Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-20 / 92. szám

Két nyugdíjas Mőcsényből

JELIGÉK

Az öreg harcos a suszterszé- ken ül, előtte a szerszámok, kezében a kitüntetést, tartalmazó doboz. Legfelül a leányának egyik lejárt buszbérlete, alatta a levél, amelyben a megyei pártbizottság értesítette a kitüntetésről, ez alatt a piros táblás, cirillibetűs igazolvány, alatta a magyar nyelvű igazolvány, majd a kitüntetés: kék szalaggal kerek érem, rajta a felírás, másik oldalon kard, puska keresztbe téve. Az érem alatt képes újságból kivágott kép. Kádár Jánost ábrázolja. „Az elvtársam” bök ujjával a képre Krémer Lajos internacionalista harcos. A fiatal szovjet állam létéért folytatott harciban vett részt, ezért kapta a szovjet kitüntetést, a Harci Érdemekért Érdemérem elnevezésűt. S hozott egy orosz asszonyt is magával...

Tulajdonképpen nem az internacionalista történet, s akitüntetés hozott Mőcsénybe, hanem egy levél, amelyet két nyugdíjas, Krémer Lajos és Fáth József írt A levélben ez áll: v

„Tisztelt Szerkesztőségi

Alulírott állandó újságelőfizetője arra kérem, szíveskedjék leközölni a Népújságban, hogy milyen kellemes meglepetésért engem és nyugdíjastársaimat A MÁV szekszárdi pályamesteri szakasza Táncsics Szocialista Brigád tagjai 2—2 kocsi tüzelővel leptek meg bennünket, amiért ezúton is szeretnénk köszönetét mondani. Mi, a munkában elfáradt nyugdíjasok szívből örülünk, hogy a fiatalabb korosztály nem feledkezik -meg rólunk és a napi munkáján kívül van még annyi energiája, hogy kellemessé és szebbé tegye életünket

Hőre is hálásan köszönjük - szívességüket, üdvözlettel maradunk, Fáth József és Krémer Lajos MÁV-nyu-g-díjasok.

[3 Mőcsény, 1975. március 17." •

Szalad az idő. Egy hónapja írták a levelet, a munka a köFáth József indul a postára a kisunoka kíséretében.

1913. április 20.

Kréimer Lajos internacionalista,

Bzönő sorokat kissé háttérbe szorította; sok volt az ünnep, az esemény, az újságírót menti talán a késés, de elfeledni‘nem szabad a levélírókat Keressük meg őket

•

Palatincán traktoros adja az útbaigazítást: a mőcsényi tanácsház mellett laknak, ott keressem őket A tanácsház a község középpontján áll. Szemben szép lakóház, virágos kerttel: Tiszta udvar, rendes ház. Idős ember ballag fel az udvarból, szemüvegét, csillantja. „Én vagyok az egyik — mondja —, azt hittem, nem is ért magukhoz a levél.” Hol. a társa? —• „Szemben”. Menjünk oda.

Kutyától nem kell félni, Krómerókmél néhány tyúk ka- pirgál hátul az udvarban, a konyhába kopogunk, a kisznd- ben csibék, jó három hetesek lehetnek tán, a fali polcon rádió szól hangosan. A suszter- széken ül Krémer Lajos, bádogdobozban zöld festéket kever, a délelőtti elfoglaltság a verandára néző ablak rámá jának 'befestése. Mo6t azonban az emlékezésé a szó.

— Az ötvenhatos őrházban szolgáltam, negyvenhattól voltam ott, aztán cseréltem, a 63- asba mentem, s mióta a nyugdíjat élvezem, 1957-től itt lakunk Mőcsényben.

Ezt a házat megtakarított pénzen vette — húszezer forintért —, egy részét havonta törlesztette, tizenkét hónapig. Két szoba, konyha, az udvaron baromfi- és sertéstartásra alkalmas terület. Itt él a nyugdíjas, az internacionalista. Hogyan?

— Lassam-lassan. Nézze, néhány éve megütött a szél, be-, szédem azóta akadozik, hajlani jól hallok, de a szemem az gyenge. A bal szemem nem is lát. Mondtam, adjanak szemüveget, legalább a jobb szer memre legyen ... Van négy is, üveges, de az egyik ilyen homályos, a fényesekkel is alig látok.

a kitüntetés történetét meséli.

Az eggyen, a csillogón is látni a világot. Újságok, képesla- pak..hevernek az asztalon; a falon — a katonaládából. átalakított szerszámosláda mellett — négy kalendárium is függ—

— Hatszáz forintot még kapok a nyugdíjra, mert kitüntetésem van.

A gondosan összecsomagolt kitüntetést előveszi, s megmutatja.

Amíg Krémer Lajos elvtárssal szót váltunk, csendben ül mellettünk Fáth József. Néha kisegít, ha Lajos bácsi kéri, pontosítson valamilyen adatot. „Te JÓ6fca, hogyan is van ez?” Jóska bácsi megmondja. S látogatásunkat be is fejezzük, s átballagunk Fáthékhoz.

A virágos-gyöpös udvar dísze a falunak is, hirdeti, hogy. a szépet szerető embeirek lakják a házat Fáth József „ei- foglaltabb” ember. Naponta megy a postám. „A fiatalok kezelik az italboltot, és én adom fel a pénzt”. Most is kezébe veszi a pénzt, a csekket és kis unokájával, az Attilával elindul a postára.

•

A két vasutas csendben , él Mőcsényben. Az ember azt hihetne, ■ hogy, a munkahelyet, a vasutat,’ha valaki elhagyja, nyugdíjas, akkor elfeledkezik róluk, a standard munkáscsoport, ■‘amelyikkel „éveken . át együtt -volt jóban, rosszban. ( Mőcsényben a ■ MÁV-nak két nyugdíjasa él, tudniuk .róluk, számon tartják a Táncsics szó- , dialista brigádban, meg a pft. j

irodáiban is. |

• !

Nem nagy. ügy ez, de a két nyugdíjasnak óriási; A két lo- , vas kocsi fa sem képvisel nagy I értéket, — ami elindítódba a j brigádot a fát társadalmi munkában kitapmelni, kocsira rak- ' ni és Mőcsénybe szállítani. — az már valami. Emberség.

PÄLKOVÄCSJENŐ Fotó: Gk

, Többek szerint az öregedés biztos jele, hogy már hobbim is vájj. (Ezért a megállapításért eleve elnézést kér.ek a. hobbitársaktól és a Ki mit gyűjt, klubok- tagjaitól!)- Se venni, se eladni nem akarok- semmit, de buzgón olvasom a hirdetéseket. Ezzel kapcsolatban nemrég összehasonlítást tettem lapunk hasábjain a múlt és jelen között. Hobbim azonban más jellegű örömökkel is szolgál. Gyűjteményem szép darabjai között előkelő- helyet foglal el a következő szöveg: „Főútvonalon lévő fél kriptarész igényesnek eladó”. A hirdetések tarifarendszere néha meglepő párosításokkal szolgál. Például: „Eladó japán magnetofon és egy db 4 éves fehér szamárcsődör” — a vásárlás természetesen megosztva is lehetséges. A hirdetés tömör műfaj, nem annyira anyanyelvűnk szeretete. mint inkább a díjtételek okából. A tömörség kvintesszenciáját azonban a jeligék kénviselik. Az alábbiak egyetlen fővárosi lap vasárnapi számából származnak.

Az álláshirdetéseket a tárgyilagosság jellemzi: „Kvalifikált”, „Váci-utca környékén”. A lakáshirdetéseknél már érvényre jut a természet utáni vágyunk: „Zöldövezetben”, Városmajornál”, de az anyagiak is. Egy több százezer forintos nagyságrendű lakáshirdetés jeligéje: „Orvosnak különösen alkalmas”, Becsületszavamra, egész sereg orvost ismerek, aki képtelen lenne 430 ezer forintot letenni az asztalra. Az albérleteknél természetes és gyakori a „Sürgős”, „Belterület előnyben". Az albérletet aján- lóK véletlenül se toboroznak maróst, esztergályost, kazánkovácsot vagy vásárcsarnoki árukihordót, hanem kizárólag „Egyetemistának”, „Csak értelmiséginek" ajánlanak, fejlett jogérzékkel „Ideiglenes bejelentővel" átmeneti otthont. Az ingatlanoknál megint felbukkan a természet szeretete: „Duna-kanyar”, „Panoráma”, „Tökéletes nyugalom”, ami érthető módon „Ritkaság”, de még „Igényesnek" is fontos, a „Jó közlekedés

A vegyes-rovatban szíven ütött, hogy egy síkketlizőhöz „Szép kivitel” jelige alatt juthatnék. Műveletlenségem sajnálatos bizonyítéka, hogy sejtelmem sincs, mi az, öregkori terveim között pedig nem szerepel. hogy megtanuljak sík- ketlizni. Feltétlenül vonzó, ha dalmát kutyakölykök „Hétpety- tyes tenyészetből" kaphatók, de nem ad feleletet arra, hogy hány pettyes tenyészetet kell keresnem, ha netán macedón, bosnyák. szerb. ajno. esetleg

Már nem soká dolgozik olyan mostoha körülmények között a tamási könyvtár, mint napjainkban: más-más épületben működik a felnőtt- és a gyermekkönyvtár, ismét más épületben osztályozzák az újonnan érkező könyveket. Májusban, legkésőbb június elején

I

1 a -költségvetési üzem a párt- bizottság székháza és a művelődési központ közötti terület

fcurd ebpalántákra óhajtanétí szert tenni.

JL

' Távol legyen tőlem a szán-J dék, hogy a házastársat keresőkből gúnyt űzzek. Egyedül lenni valóban nem jó és a jelek szerint nagyon sokan vannak, akik magányukat nyomtatott sorok közbeiktatásával törekednek megszüntetni. Alfajaik: 1

1

A muzikális, némi irodalmi beütéssel: „Tücsökzene”, „Harmónia”. A botanikus: „Rózsabimbó”, „Cila orgonák”, ugyan-' ilyen színű akácok és „Orgona- virágzás”. A turista: „Társas út”, „Sok utazás”. „Ü titár s”.

Az ornitológus: „Fehér hollód A tegeződő: „Várlak”. A grafológus: „Kézzel írott leveleket”.

A vizuális típus: „Fényképes leveleket kérek”. Az optimista: „Együtt szép az élet”. „Optimizmus”. „Az igazit keresem”1 A kétkedő: „Nem minden áron”, „Illúzió és valóság”, „Hátha sikerül”. Az évszakhoz kötött és meteorológiai hajlandóságú: „Nyári találkozás

„Tavasz". „Az élet napos oldalán”. A realista: „Szép kocsival rendelkezzen”. „Lakásom van”, „Lakásmegoldás lehetséges”, „Építész vagyok”, „Kocsi lehetséges”. „Budapesti lakás szükséges”. Végül a belbecsre adó: „Jóakarat”, „Szeretef’, „Kölcsönös, őszinteség és szimpátia”, „Gyöngéd és finom?, „Jósán gondolkodású". „Egyéniség"^ Megértés”, „Emberi érték”,

önmagunk megítélése teréri általában nem vagyunk elfogulatlansággal vádolhatok. Az egyik hirdetés szerényen így • kezdődik: „Két szuperintelH- gens, kisportolt. egészséges özvegyember, jó humorú, világlátott, világnyelveket beszélő, szellemileg igényes, elegáns, vonzó egyéniségek ..." Aztán következik a meglepetés: „74,! illetve 85 évesek, hosszú távon még elviselhető némi öregkori kopásokkal, hozzájuk illő élet- társakat keresnek, jó megjelenésű, abszolút reprezentatív', lehetőleg karcsú termettel"i Őszintén remélem, hogy sikerrel, bár csak „Szükség esetén van a város központjában külön társbérleti bútorozott szo^ ba, konyhával." i

Gyűjteményemből még hi— ányzik egy ilyesféle fogalma- zású hirdetés: „Finom lelkű alkalmi munkás, kis testi hibával, sikertelen elvonókúra után diplomás feleséget keres, öröklakás, balatoni nyaraló nem akadály. Hitelesített szeszkazán 1975. jeligére.” Talán rámmosolyog a szerencse és egyszer megtalálom. Sürgő-; sen bekereteztetem. j

O. L ]

ten megkezdi az új könyvtár építését. A megyei tanács által támogatott beruházás értéke meghaladja a hárommillió, forintot. A téka a járási székhely egyik ékességének ígérkezik; lesz benne olvasóterem a felnőtteknek, könyvtár a gyermekeknek; egyik helyiségét diavetítő teremnek szánják. A könyvtárt a jövő év első felében nyitják meg.

Könyvtár épül Tamásiban