Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-20 / 92. szám
...és lett magyar újjászületés 5nyv alakban tördelt új-^ Ságokat olvasok. Régi, megsárgult lapú újságokat, amelyek hűen tükröztek azokat a napokat, amelyekről hírt adtak az utókornak is. arról a korról, amikor ilyen jelszavak is megjelentek: „Ha kicsodálkoztad magad. fogj hozzá a munkához látod, minden csoda csak három napig tart.” *■ Sokan csodálkoztak akkor és egyre többen lettek, akik ki- csodálkozták magukat és munkához láttak. Hittek abban amit a párt mondott: „Lesz magyar újjászületés.” Az ország kifosztottan, lerombolva, az emberek éhesen és rongyosan álltak az új világ küszöbén. Voltak, akik hittek a pártnak, voltak, akik kételkedtek az újjászületésben de mindenki munkához látott A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat újszerű köz- művelődési intézményt hoz létre Harkányban. Az ismeret- terjesztő bázis célja az. hogy szemléltető módon mutassa be a természet- és a társadalom- tudományok legújabb eredményeit az érdeklődőknek. Harkány az évi másfél millió látogatójával hazánk legforgalmasabb fürdőhelyévé fejlődött A fürdésen kívül azonban alig alig akad más program a vendégeknek, ezt a hiányt igyekszik pótolni a TIT kezdeményezése Siklós nagyközség Tanácsa Harkány központjában hatezer négyzetméternyi területet bocsátott az ismeretterjesztő társulat rendelkezésére. 1975 és 1977 között itt épül fel — a TIT országos központjának támogatásával — a ..Gondolat park” nevet viselő tu13. I Pénzem van, pénzsegélyt küldhetelc... Holmikat is adhatok, de azokért ide kell jönni. A meghívást elintézem... Ja. 1942-ben a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntettek ki”. 1943. december 30. A FIVÉRHEZ. „Drága Tyi- hon fivérem!!! A megpróbáltatásokat már megszoktam, nálunk, frontharcosoknál ez mindennapi jelenség. El sem tudod képzelni, mennyire megöregedtem a há-y borús évek alatt. Ha látnál engem, soha meg nem ismernél ... Megijednél: lesoványodtam, megöregedtem. Sebeimet nehéz lesz gyorsan begyógyítani. Mellkasom, akárcsak egy összetört sebességváltó-szekrény, hörög, a fene se tudja, miért. Még csak huszonhete- dikben vagyok, de sokat menni egyszerre már nem tudok, kifulladok. Fejsebem szintén sok erőt és egészséget vett el tőlem... íme, ez a háború! Lám, mit jelent szabad ég, alatt hálni... De ne hidd. hogy már alkalmatlannak tartom magam mindenre. Mi még sok évet élünk együtt, megnősülök, hisz nem lehetek örök életemre nőtlen, családot alapítok. De hát ez mind majd később, ezeket a problémákat majd békeidőben oldjuk meg...” AZ APÁHOZ. Később, apjához írt levelébőL „Örülök, apám, hogy gazdaságotok kezd fejlődni, hogy kezdtek lábra állni... ki hittel, ki anélkül, pusztán félelemből a jelszó valóra váltásától: „Aki nem dolgozik, ne is egyék.” És enni mindenki akart. Ha keveset is, de enni, „Az új kenyérrendelet-terve- zet. mely talán már holnap- holnapután életbe lép, annak az elvnek alapján intézkedik, hogy elsősorban a terhes és szoptatós anyák, továbbá az 1 —14 éves gyerekek részesülhessenek napi 10 deka kenyérben...” — olvasom a Szabadság 1945. január 25-j számában. api tíz deka kenyér. És még ennyi sem jutott mindenkinek. És mégis: „Első dományos ismeretterjesztő bázis. Az idén elkészül a nagy kiállítási csarnok, valamint az akvárium és a terrárium. továbbá felállítják a csillagvizsgálót és megvitatják a könyvfolyóirat pavilont A gyerekek külön pavilont kapnak, ahol a tudományos ismereteiket bővítő játékok műkődnek majd. A „Gondolat park” egész éven át nyitva lesz. Irányítását társadalmi vezetőtestület látja el. A harkányi ismeretterjesztőbázis egyúttal a TIT dunántúli továbbképző központja is lesz. A társulat előadói, munkatársai a gyakorlatban tanulmányozhatják majd itt az ismeretterjesztés korszerű módszereit. Ez lesz az első ilyen jellegű közművelődési intézmény az országban. A TIT modellintézménynek szánja. Jusson eszedbe,' apa, hogy hamarosan véget ér a háború, hamarosan kenyérrel és sóval kell fogadnotok harcosaitokat. Várjátok hát azt a napot, készüljetek fel az én fogadásomra is. Mert mi. visszatérünk, hazatérünk, feltétlenül hazatérünk ... Mi van Miskával? Mit csinál, jobban van már? Kabátom bizonyára jó lesz rá, ingeim a nyakkendőkkel együtt szintén... Legalább emberi kinézése lesz. Elvégre nem járhat pucéran. Tyihonnak is adjál valamit az én holmimból. Valahogy ki kell már kecme- regni a szegénységből! Semmi vész, rövidesen a háború nyomait is eltüntetjük. Amivel tudok, segítek rajtatok... Én is mindenféle szörnyű dolgokat álmodok. De hát ez ostobaság. Amire gondol az ember, arról szokott álmodni...” Apjához írt, 1944. március 18-i keltezésű levél: 1 „A napokban írtam egy levelet, de már nem bírtam kivárni a korábbi leveleimre küldött válaszokat, s ezért elhatároztam, hogy ismét elküldöm nektek frontüdvözletemet; s vele egy fényképet. 1941 novemberében fényképeztettem le magam a frontra indulás előtt. Hogy szerettem volna még akkor elküldeni Nektek ezt a,fértyképet, de hová küldtem volna?! Ezért úgy döntöttem. kivárom az adandó alkalmat, a harcok tüzén viszem át magammal és majd elküldöm Nektek. Ennek most jött el az ideje. Rám emlékeztet majd Benneteket. Én sokat változvillamosjárat: Újpest—Forgács utea” — adta hírül a Szabadság február 8-án, a február kiíencediki számban ez olvasható nagy címbetükből szedve: „Negyvennyolc órán belül el kell temetni a halottakat.” Eltemették a halottakat és befutott az első vonatszerelvény a Keleti pályaudvarra Miskolcról. A Népszava riporterének a vonaton utazó néniké boldogan újságolta: „Teg- 'nap felszálltam a ‘vonatra és ma már itt vagyok.” Ez volt akkor a nagy csoda. És az. hogy ismét játszanak a színházak, a Tovaris P-t vetítik a mozikban, Budapestre címzett levelet is felvesz a posta, mindenütt osztják a földet, gyufát, gyártanak Pécsett: „Ügy számítjuk, hogy egy óra alatt 1000 szál gyufát is sikerül' bemártani a kéve- rékbe, s így tíz ember teljesítményét véve alapul, tíz óra munkával 10 000 szál gyufa készülhet el... — magyarázza a „gyufagyáros” — a Dunántúl munkatársának 1945. január 4-én a gyufagyártás beindulását.” Az újságíró pedig'felteszi a kérdést: „Civilizáció? Gépkorszak? Gvürkőzz neki te lélek. te szellem, és gyűrd le a nehézségeket. még ha olyan magasak is, mint a hegyek! Mindennél erősebb az ember!” s mindennél erősebbnek bizonyult az ember, aki leszállt a bányába egv-két főtt krumplival a zsebében és megjelent a hirdetmény: „A Salgó-Tarjáni Kőszénbánya RT nagymányoki és szászvári szénbányáinak üzemi bizottsága a mezőgazdasági szénfogyasztók részére a következő csereüzletet ajánlja fel: Kapható: 1 mázsa aknászén 15 kg tam, de a külsőm és a szívem / ugyanaz maradt. Csak idősebb lettem valamivel”. Keltezés nincs. Apjának, hozzátartozóinak írt levél: „ ... Most van egy kis időm és így megírhatom Nektek, milyenek a mi ellenségeink, azok, akik vadállatok módjára törtek rá hazánkra. Most az ő földjükön harcolunk. Nos, itt mindenütt csak magántulajdon van, kizsákmányolás, egymást rabolják ki az emberek. Ezek nemcsak háborús ellenségeink. ezek a más népek gyűlöletének szellemében nevelt emberek, akik nemzetüket mindenekfölöttinek tartják és akik más nemzeteket lenéznek ... Ezek az emberek úgy szerezték vagyonukat, hogy kizsákmányolták a rabszolgaságba hurcolt szovjet állampolgárokat Ukrajnából, Belorussziából és hazánk más vidékeiről... Most együtt menekülnek hadseregükkel _ és itthagynak mindent, amit ösz- szeraboltak. Látványuk gyűlöletet vált ki az emberekből. Hiszen ők perzselték fel városainkat és falvainkat. Akárcsak a véres zsákmánnyal hazatérő ordasokat hazaváró farkaskölykök. úgy várták bandita férjüktől és férfiaktól az Oroszországból való küldeményeket, amelyek miatt az utolsó holmitokat is el- szedték tőletek, drágáim. Mohón várták ezeket a küldeményeket. azt kérték, minél többet adjanak postára belőlük, pedig jól tudták, hogy idegen vér, idegen könnyek tapadnak hozzájuk...” búzáért, 16 kiló kukoricáért vagy árpáért. 15 kiló zabért. 8 kiló babért vagy borsóért, 10 kiló napraforgómagért, 25 kiló burgonyáért, 0,50 kiló zsír. vagy szalonnáért, 0,60 kiló sonka- vagy kolbászáru, 15 darab tojásért. Mivel a csereüzlet részére rendelkezésre bocsátott szénmennyiség csak áru ellenében adható el, csereszenet áruért azon vevők is kaphatnak, akiknek hatósági szénvásárlási igazolványuk nincsen. Brikettgyárunk rendszeres üzembe helyezése után brikettet is cserélünk élelmiszerre. A cserénél egy mázsa brikett 2 mázsa aknaszénnek számít. Kelt Nagymányokon, 1945. évi június hó 12-én. A Tolna—Baranyai Bányaigazgatóság Üzemi Bizottsága.” És ráadásul 1945. április 4- ig két ország élt egymás mellett. Kelet-Magyarországon sütöttek a pékek, s üvegezték az iskolák ablakait. Sopronkőhidán pedig gyilkolt a fasiszta téboly. z emberek, akik kieso- dálkozták magukat, nem a csodákban hittek, hanem önmagukban, a pártban, amely azt mondta ebben a remén ytelennek tűnő helyzetben: „Lesz magyar újjászületés”. És lett, mert így akarta a magyar nép. Így akarták azok az elődeink, akik jövőbe vetett hittel, lelkesedéssel, önzetlenséggel építették ezt az országot maguknak és az utókornak. A megvalósult jövőből visszatekintve csak megren- dültséggel olvashatjuk ezt a dokumentumkötetet, amelyet „Lesz magyar újjászületés” címmel a Magvető Könyvkiadó adott ki. Sz. J. f Í944. március 19.' „Hazatérek és úgy fogunk élni. ahogy még soha sem éltünk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy életünk boldog és örömteli legyen. Ami tőlem függ, igyek- szek mindent megtenni. Ó. ez a betegség. Csak már elkerülne Benneteket az a baj. Sürgősen írjátok meg, mi van Tyihonnal, kórházban van-e még, vagy már otthon, van-e orvos nálatok. Küldtem haza 1100 rubelt, később kaptok még 1200 és 1300 rubelt... Egyszóval pénzküldeménnyel fogok segíteni rajtatok. ... írjátok meg. milyen az időjárás... Itt 'hol havazik, hol esik. Az utak járhatatlanok, akárcsak tavasszal mindig. de mi már megszoktuk, hogy bármilyen körülmények között harcoljunk, s amint látjátok, nagyszerűen nyomulunk előre”. 1944. március 28. „Apa! Próbáld leküzdeni azt a betegséget. gyógyulj meg. nehogy csapás érjen. ... Végül is kivel építitek a házat? Románnal és Pável- lal? Nektek hármótoknak kell építkezni. Ha majd hozzáfogtok az építkezéshez, arra kérlek benneteket, hogy mindent a lehető legjobban csináljatok. Nagy ablakokat, külön hálószobát, külön hallt, külön konyhát. A konyha hadd legyen ideiglenesen háromfalú. s orosz kemence benne. Kezdetnek jó lesz a háromfalú konyha, egyelőre az is megfelel, később pedig a lehetőségekhez ^mérten ki lehet majd toldani. A háznak feltétlenül fedett tornáca legyen, ablakokkal..-.” * (Folytatjuk! 1975. április 20. 1 Mozdul]! Bizonyos, hogy ez a felszólító módba tett cím: merész. De erre a merészségre feljogosította az induló tv-sorozat gazdáit egy előző mozgalom sM kere; a Megmérettünk és nehéznek találtattunk után országos méretűvé szélesedett az egészségesebb táplálkozás iránti igény. Mindkét műsor szerkesztője^ Kővári Péter. | — A Mozdulj! sorozat ápri-f lis 25-én indul és hat héten átjj hat részben a mozgás különféle megközelítésével foglalko-j zik. Tudjuk, hogy korunkban! megnövekedtek a civilizációs betegségei?'arányai; tudjuk azt is. hogy a fizikai alkat töké-J letesedése visszahat az embeff lelki alkatára. Foglalkozunk minden olyan mozgással! amely a testedzés, sport kateJ góriába tartozik, tehát minden! olyan tervszerű, rendszeres mozgással, amely jó hatással van az ember egészségére. — Mit ért „civilizációs be-1 tegségen” ? — A szívbántalmak, keringési zavarok fajtáit, a neuró- zist, az elhízást. Az ülő éleí-i forma nem természetes életmódja az embernek. Minded életfeltétele a mozgás. Soro- zatunkkal szeretnénk kirángatni az embereket az ülő életformából. Kissé dramatizálva a helyzetet, nézzünk csak végig az ember egy napján: felkel, felöltözik és felül a közlekedési eszközre. Munkahelyén sokakat vár író-' asztal vagy a munkapad és mellette a szék. Hazamegy — arra törekszik, hogy ülve tegye meg ezt az utat is —. beleül a fotelba és televíziót néz. De á szabadnap is ülve telik el.1 gyakran még a kiránduláson is, hiszen közlekedési eszközzel, autóval megy. kinn leül az étteremben vagy a földre telepszik. A legtöbb szülő arra is törekszik, hogy gyermekének minél előbb megvegye az első biciklit vagy pedálos autót. — És ön. aki mindez ilyen jól tudja? Ön mennyit mozog? — Én ugyanígy élek — egyelőre. — Hallottuk, hogy foglalkozik a sorozat a gyerekek természetes mozgásigényének kielégítésével is. — Kiemelten foglalkozik a sorozat az ifjúsággal. Az ideális fizikai fejlődés kedvező kölcsönhatásban áll a szellemi fejlődéssel. — Kik szerepelnek a sorozatban? — Orvosok, pszichológusok.' sportvezetők. pedagógusok, szociológusok. Riportereink: Knézy Jenő. Gyulai István, Novotni Zoltán. Vas István Zoltán. Műsorvezető: Szepesi pyörgy. Szepesi György állandó szereplője. vezetője volt a rádió hasonló jellegű mozgalmainak. — Érdekes módon a rádióé volt a kezdeményező szerep — mondja — hiszen megszerveztük a nagy kocogóversenyt, s a labdarúgó-tehetségkutatást Örömmel vállaltam ezt a televíziós feladatot, mert tudom. hogy a tévének még nagyobb a mozgósító ereje. Egyébként én magam igenis jó példával járok elöl: novembertől áprilisig — ellenvélemények és ugratások ellenére — hetenként kétszer két órát teniszezek, teremben, majd a szabadban folytatom. És a rádióban húsz esztendeig nem volt íróasztalom. A sorozat már indulásakor, sőt megelőzően kiegészül a tévé esti tornájával s később ugyancsak Mozdulj! címmel egy gyakorlati, mozgásra szervező műsorral. T. A. . Ismeretterjesztő bázist hoz létre Harkányban a TIT P. N. Barannyikov: Nevek az emlékművön Doku ment-írás
