Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-20 / 92. szám
A ,szocialista címért t Asszonyferigád Kisszékelyben A brigádnapló szép kiállítású könyv, de igazság szerint nem más. mint díszesebb formanyomtatvány. Első oldalról kiderül, hogy a simontomyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat „Április 4. nevet felvett brigádjának emlékeit tartalmazza. melynek tagjai szeretnék elérni a „szocialista” címet. A gyár innen 14 kilométernyire van. az üzemrész Kisszékelyben működik, az általános iskola épületének nagyobbik részében. Kisszékelyben felsősök nincsenek, ahogy ízes szóval mondják: „bekör- zesítették” őket. A megürült helyet okosabban hasznosítani bajos lett volna. Az üzemrész 1969. augusztus 1-én létesült, a lányok, de javarészt asszonyok 30 nap betanulási idő után kezdték meg a termelést. Havonta átlagosan 1000 sertésvelúr, juhnappa és marha- nappa férfi—női kabátot varrnak itt. A mintegy 30 dolgozóból tavaly június 27-én tizennyolcán határozták el. hogy brigádot alakítanak és kísérletet tesznek a szocialista cím elnyerésére. Túlnyomó többségük nyolc általános iskolai osztályt végzett, a rovatokban azonban többeknél ott a. múltat idéző bejegyzés: 6 általános + 3 ismétlő. Az időközbeni kilépések miatt tizenhatos létszámúvá apadt brigád átlagos életkora 41 év. Vezetőjük, Nagy Károlyné jól érzékelteti a változást, amit az ipari munkahelyek létesülése a község asszonyainak életében okozott. Korábban ingázóként Simontomyán dolgozott. az anyaüzemben. — Akkor naponta hajnali négykor keltem, ötkor indult a busz, 6-tól fél 3-ig dolgoztunk a gyárban. Ott kellékszabász voltam, havi 2300 forint körül kerestem. Hazafelé már siettem, mert a buszállomás benn van a falu közepén, a várnál, ami a gyártól jókora gyalogút és ki kellett lépni, hogy a 14,50-es indulást le ne késsé az ember. Közben anyám itthon főzött, felkészítette és elküdte a gyereket az óvodába, később az iskolába — most harmadikos. A fiammal foglalkozni csak a délutánra maradt házimunka, vasalás, stop- polás közben tudtam. Fél ki- lenc-kilenc felé kerültem ágyba. . *i. Most hatkor kelek, hétre besétálok vagy kerékpáron bejövök a munkahelyemre. Fél négyre végzünk, visszaúton elintézem a bevásárlást és már otthon is vagyok. Itt* mint mindannyiunknak. varrás a munkám. Valamivel kevesebb a kereset, de helyben van, a törődés elmarad, bőven megéri a különbséget. Így vannak ezzel a többiek is... Sokan korábban az erdő- gazdaságban az ég alatt végeztek nehéz fizikai munkát. Most jól fűtött teremben, fénycső-világítás mellett, gépeken dolgoznak. Részletek a brigád rövid múltjából: Az első egy kirándulás a vállalat által rendelt Panoráma autóbusszal Igalba, melyre a brigád „szívesen emlékszik vissza". Tavaly augusztus 31- én küldöttséggel képviseltették magukat a központi gyár új üzemrészének avatásán, amikor 2500 forint jutalmat kaptak. Augusztus 10—11-én a brigád két szakszervezeti aktivistája volt Szegeden és megnézte a „János vitéz”-t. Beragasztott levelezőlapok őrzik az Ausztriában. NDK-ban járt brigádtagok megemlékezéseit, egy esküvői meghívó és a fiatal pár képe családi eseményre emlékeztet. November 7-én másfél oldalas szöveg magyarázza meg a termeléssel kapcsolatos vállalásokat. Mindenki néhány óra többletmunka terhét vállalta: „Tesszük ezt azért is, hogy a kézimunkások létszámát se kelljen csökkenteni, mert ismerjük az ő helyzetüket is. Mind családanyák és szükségük van nekik is a keresetre, viszont a gépészi munkát, egészségi állapotuknál fogva nem vállalhatják A brigádnaplót forgatva megpróbáljuk eldönteni, hogy az a Schott Lázi néni. akit időnként felkeresnek, támogatnak, hány éves. Pergő vita után, miközben változatlanul berregnek a gépek, kiderül, hogy senki nem tudja. 65? 70? Elég annyi, hogy rászoruló. A felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére a brigád vállalta, hogy a betegség miatt hiányzók kieső termelését is pótolja, ezenkívül: „Társadalmi munkában vállaljuk, hogy a helyi önkéntes tűzoltótestület tagjai egyenruháját munkaidő után brigádunk rendben tartja és megadjusz- tálja.” Becsukva a brigádnaplót, egy anyagi természetű körkérdés. A családok a közelmúltban 2 hálószoba, 3 konyhai. 3 kombinált szobai garnitúrával. 5 hűtő-, mosógéppel és centrifugával, ugyanennyi televízióval. rádióval és lemezjátszóval gyarapodtak. Három csaÚj magnó, rádió, televízió A székesfehérvári VIDEOTON gyár a közelmúltban kezdte meg a Munkácsy Color elnevezésű színes televízió szalagszerü gyártását. A készülékből az év végéig 3 ezer darabot gyártanak. Ez az egyetlen hazai színes televízió, amely egyaránt veszi a Pál, illetve Secam szisztémával dolgozó televíziós adók által sugárzott színes műsort. így a Magyar Televízió adásai mellett vehetők színesben a jugoszláv és osztrák tévé-adók műsorai is. A napokban kerül az üzletekbe a Telstar elnevezésű kazettás magnetofonnal egybeépített hordozható rádió 'is. A készülék alapját a Sirius rádió képezi, melyet most magnetofonnal egészítettek ki. A 4600 forintért vásárolható berendezésből az idén 15 ezer darabot gyártanak Székesfehérváron, elsősorban a hazai kereskedelem számára. Iádba autó. egybe motorkerékpár került, sokan építkeznek, de ez utóbbiakkal kapcsolatban megjegyzik, hogy legyünk hívek a valósághoz, itt az ő biztos, ipari keresetük csak részszerepet kapott. Művelődésre, olvasásra elsősorban vasárnap van lehetőség, bár bajos lenne vitatni, hogy a Tv hétköznap is gyarapítja az ismereteket. Könyvtár-tagokról egyelőre még nem beszélhetünk. erről most folyik a szó. Csak azért, hogy egy számmal több kerüljön a könyvtári statisztikába, valóban nem érdemes beiratkozni. Többet akarnak. A központi értékelés szerint az Április ,4. brigád a megalakulása óta eltelt első félévben teljesítette vállalásait. Sokan akik korábban nem tudták, hogy mit jelent ipari munkásként. közösségben dolgozni, itt ismerték meg az ízét. A kis- székelyi aszonyok azonban nem bánnák, ha sűrűbben kapnának Simontornyáról látogatókat. Tizennégy kilométerről is az üzemhez tartozónak érzik magukat ORDAS IVÁN Éled a vásárváros Az esztendő első BNV-jét, a beruházási javak szakvásárát május 21—29. között rendezik. Az Albertirsai úti vásárvárosban már javában tartanak az előkészületek. A BNV főterén 5200 négyzetméteres könnyűszerkezetes csarnokot építenek a KIPSZER szakemberei. Képünkön: akrobataügyességet kíván a csarnok tetőszerkezetének összeszerelése. (MTI-fotó: Bara István felvétele — KS) ' Időben és jól dönteni ¥£ ettős, s egymástól el nem választható követelményként fogalmazódott meg a címben a sikeres^ vezetés, irányítás egyik lényeges ismérve. A döntéshozatal folyamatának tekintélyes irodalma van már, s bár a vezetés- tudomány ilyen irányú segítsége értékes, a döntést hozóknak — akár személyek legyenek, akár testületek — szükséges a gyakorlat iskolájában is tanulniuk, A gyakorlati tapasztalatok viszont arra figyelmeztetnek, hogy még sok az elsajátításra váró ismeret. Azt mondják, s van benne igazság, hogy sokasodó feladatok miatt a vezető „futószalagon gyártja” a döntéseket. Mert nemcsak a folyó ügyekben kell határoznia, hanem egyre gyakrabban abban is állást foglal, ami jövőbeni ügyek sorsát befolyásolja. A mennyiség azonban nem silá- nyíthatja a minőséget: a jó döntést mindig időben, alapos előkészítés után hozzák. Most már arra illik megadni a feleletet, mit értsünk az időben, s az alapos előkészítés fogalmán? A séma egyszerű: akkor születik időben a döntés, ha a hozzá szükséges ösz- szes feltételek — adatok, tények, elemzések — rendelkezésre állnak. Az alapos előkészítés pedig megkívánja a különböző nézetek demokratikus összevetését, a minden tényezőre kiterjedő mérlegelő figyelmet. Az életben persze mindez jóval bonyolultabb. Ám korántsem annyira, hogy lutrivá változtassa a döntés- hozatal folyamatát, \ z új beruházásról, az elavultat felváltó gyártmányról, a termelőberendezések cseréjéről sokféle ismeret megszerezhető, mielőtt kimondják azí igent vagy a nemet. Az ismeretek gazdagsága csakis úgv érhető el, ha minél több forrásból származnak, ha tehát az összegyűjtésük széles körű, demokratikus. Nem szükséges okvetlen mindenkit meghallgatni, de mindenki szavára kell figyelni, akinek móndandója van! Akadnak, akik sajnálják erre az időt. Azt tartják, majd a döntés után „kialakulnak a dolgok”. Veszélyes szemlélet! Sokféle gondunknak, bajunknak — így a beruházások késedelmes kivitelezésének, számítottnál nagyobb költségének, a gyártmánycserélődés lassúságának, az állóeszközök alacsony ki- használtsági fokának —- itt, az elhamarkodottan vagy éppen késve, de mindenképpen megalapozatlanul hozott döntésekben rejlik a forrása. Erre csak egyetlen példát. Nemzetközileg kétszer annyi időt használnak fel átlagosan a beruházások előkészítésére, mint hazánkban. Ugyanakkor a kivitelezés ideje felével, kétharmadával rövidebb! Ö I rvendetesen gyarapszik az időben hozott, helyes döntésekről tanúskodó esetek száma. Határidőre elkészült nagyberuházások, mint a Testvériség földgáz- vezeték első szakasza, az olefinmű, azt bizonyítják, hogy hatalmas értékű, vállalatok seregét megmozgató létesítményeknél sem boszorkányosság a döntések, döntéssorozatok alapos előkészítése. Igazolják ezt más, kisebb horderejű tények is. így a hűtőgépek, hűtőberendezések fejlesztése — a hazai erők és a licencvásárlás egyesítése —, a számítás- technikai iparág létrehozása, a bútoripar rekonstrukciója stb. Igaz, ellenkező előjelű példákat is sorolhatnánk, mert hiszen késve születtek meg a döntések a cementipar bővítésére — hosszú éveken át na«varányú importra kényszerültünk —, nem nevezhető sikeresnek egy új hazai dömpertípus kialakítása, s így tovább. Mind a jó, mind a rossz döntésekből okulni kell. Elsősorban arra választ keresni, a döntéshozatal előkészítésében mi történt, hogy jónak, illetve rossznak bizonyultak a gyakorlat vizsgáján az elhatározások. A hogy iparági, iparcso•r*‘ porti, ágazati értelemben szükséges ez az önvizsgálat — amire megkülönböztetett figyelemmel mutatott rá a párt XL kongresszusának határozata —, úgy elengedhetetlen a vállalatoknál is. Nemcsak azért, mert a döntések többségét ott hozzák — a saját tervkészítésből, a vállalati önállóságból következik ez —, hanem azért is,. mert ma még a termelőegységeknél a leggyengébb a döntéshozatal folyamatának határozott útja, módszere. S amire végképp alig jut figyelem, az a döntés végrehajtásának megszervezé-. se, ellenőrzése! Nem egyszer lehetünk tanú! annak, hogy az időben hozott jó döntések sem hozzák meg a remélt kamatokat, az eredmény elmarad a várttól. A miértre egyértelmű a felelet: mert nem szervezték meg kellő körültekintéssel a végrehajtást. Döntöttek, s úgy hitték, most már „sínen van az ügy”, minden további teendő megy magától, nem igényel semmiféle terelést, beavatkozást. S csak a félsiker, vagy éppen a kudarc bekövetkeztekor hökkentek meg: hiszen jól döntöttünk?! T| önteni, szervezni, ellenÍ,F őrizni: olyan hármasszabály ez, amelyet nem lehet mással helyettesíteni. E szabály nem korlátja, hanem iránytűje a vezetésnek, a döntést hozó személyeknek, testületeknek. Nagy a felelősségük, mert hiszen dönteni, igent vagy nemet mondani a következmények vállalását is jelenti. E teher súlya akkor csökken, ha alapos volt az előkészítés, szervezett a végrehajtás. Az ellenőrzés ilyenkor már csak kellemes számvetés: az eredmények, a sikerek összegezése, az újabb döntésekhez szükséges tanulságok felhasználása, j MÉSZÁROS OTTÓ I 1975. április 20,
