Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-20 / 92. szám

I A tervezettnél gyorsabban növekedett a nemzeti jövede­lem, az ipari, a mezőgazdasági termelés, több lakás épül fel. Ct év alatt az .egy főre jutó reáljövedelem 25, az egy kere­sőre jutó reálbér 16 százalék­kal emelkedik. Ezzel eléri a tervtörvényben megjelölt szín­vonalat, holott — mint az írás első részében utaltunk rá — népgazdaságunkat kedvezőtle­nül érintették a tőkés világ- gazdaságban végbemenő fo­lyamatok. Mindent összevetve: nincs okunk a pesszimizmusra. Ám az sem véletlen, hogy a Köz­ponti Bizottság beszámolója a XI. kongresszuson nem mást, hanem a „kielégítő” jelzőt használta a IV. ötéves .terv négy évének eredményeivel kapcsolatban. Hogyan értel­mezzük eztía kifejezést? Adott lehetőségek ügy, hogy meglevő adottsá­gaink célszerűbb kihasználá­sával előbbre állhatnánk. Szól­tunk a beruházásokról. Itt a már megkezdettek befejezésé­nek gyorsítása, az újak alapo­sabb előkészítése elengedhe­tetlen, egyrészt még a IV. öt­éves terv jobb teljesítése, másrészt az V. ötéves terv szilárd megalapozása érdeké­ben. A vegyipar tetemesen nö­velte a műanyagok, a.szinteti­kus szálak, a kénsav termelé­sét — 1970-ben 56 ezer, 1974- ben 115 ezer tonna volt az itt­hon előállított műanyagok mennyisége —, de nagy gondot kel) fordítani az előirányzatok árucikkenkénti teljesítésére, mert itt lelhetők adósságok. • Gazdag a példatár. Hiszen nem beszéltünk az építőipar­ról, ahol az eredetileg számí­tott, ,7—8 százalékos évi építé­si-szerelési ' értéknövekedésnek csak a felét könyvelhették'el, s bár' nőtt a gépesítettség,- a házgyári hálózat, a raunka ter­melékenységének emelkedése szintén nem éri, el a negyedik ötéves tervben célként sze­replőt. Adottak a lehetőségek a jobbra, többre? Fölösleges a bizonyítgatás. Jól értelmezett teendők Napjainkban aligha akad olyán gazdasági egység, ahol ne készülnének az V. ötéves tervre, a legjobb felkészülési mód azonban, a ív.- ötéves terv hiánytalan megvalósítása, a végrehajtás tapasztalatainak értő elemzése, a tanulságok összegezése! Nem - fogadkozá­sok rágván szükség, hanem a teendők helyes értelmezésére. Annak ■ felismerésére, : hogy mindenfajta tevékenységnél a döntő a munka társadalmi ter­melékenységének eddiginél gyorsabb növelése. Ahogy alap­vető a termelési szerkezet kor­szerűsítésének gyorsítása is; Ettől viszont elválaszthatatlan, a tudományos-technikai’ forra­dalom gyorsabb hazai kibonta­koztatása. Nem a pongyolaság okán, került három egymást kővető mondatba a gyors szócska. Ha­nem mert — amint azt a XI. kongresszus , határozata ki­mondja — „a következő idő­szakban egész gazdasági tévé-' kenységünk fő feladata a tár-; sadalmi termelés hatékonysá­gának az eddiginél erőtelje-' söbb növelése.” Ez pedig csak, akkor érhető el, há a baladás gyorsabb lesz’ a legfőbb nép- gazdasági’ területeken, tévé- ; kenységekben. '. . ' , ’ A tartalékok értéke Idén a kohászat — követ­ve az ötéves programot — to­vább növeli a produktumát, ‘ egyebek mellett 2^-millió ton­na hengerelt árut állít elő, ? 200 ezer tonnával többet, mint tavaly. A forrás: a tartalékok mozgósítása, ’ á teírhelékény- ség növelése. A kőolajiparban 9,5 millió tonna a feldolgoz­ható mennyiség, ennek túltel­jesítésére nincs mód. Árrá azonban igen, hogy javuljon az- ún. fehérárű-kihozatal --- benzin, vegyipari alapanyagok stb. —, azaz a fekete arany ér­tékesebb árúvá alakuljon át.. Két, találomra választott példa a lehetségesek közül. Azt bizonyítják, hogy. hatal­mas a tartalékok értéke, de ezt a népgazdaság sok területén a szükségesnél lasabban ismerik feL Fényt vet erre- hogy öt esztendő alatt a népgazdaság­ban a termelés fajlagos költsé­géi csupán 2,5 százalékkal csökkentek;' ami á .lehetőséi gekhez mérve szérény haladás! A negyedik ötéves terv volt az az időszak, amikor rá kel­lett jönnünk.- növekedés és ta­karékosság, fejlesztés é? haté­konyság elválaszthatatlanul összetartoznak. Elvi igazság­ként ezt .eddig is .tudtuk; Most' már azonban gyakorolnunk szükséges. A jelenlegi tervidő­szakban a termelés növekedé­se — szemben, a korábbi öt­éves tervekkel — mentes á nagy ingadozásoktól. Akkor a grafikon görbéje’ mögött sok! minden rejtve maradt, most, az egyenletes vonal mögül elő­bukkantak " a , lazaságok, mu­lasztásoké . ... Befejezés és kezdés Tekintélyes szerepet játszot­tak a központi fejlesztési pfög-' ramok abban.' hogy az ÖtévéS' terVnek megfelelően változott, korszerűsödött á termelési' szerkezet, bár néhány' terüle­ten'a haladás lassúbb az ere­detileg meghatározottnál. Ré­sze Van — s nem csekély — a középtávú program sikerei­ben a szocialista integráció kibontakozásának és gazdago­dásának, ahogy a termelési mozgalmaknak ugyancsak. Ésszerűbb, magasabb szinv-o-. nálú gazdálkodást tükröz a ne-r gyedik. ötéves, terv eddigi tel­jesítése, mint amilyen a meg­előző ’• középtávú tervek -esz­tendeiben folyt. Fogalmazha­tunk úgy is; megkezdtük gaz­daságfejlesztésünk intenzív, szakaszát, közelebb kerültünk ahhoz a Célhoz, hogy gazda-’ ságilag. is fejlett országgá vál­junk. Az egész változás azonban csak akkor lehet tartós, ki­egyensúlyozott, ha minél több rész is ugyanazt tükrözi, paint az egész. Ezért döntő jelentő­ségű, hogyan sikerül: befejezni az idei esztendőt — s vele a negyedik Ötéves tervet —. -hi­szen .ezzel zökképőnjentes, eredményes átmenetet alapo­zunk meg az ötödik ötéves terv kezdetére. I ■----- MÉSZÁROS OTTÓ i f i t •: _ ' ; Megyénk számos pártalap- szervezetében és pártszervé- ben ezekben a napokban mé­rik fel,’ milyen! eredményeket hozott a XI. (kongresszus és a felszabadulási évforduló tiszte­letére indítok szocialista mun­kaverseny. A paksi kö_ségi párubizottsá-g végrehajtó ‘bizott­ságának legiitóbbi ülése a nagy­község "tíz” üzemét vizsgálta meg, Közöttük az ipari szövet­kezetek száma három, a mező­gazdasági termelőszövetkezete­ké'’ ugyancsak 'három, a keres- kettétafií és ipari vállalatoké pedig négy, __ , V . A SZOT, a Hazafias Nép- fromit és a KISZ felhívása nyo­mnám a község valamennyi' üze­mében születtek felajánlások. A versenymoagalom lényegét megértve, 'aVállalások túlnyo­mórészt a termeléshez kapcso­lód tak. A vállalások és azok teljesítése segítette' az üzemek itervtel-jesítését, 'illetve túltelje­sítéséi, a termelékenység növe­lését, a' takarékosabb gazdál­kodást'és általában a szerve­zettebb és hatékonyabb mim­ikát, . Az eredményekben rendkí­vül jelentős szerepe van an­nak, hogy minden üzemben pártbaggyűiésen, ' brigádgyűlé­seken ‘tárgyalták meg a válla­lás, . felajánlás ; módjai és a kommunisták.: példamutatása jelentette a legfőbb húzóerőt a vállalások teljesülésében. Ami' a három vizsgált ipari szövetkezet'Oiumké-ját > illeti, kép a kővetkező: a Vállalást átlagosan mintegy 125 százá~ lókra ^íjesíteikéic. A m/unka-11 versenyben részt vevők aránya, az üzennék összQétszámához ké­pest, mintegy nyolcvan száza­lékos. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteknél lényegében hasonló a helyzet, sőt, valami­vel még jobb. Ami a kereske­delmi és ipari vállalatokat il­leti, a gazdasá gi eredmény az átlagnak felél tneg, a résztve­vők száma '■ viszont gyengébb a szövetkezetekénél. A verseny állását, a vállalá- soik teljesítésének értékelését a pártszervezetekben rendsze­resen végezték, de a pártohkí- vüiiék tájékoztatására is gon­dot fordítottak. a paksi üze­mekben. Noha a munkaverseny egyilM legfontosabb oélja az üzem munkájának fejlesztése, javítá­sa, az összképhez azonban na­gyon hozzá tartozik az is, mi­lyen módon járultak hozzá az üzemi kollektívák a község szociális, kommunális és okta­tási intézményeinek támogatá­sához, Az óvodák ’ építésére az ' ipari vállalatok 125 ezer forin­tot,' a termelőszövetkezetek kö­zei kétszázezer, az ipari szö­vetkezetek pedig több mint nyolcvanezer, forintot ajánlot­tak fel. Az ifjúsági szervezetek a vensenyvállalások teljesítésé­iből derekasan kivették részü­ket. Ä végrehajtó bizottság szé-’ • lefekörűen értékelte a pártszer­vezetek és ’ egyéb ’ társadalmi szervezeteik tevékenységét a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben. Megállapí­totta,. hogy a pártszervezetek és- szakszervezeti bizottságok az előkészítő, - irányító és a végrehajtó munkából példa­mutatóan kivették részüket. A gazdasági vezetés,’ minden ’te­rületen, súlyának megfelelően foglalkozott a verseny szerve­zésével. Ä munkaverseny ‘ kihatásai értékelve (megállapítható — és ez legalább . annyira fontos, mint a gazdasági eredményes­ség —, hogy javult az üzeme­ken beliül a közösségi szellem; a munkafegyelem, a termelé­kenység. Erősödött az üzemi kollektívák egysége, a munka­helyi kapraplaitoikon túl mé­lyed ..emberi kapcsolatok ala­kúitok. kü; A’'szocialista brigá­dok mindenütt a motorjai vol­tak á kongresszusi és felsza­badulási miunfcaversenynek, s ez újólag a szocialista brigád- enozgalom erejét bizonyítja. A munkaverseny ezzel nem fejeződött be a pálosi üzemek­ben, a pártbizottság végrehajtó, bizottsága is a verseny tovább­fejlesztését, szélesítését java­solta, ' most már a XI'. kong­resszus határozatainak megva­lósítására, .valamint újabb munkabrigádoik, szocialista brigádok szervezésére. Az él­ért eredmények további sike­rek megalapozását jelenítik. & L. Gy. vizsgálatok megbízhatatlanok, ami tehát az intézkedési terv­ben a műtrágyával kapcsolatos, az csak szöveg. Valóságban nem jelent semmit — magya­rázza. — Maga írta ezt a szöve­get”, főagronómus kartárs? — Természetesen én. Az elnök visszajön, s foly­tatva a beszélgetést, elmondja: a műtrágyák szakszerűbb, ész­szerűbb felhasználásával meg­takarítanak ennyi, meg ennyi tízezer forintot. A főagronómusnak a szeme Se rebben. Töröm a fejem, kit ver most át ez a két ember? e Életünk történelem. Felszabadulásunk 30. évfor­dulója tiszteletére a Szabad Föld Szerkesztősége ..Életünk történelem” címmel pályázatot hirdetett. Április 20-án közzé­tették a lapban, hogy név sze­rint kik írták a legjobb pálya­munkákat. Kézbe véve az új­ságot. első dolgom keresni a pevek között a Tolna megyei­eket. Kedvetlen lennék, ha sző­kébb hazánkból a hosszúrhosz- szú listán senkit, nem találnék; Nagyszerű': idős Salamon Gyu­la. Regöly. ö az első Tolna megyei. A dunaszentgyörgyi Boldizsár Gábor a második. A dunaföldvári Csizmadia Ferenc a harmadik. U Idős Ékes Jánost személyed sen is ismerem. Szakályi, ő a negyedik. Ó, vagyunk itt szé­pen. Koler Margit Zomba, idős Czukor István Dunaföldvár, Szíj jártó Jánosné Gyulaj. Tó­rizs Lajosné Felsőnyék. A Tolna megyeiek kitettek ma­gukért. az „Életünk ■ történe­lem” című országos pályáza­ton, nyolcán értek el jó ered­ményt. Ehhez nekem igazság, szerint semini közöm, mégis örülök. Ilyenkor érzi az einber. hogy mj is az a lokálpatriotiz­mus. «*>4 A Bonyhádi Cipőgyárban a dolgozók a kongresszus napjai­ban élénken, örömmel és meg­elégedéssel tárgyalták, hogy a szövetkezeti tagok nyugdíjkor­határát folyamatosan csökken­tik. A gyár vezetői elmondták: meglepte őket a munkások öröme. Gondolom, ilyenkor ar­ról van szó: a dolgozókat él- töltötté a nagyobb közösségi­hez. a néphez, a nemzethez tartozás élményé.. o Hogyan terem, a gyanakvás, a bizalmatlanság?. Aparhanton. a nyolcvannyolc esztendős . Heidecker Józseffel beszélget­tem szép napsütésben a házuk előtt, az utcán. Kollégám vé­gezve a maga dolgát, mi két-, tén oda sem figyeltünk, ment minden a legnagyobb rend­ben. Dél körül járt az idő, és, megérkezett Heidecker József menye. Megállt a kiskapuban, rosszallóan figyelte fotós kol­légám buzgólkodását, s ami-» kor nem győzte’ cérnával/ lát-! vá. hogy a fényképezést az az- idegen csak nem akarja abba­hagyni, kifakadt — Hiába, pénzt nem adok érte — mondta dühösen. Tréfásan bizonygattam. — Márpedig éz a szegény ember nem dolgozik isten ne­vében.' - - ’ ■' Az asszony- arca elsötétült. — Ki hívta'magukat? Egyik megy, a másik,jön.. fifegtudtam, hogy ez az asz- szony , a . .fényképezőgéppel mászkáló idegenekre okkal al­lergiás. Állítólag gyakran elő­fordul, hogy megjelennek bi-, zonyos személyek egy-egy köz­ségben, kéretlenül lefényképe­zik- a házakat, néhány nan múlva viszik, a. Jelvételeket > és. tartják a markulfát.,’Ha^ot-f tam. 'vannak' akik, a íemetobfn ai, sírokat, mások' postás kézbesilpv^ ,-hajtják be” a forintokat.';. Ezek után bejátpm, az aoar- hantL asszony nem .véletlenül nézett minket vándor tarhá­lóknak. , . Sz. P. Vicsege Érdekei; kísérleteket folytat­nak az ország néhány baűsza- porftó gazdaságában, Százha­lombattán, Dinnyésen, Bikádon és Biharügrán az új szovjet hibrid hal, a kiagyarul Vicse- géhek nevezett ’besäter (megho­nosítására. , Ha, a kutatások: eredményesek lesznek, hét­nyolc éven belül új, kitűnő húsú, porcos iial-fajtóval gyara­podhat majd a házad halállo­mány. .A vícsegét'— á nagy­testű'.viza és akecsege keresz­tezőit^1 származó halhibridet — a Szovjebumában állították elő. / Hazánkba három évvel ez­előtt ’érkezett először néhány, ebből a kecsegéhez hasonló halból. ' Az első •''kas viosegék közül még’csak néhány élteted a’ ,Jköimye®etVáltozást”v de az azóta érkező szállítmányok már- sikeresen, átvészelték az áttelepítést' Jelenleg tízezer vi-é csegé él'az ország négy tógaz­daságában. l Reflektorfényben a IV. ötéves terv teljesítése A gyorsabb haladás . alapja A munkaverseny eredményei Pakson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents