Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-20 / 92. szám

V l Az MSZMP KB közleménye Ezt hozta a hét a külpolitikában Dőlnek a dominók így látta a hetet hírmagya­rázónk, Pálfy József; Az indokínai lángnyelvek és a lőporfüst közepette Is Moszkvára figyelt a világ, amikor összeült az SZKP Központi Bizottsága. A plé- num — ILeonyid Brezsnyev beszámolója alapján — döntött a XXIV. kongresszus Összehí­vásáról, ugyanakkor pedig — Andrej Gromiko beszámoló­ját megvitatva — áttekintette a szövi a t külpolitikát és meg­határozta a nemzetközi tevé­kenység irányvonalát. Ha va- NyvAaton vá1+r>zást várt, felsült vele: a plénum teljes felhntelmazást aöoft a pá-t nolitikai bizottságának és Leonvid R-ezsnyevnek. hogy — mint eddig tette — cé’riid»- tosan és hatékonyan folytassa továbbra is a XXIV. kon gyr*sz- szuson meghatározott béke- politikát. A központi bizottság ülésén jelentősnek minősítet­ték a legmagasabb szinten foivt d-'nlomáeiai munkát, és az ennek nvomán a szovjet— amerikai kaocso’atokban vég­bement kedvező fordulatot. A plénum a nemzetközi problé­mák é^én sorolta fel a közel- keleti kérdésesonortot: a Szov­jetunió politikai rendezést s’"reet. de nem vakarni illuzó­rikus hanem tényleges politi­kai megoldást. Az S7.KP Központi Bizott­sága az indokínai helyzetről megállapította, hogv a saigoni rezsim, amely nem Is gondolt a ná rizsi megállapodások végrehajtására és szakadatla­nul szervezte a provokációt, az összeomlás szélén áll. /\ Szov­jetunió azért lép fel, hogy szőniön meg a V'etnam bel- iigveibe való k'Hső beavatko­zás és hogy a párizsi megálla­podásokat valamennyi fél szi­gorúan tartsa be. Ma már a nyugati pol­gári sajtó is elismeri, hogy az 1973. januári párizsi megá liánod ásókat a saigoniak sértették meg. A pá­rizsi Le Monde például bizo­nyítékként újra leközölte a megállapodásoknak azokat a pontjait, amelyek arra vonat­koztak, hogy 90 napon belül meg kellett volna szervezni a nemzeti megbékélés tanácsát, a három dél-vietnami politi­kai erő: a Nemzeti Felszaba- dítási Front, a saigoni rezsim és a semleges irányzat képvi­selőiből. Ezt Thieu klikkje el­szabotálta. Rét teljes év eltel­tével aztán a Nemzeti Felsza­badítás! Front megtorolta a sorozatos szerződésszegéseket, úgy, hogy Thieuéknak menni­ük kell. A saigoni bábrezsim sorsa már kevésbé érdekli a vilá­gé* annál inkább az, hogv mit szól mindehhez Amerika? Az az Amerika, amely tíz éven keresztül szSzmilliárdokat ál­dozott dollárban, s még 50 ezer katonájának életét sem sainálta azért, hogy mestersé­gesen fenntartson egy kor- rvot. korhadt, négellene* rendszert Nos. különös módon: Ame­rika szinte közönyös, alig reagál minderre. A chicagói külpolitikai tanács megrende­lésére közvélemény-kutatást végeztek az Egyesült Álla­mokban, ezzel az eredmény- nvel: amerikai polgárok csak akkor éreznének indokoltnak Ázsiában bámv'lven katonai beavatkozást, ha Tajvant érné kínai támadás. De még ezt is csak a megkérd'»?ettek 17 szá­zaléka helyeselnél Nem talál­tak többet, mint százból 11-et (0, aki igent mondana egv ú’nbb dél-vietnami amerikai intervencióra! Fz a közhangulat tükröző­dött az amerikai szenátusban is. ame’v nem volt halandó több mint félmilliárd dollárt adni a saigoni rezsim további katonai megsegítésére. A kor­mányzat által előterjesztett törvényjavaslatot visszautasí­tották a honatyák. A külföldi megfigyelők az amerikai el- szigetelődési politika feléledé­sét és megerősödését a szená­tus magatartásában látják. A* elszigetelődésnek régi hagyo­mányai vannak az USÁ-ban, hiszen még Washington György írta búcsúüzenetében, 1797-ben honfitársainak; „Iga­zi politikánk az lehet, hogy távol tartjuk magunkat a kül­világ bármely részével való ál­landó szövetségtől...” Üjra és újra hallani a do­minóelméletről, látni karika­túrákat. amelyek a délkelet­ázsiai dominók eldőltét mutat­ják. Kambodzsa már végleg felborult. A néni erők, a „vö­rös khmerek” felszabadították a fővárost, amelyet fél eszten­deje körülzárva tartottak. Lón Nol rendszere csak az ameri­kai támogatásból tudta tarta­ni ideig-óráig magát... Most már Khieu Samohan, a kam­bodzsai felszabadító sereg ve- zAre az í,r a fővé-o^an. Tde várják Pekin gből Norodom Szihanukot, aki kerek öt évet töltött ott a kínaiak vendét*», ként. A herceg, aki már volt Kambodzsa királya, elnöke, kormányfője, most úgy gon­dolja visszatértét, hogy ismét tér. ország élére áll. de a kor­mányzást Kh’eu Samphanra és a „vörös khmerekre” bíz­za. Az e’ső nyilatkozatok az új Kambodzsa semleges kül­politikáját helyezik kilátásba. Figyelmet érdemel Kim Tr Szénnek, a Koreai Munkapárt főtitkárának, a Koreai Néni Demokratikus Köztársaság el­nökének pekingi látogatása. Kim ír Szén egv fogadáson ki­jelentette, hogy ha Dél-Ko- reában forradalom tör ki. ami a szöuli rezsim elnvomó ak­cióinak következménye lehet, akkor a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság nem fog­ja ölbe tett kézzel szemlélni az eseményeket, hanem támogat­ni fogja Dél-Korea harcát Kim ír Szén az amerikaiak cí­mére intézte ezt a figyelmez­tetést: „Ha az USA valóban békét akar Koreában, akkor fel kell hagynia a dél-koreai árulók támogatásával, el kell állnia attól a tervétől, hogy két Koreát hoz létre, az ame­rikaiaknak távozniok kell Ko- reábóL” Kim ír Szén sürget­te, hogy Szöulban — ahogyan a nép követeli — egy demokra­tikus személyiség kerüljön ha­talomra, aki nemzeti öntudat­tal rendelkezik. X Thieuk, a Pák Csöng Hik — a jelek szerint — hamaro­san Lón Nol sorsára kerülnek. Sikeresen befejeződött az élenjáró dolgozók által egy éve kezdeményezett és orszá­gos méretűvé szélesedett szo­cialista munkaverseny első szakasza. A dolgozók, a szo­cialista brigádok jó munkával, nagyszerű eredményekkel kö­szöntötték pártunk kongresz- szusát és felszabadulásunk ün­nepét. A szocialista munkaver­seny nagymértékben hozzájá­rult az 1974. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséhez. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága köszönetét és elismerését fejezi ki a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibon­takozott szocialista munkaver­seny valamennyi résztvevőjé­nek. A munkaversenyben elért ki­magasló eredményeket figye­lembe véve, a Központi Bi­zottság 25 kongresszusi zász’ót adományoz az élenjáró vállala­tok és szövetkezetek kollektí­váinak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága a szocialista munkaversenyben elért 1974. évi kimagasló ered­ményeikért KONGRESSZUSI ZÁSZLÓVAL tünteti ki: a Tiszai Vegyi Kom­binátot. a Borsodi Szénbányák Vállalatot, a Dunamenti Hő­erőmű Vállalatot, a Csepel Vas- és Fémművek Trösztöt, az Egyesült Izzólámpa és Villa­mossági Rt-ot, az Ózdi Kohá­szati'* Üzemeket. a VIDEOTON Rádió- és Televízió Gyárat, a Híradástechnika Szövetkezetét, a 43. sz. Állami Építőipari Vál­lalatot, a Hajdú megyei Álla­ünnepi országos választmá­nyi ülést tartott szombaton a Mogyar országon élő nemzeti­ségek négy — délszláv, német, román és szlovák — demokra­tikus szövetsége Magyarország felszabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére. Az eseményen — amelyre a budapesti Georgi Dimitrov bolgár művelődési otthonban került sor — Szanit- istványi Gyulóné, a Hazafiias Népfront Országos Hanócsámak titkára mondott beszédet és felszólaltak a nemzetiségi szö­vetségek főtitkárai is. Ünnepi beszédében Szemtist- ványi Gyuláné hangsúlyozta, ■hogy nemzeti összefogásunk fontos eleme a Magyarorszá- ' gon élő nemzetiségek állam- polgári egyenjogúsága. Hazánk nemzetiségei az államigazgatás és a közélet fórumain szaba­mi Építőipari Vállalatot, a Ce-2 ment- és Mészműveket, a Pa­mutnyomóipari Vállalatot, a Zalaegerszegi Ruhagyárat, a Tisza Cipőgyárat, a MÁV mis­kolci csomópontot, a Soproni Postaigazgatóságot, a Volán 20. sz. Vállalatot, a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinátot, a Borsod-Abauj-Zemplén megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalatot, a szentesi „Árpád” Mg. Termelőszövetkezetet, a nazy- rédei „Szőlőskert” Mg. Terme­lőszövetkezetet. a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot, a Papír­ipari Vállalatot, a Centrum Aruházat, a CHEMOLIMPEX Külkereskedelmi Vállalatot, továbbá KONGRESSZUSI OKLEVELET adományoz a nehéziparból 20 brigádnak, a kohó- és gépipar­ból 40 brigádnak, az építő- és építőanyagiparból 35 brigád­nak. a könnyűiparból 23 bri­gádnak, a közlekedés és hír­közlés területéről 29 brigád­nak, a mezőgazdasásból és élelmiszeriparból 32 brigádnak, a belkereskedelemből 22 bri­gádnak. a külkereskedelemből 4 brigádnak, a vízügy területi­ről 5 brigádnak, összesen 220 szocialista brigádnak. A Központi Bizottság meg­győződése, hogy a dolgozóknak a verseny első szakaszában ki­bontakozott kezdeményezése, lendülete és áldozatkészsége jellemzője lesz az egész 1975. évi munkának, a verseny má­sodik szakaszának is. Budapest, 1975. április 19. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága don használhatják anyanyelvű­ket, ápolhatják nemzeti kultú­rájukat, és ehhez minden tá­mogatásit megkapnak. Az MSZMP XI. kongresszusán is­mét megerősítette azt az állás­pontját, hogy a lenini nemze­tiségi politika érvényesítése nélkülözhetetlen feltétele szo­cialista hazánk belső szilárdsá­gának ugyanúgy, mint a szo­cialista országok összeforrott- ságámaik, a népek barátságá­nak. Az ünnepi rendezvény alkal­mából a bolgár művelődési ott­honban fotókiállítást rendeztek a nemzetiségek magyarországi életéről. Kihirdették az „Ír­junk, olvassunk anyanyelvűn­kön” .pályázat eredményét. Az esemény záróaktusaként mű­vészi műsort adott a magyar­országi nemzetisiégek központi táncegyüttese. Hétfőtől háromhetes kedvezményes konzerwásár Emberek között A dolgozó nők háztartási munkáját könnyítő kon- zerveknek csak egy kis részét ismerik a vásárlók. Ezért a Belkereskedelmi Minisztéri­um elhatározta, hogy — a he­lyi kezdeményezéseken kívül — minden évben legalább egy­szer országosan, egy időben szervezett konzerwásárt tart annak érdekében, hogy a ve­vők a gazdag választékkal jobban megismerkedhessenek, a készítményeket megkedvel­jék. Az első tavaszi akciót, az országos tavaszi konzerv- vásárt április 21—május 10-e között tartják. A háromhetes vásár idején a forgalomban levő hazai és külföldi kanzer­19% április 20. Vek közül mintegy ÖOÓ-at kí­nálnak 20—10 százalékos ked­vezménnyel az üzletek. A tel­jes értékű konzervek közül csak olyan cikkekre nem ad­nak kedvezményt — például meggy- és cseresznyebefőtt, diabetikus készítmények, kar­fiol, finomfőzelék, belsőségek­ből készül termékek, sólet, pörkölt, májkonzervek stb. —, amelyekből nem tudják folya­matosan kielégíteni igénye­ket Az árcsökkentés mértékét, 8 a kedvezményes vásárba ke­rülő import konzerveket. koc­kázati alapjuk terhére — kész­leteik figyelembevételével —a nagy- és a kiskereskedelmi vállalatok együttesen hatá­rozták meg; A zöldhüveíyű aőtd hahót, a natúr lecsót és as úgynevezett húskonzervet országosan egy­ségesen 40 TrámVékknl olcsób­ban árusítják a vásár ideje alatt. Ismerősöm megszólít. — Haragba vagy a világgal? —■ kérdezi részvevőén. — Miből gondolod? — Abból, hogy olyan hall­gatag vagy — mondja. Tűnődöm, mit feleljek erre. Nincs kedvem magyarázkodni, ráhagyom, gondoljon, amit akar. Én én vagyok, ő meg ő két világ, kétféle látásmód, ilyen kérdésben túl sokra úgyse megyünk egymással. Látom persze, hogy merő jó­indulat az egész ember, s eszembe jut. talán okot adtam a feltételezésre, s ha Igen. vi­selkedésemet megmagyarázni tartozom. Elmondom tehát ne­ki. hogy fecsegve is lehet ha­ragudni a világra, ám hallgat­va is lehet szeretni a világot. Szóval az élet bonyolult dolog. Igaz, jelenleg hallgatag va­gyok. ám ennek roppant egy­szerű a magyarázata. Idők so­rán megtanultam, sok beszéd­nek sok az alja. és ma tö­méntelen aljabeszédet hallot­tam. Az ilyesmi nyomottá tesz. megvisel, a lemez-emberek azok, akik soha egy pillanatra sem képesek befogni a lepény­iesőjüket. megbénítanak, né­maságra kárhoztatnak. Örökké beszélnek, de nem mondanak soha semmit. Tőlük lesz az ember életunt és szóíukar. Előadásomat epés csattanó­val fejezem be. Hallottam — mondom, a kelekótya tocso­góknak állítólag egy kerékkel több, mások szerint egy kerék­kel kevesebb. Ismerősöm megértőén bólo­gat. — Szóval haragba vagy a világgal? — mondja. Meggyőzhetetlen. e A főagronómus első látásra rokonszenves ember. Határ­szemle után a szövetkezeti ház egyik irodájában vele és az el­nökkel arról beszélgetünk, ami valamennyi munkahelyen „ki­emelt” téma: a takarékosság­ról. Az elnök előveszi az intéz­kedési tervet, lapozgat, s el­mondja, a szövetkezet vezetői a tervet lelkiismeretesen állí­tották össze, napokig dolgoztak rajta. Alapos, gondos munka. Egyetlen szempont nem hiány­zik belőle, vélekedem magam is, amikor átnézem. Az elnököt telefonhoz hívat­ják. a főagronómus folytatja a tájékoztatást. — Érdekes fejezet ez a mű­trágya-felhasználás. Nézzük — kérem. — Nézzük. — Az intézkedési terv rög­zíti a hatóanyag ésszerűbb fel- használását. Gondolom ez any- nyit jelent, hogy figyelembe veszik a talajok tápanyag-ellá­tottságát. Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban? — kér­dezem a főagronómustóL Elnézően mosolyog. — Sehogy. Ügy csináljuk, ahogy eddig csináltuk. A talaj­A Magyarországon élő nemzetiségiek ünnepi ülése

Next

/
Thumbnails
Contents