Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

I Gázolaj —fűtőolaj — benzin—gázolaj—fűtoolaj—benzin JL.evel a donogo mozdonyról Fűtött vécé—Négy autó ment egyszerre Pestre Nem kell az újságolvasónak kinyitni kedvelt lapját, hogy a világ energiaproblémáival szemközt találja magát. Mun­kahelyén. környezetében talál­kozik olyan jelenségekkel, amelyek a pazarlás fogalom­körébe tartoznak. A napokban levelet kaptam. Azt írja K. D. sütvényi dolgo­zó, hogy Kurdon a vasútállo­máson rakodtak, s amíg meg­rakták a vagonokat áruval, a mellettük lévő vágányon, há­rom órán keresztül dohogott, járt egy mozdonymotor. A le­vélíró megítélése szerint a mozdonymotort meg lehet ál­lítani. s újból elindítani, tehát a háromórás üresjárat alatti fogyasztás, illetve a motor ko­pása kifejezetten a pazarlás fogalomkörébe tartozik. „Ben­nünket lepirítottak, ha a zsá­koktól elhullott terményt nem söpörtük össze, pedig az csak fillérekbe kerül” — írja leve­lezőnk. Tehát találkozott egy ember a pazarlással, s nem tudja hol szóvá tenni a vasúti ügyet, hozzánk fordult. Nyil­ván a vasúton van arra is ma- gyarázatj hogy miért kell a motort járatni, s abban is biz­tosak vagyunk, hogy e felvetés nyomán intézkedés történik a pécsi MÁV-igazgatóság terü­letén. hogy amennyiben előre­láthatóan egy mozdonynak so­kat kell az állomáson időzni, leállítsák motorját. Tehát, itt már kézen fogtunk néhány száz, néhány ezer forintot. Jön az értesítés D. községből, hogy azt nézzük meg, miként fűtik a falusi klozetot --olaj- kályhával. Azzal fűtik. A köz­ségben tudnak róla, több em-. bért megkérdeztünk: elítélik a tanácstitkár intézkedését, s valószínű, megszüntetik a fű­tést a klozetbán, nemcsak azért, mert ránk köszöntött a tavasz. A Tolna megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság a napokban fejezte be a szekszárdi já­rásban lévő termelőszövetke­zetben a vizsgálatot. Az üzem­anyag-felhasználás elszámolá­sának példátlan eseteivel ta­lálkozhatunk. Az üzemanyag­elszámolásnak alig néhány hó­napja van valamiféle kialakult rendszere. A menetokmányok vezetése nemhogy kívánnivalót, hagy maga után. hanem egye­nesen felületesnek kell móri-' dani. Előfordult, hogy heteken' keresztül senki nem vezetett menetokmányt, hol, merre járt a személygépkocsi és ki vezet­te. Utólag nem de^ül ki. Nyil­ván a felhasznált üzemanyag, s kilométer is kárként jelent-’ kezik. Azon túl, hogy ez a fe­lületesség más tekintetben is káros, a munkafegyelemre pél­dául nincs jó hatással. . ' Ugyanebben a termelősző-' vetkezetben a tehergépkocsik üzemeltetése is sok pazarlásra adott alkalmát. Kiderül a NEB összegező jelentéséből, hogy a termelőszövetkezetből 1974. XI. 4-én Budapestre mént az. SD 67—82, az SE 18—41. az. ÖE 28—06 és az SD 26—36 forgal­mi rendszámú tehergépkocsi. Másnap ugyancsak' négy'teher-' gépkocsi, „szaladt” á fővárosba, a menetleveleken megállapít­ható, hogy a gépjárművek' nem' teljes' kihasználtsággal vettek részt a fuvarban.. Koordináció­val a párhuzamosságot' ki te­hetett volna küszöbölni és á kihasználtságot is ' biztosítani” — állapítja meg a NEB-jelen- tés. Ebben a terméiőszövelke-’ zetbén egyébként a fogyasz­tást „sehol nem mérik, illetve nem ellenőrzik. Nem végzik' el a havi telétánk rendszeres el­számoltatást sem.”'— olvashat-' juk a továbbiakban a NEB vizsgálati anyagából: Vajon mit szól ehhez a fegyelmezet­lenséghez a termelőszövetkezet" tagsága? AZ "építkezéseken sz tr'Szo* • kás, hogy a munkásokat autó­buszokkal szállítják az építke­zési helyre. Az építővállalat a Volántól bérli a buszokat, azzal a céllal, hogy a munká­sokat reggel és este szállítsák, illetve' délben ebédeltetni vi­hessék őket kulturált körül­mények között. Pazarlás, ami­dőn a nagy autóbuszok egész nap furikáznak a városban. Gyakori, hogy egy doboz sze­gért küldik az ötvenszemélyes kocsit,vagy apró ügyet elintéz­ni veszik igénybe. Mondani sem kell, hogy a gépkó'csívéze- tőnek is akad néha , maszek dolga; s látva a könnyelmű igénybevételt, rhinden további nélkül ő is használja a buszt maszek, célra. Ezeknek az autó­buszoknak az ellenőrzése ki­esik .a VOLÁN hatásköréből, mivel a teljesítmény alapján’ fizet az építővállalat. Az építő­ipar még nincs felkészülve’ ar­ra, hogy. ellenőrei naponta jár­ják a munkahelyeken lévő autóbuszokat, hol, merre, s mit dolgoztak. — pedig nemcsak az, ellenőr fizetését lehetne: megspórolni a buszok ' éssze-, rűbb. takarékosabb felhaszná­lása révén. Gázolaj, benzin, fűtőolaj. Napjainkban ■ .altéit, beszélünk róla többet, mert drága és' ke­vesebb van belőle, mint évek­kel ezelőtt volt. Azért irányul a közfigyelem a pazarlásra, a hanyag kezelésre, mert irányít­ják a- figyelmét. Baj,, hogy az évékkel ■■ ezelőtt hozott kor­mányintézkedések után azok végrehajtását nem követték nyomon az; állami és társadal­mi szervezetek. S- most, amikor, mind több energia’ pocsékolá­sára derül fény. döbbenünk rá. hogy eddig mennyit pazarol­tunk! • • ■■ .................. P ÁLKOVÁCS JENŐ Az Oktatás; ‘Minisztérium — az illetékes' tanácsok összege­zése alapján — meghirdette az idén -betölthető pedagógus-ál­lásokat. A pályázati felhívás — amely megjelent a Művelődési közlöny legutóbbi számában — a hazai oktatási intézmények­ben* együttvéve mintegy 5600 állásiéhétőséget sorol féli' Eze­ket meet azok számára hirdet­ték' meg,' akik már jelenleg ' is pedagógus munkakörben vagy másutt állnak! munkaviszony­ban és pedagógus képesítésűeik. Az érvényben lévő rendelke­zés értelmében pályázat“ csu­pán egy állásra nyújtható be. Meg kell jelölni a pályázó munkahelyét, munkakörét, munkabérét, valamint esetle­ges bér-, vagy egyéb igényeit, Az utasítás hatálya alá tar­tozó intézményeknél munkavi­szonyban álló pályázóknak a munkáltatónál (szolgálati úton),, más pályázóknak közvetlenül a pályázati felhívást kibocsátó intézménynél (szervnél), pá­lyázati felhívás megjelenésétől számított tíz napon belül — eb­ben az esztendőben legkésőbb március 12-ig — kell kérelmü­ket benyűj taaiiok,' A pályázatot a munkáltató március 18-ig köteles a felhí­vást i kibocsátó intézményhez' (szervhez) a pályázó személyi' irataival és minősítésével együtt továbbítani. A pályázati felhívást közzétevő intézmé­nyek (szervek) az elbírálásról a pályázót, annak munkáltató­ját és a művelődésügyi osztályt hat napon belül kötelesek ér« tesíteni. A most közzétett állások köJ, zött, változatlanul .igen , sok az óvónői >és tanítód munkahelyi Ugyancsak keresettek továbbra is .az általános, iskolai reálsza­kos ,, tanárok, és országszerte megnövekedett az igény a kol­légiumi nevelők iránt. Az idén végző 'pedagógus- jelöltek számára április 25-én teszik közzé a betölthető állá­sokat. ‘ rrrt­Az évtized legnagyobb beruházása a magyar szénbányászatban A már.’ jóváhagyott ' tervek alapján, ebben az évben 2,4 mítítárcJ- férint értékű dajarhá'- zást valósítanak- még a hazaó szénbányászatban. A .jelentős öss'zég '..felhasználásáról ..tájé- köztáltak^az MTI munkatársat a ' Magyar ' ‘ Szénbányászati Trösztnél.’ ‘ ' ' Elmoficlótták, hogy az. utóbbi tíz év alatt még egyetlen év­ben sem rendelkezett a szén­bányászát olyan magas'' beru­házási összeggel, mint az idén. 1972-ben *jés az azt követó "év-, bén”' is i,2 ■ milliárd ' forintot költötték az iparág fejleszté­sére.' Az ez évi megemelt be­ruházási összeg •felhasználásá­val jó feltételekét' teremtenék, arra. hogy a szénbányászat a korábbinál nagyobb részt vál­lalhasson az ország 'energia-el­látásából. A 2,4 milliárd’forint jelentős részét visszatérítésre néAi 'kötelezett1 áfl ami tátmóga'- tásként kapja az- iparág. A teljes összegből állami- egyedi nagyberuházásokra ■ 160 .millió forintot költenek-, 750 millió in, rintoti-pedig’ a szénbánya vál­lalatok- saját erőforrásaikból fedeznek. Az állami költségvetésből biztosított 160 millió forint há­rom' nagyberuházás befejezését, illetve megkezdését -''szolgálja; Az év végéig, beféjezik - a Ga­garin Hőerőmű ellátására nyi­tott Thorez külfejtéses bánya építését. Ugyanakkor megkez­dik á' bükkábrányi' új külfej- t'éses lighitbányá- - beruházási javaslatának készítését,­Az idei beruházási programi ban nagy szerepet kapott a már kimerülőben levő bányák s^nOágyőniríáK pótlása. Ilyen célra 700 millió'forintot köl­tenek. * A jelentős összeg na­gyobb részét a mátraaljai. 3 mecseki és a tatabányai válla­latok kapják. Ebben az ‘ évben a korábbi­nál lényegesen többet, 900 millió forintot költenek új gé­pek vásárlására, a fizikai munka ' könnyítésére. Több mint 300 millió forintot szán­nak az idén olyan beruházá­sokra, . amelyek nem a terme­lés növelését, hanem a bányá­szok munka- és egészségvédel­mét szolgálják. (MTI) Teljesen bizonyos vagyok ■ abban, hogy Scherer Sándorról nem mondok semmi újat a szekszárdiaknak. ízig- vérig közéleti ember, lételeme az elkötelezettség, soha nem fe­lejti el, honnét jött, s mindig tudja, amit végez, az nem más, mint szolgálat. Hosszabb, rövi- debb ideig tartó megszakítá­sokkal, a megyeszékhely kriti­kus, „mindent látó” nyilvános­sága előtt él és dolgozik. Hoz­zátehetjük, jeles minősítéssel. Kikezdhetetlen. Őt még soha senki nem hallotta háborogni amiatt, hogy „egyesek a veze­tők lejáratásán fáradoznak”. Ilyen gondja-baja nincs, mivel azok közé tartozik, akiket le­hetetlen lejáratni. Nem vesz részt napról napra hajnalig tartó kártyacsatákban, elutasít­ja az anyagiasság, az úrhat- náimság minden megnyilvánu­lását, gyűlöli a hatalmasko­dást, a korrupciót és életmód­jával példázza, kikezdeni leg­inkább azt a vezetőt lehet, aki okot ad rá. \/ elem együtt nagyon so­’ kan azt az embert tisz­telik személyében, aki nemcsak hirdeti, elsősorban magára nézve tartja kötelezőnek meg­tartani a kommunista erkölcs normáit. Legutóbb néhány hét-; tel ezelőtt felszólalt a városi pártértekezléten. Mély átérzés- sel beszélt a párttagok felelős­ségéről, de arról is, amiőszin­te örömmel tölthet el mind­annyiunkat, az eredményekről. Amikor a hangját hallatja a nyilvánosság előtt, mindig, minden helyzetben nyugodt lelkiismerettel nyilváníthat vé­leményt, rá soha nerti mond­hatják, hogy vizet prédikál éis bort iszik. Nem jelén tűsekből ismeri a munkások örömeit, gondjait, hanem magúktól a munkások­tól. élő, eleven a kapcsolata Szekszárd üzemeivel, barátai között van villanyszerelő, párt­munkás, tsz-tag, esztergályos,, tisztviselő, tanár, építőmunkás, különböző foglalkozású ember. Barátai tudják róla, hogy ahol ő jelen van, ott lehetetlen nem politizálni, s bajos kisszerű, szimpla témákról úgy fecsegni, mintha az élet semmi másból nem állna, mint rongyrázásból, 1940-ben Kolesdről, vissza­költöztek Szekszárdra, ám a Kölesden eltöltött 7 évek egész életre szólóan meghatározták Scherer Sándor világnézetét, s életmódját Nagybátyját, a 19- es kommunistát a Hörthy- rendszerben nyomorékra ver­ték. Édesapja a felszabadulás előtt tagja volt az illegalitás­ban működő pártnak. A szülői házban kapta tántoríthatatlan kommunista meggyőződését 1944- beri, Szekszárd félszába-. dulásának’első napjaiban már a pártiban dolgozott, vörös csil­lagos- sapkában, fegyverrel, karszalaggal, az elrejtett fegy-. vereket szedték össze, egy len­gyel partizán parancsnoksága: alatt ,* •*. !., . — Tizenhat éves korában,. * 1945 április 3-án vették fel a pártba. Seherer Sándor. 1945- ben ifjúsági vezető, MADISZ-titkár. Tagja a párt kultúrcsoportjáriák, de tagja az R-gárdáhak is. Részt vesz a választási harcokban, a népne­velő munkában. 1949-ben meg­bízzák • a í Tolna megyei Nép­újság Kiadóhivatala vezetésé­vel. E munkája mellett válto­zatlanul városi ifjúsági titkár. 1950 május elsején délelőtt részt vesz a felvonuláson, s -'’délután vonatra ül, bevonul katonának. A honvédségnél különböző cárt tisztségeket vi­sel. Leszerelése Után előadó a háromhónapoe pártiskolán. Utána a megyei pártbizottság munkatánsa-.Élvégzi a .Népmű­velési Főiskolát, s ezt követően a kispesti pártbizottsághoz ke­rül munkatársnak.* 1955-ben a szekszárdi kommunisták haza­hívják. 1956-ban a fegyveres müpkásmifícia tagja, novem­ber 2-től pártszervező. Az öt­venes évek végén,. a hatvanas évek elején évekig a.Magyar— Szovjet Báród Társaság me­gyei titkára. Közéleti ember­ként elvégzi a Pécsi Tanár-, képző Főiskolát, , 1966-ban ,a szekszárdi szakmunkásképző' iskola igazgatóhelyettese. 1971 óta a Babits Mihály'Általános Iskola igazgatója. Az ötvenes évektől egészen napjainkig a városi párt vb, illetőleg a vá­rosi pártbizottság tagja. Négy évig a fegyelmi bizottság elnö­ke. A soha ki nem fáradó embe-' rek közé tartozik. Nagy lelkesedéssel szolgálja a köz ügyeit. „Sokszor ért csalódás, igazságtalanság, méltánytalan­ság, bővelkedtem nehéz pilla­natokban. Ilyenkor mindig azoktól kaptam új erőt, akiket mestereimnek tekintek, példa­képemnek tártok. A kommu­nista helytállást és magatartást édesapámtól, nagybátyámtól, Kemény Árpádtól, Dömény Annától, Szabó Ádámtól, a 19-es,és az illegális kommunis­táktól tanultam. Aztán Rapai Gyula elvtárstól, akivel évek­kel ezelőtt együtt dolgoztam. Mindig úgy érzem, emlékük­nek és személyüknek tartozom, nem lehetek hozzájuk méltat­lan.” ' Scherer Sándor szeretettel beszél volt tanítványairól, akiknek többsége a szekszárdi üzemekben1 dölgozik, és min­den tekintetben megállja a helyét, ' C cherer Sándor Tolna me- ^ gye kommunistáinak egyik küldötteként részt vesz az MSZMP XI. kongresszusán, Sz. P. Lételeme az el kötelezettség » Meghirdették az idei pedagógus»- : , r c állásokat > I Y$t • .'%• t* * /L *v. -kifli!.. : .í W, r Mintegy 5600 katedra várja a nevelőket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents