Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-20 / 92. szám

A ,szocialista címért t Asszonyferigád Kisszékelyben A brigádnapló szép kiállí­tású könyv, de igazság szerint nem más. mint díszesebb for­manyomtatvány. Első oldalról kiderül, hogy a simontomyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vál­lalat „Április 4. nevet felvett brigádjának emlékeit tartal­mazza. melynek tagjai szeret­nék elérni a „szocialista” cí­met. A gyár innen 14 kilomé­ternyire van. az üzemrész Kis­székelyben működik, az álta­lános iskola épületének na­gyobbik részében. Kisszékely­ben felsősök nincsenek, ahogy ízes szóval mondják: „bekör- zesítették” őket. A megürült helyet okosabban hasznosítani bajos lett volna. Az üzemrész 1969. augusztus 1-én létesült, a lányok, de javarészt asszonyok 30 nap betanulási idő után kezdték meg a termelést. Ha­vonta átlagosan 1000 sertés­velúr, juhnappa és marha- nappa férfi—női kabátot varr­nak itt. A mintegy 30 dolgozó­ból tavaly június 27-én tizen­nyolcán határozták el. hogy brigádot alakítanak és kísér­letet tesznek a szocialista cím elnyerésére. Túlnyomó több­ségük nyolc általános iskolai osztályt végzett, a rovatokban azonban többeknél ott a. múl­tat idéző bejegyzés: 6 általá­nos + 3 ismétlő. Az időköz­beni kilépések miatt tizenha­tos létszámúvá apadt brigád átlagos életkora 41 év. Veze­tőjük, Nagy Károlyné jól ér­zékelteti a változást, amit az ipari munkahelyek létesülése a község asszonyainak életé­ben okozott. Korábban ingá­zóként Simontomyán dolgo­zott. az anyaüzemben. — Akkor naponta hajnali négykor keltem, ötkor indult a busz, 6-tól fél 3-ig dolgoz­tunk a gyárban. Ott kellék­szabász voltam, havi 2300 fo­rint körül kerestem. Hazafelé már siettem, mert a buszállo­más benn van a falu közepén, a várnál, ami a gyártól jókora gyalogút és ki kellett lépni, hogy a 14,50-es indulást le ne késsé az ember. Közben anyám itthon főzött, felkészítette és elküdte a gyereket az óvodába, később az iskolába — most harmadikos. A fiammal fog­lalkozni csak a délutánra ma­radt házimunka, vasalás, stop- polás közben tudtam. Fél ki- lenc-kilenc felé kerültem ágy­ba. . *i. Most hatkor kelek, hétre be­sétálok vagy kerékpáron be­jövök a munkahelyemre. Fél négyre végzünk, visszaúton el­intézem a bevásárlást és már otthon is vagyok. Itt* mint mindannyiunknak. varrás a munkám. Valamivel kevesebb a kereset, de helyben van, a törődés elmarad, bőven meg­éri a különbséget. Így vannak ezzel a többiek is... Sokan korábban az erdő- gazdaságban az ég alatt vé­geztek nehéz fizikai munkát. Most jól fűtött teremben, fény­cső-világítás mellett, gépeken dolgoznak. Részletek a brigád rövid múltjából: Az első egy kirándulás a vállalat által rendelt Panorá­ma autóbusszal Igalba, melyre a brigád „szívesen emlékszik vissza". Tavaly augusztus 31- én küldöttséggel képviseltet­ték magukat a központi gyár új üzemrészének avatásán, amikor 2500 forint jutalmat kaptak. Augusztus 10—11-én a brigád két szakszervezeti ak­tivistája volt Szegeden és meg­nézte a „János vitéz”-t. Be­ragasztott levelezőlapok őrzik az Ausztriában. NDK-ban járt brigádtagok megemlékezéseit, egy esküvői meghívó és a fia­tal pár képe családi eseményre emlékeztet. November 7-én másfél oldalas szöveg magya­rázza meg a termeléssel kap­csolatos vállalásokat. Minden­ki néhány óra többletmunka terhét vállalta: „Tesszük ezt azért is, hogy a kézimunkások létszámát se kelljen csökken­teni, mert ismerjük az ő hely­zetüket is. Mind családanyák és szükségük van nekik is a keresetre, viszont a gépészi munkát, egészségi állapotuk­nál fogva nem vállalhatják A brigádnaplót forgatva megpróbáljuk eldönteni, hogy az a Schott Lázi néni. akit időnként felkeresnek, támogat­nak, hány éves. Pergő vita után, miközben változatlanul berregnek a gépek, kiderül, hogy senki nem tudja. 65? 70? Elég annyi, hogy rászoruló. A felszabadulás 30. évfor­dulója tiszteletére a brigád vállalta, hogy a betegség mi­att hiányzók kieső termelését is pótolja, ezenkívül: „Társa­dalmi munkában vállaljuk, hogy a helyi önkéntes tűzoltó­testület tagjai egyenruháját munkaidő után brigádunk rendben tartja és megadjusz- tálja.” Becsukva a brigádnaplót, egy anyagi természetű körkér­dés. A családok a közelmúltban 2 hálószoba, 3 konyhai. 3 kom­binált szobai garnitúrával. 5 hűtő-, mosógéppel és centri­fugával, ugyanennyi televízió­val. rádióval és lemezjátszó­val gyarapodtak. Három csa­Új magnó, rádió, televízió A székesfehérvári VIDEOTON gyár a közelmúltban kezdte meg a Munkácsy Color elnevezésű színes televízió szalagszerü gyártását. A készülékből az év végéig 3 ezer darabot gyártanak. Ez az egyetlen hazai színes televízió, amely egyaránt veszi a Pál, illetve Secam szisztémával dol­gozó televíziós adók által sugárzott színes műsort. így a Magyar Televízió adásai mellett vehetők színesben a ju­goszláv és osztrák tévé-adók műsorai is. A napokban kerül az üzletekbe a Telstar elnevezésű kazettás magnetofonnal egybeépített hordozható rádió 'is. A készülék alapját a Sirius rádió képezi, melyet most mag­netofonnal egészítettek ki. A 4600 forintért vásárolható be­rendezésből az idén 15 ezer darabot gyártanak Székesfehér­váron, elsősorban a hazai kereskedelem számára. Iádba autó. egybe motorkerék­pár került, sokan építkeznek, de ez utóbbiakkal kapcsolat­ban megjegyzik, hogy legyünk hívek a valósághoz, itt az ő biztos, ipari keresetük csak részszerepet kapott. Művelő­désre, olvasásra elsősorban va­sárnap van lehetőség, bár ba­jos lenne vitatni, hogy a Tv hétköznap is gyarapítja az is­mereteket. Könyvtár-tagokról egyelőre még nem beszélhe­tünk. erről most folyik a szó. Csak azért, hogy egy szám­mal több kerüljön a könyvtá­ri statisztikába, valóban nem érdemes beiratkozni. Többet akarnak. A központi értékelés szerint az Április ,4. brigád a megala­kulása óta eltelt első félévben teljesítette vállalásait. Sokan akik korábban nem tudták, hogy mit jelent ipari munkás­ként. közösségben dolgozni, itt ismerték meg az ízét. A kis- székelyi aszonyok azonban nem bánnák, ha sűrűbben kap­nának Simontornyáról látoga­tókat. Tizennégy kilométerről is az üzemhez tartozónak ér­zik magukat ORDAS IVÁN Éled a vásárváros Az esztendő első BNV-jét, a beruházási javak szakvásárát május 21—29. között rendezik. Az Albertirsai úti vásárvá­rosban már javában tartanak az előkészületek. A BNV fő­terén 5200 négyzetméteres könnyűszerkezetes csarnokot épí­tenek a KIPSZER szakemberei. Képünkön: akrobataügyes­séget kíván a csarnok tetőszerkezetének összeszerelése. (MTI-fotó: Bara István felvétele — KS) ' Időben és jól dönteni ¥£ ettős, s egymástól el nem választható köve­telményként fogalmazódott meg a címben a sikeres^ veze­tés, irányítás egyik lényeges ismérve. A döntéshozatal fo­lyamatának tekintélyes irodal­ma van már, s bár a vezetés- tudomány ilyen irányú segít­sége értékes, a döntést hozók­nak — akár személyek legye­nek, akár testületek — szük­séges a gyakorlat iskolájában is tanulniuk, A gyakorlati ta­pasztalatok viszont arra fi­gyelmeztetnek, hogy még sok az elsajátításra váró ismeret. Azt mondják, s van benne igazság, hogy sokasodó felada­tok miatt a vezető „futószala­gon gyártja” a döntéseket. Mert nemcsak a folyó ügyek­ben kell határoznia, hanem egyre gyakrabban abban is állást foglal, ami jövőbeni ügyek sorsát befolyásolja. A mennyiség azonban nem silá- nyíthatja a minőséget: a jó döntést mindig időben, alapos előkészítés után hozzák. Most már arra illik megadni a feleletet, mit értsünk az időben, s az alapos előkészítés fogalmán? A séma egyszerű: akkor születik időben a dön­tés, ha a hozzá szükséges ösz- szes feltételek — adatok, té­nyek, elemzések — rendelke­zésre állnak. Az alapos elő­készítés pedig megkívánja a különböző nézetek demokrati­kus összevetését, a minden té­nyezőre kiterjedő mérlegelő figyelmet. Az életben persze mindez jóval bonyolultabb. Ám korántsem annyira, hogy lutrivá változtassa a döntés- hozatal folyamatát, \ z új beruházásról, az elavultat felváltó gyárt­mányról, a termelőberendezé­sek cseréjéről sokféle ismeret megszerezhető, mielőtt ki­mondják azí igent vagy a ne­met. Az ismeretek gazdagsága csakis úgv érhető el, ha minél több forrásból származnak, ha tehát az összegyűjtésük szé­les körű, demokratikus. Nem szükséges okvetlen mindenkit meghallgatni, de mindenki szavára kell figyelni, akinek móndandója van! Akadnak, akik sajnálják erre az időt. Azt tartják, majd a döntés után „kialakulnak a dolgok”. Veszélyes szemlélet! Sokféle gondunknak, bajunknak — így a beruházások késedelmes ki­vitelezésének, számítottnál na­gyobb költségének, a gyárt­mánycserélődés lassúságának, az állóeszközök alacsony ki- használtsági fokának —- itt, az elhamarkodottan vagy éppen késve, de mindenképpen meg­alapozatlanul hozott döntések­ben rejlik a forrása. Erre csak egyetlen példát. Nemzetközileg kétszer annyi időt használnak fel átlagosan a beruházások előkészítésére, mint hazánk­ban. Ugyanakkor a kivitele­zés ideje felével, kétharma­dával rövidebb! Ö I rvendetesen gyarapszik az időben hozott, he­lyes döntésekről tanúskodó esetek száma. Határidőre el­készült nagyberuházások, mint a Testvériség földgáz- vezeték első szakasza, az ole­finmű, azt bizonyítják, hogy hatalmas értékű, vállalatok se­regét megmozgató létesítmé­nyeknél sem boszorkányosság a döntések, döntéssorozatok alapos előkészítése. Igazolják ezt más, kisebb horderejű té­nyek is. így a hűtőgépek, hű­tőberendezések fejlesztése — a hazai erők és a licencvásárlás egyesítése —, a számítás- technikai iparág létrehozása, a bútoripar rekonstrukciója stb. Igaz, ellenkező előjelű példá­kat is sorolhatnánk, mert hi­szen késve születtek meg a döntések a cementipar bőví­tésére — hosszú éveken át na«varányú importra kénysze­rültünk —, nem nevezhető si­keresnek egy új hazai döm­pertípus kialakítása, s így to­vább. Mind a jó, mind a rossz döntésekből okulni kell. Első­sorban arra választ keresni, a döntéshozatal előkészítésében mi történt, hogy jónak, illetve rossznak bizonyultak a gya­korlat vizsgáján az elhatározá­sok. A hogy iparági, iparcso­•r*‘ porti, ágazati értelem­ben szükséges ez az önvizsgá­lat — amire megkülönbözte­tett figyelemmel mutatott rá a párt XL kongresszusának határozata —, úgy elengedhe­tetlen a vállalatoknál is. Nem­csak azért, mert a döntések többségét ott hozzák — a sa­ját tervkészítésből, a vállalati önállóságból következik ez —, hanem azért is,. mert ma még a termelőegységeknél a leg­gyengébb a döntéshozatal fo­lyamatának határozott útja, módszere. S amire végképp alig jut figyelem, az a döntés végrehajtásának megszervezé-. se, ellenőrzése! Nem egyszer lehetünk tanú! annak, hogy az időben hozott jó döntések sem hozzák meg a remélt kamatokat, az ered­mény elmarad a várttól. A miértre egyértelmű a felelet: mert nem szervezték meg kel­lő körültekintéssel a végrehaj­tást. Döntöttek, s úgy hitték, most már „sínen van az ügy”, minden további teendő megy magától, nem igényel semmi­féle terelést, beavatkozást. S csak a félsiker, vagy éppen a kudarc bekövetkeztekor hök­kentek meg: hiszen jól döntöt­tünk?! T| önteni, szervezni, ellen­Í,F őrizni: olyan hármas­szabály ez, amelyet nem lehet mással helyettesíteni. E sza­bály nem korlátja, hanem iránytűje a vezetésnek, a dön­tést hozó személyeknek, testü­leteknek. Nagy a felelősségük, mert hiszen dönteni, igent vagy nemet mondani a követ­kezmények vállalását is je­lenti. E teher súlya akkor csökken, ha alapos volt az előkészítés, szervezett a vég­rehajtás. Az ellenőrzés ilyen­kor már csak kellemes szám­vetés: az eredmények, a sike­rek összegezése, az újabb dön­tésekhez szükséges tanulságok felhasználása, j MÉSZÁROS OTTÓ I 1975. április 20,

Next

/
Thumbnails
Contents