Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-12 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, ZGYíISÜLJETE?» TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKARPART TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZERDA 1975. mórc. 12* XXV. évf. 60. szám* ARA: 0.80 Ft Jól halad a munka a mezőgazdaságban Borsót vetnek Alsótengelicen, a kísérleti gazdaságban. A nagydorogi Egyetértés Termelőszövetkezet bikácsi terüle­tén az asszonyok a földet ros tálják. Ebbe a földbe — amely fóliasátrak alá kerül — dohánypalántákat ültetnek. Metszik és kötözik a szőlőt P akson, az Állami Gazdaság­\ ban. Fotó: komáromi Pártértekezletek után Jakab Sándor nyilatkozata a kongresszusi előkészületek befejezéséről Befejeződtek a XI. kong­resszus több hónapon át tartó előkészületei; az alápszervezeti taggyűlések után elvégezték feladatukat a városi, járási, megyei pártértekezletek is. A megyei pártértekezletek ta­pasztalatairól Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetője nyilatkozott az MTI munka­társának: — Tapasztalataink szerint a taggyűléseket, a pártértekezle­teket őszinte, kritikus és ön­kritikus légkör, eleven vita­készség és nagy aktivitás jel­lemezte. Érzékelteti ezt, hogy a pártcsoportok tanácskozása­in 377 ezren, a taggyűléseken 131 ezren, a városi, járási pártértekezleteken több mint 13 ezren szólaltak fel. Szerves folytatása volt ezeknek az esz­mecseréknek a megyei pártér­tekezletek most lezárult soro­zata, amelyet ugyanilyen al­kotó légkör hatott át. Ezeken mintegy 650 küldött fejtette ki véleményét. — Egyértelműen megállapít­hatjuk, hogy e fontos tanács­kozások betöltötték feladatu­kat. Mindenütt az or­szágos számvetés része­ként mérték fel a he­lyi gazdasági, politikai, társa­dalmi és kulturális fejlődést, a pártszervezetek tevékenysé­gét S ez azért is jelentős, mert a megújult megyei párt- bizottságok, mondhatni kulcs­szerepet töltenek be a párt politikájának végrehajtásában. Egyrészt, mert a Központi Bi­zottság határozatainak helyes értelmezésében, az elvek helyi alkalmazásában az első állo­mást jelentik. Másrészt, mert a központi álláspont kialakí­tásához nélkülözhetetlen véle­mények, a párt-, állami és tár­sadalmi szervektől érkező ja­vaslatok összegezői és továb­bítói ugyancsak a megyei szin­ten dolgozó kommunisták. — Nagy jelentőségűnek tart­juk, hogy az értekezleteken ki­fejezésre juttatták: a párttag­ság nagyra értékeli a X. kongresszus határozatai alap­ján elért sikereket. — Külön örömmel nyugtáz­hatjuk, hogy a pártértekezle­tek egész tevékenységét, mun­káját meghatározták a mun­kásküldöttek, akik magukkal vitték a pártértekezletekre a műhelyek, az üzemek légkö­rét: őszinte, színvonalas, ma­gával ragadó erejű felszólalá­sokban tolmácsolták munka­társaik észrevételeit, javasla­tait. Hozzászólásaik ismét megerősítették, hogy pártunk politikailag tisztán látó, álta­lános és szakmai műveltségét tekintve fejlett, tehetséges munkásságra támaszkodhat. — Megfelelő számban és arányban voltak a küldöttek között fiatalok, s az ő aktív részvételük újólag bebizonyí­totta: az ifjú generáció, amely már a mi rendszerünkben nőtt fel, a szocializmus iránt elkö­telezett, politikailag érett, kel­lően fölvértezett, társadalmi céljainkért tettre kész fiatal­ság. Joggal elmondhatjuk, hogy pártunkban jól ötvöző­dik a párttagság soraiban je­len lévő, együtt tevékenykedő három generáció minden eré­nye: az idősek forradalmi ta­pasztalata, a derékhad áldo­zatkészsége és a fiatalok len­dülete, új iránti fogékonysá­ga. — Ä tanácskozásokon be­hatóan elemezték gazdasági építőmunkánk eredményeit, feladatait, s a gondok, a hi­bák orvoslására javaslatokat is tettek. Az időszerű gazda­ságpolitikai feladatokkal kap­csolatban a pártértekezletek hangsúlyozottan szóltak arról, hogy a következő évek gazdál­kodásának középpontjába mindenütt az anyag- és ener­giafelhasználás csökkentését, az importanyagokkal való fo­kozottabb takarékosságot kell állítani. Előrehaladásunk üte­mének gyorsítása megkövete­li, hogy különös figyelmet for­dítsunk a tudományos-techni­kai forradalom kibontakozta­tásának olyan lényeges felté­teleire, mint a műszaki fej­lesztés és rekonstrukció, a tu­dományos kutatómunka ered­ményeinek mielőbbi gyakor­lati hasznosítása, a legkorsze­rűbb technológia alkalmazása, a belső tartalékok feltárása, a munka- és üzemszervezésben rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása.’ Fejlődésünk egyik legfőbb záloga, hogy a KGST keretében fokozottan kiaknázzuk a szocialista or­szágok együttműködésében rej­lő kölcsönös előnyöket, tovább építsük és fejlesszük kapcso­latainkat a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista or­szággal. — Nyomatékkai szóltak a viták részvevői egyebek kö­zött arról is, hogy javítani kell a minisztériumok irányí­tó tevékenységét, s következe­tesebben kell érvényesíteni a népgazdasági érdekeket Szó­vá tették, hogy a jogszabályok nagy száma, a paragrafusok gyakori módosítása helyen­ként nehezíti az eredményes munkát A bányavidékeken őszintén elmondták, hogy azt kérik és várják: pontosabban körvonalazódjék a bányászat jövője s mindenütt fokozottan gondoskodjanak munkájuk technikai feltételeinek javítá­sáról, megfelelő anyagi és er­kölcsi megbecsüléséről. Sok szó esett arról is, hogy idősze­rű tennivaló az állami és sző-- vetkezeti tulajdon fejlesztése; a tsz-ekben az iparszerű ter­melési módszerek további el-' terjesztése, az ipari és mező- gazdasági üzemek közötti együttműködés kibontakozta­tása, felkarolása és támoga­tása. Elismeréssel szóltak a vidéki ipartelepítés eredmé­nyeiről, hozzátették azonban; hogy a továbbiakban töre­kedni kell az új termelő egy­ségek korszerűsítésére, mo­dem nagyüzemekké fejleszti sére. A jóváhagyott elképzelé. sek, a további feladatok való­ra váltásában természetesen igazodnak majd a XI. kong­resszus útmutatásaihoz, hatá­rozataihoz. A kongresszust előkészítő tanácskozások résztvevői ki­emelték, hogy az ideológiai munka, a szocialista tudat for­málása napjainkban a pártte­vékenység egyik legfőbb terü­lete. — A pártértekezleteken egy. őntetű vélemény volt, hogy to­vábbra is törekedni kell a munkásosztály, a párt vezető (Folytatás a 2. oldalon) Ellenforradalmi lázadás Portugáliában Portugáliában kedden dél­előtt ellenforradalmi lázadást kísérelt meg a hadsereg né­hány reakciós alakulata, első­sorban a légierő és az ejtő­ernyősök állományából. Két sugárhajtású és két légcsava­ros repülőgépről a délelőtti órákban bombázni kezdték a Lisszabon közelében állomáso­zó egyes számú tüzérezred tá­borát, majd helikopterekről ejtőernyősöket dobtak le, kö­rülzárták az ezredet és meg­próbálták rábírni a katonákat arra, hogy forduljanak szem­be a fegyveres erők mozgal­mával, álljanak melléjük és fegyverüket fordítsák a de-' mokratikus rendszer ellen. Otelo Sáráivá de Carvalho dandártábornok, a fegyveres erők legütőképesebb alakula­tának, a Copconnak a parancs­noka rádiónyilatkozatában kö­zölte, hogy országszerte meg­felelő egységek állnak rendel­kezésre ahhoz, hogy bevessék őket az ellemforradaknár lá­zadók ellen, akiket példásan meg fognak büntetni. Francis­co de Costa Gomes tábornok, Portugália köztársasági elnöke, a fegyveres erők vezérkari fő­nöke „ellenforradalmi kalan- dorságnak” nevezte a fegyve­res erők szóban forgó alakula­tainak akcióját. Gomes a rá­dióban felszólította a lakossá­got, őrizze meg nyugalmát és óvakodjék a provokátoroktól, nehogy vér folyjék, portugál portugált öljön. • Lapzártakor érkezett jelen­tés szerint Spinola tábornok és Galvao de Meló tábornok, a tavaly szeptemberi ellenforra­dalmi puccskísérlet két fő irár nyitója a keddi lázadás siker­telenségét követően külföldre menekült. A portugál nemzeti rádió adása szerint letartóztat­ták Demiao tábornokot, a légi­erő egyik parancsnokát A korai jó idő meggyorsítot­ta a mezőgazdaság tavaszi vér­keringését. A földeken xnegye­szerte folyik a munka, gépek és emberek szorgoskodnak a határban.

Next

/
Thumbnails
Contents