Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

Ezt hozta a hét a külpolitikában Nincs változás az NSZK keleti politikájában így látta a hetet hírmagya­rázónk, Pálfy József; A „dominóelméletet” ismét emlegetni kezdték Ameriká­ban. Emlékszünk rá, a vietna­mi háború kellős közepén volt divatban. Annyit jelentett ak­kor, hogy az USA nem hagy­hatja sorsára Dél-Vietnamot, hiszen úgy sorakoznak ott, az indokínai térségben egymás mellett az amerikaiak támo­gatta rendszerek, mint a domi­nók. s ha az egyik — Vietnam — eldől, akkor magával rántja a többit is — Laosztól Thaiföl­dig... Most annak ka öcsén hivat­kozott a „dominókra” Kissin­ger külügyminiszter, hogy Kambodzsában közeledni lát­szik a vég az USA szövetsége­se. a Lón Nol-rendszer szá­mára, a washingtoni kong­resszus mégis vonakodik meg­adni a Ford és Kissinger által kért rendkívüli katonai se­gélyt. Ford elnök a héten saj­tóértekezleten még egy utolsó kísérletet tett arra. hogy a szenátorokat és képviselőket jobb belátásra bírja. Közölte, hoev ha két héten belül nem szavazzák meg a 222 millió dollárt. akkor a Lón Nol-re- zsim megbukik. Egy dominó eldől... Az amerikai honatyák azon­ban, úgy látszik, inkább azt veszik számításba, hogy az Egyesült Államok közvélemé­nye, magyarán: az a polgár, akinek a szavazatára nekik már 1976. novemberében is­mét szükségük lesz, nem akar hallani sem Indokínáról. sem háborúról, sem ablakon kido­bott százmilliókról. Norodom Szihanuk herceg, aki Pekingben várja a kam­bodzsai harc kimenetelét, a minap számítást végzett: az USA kormánya 3 milliárd dol­lárt költött Lón Nolék meg­vásárlására és 7 milliárdot a khmer nép elleni háború cél­jaira. Az utolsó 222 millió iga­zán nem adhat már új fordu­latot az eseményeknek. Nemegyszer beszélgettem kambodzsai hazafiakkal, poli­tikusokkal és újságírókkal. Norodom Szihanuk herceget sajátos egyéniségnek tartották, s nem mindenki volt amellett, hogy a herceg (aki 14 éven át volt a királyi trón birtokosa is, utána pedig 12 esztendeig kormányfőként irányította az Kiadvány a megyék és a főváros fejlődéséről A Statisztikai Kiadó Válla­lat gondozásában megjelent „A két kongresszus között — A megyék és a főváros fejlődése” című kiadvány, amely átfogó képet ad a X. és XI. párt- kongresszus között eltelt idő­szak területi fejlődésének főbb tendenciáiról és jellemzőiről, az eredményekről és a további fejlesztés feladatairól. Ä főváros és a tizenkilenc megye két kongresszus közötti fejlődését bemutató tanulmá­nyok a X. kongresszus hatá­rozatainak és a megyei párt­értekezletek irányelveinek tük­rében áttekintik a IV. ötéves tervben foglalt területi célki­tűzések időarányos megvalósí­tását. Értékelik a két kong­resszus közötti időszakban Végbement társadalmi-gazdasá­gi fejlődést, részletesen bemu­tatják a lakosság életkörülmé­nyeinek alakulását, a szocialis­ta építőmunka megyénként el­ért eredményeit ország ügyelt, míg Lón Nol ka­tonai államcsínnyel meg nem döntötte) hivatott Kambodzsa sorsának irányítására... Mos­tanában a figyelem inkább Kmeu Samphon felé irányul, aki az úgynevezett „vörös khmerek” vezére, a felszabad!, tó hadsereg parancsnoka, ö ott van Kambodzsa szabad te­rületén, a herceg pedig Peking vendége. Egyesek szerint — természetesen politikai érte. lemben — Peking foglya... Nyilvánvaló azonoan, hogy helyzete és megítélése nyom­ban megváltozhat, ha Phnom Penh, a főváros felszabadul, ha Lón Nol megadja magát, s ha Norodom Szihanuk visszatér­het — ha vissza akar térni. Az amerikaiak beteljesülni látszó kambodzsai kudarcát Kissinger nyilván valamilyen közel-keleti „sikerrel” kíván­ja feledtetni. A külügyminisz­ter ismét ott van a Közel-Ke­leten, Boeing 707-es repülőgé­pével megkezdte ingajáratát Tel-Aviv és az arab fővárosok között. Célja: az úgynevezett „kis lépések” taktikájának al­kalmazásával újabb részleges megállapodást üssön nyélbe, legalábbis Izrael és Egyiptom között. Eszerint az izraeliek valamennyit visszakoznának a Sinai-félszigeten, cserébe azért, hogy Egyiptom kötelez­né magát az ellenségeskedé­sek befejezésére, a „kis lépés” segítségével viszont elodáznák a genfi békekonferenciát, ahol a Közel-Kelet ügyeit átfogóan, tartósan rendezni lehetne. Az Izvesztyija a minap arra fi­gyelmeztetett, hogy a rész­megállapodás csak állandósí­taná a közel-keleti robbané­kony helyzetet A szovjet ál­láspont változatlan: akárcsak a haladó arab államok cso­portja, a Szovjetunió ig azt követeli, hogy Genfben, a tárgyalóasztal mellett vala­mennyi érdekelt, így a palesz­tinok részvételével, rendezzék a térség vitás ügyeit A héten egy véres esemény Tel Avivban arra figyelmezte­tett, hogy igenis sürgős szük­ség lenne a genfi tárgyalások mielőbbi megkezdésére. Egy palesztin gerillacsoport Tel Aviv tengerparti szállodáinak egyikébe behatolt, túszokat szedett s az izraeli hatóságok későbbi közlése szerint a tú­szokért cserébe bebörtönzött Az általános iskolákban már­cius 20-ig kell beadniuk a ta­nulóknak a továbbtanulással, illetőleg a pályaválasztással kapcsolatos kérelmüket, jelent­kezésüket. Az életpálya meg­választásának fontos jogi sza­bályai vannak. A szülő) fel­ügyelet körébe tartozó jog, hogy a szülő meghatározza: a gyermek milyen életpályára készüljön. A családjogi törvény szerint a gyermek részére azt az életpályát kell választani, amely hajlamainak, testi és szellemi képességeinek, vala­mint egyéb körülményednek leginkább megfelel. Ha a szü­lői felügyeletet együttesen gya­korló szülők az életpálya megválasztásában nem tudnak megegyezni, a döntést a gyám­hatóságra bízhatják. Más a helyzet a szülők különélése esetén. Ilyenkor a döntés joga a gyermeket nevelő szülőt lile­araboknak és annak a Capucci érseknek a szabadon bocsátá­sát követelte, akit a palesztin ügy támogatása miatt, fegy­vercsempészés vádjával ítélt el izraeli bíróság. A palesztin kommandó által elfoglalt szállodát az izraeli katonák megrohamozták, hét arabot megöltek, a tűzharcban három izraeli katona és három polgári személy is életét vesz­tette. A nyugati hírügynöksé­gek a történteket összefüggés­be hozták Kissinger közel-ke­leti útjával. Még egy „politikai krimi” tartotta izgalomban a hét ele­jén a nyugati országok közvé­leményét, elsősorban az NSZK-ét. Az elrabolt nyugat­berlini CDU-vezér, Lorenz, aki talán éppen elrablásának kö­szönhette, hogy a vasárnapi választásokon pártja a legtöbb szavazatot kapta, csak jóval azután nyerte vissza szabad­ságát, hogy a nyugatnémet ha­tóságok az emberrablók min­den kívánságát teljesítették. A Lorenz-ügy jó alkalmat adott a nyugatnémet reakció­nak, hogy a terroristákkal való leszámolás ürügyén az egész baloldal, az igazi baloldal, a kommunisták, a munkások', a szakszervezeti vezetők ellen sürgessék a kormány határo­zott fellépését. Megkezdődött a „boszorkányüldözés”, a bal­oldal elleni hajsza. Érdemes elgondolkozni, kinek is hasz­nált hát a terrorakció? Sokak­ban felvetődik a kérdés: vajon nem éppen a reakció ösztönöz­te, segítette beépített emberei révén az emberrablást? A hét nagy eseménye volt az olajexportáló országok szer­vezetének, az OPEC-nek algíri csúcsértekezlete. A tizenhárom részt vevő ország a világ olaj- termelésének 55 százalékát adja — ez a szám alighanem elegendő az OPEC jelentősé, gének érzékeltetésére. Nyil­vánvaló, hogy teljes egység nem alakulhatott ki, hiszen Szaúd-Arábia és Irán az USA szövetségese, Irak a Szovjet­unióé; Algéria, Líbia antiim- perialista törekvései éppúgy ismertek, mint Venezuela vagy Ecuador óvatos próbálkozásai az észak-amerikai monopóliu­mok szorításából való kiszaba­dulásra. Az algíri csúcsérte­kezlet eredményeit később le­het majd lemérni: április ele­jén, amikor Párizsban összeül az olajfogyasztók, az olajszál­lítók és a harmadik világ kép­viselőinek értekezlete. ti meg, hiszen a szülői felügye­letet ő egyedül gyakorolja. A szülő elhatározását — a családjogi törvény szerint — csupán két körülmény korlá­tozza. Az egyik: olyan életpá­lyát kell választani, amely a gyermek érdekének (hajlamai­nak, képességeinek stb.) legin­kább megfelelr A másik korlá­tozás, hogy döntése előtt meg kell hallgatnia a külön élő másik szülőt is. A törvény te­hát csak a másik szülő meg­hallgatását, a vele való megbe­szélését írja elő, hogy a másik szülő is beleszólhasson a gyer­mek életének formálásába. Ez azonhan nem azt jelenti, hogy közösen kell határozni _ a d öntésre a felügyeletet gyakor­ló szülő egyedül jogosult. Ez esetben tehát nem tartozik a gyárr’-ntóság hatáskörébe, hogy a szülők közötti vitát eldöntse. Bonn, Bochkor Jenő, az MTI tudósítója jelenti: Nincs és nem is lesz semmi változás az NSZK keleti poli­tikájában — figyelmeztette a nyugatnémet jobboldalt Hans. Jürgen Wischnewski külügyi államminiszter. Szombaton délután Bochum- ban tartott beszédében hang­súlyozta, hogy a keleti politi­ka minden ellenére folytatódik. A miniszter azért volt kény­telen ezt a kifejezést közbeik­tatni, mert — mint mondotta — a legkülönfélébb helyekről adnak ismételten hangot annak a kételynek, hogy folytatódik-e a Willy Brandt és Walter Scheel által megkezdett ki­egyezési és együttműködési po­litika. Az NSZK és a szocialista or­szágok kapcsolatait a minisz­ter így jellemezte: A szerződé­sek és az összes kelet-európai állammal fennálló diplomáciai kapcsolataink — Albánia kivé­telével — alkotják most a sok­oldalú együttműködés gyakor­lati és fokozatos kiépítésének alapját. A szövetségi kormány arra törekszik, hogy ezt az együttműködést lehetőleg egy­forma súllyal fejlessze a po­litika, a gazdaság, a kultúra, a tudomány és technika, az em­beri kapcsolatok és könnyíté­sek valamennyi szóbajövő te­rületén. A szövetség; kormány különösen fontosnak tartja, hogy (Nyugat-) Berlint bevon­ják és részesévé tegyék ennek a kooperációnak. Wischnewski hangsúlyozta, hogy ez a politika már eddig is jó eredményeket hozott. Em­lékeztetett Helmut Schmidt Lisszabon, Simó Endre, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Porto, Portugália második legnagyobb városának polgári kormányzója szombaton meg­tiltotta, hogy egy magát meg nem nevező szélsőséges cso­port szombaton délután utcai tüntetést tartson a „kapitaliz­mus ellen” folytatott harc je­gyében. Ugyancsak Portóban szom­batra virradóra szélsőséges elemek rátámadtak a demok­ratikus néppárt (PPD) gyűlé­sének résztvevőire és szétzúz­ták a terem berendezését. Á szélsőséges provokátorok — a PPD setubali nagygyűlése el­len elkövetett akcióhoz hason­lóan — kommunista jelszavak­kal indultak rohamra. Lissza­boni ponukai megfigyelők rá­Berlin (MTI) A Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság berlini nagy- követsége sajtónyilatkozatot tett közzé azzal a hecckam­pánnyal kapcsolatban, amely az NSZK-ban a jemeni kor­mány ellen folyik. Mint a nyi­latkozat hangsúlyozza, az ade- ni kormány a bonni kabinet felkérésére leszállási engedélyt adott annak a repülőgépnek, amelyen a Peter Lorenz nyu­gat-berlini CDU politikus el­rablóinak követelésére kisza­badított nyugatnémet anar­chisták tartózkodtak. Figyelemre méltó, hogy az NSZK kormánya, amely an­nak idején hivatalosan kérte kancellár és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter ta­valy októberi moszkvai láto­gatására, amely nyilvánvalóvá tette a kapcsolatokban elért haladást. Egyetértünk a Szov­jetunió kormányával abban, hogy kielégítő eredményeket értünk el a kétoldalú kapcso­latok fejlesztésében és kedve­zőek a kilátások az együttmű­ködés elmélyítésére. Különösen örvendetes, hogy népeink kö­zött megjavult a légkör — mondotta. A lengyel—nyugatnémet vi­szonyban vannak még rende­zetlen kérdések — állította —. de ezeket felülmúlják az ered­mények. 1970 óta sokszorosan megjavultak a kapcsolatok. ug­rásszerűen nőtt a két ország kereskedelme, fokozódott az ipari együttműködés, s más vonatkozásban is széles körű kapcsolatok alakultak ki. Ez a fejlemény méltó figyelmet és pozitív elismerést érdemel. Hans Friedrichs nyugatné­met gazdaságügyi miniszter, a Neue Rhein-Zeitung című lap­nak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy folytatni kell a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági-kereskedelmi és tu­dományos-műszaki együttmű­ködés politikáját. A nagy nyugatnémet cégek és konszernek, valamint a szovjet külkereskedelmi szer­vek közötti együttműködés fej­lesztésének útjairól szólva a miniszter kiemelte a nyugat­német cégek moszkvai képvi­seletének fontos szerepét a gazdasági kapcsolatok szem- pontjábóL mutatnak, az utóbbi hetekben általánossá vált, hogy külön­böző szélsőbaloldali és szélső- jobboldali csoportok kommu­nistának próbálják feltüntetni magukat a közvélemény előtt, s ezzel a taktikájukkal éppen a Portugál Kommunista Párt ellen igyekeznek hangulatot kelteni. Akcióikkal nemcsak a kommunista pártnak, hanem a többi baloldali, valóban népi erőnek is ártanak: mindez ter­mészetesen a jobboldalnak kedvez. A lisszaboni műszaki egye­tem szélsőbaloldaliak által do­minált diáktanácsa az elmúlt napokban kommunista diáko­kat zárt ki az egyetémről, mert arra „merték” rábírni társai­kat, hogy indokolatlan sztrájk­juk helyett tanuljanak. a leszállási engedély megadá­sát, most a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság ellen folyó sajtókampány idején hallgatásba burkolózik. A jemeni kormány — hang­zik a nagykövetség nyilatkoza­ta — nem volt hajlandó hosz- szú időre szóló tartózkodási engedélyt adni az öt anarchis­tának, akiket fel is szólított, hogy hagyják el az országot. 1975. március 9, A gyermekek életpálya-választásának jogi szabályai Szélsőséges csoportok akciói Portugáliában O Jubileumi sajtónyilatkozat

Next

/
Thumbnails
Contents