Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-12 / 60. szám

Egyre súlyosabb a Lón Noí-msim helyzete hPhnom Penhben erősen tartják magukat azok a híresz­telések, hogy a Lón Nol-féle rezsim vezetői menekülni készülnek a kambodzsai fővá- dosból” — jelentette kedden Valerij Szkvoreov, a Pravda hanoi tudósítója. Az értesülést alátámasztja^ hogy Lón Nol rezidenciája mellett, amely egyúttal a báb­hadsereg legfelsőbb parancs­nokságának főhadiszállása is, már hosszabb ideje külön he­likopter áll készenlétben. A Phnom Penh-i repülőtér a hazafiak szüntelen rakétatűze miatt már nem fogad polgári repülőgépeket A kambodzsai főváros körül kialakult helyzet fokozódó rombolásával mindjobban el­mérgesedik a viszály a reak­ciós klikken belük Long'Borét miniszterelnök olyan paran­csot kapott, hogy oszlassa fel jelenlegi kormányát és alakít­son új kabinetet. Több tábor­nokot ismét elmozdítottak posztjáróL A nemzetgyűlés még el nem menekült tagjai egyre másra hozzák pánikhan­gulatot tükröző határozatai­kat, melyekben hol bírálják Loa Nőit, hol pedig rendkívü­li intézkedéseket követelnek tőle a jelenlegi „fenyegető helyzet” felszámolására. A bábhadseregből egyre több katona dezertál A rendszer katonáira, tisztjeire és hiva­talnokaira erőteljes hatást gyakorolt a hazafias erők hoz­zájuk intézett felhívása, amelyben felszólították őket, hogy álljanak át az igaz ügy oldalára. flz OPEC-csúcs mérlege ünnepélyes deklarációvá} ért véget Algír városában az olaj­exportáló országok első csúcsértekezlete. A szervezet történetében a 12 teljes jogú tagállam (írok, Irán, Kuvait, Szaúd-Arábia, Katar, Egyesült Arab Emirátusok, Líbia, Algéria, Indonézia, Nigéria, Ve­nezuela, Ecuador) most tartott először legmagasabb szintű kon­ferenciát. Politikai értelemben az értekezlet számos eredményt hozott. így például kinyilvánította a tagállamok szolidaritását min­den külső fenyegetéssel szemben: hangsúlyozta, hogy agresszió esetén egységesen lépnek fel érdekeik védelmében. Az ünnepé­lyes nyilatkozat azt is leszögezte, hogy az ENSZ rendkívüli köz­gyűlésének Határozatai szellemében minden állam szuverén joga teljes és feltétel nélküli ellenőrzést gyakorolni $aját természeti erőforrásai felett, beleértve az államosítás jogát is. Mindezen túlmenően az OPEC-tanácskozós egyik igen fontos pozitív melléktermékének tekinthető, hogy az Irán és Irak között évek óta húzódó konfliktust a tanácskozás peremén folytatott tárgyalások közélhozták a megoldáshoz. Az iráni sah és az iraki alelnök bejelentették, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján oldják meg és közös megállapodással véglegesen meghatározzák a két ország határvonalát. E számottevő eredmények mellett már lényegesen halványabb­nak tűnnek az olaj termelésének, exportjának és árszínvonalának gyakorlati kérdéseiben folytatott megbeszélések. Egy korábbi OPECMiatórozat értelmében 1975 szeptember végéig befagyasztot­ták az olaj árszintjét, amely, jelenleg barrelenként 10,46 dollár körül ingadozik. (Aszerint, hogy milyen az olaj minősége, vagy mennyi szállítási költséget igényel a fogyasztóhoz való eíjut­tatása.) A valóságban azonban bebizonyosodott, hogy az olajár be­fagyasztása voltaképpen árcsökkenést jelent. Az amerikai mani­pulációk következtében a dollár árfolyama 1975 októbere óta gyorsuló ütemben lemorzsolódott. Miután az OPEC-országok az olajért dollárt kapnak, a reálértékben kifejezett ár tulajdonképpen esett Vannak azonban más, termelési természetű problémák is, amelyek ugyancsak gyengítették az OPEC-országok tárgyalási pozícióinak szilárdságát. Ezek lényege az, hogy részben a tőkés gazdasági visszaesés miatt, részben pedig az amerikaiak áltat megszervezett gazdasági ellentámadás következtében erőteljesen csökkent a tőkés országok oiajfogyasztása. A csökkent fogyasztás eredményeképpen a vezető tőkés fogyasztók óriási mennyiségű olajat halmoztak fel. Londoni becslések szerint a piac annyira telített, hogy a tőkés világ olajfinomítói már csak 50—60 száza­lékos kapacitás-kihasználással dolgoznak. A Perzsa-öböl oltaj- kikötőlben 4 millió tonnányi tankhajátér vesztegel, mert a telí­tettség miatt a fogyasztók már nem veszik ót az olajat. Bizonyítja a helyzet változását, hogy az OPEC országai körülbelül 12 száza­lékkal voltak kénytelenek .csökkenteni az olajtermelést az egy évvel ezelőtti szinthez képest Mindez természetesen rendkívül erőteljes nyomást gyakoroí gi olajárak csökkenése irányába és jelentős jövede/lemkiesést jeleni az exportáló országoknak. E tényezők együttes hatására kiéleződtek az ÖPEC-tagállamol: között azók a nézetkülönbségek, amelyek a legkedvezőbb Gazda­sági pozíciók időszakában sem tűntek el teljesen. A politikailag legradikálisabb OPEC-tagáfaimok a termelés erőteljes vissza- fogásával akarnak nyomást gyakorolni a fogyasztókra: így akar­ják fenntartani a magas árszintét. (Ebbe a csoportba tartozik Algéria, Irak és Líbia). Irán ezzel nem ért egyet mert nagy­szabású gazdaságfejlesztési tervei miatt minden jövedelemre szüksége van, tehát nem érdéke a termelés csökkentése. Ehelyett azt kívánná, hogy valamilyen index alapján a legfontosabb ipar­cikkek és élelmiszerek árszimtjéhez kapcsolják az otaj árszínvo­nalát. Végül: a legnagyobb termelő és exportőr, Szaúd-Arábia az ólai árát a szabadpiaci ingadozásoktól tenné függővé. Ez a je­lenlegi helvretben az olajár csökkenését eredményezné. Az OPEC-csúcs ezekben a gazdasági alapkérdésekben nem tudott dönteni, s az árproblémákat egy szakértői bizottság elé utalta. .... . . liven körülmények között csak a jövő mutathatja, meg, Jiogy ősszeülhet-e (és milyen körülfnénvék között) az olajtermelők, ^a nagy tőkés foayaszfók és a feilődő országok „háromoldalú" ér­tekezlete, amelyet a franciák javasoltak. Az előkészítő konferen­ciának áorilis 7-én kellene kezdődnie, a meghívókat elküldték. Az adott helyzetben azonban tagadhatatlan, hogy Cz olaiexportor országok lényegesen qyengébb tárqyalásl pozíciókból kiindulva vennének részt a konferencián, mint néhány hónappal ezelőtt. Miután számítani lehet arra, hogy az Eqyesült Államok ezt a helyzetet könyörtelenül kihasználja, nagyon kérd.ses, hogy ér­dekében áll-« az OPEC-tagállamoknak e konferencia megtartása.-I -a. Á kongresszusi és felszabadulási munkaverseny szocialista építőmunkánk nagy erőforrása Herczeg Kárólynak, a SZOT titkárának nyilatkozata A néhány nap múlva kezdő­dő XI. pártkongresszus és a közelgő felszabadulási jubi­leum tiszteletére kibontakozott országos méretű munkaverseny eredményeiről, s további cél­jairól nyilatkozott Herczeg Károly, a SZOT titkára, az MTI munkatársának. rTl Miben foglalhatók össze a kongresszusi és fel szabadu- dulásí munkaverseny eddigi eredményei és újszerű vo- Síásai? i \ — Ismeretes, hogy az elmúlt év tavaszán 19 nagy iparválla­lat és mezőgazdasági üzem szocialista brigádjai azzal a kezdeményezéssel léptek az or­szág nyilvánossága elé, hogy bontakozzék ki széles körű xnunkaverseny a párt XX kongresszusa és hazánk fel­szabadulásának 30. évforduló­ja tiszteletére. Ezt a kezdemé­nyezést üdvözölte és támogat­ta a SZOT-nak, a Hazafias Népfrontnak és a KISZ Köz­ponti Bizottságának az ország dolgozóihoz intézett felhívása. A kongresszusi és felszabadu­lási munbaverseny néhány hét alatt országos méretűvé széle­sedett — A verseny első szakasza * múlt év végén lezárult. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a nagy társadalmi eseményekre való készülődés a termelés, a munka frontján magas szintű aktivitással páro­sult és kiemelkedő sikereket hozott. A kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny mé­retei, a tömegessége és gazda­sági eredményei túlszárnyalták a várakozást. A népgazdaság minden ágában a munkások, a mezőgazdasági dolgozók, a műszaki-gazdasági szakembe­rek. az alkalmazottak és a ve­zetők politikai állásfoglalás­nak, a szocializmus ügye mel­letti elkötelezettségnek is te­kintik a kongresszusi és fel- szabadulási munkaversenyben való aktív részvételt A válla­latoknál, intézményekben és gazdaságokban olyan légkör alakult ki, hogy mindenki ten­ni akar és tesz is munkaköri kötelességén felül valami ér­demlegeset, hasznosat a nagy események tiszteletére. — A verseny legszélesebb szervezett tömegbázisa a több mint 120 ezer kollektívát és csaknem másfél millió dolgo­zót számláló szocialista brigád- mozgaJoen. A szocialista kol­lektívák nemcsak kezdemé­nyezői, de legfontosabb lendí­tő erői is eredményeinknek, örvendetes, hogy a munkások, a fizikai dolgozók mellett ko­rábban nem tapasztalt nagy számban kapcsolódtak a ver­senybe a vállalatok értelmisé­gi dolgozói is. Figyelmet érde­mel, hogy műszaki-gazdasági szakemberek és fizikai dolgo­zók tömegesen alakítottak komplex brigádokat. E kollek­tívákban együtt testesül mega műszakiak magas elméleti tu­dása és a munkások gazdag gyakorlati tapasztalata. — Az MSZMP Központi Bizottsága 1974. december 5-i ülésének határozata fon­tos követelményként jelölte meg a gazdasági hatékony­ság fokozását. A belső erő­források ésszerűbb hasznosí­tását. A konkrét feladatokat az 1975. évi népgazdasági terv tartalmazza. Hogyan tükröződnek ezek a felada­tok a munkaverseny ez évi célkitűzéseiben ? — A kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny a szokásostól eltérően kétéves időszakot ölel fel. Az idei, má­sodik verseny-szakasz az 19751 évi tervhez, s ezzel a negyedik ötéves terv sikeres befejezé­séhez, valamint a jövő évben kezdődő ötödik ötéves népgaz­dasági terv megalapozásához kapcsolódik. így a verseny a nagy társadalmi események le­zajlásával nem ér véget, ha­nem az év végéig folytatódik} * — A munkaverseny eredeti­leg meghirdetett fő céljai alap­vetően ez évben sem változ­nak. Bizonyos elemei azonbaa a gazdasági helyzethez igazo­dóan nagyabb hangsúlyt kapj nak. Különösen jelentőssé válS a verseny céljai között is a vállalati belső tartalékok é£> erőforrások hasznosítása, ad anyaggal, energiával, eszkö­zökkel és az emberi munkával való ésszerű, takarékos gaz­dálkodás. — A vas iparban, vegyipar* ban, építőiparban, textilipari ban és más ágazatokban mán# tömegesen tapasztalható, hogy; a dolgozók javaslatai és ver­senykezdeményezései nyomául lényegesen nagyobb mértékű megtakarítás válók lehetővé* mint ahogy ezt korábban gosa- dolták. — Az ez évi célkitűzések kőj zött előtérbe került a gazda­ságosabb, korszerűbb termék­szerkezetek kialakítása, vala­mint a beruházási programok,' különösen a következő két évre tervezett kiemelt beruhá­zások kivitelezésének meggyor­sítása. — Mindent egybevetve1; á kongresszusi és felszabadulási munlkaverseny eredményei egyértelműen bizonyítják; a verseny szocialista építőmun­kánk nagy erőforrása, a mun­kásosztály, valamennyi dolgozó cselekvő módon támogatja pár­tunk politikáját, nagyszerű si­kerekkel köszönti pártunk kongresszusát (MTI) Pártértekezletek után (Folytatás az 1. oldalról) szerepének következetes érvé­nyesítésére, a munkáshatalom erősítésére. Indokolják ezt azok a szép és lelkesítő fel­adatok, amelyek az MSZMP most nyilvánosságra hozott programnyilatkozat tervezeté­ben fogalmazódtak meg, s a2 az általános igény, hogy céltu­datosabb, hatékonyabb legyen egész országépítő munkánk. A népgazdaság tervszerű, és arányos fejlesztése, a népgaz­dasági érdekek elsődlegességéi nek biztosítása ugyancsak pa­rancsoló szükségszerűségként követeli meg a munkásosztály és élcsapata vezető szerepének következetes elmélyítését és érvényesítését. A munkásműveltség fokozá­sa ugyancsak fontos politikai céljaink közé tartozik. A napi politikai munkában ugyancsak fokozott követelmény minden kommunista számára a marxizmustól idegen nézetek elleni harc. Egyértelműen meg­fogalmazódott, hogy követke­zetesen föl kell lépni a nacio­nalizmus minden megnyilvá­nulása ellen. — A taggyűléseken, a párt­értekezleteken, valamint a kü­lönféle társadalmi fórumokon sok százezer kommunista és párton kívüli aktivista pártos elkötelezettséggel tárgyalta meg a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit és a szervezeti szabályzat terveze­tét. Az' előkészítésnek ez a fo­lyamata, a kongresszus állás- foglalásainak ilyen széles körű megalapozása híven tükrözi a pártdemokrácia,' a Szocialista demokrácia fejlődését is. Nagy felelősséggel éltek azzal a pártmunka stílusából fakadó lehetőséggel, hogy közvetlenül is beleszólhatnak a politika alakításába, személyes része­seivé válhatnak e politika for­málásának, kiteljesítésének, üj és — máris elmondhatjuk — jó gyakorlat ez, amelyet a jövőben is feltétlenül folytat­nunk kelL A szervezeti szabályzat ter­vezetével kapcsolatban aláhúz­ták: egyetértenek a javasolt módosításokkal, s külön ki­emelték, hogy az előttünk álló feladatok teljes mértékben in­dokolják a párttagok iránti követelmények növelését. Az aktivitás kifejezésre jutott abban is, hogy a Központi Bi­zottsághoz a szervezeti sza­bályzattal kapcsolatban há­romezer észrevétel, javaslat, az irányelvekkel kapcsolatban kétezerötszáz észrevétel, illet­ve javaslat érkezett be. így a XI. kongresszus küldöttei lé­nyegében az egész párttagság véleményének ismeretében ta­nácskozhatnak és foglalhat­nak állást a kongresszus elé terjesztett kérdésekben. — A választások eredmé­nyeként megfelelő összetételű, munkaképes testületek bizto> sítják szocialista építőmun- kánk eredményes folytatását A megválasztott pártbizottsá­gok tagjainak 30—35 százaléka újonnan került be a testüle­tekbe, valamennyien olyanok, akik eddigi munkájukkal, po­litikai rátermettségükkel, ma­gatartásukkal kiérdemelték a bizalmat A megyei, járási, vá­rosi, budapesti pártértekezle- teken újjáválasztott pártbizotU Ságokban jelentősen nőtt a fi­zikai dolgozók aránya. A párt­tagságon beiül arányukat meg­haladóan alakult a testületek-; ben a nők és fiatalok száma. A kongresszus március 17- én kezdődő tanácskozását pár­tunk mintegy 750 ezer tagjá­nak, a szocializmust építő em­berek milliós seregének biza­lomteljes várakozása, a test­vérpártok képviselőinek sze­mélyében pedig a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom ’ megtisztelő figyelme kí­séri. Ahogyan pártunk min­dennapi munkáját végzi, és a formalitásokat kerülve a mun­ka lényegére összpontosít, úgy a XI. kongresszus is a teljesít­mények ellenőrzésének és a feladatok .kijelölésének fóru­ma lesz. Á kongresszus párt­fórum, de egész dolgozó né­pünk számára magától értető­dő, hogy tanácskozása nem a párt belső ügye, hanem olyan politikai esemény, amely a társadalmat. a társadalom minden tagjának ügyét-dolgát érinti. Határozatait és útmuta.. tásait az egész dolgozó nép várja, hiszen ahogyan a kong­resszusi számvetés egész né­pünk alkotó munkájának gyü­mölcseit tartalmazza, a továb­bi feladatokat is valameny-. nyien, közös munkával fog­juk valóra váltani, — fejezte be nyilatkozatát Jakab Sán­dor. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents