Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-15 / 87. szám
Feldolgozzák a kongresszus határozatait a pártoktatásban As MSZMP KB agitációs és propagandaosztúlyánah tájékoztatója Az elmúlt napokban országszerte megkezdődött a XL kongresszus dokumentumainak feldolgozása a politikai oktatásban. Erről tájékoztatták az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályán Győri Margitot, az MTI munkatársát. — Most, a XI. kongresszus után közvetlenül, fontos feladatunk, hogy a tanácskozás anyagát megismertessük a párttagsággal, általában a politika iránt érdeklődő közvéleménnyel, hiszen a végrehajtás nélkülözhetetlen előfeltétele a határozatok egységes értelmezése — hangsúlyozták. — Az oktatásban arra törekszünk, hogy elősegítsük a nemzetközi, a társadalom- és gazdaságpolitikai, az ideológiai kérdések elmélyültebb megértését, és mindezek alapján az egységes cselekvést a gyakorlati munkában. A mostani pártoktatási tanév végéig az a feladatunk, hogy a politikai oktatás eszközeivel is segítsük a párt legfőbb fórumán meghirdetett társadalmi program megvalósítását, a helytállást terveink végrehajtásában, a szocialista közszellem gyorsabb ütemű kibontakoztatásában. — A feldolgozás során mindenütt a kongresszus határozatát és a Központi Bizottság beszámolóját állítjuk a figyelem középpontjába. Célunk az, hogy a feldolgozás tudatosítsa a hallgatókban: további ered- .ményeink záloga a kongresz- pzus határozatainak következetes végrehajtása. Ezzel összefüggésben azonban nagyon fontos, hogy előtérbe kerüljenek a helyi tennivalók, amelyeket a vezetőségválasztó taggyűléseken és a pártértekezleteken korábban megfogalmaztak, illetve amelyeket a kongresszust követően jelöltek ki a pártszervezetek és a különböző szintű pártbizottságok. — A következő hetekben, hónapokban a tömegoktatásban részt vevő 580 ezer dolgozó öt foglalkozás keretében ismerkedik meg a kongresszuson kijelölt főbb célokkal, feladatokkal. A pártiskolákon, a káderképzés különböző szintjein — ahol összesen mintegy 120 ezren tanulnak —• lehetőség nyílik az elméleti összefüggések tanulmányozására és a főbb politikai kérdéscsoportok részletesebb feldolgozására. A szervezett politikai képzésen túlmenően a munkahelyek szakszervezeti és KISZ-bizottságai úgynevezett kongresszusi tanfolyamokat is szerveznek, több mint egymil-, lió ipari, mezőgazdasági munkás, értelmiségi dolgozó számára. — Ä megyei oktatási igazgatóságok több tízezer előadó és vitavezető propagandistát készítenek fel tanfolyamokon az ősszel kezdődő új oktatási évadra, amikor az MSZMP KB politikai főiskoláján, a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetemen, és a politikai oktatás más területein is szervesen beépül a tananyagokba a XI. kongresszus gazdag anyagának ismertetése. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában a napokban már megjelent 600 ezer példányban a kongresszus rövidített jegyzőkönyve, amelynek teljes terjedelmű kiadását május végére tervezik. — Politikai oktatómunkánk akkor felelhet meg legjobban a követelményeknek, ha téma- választása összoontosítia, kiemeli1 a társadalom előtt álló időszerű tennivalókat, és ha az elméleti vitákhoz, eszmecserékhez a valóságból merít bizonyító anyagot. Ezért ebben az évben elsődleges feladat a kongresszus anyagának tematikus feldolgozása, az eltelt időszakban felhalmozódott tapasztalatok elméleti igényű elemzése, és az új jelenségek figyelmes tanulmányozása. — Az elméleti kutatómunka eredményeire támaszkodva arra van szükség, hogy közösen átgondoljuk, összegezzük a gyakorlati tapasztalatokat, s a politikai oktatás sajátos eszközeivel is formáljuk a közvéleményt. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nemcsak a gazdaságban értünk el sikereket, hanem a tudatformálásban is előbbre léptünk. Munkánk nyomán a társadalom szellemi életében tovább erősödik a marxizmus—leninizmus vezető szerepe, a társadalom tagjainak jelentős része — elsősorban a párttagok — mind tudatosabban és aktívabban képviselik forradalmi elméletünket, pártunk politikáját. — A politikai oktatásnak továbbra is hathatós segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a párttagok és a politikai kérdések iránt fogékony párton- kívüliek a valóságos tényeknek megfelelően ítéljék meg társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésünket; jobban értsék, hogy szocialista céljainkkal megegyezően milyen folyamatokat támogatunk és milyen jelenségeket bírálunk, illetve utasítunk el. Fő törekvésünk, hogy lényegre törő elemzéssel mutassuk be a munkásosztály és a párt vezető szerepének érvényesülését, továbbá azt, hogy politikánk a munkásosztály alapvető történelmi céljainak a megvalósulását, a munkás—paraszt szövetség, a szocialista népi, nemzeti egység erősítését szolgálja. Politikai oktatásunknak rá kell mutatnia: a párt XI. kongresszusa által megerősített politikai irányvonal és a munkaprogram maradéktalan teljesítése előrehaladásunk legfőbb biztosítéka. Május: Béke és barátsági hónap Nyilatkozik Csajbók Kálmán Az Országos Béketanács — immár hagyományosan — ebben az évben is meghirdette, a béke- és barátsági hónapot. Ehhez kapcsolódik a népfrontmozgalom tavaszi béke- barátsági és szolidaritási akciója. Az akció célja a Szovjetuniónak a második világháborúban a fasizmus felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelmének méltó megünneplése, a 30. évforduló alkalmából e történelmi sorsforduló tudatosítása, a három évtized alatt bekövetkezett világméretű változások ismertetése. A tavasz,- békehónapról, a felvilágosító munka céljáról beszélgettünk Csajbók Kálmánnal a Hazafias Népfront, megyei bizottságának titkárával, aki a bevezetőhöz kapcsolódva mindjárt hozzáfűzte: — Az akció kitűnő lehetőség, arra, hogy sokoldalúan bemutassuk a Szovjetunió elvi alapokra épült, szilárd és következetes békepolitikáját, a szocialista országok megbonthatatlan, erős egységét. — Mindez szoros kapcsolatban van országépítő hazai feladatainkkal. a tavaszi béke-, barátsági és szolidaritási akciót szerves egységben bonyolítjuk le legfontosabb belpolitikai feladataink megoldásával, amelyből a párt XI. kongresszusa határozatainak, a párt programjának megismertetését emelném ki elsősorban. — Népfrontbizottságaink törekednek arra. hogy megismertessék a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának,.. egész .társadalmunkat érintő határozatait, igyekeznek mozgósítani hazánk lakosságának széles köreit a tettekben, újabb munkasikerekben való helytállásra.-- Régebben is szerveztünk békeakciókat — mondotta Csajbók Kálmán —, de inkább kampányjellegűén. az idén nemcsak néhány dátumhoz és nem is csak május 9-éhez. a győzelem napjához kapcsolódik felvilágosító és mozgósító munkánk. Folyamatosan akarunk dolgozni, ebben segítségünkre van az, hogy a tavai szón számos dátum, évforduló kapcsolódik e munkánkhoz, a belpolitikai eseményeink ig felkeltették a közérdeklődést. — Hogy csak egy egyszeri kérdésről beszéljek, itt vannala a testvérmegyei kapcsolatoké Mindennapi munkánkban érez-« zük nagy jelentőségét ennek ai mozgalomnak. Nem a hivatalog delegációk szerepét akarom ki-i emelni, hanem azt. hogy me-j gyénkből is nagyon sok ember szeretne és akar megismerkedni tambovi és Karié Marx-Stadt megyei barátaink életével, munkájával. Ehhez ig igyekszünk lehetőséget teremé teni. A kívánság egyébkén® kölcsönös és immáron nemcsak óhaj. hanem mindennap) életünkben jelen lévő valóság. Az hogy az idei esztendő a nők nemzetközi éve. tovább szélesíti munkánkat, több felé adatot is jelent, de új színt ig visz bele. De minderről majci a munka, az eredmények beszéljenek, amiről a sajtónak! lesz lehetősége beszámolni. A tavaszi barátsági hónapi előkészületei már folynak. Amint Csajbók Kálmán elé mondotta, számos nagy jelené tőségű eseménynek örvendhet-! nek majd a megye lakói. Kié emeltünk néhányat: A megé nyitóra május 10-én kerül sor Szekszárdon, a Panoráma filmszínházban. Szovjet film ősbemutatója lesz ezen a napon, szovjet filmdelegáció jeé lenlétében. Szekszárdon. a Csehszlovák Kultúra közreműé ködésével megrendezik Sibila Greinerova grafikusművész kiállítását. Egy bolgár atomerőé műről kiállítást láthatnak majd a paksiak, hiszen ez a téma hozzájuk áll legközelebbi Ezeken kívül még számos rené dezvényre utalhatnánk, inkább' csak a három legérdekesebbet emeltük ki. A barátsági hónap, gazdag programjával' nemcsak a testvéri népek közötti barátság elmélyítésé® szolgálja majd, hanem nemes szórakozást, sok kellemes élményt is ad megyénk lakóié nak. L. Gy. Építőmunkánk nemzetközi támasza t. A szocialista integráció szervezete Simontornya Aktív népi ellenőrök Simontomyán a nagyközség pártbizottsága titkárának, tanácselnökének és a Tamási Járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének részvételével tartották meg tavalyi munkájukat értékelő tanácskozásukat a település népi ellenőri csoportjának tagjai. A népi ellenőrök munkájának köszönhetően számos probléma oldódott meg Simontomyán. Ennek egyik eredményeként sikerült a tanácsnak a Vak Bottyán lakótelep szennyvíz- elvezetésére jó .megoldást találnia; a népi ellenőrzés javaslatára helyezett el a tanács harmincöt szeméttárolót a községben. Az általános iskolában és a gimnáziumban végzett népi ellenőri munka gyümölcseként javult a diákok ellátása. Szintén a népi ellenőrzésnek köszönhető, hogy leváltották azt az ÁFÉSZ-felvásárlót, akinek hanyagsága miatt számos szabálytalanság történt. Ä nagyközség párt- és tanácsi vezetése bizalmának újabb jeleként a népi ellenőri csoport erre az évre hat közérdekű téma helyi vizsgálatára kapott megbízatást. t- «wgTTl 1915. április 15. „A kongresszus megállapítja, hogy a szocialista nemzetközi gazdasági összefogásban rejlő lehetőségek teljesebb kihasználása előrehaladásunk alapvető feltétele.” (Az MSZMP XI. kongresszusának határozatából.) SOKSZOR ELMONDJUK, hogy Magyarország „nyitott gazdaságú” állam, vagyis a külgazdasági kapcsolatok igen fontos szerepet játszanak nemzeti jövedelmünkben, minden tíz forintból több mint négy forint a külkereskedelemből származik. De csak napjaink bonyolult nemzetközi gazdasági viszonyai közepette mérhetjük fel igazán: mit jelent ez a gyakorlatban, mekkora jelentősége van annak, hogy a négy „külkereskedelmi forintból’’ milyen hányadhoz jutunk megbízható, hosszú távú partnereink, szövetségeseink, a szocialista államok révén, s milyen hányadot kell a mind bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb, a tőkés rendszer általános válságától megbolydult nyugati piacokon realizálni.. Hazánk gazdasági fejlődése — szocialista testvérországainkéhoz hasonlóan — kiegyensúlyozott, biztos ütemű, s nemhogy munkanélküliség nem fenyeget, de még hiány is van munkáskézben. Árszínvonalunk növekedése — jóllehet a nyugati infláció hatását éppen ..nyitott” gazdasági szerkezetünk miatt teljesen kiszűrni nem tudjuk — csekély, mindössze ötöde-hatoda a fejlett tőkés államokénak, s mindent megteszünk azért, hogy a tőkés piacok’ áremelkedése következtében a bennünket ért hátrányokat anyagtakarékossággal, jobb munkaszervezéssel, nagyobb termelékenységgel ellensúlyozzuk. Hogy a számos kedvezőtlen nemzetközi hatás ellenére kiegyensúlyozottság jellemzi gazdasági helyzetünket, abban döntő szerepet játszik, hogy tagja vagyunk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST), á szocialista országok proletár internacionalizmuson,, egyenjogúságon és a kölcsönös ér- . dekek tiszteletben tartásán alapuló , integrációs szervezetének. MI A SZOCIALISTA INTEGRÁCIÓ és miben különbözik a tőkés államok hasonló jellegű törekvéseitől? Az integrációs folyamat a társadalmi termelés bővülésének, fejlődésének szükségszerű velejárója. Lényege: megváltozik és kiterjed a munkamegosztás rendszere. A hangsúly tehát a munkamegosztáson van, amely kezdetben csak egy országon — a KGST belül alakul ki és szélesedik, majd a termelőerők fejlődésével nemzetközi méretűvé növekszik, Ily módon tehát az integráció egyaránt jellemzi a tőkés és a szocialista termelési módot. Ugyancsak mindkét rendszerben érvényesül a szükségszerűség, hogy a kis és a közepes nagyságú államoknak alapvetően fontos az integráció, mert ezeknek az országoknak, éppen méretüknél fogva, nincs annyi pénzük, hogy például a leggazdaságosabban működtethető, legkifizetődőbb méretű, kapacitású üzemeket, vállalatokat létesítsenek. Nemrég Helsinkiben járván — más tényezők mellett — egy neves finn közgazdász éppen ezzel az ókkal magyarázta országa érdeklődését a KGST iránt. Az integráció kulcskérdése: kinek az érdekeit szolgálja? A nyugati integráció, a Közös Piac, a nagytőke hasznára van, hiszen lebontja a tőke mozgása előtt a nemzet) vámfalakat, s egyéb korlátozó tényezőket, a szabad munkaerőpiac kialakításával még kedvezőbbé teszi a munkásosztály kizsákmányolásának feltételeit a burzsoázia számára, még előnyösebb körülményeket teremt a profi thajszáhozu A KGoi-országokban az integráció a szocialista, kommunista társadalom felépítését, a népi anyagi jólétének a növelését szolgálja. A SZOCIALISTA TlPUSÜ integrációnak rendkívül széles és objektív alapja van! Azonos a benne részt vevő országok gazdasági rendszerei az alapvető termelőeszközök! társadalmi tulajdoniján vannak. Közös az államrendjük, azonos a társadalom vezető osztálya, s annak ideológiája, a marxizmus—leninizmus. A szocialista nemzetközi gazdasági együttműködésben a nemzeti és az internacionalista érdekeket a KGST-országok közös érdekeinek figyelembevételével hangolják össze. A szocialista integrációban részt vevő államok önként vállalják a kötelezettséget, tehát ennek az integrációnak alapvető jellemzője a szuverenitás. Nincs szó tehát arról, hogy nemzetek feletti jogokkal bíró szervezeteket hozzanak létre. A KGST-szervek a gazdasági együttműködés kérdéseiben csupán ajánlásokat fogadnak el, amelyek akkor válnak kötelező érvényű határozatokká, ha az illető tagállam megfelelő szerve (nálunk a kormány), jóváhagyja azokat. S a szuverenitás még egy biztosítéka: az ajánlások kidolgozásánál érvényesül az egy ország — egy szavazat elve. Nem lehet tehát többségi szavazattal kötelezettséget róni olyan tagállamokra, amelyek a javaslatot ellenzik. DUNAI PÉTER (KÖVETKEZIK: A KGST TÖRTÉNETE)
