versenyképtelen lenne. A Hungarofruct szakmai bemutatójának vendégeit Ván­dor Ferenc kereskedelmi igaz­gató fogadta. A magyar kon­zervipar fejlődését bemutató rövid ismertetőjében méltatta azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújtott a szocia­lista mezőgazdasági üzemekés konzervipari létesítmények megteremtéséhez. A Hungarofruct és a Szo- juzplodoimport több mint két évtizede áll kereskedelmi kap­csolatban egymással. A ma­gyar vállalat összforgalmának 50 százaléka a Szovjetunióba irányul és eléri az évi félmil­lió tonnát. A magyar jubileumi kiállí­tás keretében kedden újabb két testvérmegye képviselői találkoztak: Szabolcs-Szatmár megye és a Kárpáton-túli te­rület baráti kapcsolatai 1950- ben alakultak ki és azóta szé­pen fejlődnek. A propagandistákat István József, a megyei pártbizott­ság propaganda- és művelő­désügyi osztályának vezetője köszöntötte, majd Király Er­nő, a megyei pártbizottság titkára adta át az emlékpla­ketteket a legkiválóbbaknak. Mm naha Kedden okinawai támasz­pontjáról titkos megbízatással Vietnamba indult egy ameri­kai tengeralattjáró-elhárító re­pülőgépraj. A Kyodo japán hírügynök­ség amerikai katonai forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy" a P—3 Orion típusú repülő­gépek „járőrtevékenységet” folytatnak majd a vietnami felségvizek fölött. Az ameri­kai 7. flotta kilenc hajója, köztük az Enterprise repülő­gép-anyahajó már ebben a térségben cirkál. SAIGON Két nagy erejű robbanás za­ja volt hallható kedden Sai­gonban. Megbízható források szerint a detonációk a főváros­tól 30 kilométerrel északke­letre lévő Bien Hoa-i támasz­ponton történtek és egy lőszer- raktár felrobbantásától ered­tek. BUDAPEST Lukács György születésének 90. évfordulója alkalmából tu­dományos emlékülést rendez­tek a Magyar Tudományos Akadémia filozófiai és Törté­nettudományi osztálya, vala­mint nyelv- és irodalomtudo­mányok osztálya közös rende­zésében. Az ülést — amelyen részt vett Korcsog András, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese, Mátrai László aka­démikus nyitotta meg, majd Szabolcsi Miklós .akadémikus mondott beszédet. MOSZKVA Moszkvában kedden Lázár Györgynek, a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsa el­nökhelyettesének, Magyar- ország állandó KGST-képvi- selőjének elnökletével meg­nyílt a KGST végrehajtó bi­zottságának 7L ülése. Az ülés résztvevői megvitatják a KGST soron lévő 29. ülésszaka szá­mára készített anyagokat. Emlékplakettel jutalmazták a propagandistákat Mély megrendüléssel és fáj­dalommal tudatjuk, hogy hosz- szan tartó, súlyos betegség után április 22-én elhunyt Kisházi Ödön elvtárs, a párt és a ma­gyar munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa, a Magyar Kisházi Ödön Budapesten, 1900-iban született Munkás- szülők .gyermeke, apja aszta­los, édesanyja dohánygyári munkás volt Édesapja korán elhunyt és hogy a család gond­jain enyhítsen, már gyermek­ként munkát vállalt A kistar- csai gépgyárban kifutóként dolgozott, majd a szerszám- esztergályos szakmát tanulta iki és ebben a szakmában dol­gozott 30 éven keresztül. Már fiatalon kapcsolatba ke­rült a munkásosztállyal. 1922- ban belépett a saociáldemok­Európa biztonsága r '„A szocialista országod — köztük hazánk — készek elvi engedmények nélkül, rugal­mas magatartással elősegíteni a megegyezést minden kérdés­ben, amely az európai biz­tonság alapelveit, az államok közötti együttműködést érinti. Azért dolgozunk, hogy mi­előbb sor kerüljön Helsinki­ben az európai biztonsági ér­tekezlet legfelsőbb szakaszá­ra a legfelsőbb szinten és földrészünkön egy új, jobb korszak kezdődjön”. — Ezek­kel a szavakkal foglalta ösz- sze a magyar külpolitika „alapállását” Kádár János, a Központi Bizottság XI. kong­resszuson elmondott beszámoz lójában. , \ Genfben ez a magatartás a mindennapos politikai harc közepette érvényesüL A Rue de Lausanne végén, a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet régi székházában dolgozik az európai biztonsági értekezlet. Van valami jelképes abban, hogy nem valamilyen pom­pás konferecia-teremben, ha­nem éppen a munkaügyi szer­vezet viszonylag kopár tár­gyalótermeiben folyik a meg­beszélés. Mert itt rendkívül kemény munka folyik, bár a kívülálló számára „csupán” kifejezésekről, vesszőkről fo­lyik a vita. Közelről nézve ez a birkózás szinte szürkének tűnik. Pedig nem kisebb dol­gokról van szó, mint arról, hogy a modem történelemben először létrehozzanak egy po­litikai magatartási kódexet földrészünk országai között. Az európai biztonsági érte­kezlettel kapcsolatban éppen ezért a türelem a leglénye­gesebb. Már a konferencia első szakaszában, Helsinkiben megszületett az alapelveket leszögező „Kék könyv”. Géni­ben 1973 szeptember óta — tehát másfél esztendeje — vitáznak 35 ország küldött­ségei arról, Jiogy miképpen kell tartalommal kitölteni a Helsinkiben meghatározott kereteket Ma már elmondhatjuk, hogy a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a kon­ferencia nyári, legmagasabb szintű lezárására vonatkozó igénye reálissá vált Ez nem mindig volt így. Hiszen 1969- ben a „Budepesti felhívás” után még azért is harcot kel­lett folytatni, hogy a konfe­rencia gondolatát egyáltalán elfogadtassák a vezető tőkés országokkal. Azt az igényt pedig, hegy az európai maga­tartás-kódex fontosságának megfelelően csúcstlálkozó zár­ja le a konferenciát — csak alig néhány hónapja fogad­ták el ugyanezek az orszá­gok. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a munka Genfben befejeződött volna. Hiszen a nyári csúcskonfe­rencia gondolatának felbukka­nása erőteljesebb tevékeny­ségre ösztönözte azokat az erőket, amelyek az utolsó pil­lanatokban is nehézségeket akartak gördíteni a megegy- gyezés útjába. A harc tehát Genfben nem ért véget, sőt ideiglenesen még élesedhet is — de ez már csak utóvéd- harc. A leglényegesebb, hogy a politikai magatartási kódex alapvető „tízparancsolatát” tartalmazó tíz alapelvből ki­lencet elfogadtak. Ebből nyolc már március vége felé készen állott. így a magatartási kó­dex szerves részévé vált az államok szuverén egyenlősé­ge; lemondás az erőszakról és az erőszakkal való fenyege­tőzésről; a határok sérthetet­lensége; az államok területi épsége; a viták békés rende­zése; a belügyekbe való be nem avatkozás; az emberi jo­gok tiszteletben tartása; a népek önrendelkezési joga. Március és április fordulóján még voltaképpen két kérdés­komplexum körül folyt a vi­ta. Az egyik a határok békés megváltoztatásának lehető­sége. E mögött a kérdéskomp­lexum mögött valójában az NSZK és bizonyos NATO- körök ama törekvése húzódott meg, hogy a már létrejött két- és többoldalú nemzetközi egyezmények ellenére „nyitott­nak” tekintsék a két német állam jövőbeli kapcsolatainak kérdését. Hosszas vita után végül olyan megállapodás született, hogy a békés ha­tármódosítás lehetősége az államok szuverén egyenlősé­gének alapelvénél kerüljön be az okmányba. Nyitott még, de megoldás» hoz közeledik az úgynevezett „bizalomépítő intézkedések” problémaköre, amely ugyan­csak a legfontosabb politikai napirendhez tartozik. Itt lé­nyegében összekapcsolták az európai biztonság politikai alapelveit bizonyos katonai jellegű bizalomépítő intézke­désekkel. Pontosabban; a nagy hadgyakorlatok előrejel­zésének ügyével. Miután a biztonsági értekezlet nem fog­lalkozik katona; kérdésekkel és ez az egyetlen lényeges pont, ahol kifejezetten kato­nai intézkedéseket igénylő döntésre volt szükség — a vita érthető módon igen he­ves volt. Ismét olyan helyzet alakult ki, hogy nem az elv, hanem annak megfogalmazása volt a vita tárgya. A nagy hadgyakorlatok előrejelzésé­vel elvbeo mindenki egyet­értett Ugyanakkor egyes nyu­gati küldöttségek olyan szél­sőséges megfogalmazásra töre­kedtek, amely már-már a ka­tonai hírszerzés igényeinek ki­elégítését jelentette volna, az­tán olyan kompromisszum körvonala bontakozott ki, hogy a nemzetközi határok viszonylagos közelségében és valóban jelentős erőkkel vég­rehajtott hadgyakorlatokat kell előrejelezni. A politikai napirendhez ké­pest, amely kilencven száza­lékban már elfogadott határo­zatokat tartalmaz — másod­lagos fontosságú a többi kér­déskomplexum (gazdasági együttműködés; kulturális, tá­jékoztatási, emberi kapcsola­tok; az értekezlet intézmé­nyesítése) vitája. Ez természe­tesen nem azt jelenti, hogy itt ne tárgyalnánk rendkívül lényeges és fontos kérdések­ről. Kiderült azonban, hogy az első, a politikai kérdése­ket tartalmazó napirendben való előrehaladástól függ az, ami a második, a harmadik, negyedik napirendi pont meg­beszélésein történik! Túlzott derűlátás és illúzió- kergetés nélkül is megálla­pítható, hogy befejezéséhez közeledik az európai konti­nens biztonsági kódexének létrehozása, amely lehetősé­get ad a szilárd biztonsági rendszer megalkotására. A szemünk előtt kibontakozó eredmény azért vált lehetsé­gessé, mert a Szovjetunió és a szocialista országok hajlé­kony és megegyezésre kész magatartást tanúsítottak — anélkül, hogy a szocializmust és szélesebb értelemben az európai népek közösségének érdekeit sértő elvi engedmé­nyeket tettek volna. (—í—«J Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának helyettes elnöke, or­szággyűlési képviselő, a Szak­szervezetek Országos Tanácsa Elnökségének és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. Kisházi Ödön elvtárs teme* tése április 28-án (hétfőn) 13 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pan­teonjában. Elhunyt elvtársunk barátait, munkatársai, elvtársai, volt harcostársai és tisztelői 14 órá­tól róhatják le kegyeletüket » temető fedett díszravatalozójá­ban. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÄCSA, A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÄCSA rate pántba. Minit' szakszerve­zeti hlzailimá és főbizalmi hatá­rozottam (képviselte a munkás­ság érdékeit, ezért korán fe­ketelistára került, és 1925 után 9 évig nem tudott a gyárakban elíhelyeakedmi, ainmak ekemére, hogy kiválóan képzett Szak­munkás volt. 1935-ben az Egyesült Izzó szervezett mun­kásainak határozott fellépésé­re törölték a feketelistáról és a gyár dolgozója lett, egészen a felszabadulásig. Vezető szerepet töltött be ® szakszervezeti mozgalomban: 1945—1948 között mint a szak­szervezett tanács elnöke és a Vasas Szakszervezet főtitkár­helyettese dolgozott. 1948—1952 között különféle vezető gazda­sági tisztségeket töltött be. 1955—56-tbam a SZOT főttitkár-. helyettese voűit , 1957 májusától 6 éven ál munkaügyi miniszterként tevé­kenykedett 1962-től haláláig az MSZMP Központú Bizott­ságának tagja, 1963-tól az El­nöki Tanács helyettes elnöke.' Több ciklusban országgyűlési képviselő volt. Utoljára 197 L április 25-én Vas megye 5. szá­mú választókörzetében válasz­tották meg képviselőnek.' Élénk közéleti tevékenysége során a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának tagjaként is munkálkodott. Tevékenységét az Elnöki Ta­nács számos magas kitüntetés­sel ismerte éL 1947-ben a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatát, 1960-ban a Munka Vörös Zászló érdem­rendet, 1967-ben Szocialista Hazáért érdemrendet, 1970-ben a _ Magyar Népköztársaság Zaszlórendj e első fokozatát kapta. (MTI) Felavatták a Tisza II. vízlépcső első öntözőfürtjét Az abádszalóki tenin Tsz.' határában kedden az OVH, a tervező és a kivitelező vállala­tok képviselőinek jelenlétében ünnepélyesen üzembe helyez­ték a Tisza II. vízlépcső ön­tözőrendszerének első öntöző­fürtjét. i' A több mint 26 millió fo-‘ rint értékű öntözőfürt a Nagykunsági Főcsatornából kiágazó, mintegy három kilo­méter hosszú magas vezeté­ken a Lenin Tsz 65Q hektárjá­ra szállítja a vizek ... Kisházi Ödön 1900—1975

Next

/
Thumbnails
Contents