Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-15 / 87. szám
/ * Három érfizeci feltalálni ŰJ BŰZÁR SOROZATBAN r Motto: „fontos feladat a növekvő ráfordításokat jót hasznosító és hasznosításra oí- tolmas «övgny- és állatfajták ; kiválasztása, hazai nemesítése ! és elterjesztése." (Az MSZMP XL feongresz- i Kasának határozatából.) Kitűnő eredménnyel zárhatja a 'negyedik ötéves tervet a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézete: négy évvel ezelőtt még egyetlen államilag minősített búzája sem volt — most 4 szerepel az országos fajtajegyzékben. Négy éve sehol az országban nem vetettek még marton- Vásári nemesítésű búzát —. most százezer hektár van bevetve martonvásári vetőmaggal, s úgy lehet az idén ősszel már félmillió hektár ezzel lesz bevetve. Rajki Sándor, a martonvásá- <ri kutatóintézet igazgatója —• korábban az új magyar búza- fajták nemesítőimek közvetlen Vezetője — 20 esztendeje irányítja az intézetet Tudományos munkásságáért 1970-ben Állami Díjat, 1974-lben Munkaérdemrend arany fokozata kitüntetést kapott. Két évtizedes kutatómunka Után kézenfekvő ® kérdés: — Vajon az új magyar búzák, 20 évvel ezelőtti „vetés”- eredményei ? — Sok tekintetben igen — kezdi a visszaemlékezést Rajki Sándor — hiszen már 1955-ben az volt a célom, hogy a még «Pa is híres Bánkuti 1201-esmél jobb őszi (búzát nemesítsek, al^kabnassá téve a gépi aratásra •— rövidebb, szilárd szárral. Ezért először az intenzív olasz fajtákkal próbáltunk keresztezni. Pár év múlva azonban kiderült, hogy az olasz fajták a fagyérzékenységet és a gyenge lisztminőséget az utódaikra fs változatlanul örökítik.- Ekkor — 1958-ban — kaptam néhány kiló búzát a Szovjetunióból — Lúkjanyenko akadémikustól — és ezzel folytattuk a munkát. Ezt a búzát azóta már mindenki ismeri: ez volt a Be- zosztaja 1 — a magyar (búzatermelés rekordjainak fő részese... No, innen már egyenesebb volt az út a martonvásári sorozatig: az 1971-ben minősített Mv 1-ig, majdi az 1972-ben, 73-ban és 74-ben elfogadott Mv 2-es, 3-as és 4- esig... Az Mv 1-es egyébként még világosan utal az indulásra: hiszen ez egy ősziesített tavaszi orosz búza és a Bezos ztaja 1 keresztezéséből született. — JOBB A LISZTJE — — Újsághír volt tavalyt az Mv 1-es hektáronként 78 mázsát termett Babarcon. — Ebben azonban még benne lehet az új fajta iránt mindig megmutatkozó nagyobb termelői gondoskodás is— int higgadtságra Rajki Sándor. Az viszont bizonyos — folytatja —, hogy ezek az őszi. búzák nagyhozamúak. Az Mv 4-es pl. a KGST-országok őszi búzái között, terméshozamban, a múlt évi odesszai nemzetközi fajtakísérletek alapján, a legelső helyen áll. Lisztje pedig talán még jobb is valamivel, mint a Bánkuti 1201-esé volt... — Martonvásárt, az utóbbi másfél évtizedben a kukorica- hibridjei tették nemzetközileg is ismertté. Mp — hazánkban — a termesztett kukorica 70 százaléka — martonvásári falta. Az új és mo6t már 6aját martonvásári őszi búzák, s majd az újabbak elérhetnek-e ilyen sikert? — Én ebben reménykedem — mosolyog Rajka Sándor. Most — a sorozat folytatásáért pl. jó tempóban hajadunk a világ talán legjobb tavaszi búzájának, a mexikói búzának — ősziesítésével. Ez a fajta ahol mindent megkap, 100 mázsát is ad hektáronként. Itt is az a feladat, mint minden ősziesí- tési programban: kialakítania fajta fagyállóképességét, alkalmazkodóképességét a csökkenő hőmérséklethez, az ősszel rövidülő nappalokhoz, a gyengülő fényintenzitáshaz és így tovább™ « e~ £R\ EK — A FITOTRONBŐL — — Arra vállalkoznak tulajdonképpen, amire 40 éve Baross László gondolt, amikor a kanadai Marquis-t ősszel vetette és előállítatta a Bánkuti 1201-est. — Lényegében azon az úton haladunk tovább, csak most gyorsabban és módszeresebben kutathatunk. Nemcsak ezért, mert rengeteg tapasztalat összegyűlt az eddigi ősziesí- tési kísérletekben, hanem, mert most már a legkorszerűbb technikát is felhasználhatjuk a kutatásban. 1972 novemberére elkészült Marfonvásáron egy korszerű klxmakamra-rendszer, a szakemberek fitotronnak nevezik. Ebben program szerint alakítható és tetszés szerint megismételhető ilyen vagy olyan időjárás, vezényelhető a nappalok és éjszakák váltakozása, szabályozható a növények táplálása és így tovább... Vagyis reprodukálhatóvá lett a növénykutatás, ami eddig lehetetlen volt, mert a természetben — a szabadföldi vagy üvegházi kísérletekben — sohasem fordul elő két pontosan ugyanolyan évszak...' A fitot- rorunal szimuláljuk a természetet, b egyben meg is Egyelhetjük a természeti tényezők legkisebb változásának is agronómiái hatását. — Ez meggyorsítja a nemesítést is — magyarázza tovább ez intézet igazgatója a fitotron előnyeit. — Egy év alatt pl. két őszibúza-generációt is megérlelhetünk benne... Bármikor ellenőrizhetjük a fajtajelöltek íágytűrőképességét... , Nyarat programozhatunk, ha szükséges, akikor amikor a természetben tél van, vagy megfordítva. — RECEPTKÖNYV A GENETIKAI VITÁKHOZ — — Az agronómiái jellegek programozott előállítása érdekében a cél most egy „recept- könyv” összeállítása — hangsúlyozza az Igazgató és látszik rajta, hogy ezt a célt, s ezt a lehetőséget most talán mindennél többre értélteli. — Ezzel a receptkönywei bárhol a világban, ahol a miénkhez hasonló minőségű fitotron működik — pontosan megismételhetővé válik pl. az ősziesítési programunk bármelyik eredménye. S ez — s ez elméletileg is érdekes — egy évtizedek óta dúló és bonyolult nemzetközi genetikai vita eldöntését segítheti™ Nevezetesein, hogy örökölhetők-e a szerzett tulajdonságok vagy sem™ A receptkönyv — ha Mar- tonvásáron megszerkesztik — az egész magyar tudományos élet rangját növelheti és éppen a napjainkban leggyorsabban fejlődő —, s ezért a nemzetközi vitáktól talán leghangosabb — tudományban — a genetikában. S miközben készül ez a receptkönyv, fel- használásával a magyar mezőgazdaság versenyképessége is szépen növekedhet, á legújabb martonvásári búzafajták révén. GERENCSÉR FERENC P, N. Barannyikov: Nevek az emlékművön Dokument-írás * 1 Jakov kivételével mindnyájan hazatértünk a frontról. Fogalmunk sem volt, hogy hol esett el középső fivérünk, .. Iván Pavloviés Pugacsov.” ' A Felszabadulási Emlékműdön ezt olvashatjuk: [ Pugacsov J. P. g. hadnagyi 1 Á szovjet honvédelmi mi-' hisztérium tiszti állomány Veszteségét nyilvántartó osztályán ilyen adatok szerepel-; neki ; . id Jakov Fávíovícs Pugacsov? Született 1921-ben, hadnagy, a 83. önálló tengerész lövész- dandár (akkoriban valószínűleg a 18. gárdahadtesthez tartozott, — P. B.) 16. önálló tengerészgyalogos zászlóalj híradó-szakasz parancsnoka, SZKP-tag, elesett 1944. december 28-án (eredetileg azt írták be, hogy decemberben nyomtalanul eltűnt, de aztán hivatalosan korrigálták) és Budapesten temették eh ’ X kitüntetési osztályon őrzött kartonlapokról megtudhatjuk, hogy 1943. március 22-én még mint telefonos közlegényt a Bátorság érdeméremmel tüntették ki, halála után pedig a Honvédő Háború) érdemrend II. fokozatával. Ilyen volt a csíkos trikős pásztor, aki életét áldozta a magyar nép boldogságáért, A Felszabadulási Emlékművön Jakov Pugacsov neve mellett ez olvasható: Zloj Sz. A. g. hadnagy, ' Ugyanannak a tengerészt gyalogos zászlóaljnak a lövész-szakasz parancsnoka három nappal korábban esett el, mint Pugacsov: december 25- én. Mind a ketten Kelenföl- dön haltak hősi halált, délre attól a Gellérthegytől, amelyen nevük az emlékműre van vésve. Decemberben? De hiszen abban az időben még a hitlerista csapatok voltak Ke- lenföldön! Igaz, de a tengerészgyalogság deszant-alaku- lat, s azok voltak ők, a Duna- parton is. jfeu-ai Ä feliraton 8 második In!-' ciálé, az „A* téves. Az elesett tisztek között még egy ilyen nevű nincs .(nemcsak Magyar- országon, de sehol)* Zloj gárdahadnagyot, aki először komszomol-tag, majd párttag-jelölt volt, s aki a Donyeck-területen született, Sztyepán Lukjanovicsnak hívták (vagy Lukicsnak, ahogy az néhány dokumentumban olvasható). Huszonkilenc éves korában esett el a csatatéren. Bátor, félelmet nem israacő harcos volt, de mellét nem 1 díszítették érdemrendek. A Vörös Csillaggal negyvennégy szeptemberében tüntették ki. Éppen hadikórházban feküdt akkor, s a kitüntetést nem adták át neki. Még akkor sem sikerült átnyújtani neki, amikor visszatért a csapattestéhez: nyomban harcba kellett indulnia. A kitüntetési osztály kartonján ez a megjegyzés áll: megsebesült, a kitüntetést nem kapta meg. Később, 1952-ben a körzeti hadkiegészítő parancsnokságon ezt írták: a kitüntetettet nem sikerült megtalálni, hozzátartozói nincsenek”. A második érdemrendet, a Bogdán Hmelnyiekij III. fokozatát Sz. L. Zloj már halála után kapta meg. i • -V! 1 MASENYKA TRAGÉDIÁJA. „Bátor, vidám tekintet, férfiasán rövidre nyírott haj. Marija Szemjonovna Batraková- nak hívták. Mi, gyerekek, már az első napokban megszerettük, később pedig büszkék lettünk rá. A többi osztály tanulói irigyeltek bennünket, .. Mindez harminc- nyolcban történt.. 1 A ml tanítónőnk pilóta. 11 Gyakran kértük, meséljen nekünk repüléseiről, a repülőgépekről és ejtőernyőkről... Mindig elmentünk, megnézni. amikor tanítónőnk repült és ejtőérnyőugrást végzett... Emlékszem, amikor hazamentem, „tanítónénit” játszottam. Mindenben szerettem volna Marija Szemjonovnára hasonlítani. Ez az álmom mindig újra meg újra visszatért, és íme, most tanítónő vagyok ugyanabban az iskolában, ahol valamikor tanultam, s ahol Marija Szemjonovna tanított”. Ligyija Stil-Uljanyenko visszaemlékezéseiből Idéztük e sorokat, aki a jenakijevói 15. sz. „Marija Batrakova” iskola tanítónője. «> „üdvözlet Dobropolje városból! Hát igen. Sok, nagyon sok esztendő telt el a Nagy > Honvédő Háború befejezése óta, de a háború okozta sebek még mindig nem hegedtek be, a súlyos veszteségeket pedig semmivel sem lehet pó- tolnL Amikor harmincnyolcban meghalt édesanyánk, öten maradtunk apánkra: Vera, Mása, Vászja, én, Galinya és Ljonya. 8—20 évesek voltunk. Mennyi nehézséget kel_ lett elviselnünk! Rajtunk kívül ézt senki sem tudhatja igazán. Ezeket a nehézségeket csak azért tudtuk leküzdeni, mert apánk nagyszerű ember volt, nekünk, gyerekeknek, szentelte az életét (1965-ben halt meg), két nővérem, Vera és Mása — amennyire tudta — pótolta édesanyánkat. (Folytatjuk.) Plakátok a márványteremben c A törött, ősszerpncsolódotf kocsikerék mögött szántó paraszt feszül az ekének. A grafika felső részében egyetlen mondat olvasható: És mégis lesz kenyér... Konecsni Györgynek ez az 1945-ben készült, jelképpé nemesedett plakátja ma is élményt adó találkozás. Egyetlen pillantásra egész történelmi sorsfordulót idéz emlékezetünkbe: hiába roncsolta össze a háború a földet, a vetést, a szerszámokat. új élet indult, „mégis íesa kenyér...” . , Felszabadulásunk harmincad dik évfordulója alkalmából jubileumi plakátkiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban. A tárlat — ez egyben a VII. országos plakátkiállítás is — 1945-től napjainkig az utóbbi harminc esztendő terméséből ad válogatást, ízelítőt. A rendezők szándékosan nem piáé káttörténeti bemutatóra törekedtek, csupán három évtized gazdag termésének keresztinek szetét tárják elénk. Ám így.’ ezzel együtt is az utóbbi harminc esztendő sűrített króm-; kájával találkozik a látogató. A múzeum márványtermé-' ben az emlékezetes politikai plakátok sorakoznak. A műfaj máig ható. példát adó művelőjének, Konecsni Györgynek több olyan munkájával is találkozhatunk, amely világos szimbólumrendszerével magával ragadja, gondolkozásra készteti a szemlélőt. Szuggesz- tív, tömör, telibetaláló plakát a nemrég elhunyt Ék Sándor Saját fészkében semmisítjük meg a fasiszta fenevadat feliratú lapja. « j A tárlaton újra találkozhat tunk a Magyar Kommunista Párt vasútépítésre, termelésre mozgósító felirataival. Filá „Minden kéz vegyen részt az újjáépítésben!” szövegű plakátján erős kezek egy ritmusra emelik az épületté magasodó téglákat. Vagyis a munka világosan. egyértelműen érzékelteti a munkásosztály építő erejét. Ma már szintén klasszikusnak számít a művésznő egy másik, 1956-ban készített, egyetlen tárgyat, egy otromba, horogkeresztekkel kiszögezett talpúi csizmát, s egyetlen felkiáltójellel végződő „NEM”-st be-; mutató plakátja. , Az utóbbi esztendők terméséből megmaradt emlékezetünkben Zala Tibornak a Le- nin-centenáriumot köszöntő grafikája, Lakner László líráján szép fotomontázsa. az óvó, féltő kezekben nyugvó Európa. Érdekes, szép munka Bakos István KGST kompozíciója, vagy hogy a legújabbakról is szóljunk, a pártunk XI. kongresszusát hírül adó plakát. Másik két földszinti teremben az utóbbi esztendők legfrappánsabb kereskedelmi és kulturális plakátjai sorakoz* « nak. ' i Említettük: nem plakáttörténeti bemutatót láthatunk. Mégis úgy érezzük, hogy a java termést sikerült reprezentálni. Azokat a plakátokat, amelyeket akár a „mának szóló freskókénak is nevezhetnénk. H. Af. 1975. április 15,
