Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-19 / 91. szám

Reflektorfényben a IV. ötéves terv teljesítése 1. Jó úton, jó irányban Kilenc hónap sincs már a hatvanból, s befejeződik a ne­gyedik ötéves terv végrehajtá­sa. Átfogó mérlegelésre ugyan majd csak jövőre lehet vál­lalkozni, a reflektorfény azon­ban már most megvilágíthat néhány jellemző tényezőt. El­sősorban azt, hogy a népgaz­daság egésze és fő arányai tervszerűen fejlődtek, s a terv­ben meghatározott célok, va­lamint a tényleges gazdasági folyamatok között jobb az összhang, mint bármelyik ko­rábbi tervidőszakban. Joggal állapította meg a párt Köz­ponti Bizottságának beszámo­lója a XI. kongresszuson: „... minden feltétele megvan annak, hogy a X. kongresz- szus által jóváhagyott gazda­ságpolitikai célokat, a IV. öt­éves terv előirányzatait elér­jük. A IV. ötéves tervünk négy évének eredményei kielégí- tőek”. Hegváltozott feltételek 1970. október 3-án fogadta el az országgyűlés a népgaz­daság negyedik ötéves tervé­ről szóló törvényt. A reális célokat felsorakoztató prog­ram kemény munkát feltétele­zett, de azt nem vehette szá­mításba, hogy váratlan világ- gazdasági folyamatok megvál­toztatják a végrehajtás körül­ményeit. Ennek ellenére — s szocialista gazdaságunk ere­jének bizonyságaként — a nemzeti jövedelem ezekben az esztendőkben a hatvanas évek végénél gyorsabban, átlagosan 6.5 százalékkal nőtt, s várha­tóan 3—5 százalékkal több lesz, mint a tervezett. Ugyancsak lényeges mozzanat, hogy az ipar termelése szin­Tegnap .délelőtt Szeikszárdon a KlSZÖV-ezékház tanácster­mében tartották meg a megye ipari szövetkezeteinek küldött­közgyűlését. Ezen részt vett és felszólalt Aratus Antal, a me­gyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának munka­társa. A napirend első pontjaiként Gyerő András K IS Zö V -elnök terjesztette a küldöttközgyűlés elé a megye szövetkezetei 1974. évi gazdálkodásának tapaszta­latairól készített beszámolót és ahhoz szóbeli kiegészítést fűzött. A Tolna megyei ipari szövetkezetek termelése az el­múlt esztendőben is dinamiku­san fejlődött, sőt a növekedés üteme csaknem másfélszere­sen haladta meg az előző évit. Míg 1973-ban 12, tavaly 17 szá­zalékkal emelkedett a terme­lés, a növekedés értéke meg­haladja a 200 millió forintot. Igen jelentős eredmény, hogy a lakosság részére végzett j>a- vító-szolgáltató tevékenység ugyanilyen mértékben nőtt (ez korábban általában nem érte el az össztermelés növekedé­sét.) A laikáskarbantartás 30, a híradástechnikai cikkek javí­tása 31, a szállítási tevékeny­ség 32, a személyi szolgáltatás 11 százalékkal haladta meg az előző évit. A javítás-szolgálta­tás annak ellenére fejlődött ilyen mértékben, hogv a szö­vetkezetek egvharmadánál az előző évhez képest nem emel­kedés, hanem csökkenés kö­vetkezet* be. Mind az elnök szóbeli kiegészítésében, mind a felszólalásokban hangsúlyt ka­pott az a követelmény, hogy a tén meghaladja — várhatóan öt százalékkal — a számított növekedést. Míg a negyedik ötéves terv azt tűzte ki cé­lul, hogy a termelés bővülésé­nek 75—80 százalékát a terme­lékenység fedezze, 1970 és 1974 között a tényleges eredmény 96 százalékra emelkedett, azaz itt is tetemes a többlet. Szükséges szembenézés Terjedelmes lista tükrözné csak hűen, mi mindenben si­került, sikerül elérni a negye­dik ötéves tervben meghatá­rozott célokat. így például: ahogy a terv előírta, az átla­got jóval meghaladó mérték­ben bővítette termelését, s új áruk sorát állítja elő a vegy­ipar, a számítottnál többet ad az élelmiszeripar, a mezőgaz­daság. Hasonlóan a gépipar legtöbb területe és a könnyű­ipar, a kiterjedt rekonstruk­cióknak köszönhetően. E ta­gadhatatlan sikerek sem fedik el a gondokat, sőt, megköve­telik az azokkal való szembe­nézést. Annak ellenére ugyanis, hogy a népgazdaság egésze és fő arányai a tervezettnek megfelelően fejlődtek, voltak és vannak gondok a külkeres­kedelmi mérlegben, a beruhá­zási tevékenységben éppúgy, mint a gépipar termékszerke­zetének korszerűsítésében, az állóeszközök kihasználásában, a zöldség-, a cukorrépa-terme­lésben. Egy-két, szabályt erő­sítő kivételtől eltekintve nem a célok bizonyultak hibásnak, hanem időnként és helyen­ként a végrehajtás lassúnak, következetlennek, a népgazda­sági érdekkel nem mindig egyezőnek. lemaradó szövetkezeteknél a szemlélet megváltoztatására varr szükség a fejlődés bizto­sításához. A szövetkezetek 228 lakást építettek, huszonhárommal többet, mint 1973-ban. E téren is nagyobb erőfeszítésekre van szükség. A foglalkoztatottak száma 6 százalékkal nőtt, a termelés növekedésének két­harmadát fedezte a termelé­kenység emelkedése, az arány romlott az előző évhez képest. A bérszínvonal 6 százalékkal volt magasabb, a nyereség 14 százalékkal haladta meg az 1973. évit, tehát tömegében nőtt a nyereség, de az árbevé­telhez képest csökkent 0,3 százalékkal. A szövetkezetek tenmelésé- injeic és értékesítésének össze­tétele kedvezően alakult, az állami nagyipar részére törté­nő kooperációs szállítások az iparba sorolt szövetkezetek termelésének közel egy harma­dát teszik ki, ugyancsak meg­közelítően egyharmadia az össztermelésnek az export. Ez utóbbi 29, míg a belkereske­delmi értékesítés 1 százalék­kal növekedett 1974-ben. Az elmúlt évben jelentősein nőtt a szövetkezetek beruházá­si tevékenysége. Míg 1973-ban 31, tavaly közel 51 millió fo­rintot fordítottak beruházáJFa. E tekintetben a beruházások kivitelezési időtartamának csökkentésére, a határidők be­tartására hívják fel a szövet­kezetek ■ figyelmét. A gazdálkodás elemzése fel­tárt több hiányosságot is. így több szövetkezet küszködött Ha egy tégla hiányzik Ha mindezek hatása meg­maradna egy-egy vállalat, iparág keretein belül, akkor sem lehetne könnyen belenyu­godni, hiszen a társadalmi erőforrások kamatoztatásáról van szó. Mivel azonban egy- egy terület elmaradása kisu­gárzik a többi munkájára is, nagy hibának bizonyulna a beletörődés. Főként azok ré­széről, akik tehetnek a vál­tozás, a több, a jobb érdeké­ben. Egy-egy tégla hiánya ve­szélyeztetheti az egész épít­mény stabilitását. Téglából ugyan sok van — fölhalmo­zódtak a készletek, csökkent a kereslet —, de az építőanyag­ipar várhatóan nem teljesíti az ötéves tervét. Emiatt viszont importra kényszerülünk — idén a négymillió tonnás ha­zai termelés mellett is 800 ezer tonna cement behozatala szük­séges —, s ennek fedezetét va- lahonnét el kell venni! Hasonló a helyzet a cukor­répánál és a zöldségféléknél. A mezőgazdaság egésze a terv­ben szereplőnél gyorsabban fejlődött, de némely területe a számítottnál kisebb hala­dást mutathat fel. Utalásszerű példáink azt húzzák alá, hogy a népgazda­sági terv teljesítéséért a maga területén mindenki felelőssé­get visel. A jelenlegi közép­távú népgazdasági program­nak — a korábbiaknál még inkább ez volt a helyzet — gyenge pontja, hogy nem ér­vényesült szigorú következe­tességgel mindig és minden­ben a társadalmi érdek. Indo­koltan emelte ezt ki, s állí­anyageEátási nehézségekkel, és nagymértékben nőtt a be­fejezetlen termelés állománya és késztermékeik készlete. Bár a napirend szerint az 1974. évi gazdálkodás elemzé­sével foglalkozott a küldött- közgyűlés, szóba kerültek az 1975-ös év első negyedévének tapasztalatai is. Ezek nem ked­vezőek, annak ellenére, hogy a kongresszusi és a felszabadu­lási verseny megfelelő lehető­ségeket biztosít a termelés, a gazdálkodás javítására, fejlesz­tésére. A vitában többen foglalkoz­táik az ez évi feladaitokkal, kü­lönös tekintettel a XI. kong­resszus határozatában az ipari szövetkezetekre háruló tenni­valókra (szolgáltatások dina­mikus fejlesztése, színvonalá­nak emelése, a hiánycikkek körének szűkítése, az állami ipar hasznos kiegészítése, stb.) Külön hangsúlyt kapott a ve­zetés színvonalának emelése, a vezetők megítélésénél nem­csak a gazdasági eredmények, hanem a vezetői magatartás normái betartásának számon­kérése, figyelembevétele. A továbbiakban a szövetke­zetek jogi irodájának munká­járól szóló beszámolót, majd a jogi és a revizori iroda 1974. évi költségvetési gazdálkodásá­ról előterjesztett beszámolót tárgyalta meg és fog,adta el a küldöttközgyűlés. Ezután ke­rült sor a küldöttközgyűlés felügyelő bizottsága, a szövet­kezeti bizottság, az oktatási és nevelési bizottság, valamint a szolgáltatási bizottság 1974. évi tevékenységéről szóló be­számoló megvitatására. tóttá a teendők élére a párt XI. kongresszusa, mint fontos tapasztalatot a negyedik ötéves terv végrehajtásának' eddigi szakaszából. Gyorsan költünk, lassan kamatoztatunk Társadalmi érdek ugyanis — a gazdasági növekedés lénye­ges feltétele —, hogy a ter­vezőmunka javulásánál is na­gyobb mértékben tökéletesed­jék a megvalósítás, a végre­hajtás! Mert örvendetes, hogy a beruházásoknál, ami a pénz­összeget illeti, az ötéves terv és a tényleges teljesítés kö­zött nincs elmaradás — sőt, 60 milliárd forinttal többet hasz­nálnak fel —, azzal azonban aligha büszkélkedünk, hogy 1975-ben már 120 milliárd fo­rint körül lesz a befejezetlen beruházások értéke. A pénzt gyorsan költjük, de lassan kamatoztatjuk! öt esztendő alatt 14 százalékkal nőtt a be­ruházások árszínvonala. Emiatt az ún. naturális mutatókat — ennyi tanterem, ennyi állami lakás, ennyi út stb. — nem si­kerül mindenütt úgy teljesíte­ni, ahogyan azt 1970. októbe­rében a törvényben rögzítet­ték. Ismét csak azt írhatjuk: nem a terv volt a rossz. Akadtak ugyan váratlan té­nyezők is, de a terv azzal nem számolhatott, hogy ki, hol, mit mulaszt, miben sérti meg a technológiai fegyelmet, meny­nyire hanyagolja el a szerve­zést, az előkészítést. Nem a tervet kell tehát az Ilyen és hasonló okok miatt kárhoztatni, megváltoztatni, hanem a terv végrehajtásának módját, eszközeit. mészáros ottó (Folytatjuk) A XI. kongresszus anyagának leidolgozása Megyénkben is folyik pár­tunk nagy tanácskozása, a XL kongresszus anyagának feldol­gozása a pártszerveknél és az alapszervezetekben. A megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának szervezésében április 16—17— 18-án tanfolyamon vettek részt a járási és városi választott testületek tagjai. A tanfolya­mot István József, a propa­ganda- és művelődésügyi osz­tály vezetője nyitotta meg, majd mondott zárszót. Az elő­adásokat a megyei pártbizott­ság oktatási igazgatóságának előadói tartották. A napokban kerül sor a já­rási és városi pártbizottságok rendezésében ugyancsak há­romnapos tanfolyamra, ha­sonló céllal, ahol a községi párt vb-tagok. alapszervezeti titkárok, párt- és tömegszerve­zeti, vezető propagandisták vesznek részt. Ä járási-városi szintű tanfolyamok után az alapszervezetekben a pártok­tatás keretében dolgozzák fel a kongresszus anyagát. A kongresszusi anyag fel­dolgozásával együtt sor kerül a megyei pártértekezlet, a já­rási-városi pártértekezletek anyagának valamint a vezető­ségválasztó taggyűlések hatá­rozatainak, megállapításainak feldolgozására is. Az alap- szeryezeteknél minden pártta­got bevonnak ebbe az okta­tási formába. A pértszervekkel és -szerve­zetekkel egy időben, természe­tesen az oktatási intézmények-' nél és tömegszervezeteknél is hasonló oktatási tevékenység folyik. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny hírei A Szekszárdi Mezőgép Válla»' latnál az MSZMP XI. kongresszu­sa, s hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indí­tott munkaverseny során kiemel­kedő munkasikereket értek el a szocialista brigádok oz elmúlt esztendőben. A közelmúltban megszülettek oz új felajánlások, amelyek teljesítésével a munka- verseny második fordulója során jelentős mértékben javítják a vállalat gazdasági eredményeit. A brigádok ígéretet tettek, hogy a termelékenység növelésével a termelés jobb szervezésével 23 millió 706 ezer forinttal túltelje­sítik az éves tervet. Emellett fel­ajánlások születtek a takaréko­sabb munkavégzést illetően is. Több mint 3 millió forintot taka­rítanak meg oly módon, hogy nehezen beszerezhető és drága import alkatrészeket hazaiakkal helyettesítik. Az alumíniumhuüa- dékot visszajuttatva a gyártó cégnek, 280 ezer forint megta­karítást tesznek lehetővé a vál­lalat számára. A minőség javí­tásával, a selejt csökkentésével további 150 ezer forinttal csök­kentik a költségeket, s a takaré­kosabb energiagazdálkodással 387 ezer forintot takarítanak meg. * A Fővárosi Óra- és Ekszeriparí Vállalat Díszmű Gyáregységében Szekszárdon ezekben a napokban teszik meg kongresszusi felaján­lásaikat a szocialista brigádok. Céljaik között legfontosabb he­lyen szerepel a takarékossági feladatok megvalósítása. A gal­vanizálókádak fűtését biztosító gőz gazdaságosabb eláállrtósá- val, valamint az irodák, munka­helyek fűtésének jobb megszer­vezésével a tavaly felhasznált fűtőolajhoz képest 15—20 száza­lékot szándékoznak megtakaríta­ni. Uj technológia bevezetésével jelentős mértékben csökkentik a felhasznált vízmennyiséget is. * A BHG Kapcsológép Gyárá­ban Szekszárdon ezekben a na­pokban fejeződik be az új tech­nológia honosítása. Ma már a harmadik típus, a svéd Ericson berendezés alkatrészeinek ké­szítése folyik. Az MSZMP XI. kongresszusa, s hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója tisz­teletére tett felajánlások teljesí­tésével a bonyolult feladatokat a gyár kollektívája megoldja. * A Szekszárdi Bútoripari Válla­latnál o kongresszusi munka- verseny első fordulójára a válla­lat szocialista brigádjai 8 millió forint értékű felajánlást tettek, ígéretüket a szocialista kollektí­váik betartották, sőt annál jelen­tősen jobb eredményt értek el. így a vállalat 14 millióval többet termelt az elmúlt évben a terve­zettnél és a vártnál másfél mil­lió forinttal magasabb nyeresé­get értek el. A munkaverseny során két új brigád is alakult, mely küzd a szocialista cím el­nyeréséért. A verseny második fordulójára tett felajánlások kö­zött Itt is a takarékossági tevé­kenység szerepel a legfontosab­bak között. A szocialista brigádok a közeli napokban felveszik a kapcsolatot a tengelici mezőgaz­dasági termelőszövetkezet szocia­lista brigádjaival. Céljuk az is­merkedésen kívül a szocialista együttműködés megvalósítása, egymás segítése. 1975. április 19. A termelés 17, a bérszínvonal 6 százalékkal nőtt a megye szövetkezeti iparában A KÍSZÖV küldöttközgyűlése

Next

/
Thumbnails
Contents