Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-30 / 76. szám
Öntudatos munkás-forradalmár volt Udvari Vine« születésének 85. évfordulójára Előkészületek az 1975/76-os tanévre A felnőttoktatás kipróbált és új lehetőségei Beszélgetésünk a névadóról — ahol új. szocialista emberi közösségeink az ő nevét viselik Dombóvárait: a munkásőrség városi parancsnokságán, a szakmunkásképző intézetben és az állomás forgalmi végrehajtó brigádjában — mindenütt ugyanazzal a mondanivalóval zárult: „Mi nemcsak a nevét viseljük, igyekszünk öntudatos és képzett munkás-forradalmár szellemét is követni.“ Születésének nyolcvanötödik évfordulóján az emlékezőben jogos tehát a kérdés: városunkban vajon miért és hon- nét tapad személyéhez, ez a leglényegesebbnek érzett „öntudatos. képzett munkás-forradalmár” jellem? Fél évszázadnak jó elmúltával —- személyes ismeretség nélkül is — miért az az elmoshatat- lan. mással össze nem keverhető. határozottan egvmet- szetű Udvari Vince-arcél? — Hiszen — furcsa és szomorú játéka sorsának — ő az egyetlen — a tanácsköztársaságbeli dombóvári „nagyok” közül, akiről az utókor mindmáig nem ismer semmiféle fotográfiát. •i A felsőmindszenti (Baranya megyei) 1890. évi születési anyakönyv 38-as bejegyzése tudatja, hogy az 1890. március 30-án született, s „Vin- centius” névre keresztelt fiúgyermek Udvari Gyula uradalmi cseléd és Lieber Anna szülésznő (Bakóca 60. sz. alatti lakosok) második gyermekeként látta meg a napvilágot. Aíz ugyancsak Bakócán. 1888-ban született Kovács József 1969. július 9-én Udvari Vincére, az ő „kedves iskolapajtására” így emlékezett vissza: „A Vincére1 Hát hogyne emlékeznék! Magas szőke, sudár termetű gyerek volt. Lába mint a villám, esze mint a beretva: első futó. s első tanuló a gyerekseregben, az iskolában. Egy nővére is volt: Juliska. Akkor mi csak öt elemit végeztünk, sokan még azt sem. Vince szülei ezerkilencszázkettőben-e, ezer- kilencszázháromban-e. Pécsre mentek lakni. Édesapja munkás lett valamelyik gyárban, édesanyja továbbra is bábaasszony maradt. Tudom, később magam is jártam náluk, — a régi szemészeti kórház környékén laktak. Még azt is tudom, hoav Vince a városban négy polgárit is kijárt, s aztán huszár lett. s Dombóváron vasutas. Közöttünk erőszakos, erős gyerek, de azért áldott jó pajtás volt __— M ondja, fiatal barátom: igaz, hogy aztán tizenkilencben olyan nagy ember lett?" o Udvari Vince 1907. október 16-án vonult be a székesfehérvári .„Császári és Királyi Tizes Huszárezredhez”. Három év, katonai szolgálat után 1910. október 10-én ő~mester- ként szabadult a fehérvári laktanyából. Két esztendei pécsi alkalmi munkavállalásait 1912. október 28-án Zágrábban a MÁV-nál állandóval cserélte fel. Előbb „vonatkezelő”, majd „vonatvezető, s végül „kalauz” lett. Még nem is egy esztendőre az első világháború kirobbanása után. 1915. április 28-án a „10 449 sz. üzletvezetőségi kiadvány” Udvari Vince kalauzt Dombóvárra helyezte „1700 korona évi fizetéssel és 350 korona évi lakáspénzzel. A különböző yasutasakdők adták meg azt az erőteljes és végső lökést ahhoz, hogy 1918 augusztusában hivatalosan is megalakult Dombóvárott az MSZDP helyi szervezete Molnár György tanár Bezerédj u. 13. sz. alatti lakásán. S a párt. alapító vezetők között — Molnár Györgyön és Gyenis Antalon kívül — Udvari Vincét is ott találjuk. • 1918 őszén a Dombóvár Községi Nemzeti Tanács harminc tagjából Udvari Vince és Havlik Sándor képviselték közvetlenül a vasutas munkásság érdekeit. Udvari Vince kalauz az ugyancsak „álló. mási” Havlik Sándor raktárossal voltak élharcosai annak a következetes vasutas- mozgalmi tevékenységnek, amelynek révén (mindössze 12 nappal a Vasutasok Országos Szövetsége budapesti létrejötte után) 1918. december 6-án Dombóvárott is megalakult a szövetség helyi szervezete. Ezen az ülésükön, mintegy 600 küldött jelenlétében jelentette be Udvari a körülbelül 1100 tagot számláló helyi szakszervezeti szervnek megalakulását. 1919. február 27-én pedig a városunkban lezajlott nagyszabású tüntető felvonulás és népgyűlés vasutas tömegeinek megszervezése dicsérte Udvari Vince és társai munkáját. • 1919. március 22-én Udvari is egyik vezetője annak a munkásküldöttségnek, amelyik a főszolgabírói hivatalban közölte Széwald Oszkár főszolgabíró úrral, hogy a „Dombó. vári Munkás Tanács ma délután 2 órakor Dombóvár nagyközség és a dombóvári járás felett a hatalmat a további rendelkezésig átvette.” S ettől kezdve Udvari Vince a Tanácsköztársaság dombóvári eseményeinek egyik vezető személyisége volt. Az április 9-én megtartott itteni választások révén, mint a „Munkás, Katona és Földmíves Tanács” dombóvári elnöke, tagja lett — Molnár György és Gyenis Antal mellett — a legszűkebb járásbeli vezetésnek, a járási hármas direktóriumnak. Már március 26-án kiadta a „Katona és Munkás Tanács” nevében „Az összes felekezeti jellegű iskoláknak” szóló munkástanácsunk pecsétjével s aláírásával ellátott híres és emlékezetes felhívását. A községben vezetésével „szocializálták” a gazdasági üzemeket. S a tamási ellenforradalom leverésének nehéz napjaiban Oesterreicher Sándor politikai biztossal együtt és egyedül „tartotta a frontot” és irányította az eseményeket Dombóvárott és a járásban egyaránt, hisz Molnár, Gyenis, Zay és Steinmetz Tamásiban „birkóztak” az ellenforradalommal. * A Tanácsköztársaság augusztusi leverése utáni napok, ban Oesterreicher szerint Udvari ezt mondta elvtársainak: „Steinmetz mérnök, a 44. dandár politikai biztosa már a demarkációs vonalon túl van, én is oda indulok. Az ügyét ne feledjük! Megállapodtam a házaló kékfestőkkel, akik átjárnak a demarkációs vonalon áruikkal, hogy átvisznek a vonalon. Mi elmenekülhetünk. lebukhatunk, elveszhetünk, — de az ügyünk még győzni fog.” S ezután pedig: „A reakciós vasutasoknak és egyéb szemét népnek nem tetszett, hogy Ud_ vari megszökött előlük és őrajta nem tudnak bosszúit állni. Felajánlották Udvari élettársának, hogy hozzásegítik ahhoz, hogy találkozhas- sélc vele a demarkációs vonalon. Az asszony beesett a csapdába, a reakciós vasutasok levelét pedig eljuttatták Udvarihoz a kékfestők segítségével. Udvari megjelent a találkozón, ahol néhány vasutas és egyes áruló megtámadta Udvarit, és elhurcolták a dombóvári járásbíróság fogházába. Így került a többiekkel együtt Udvari is a tamási kivégzőosztag kezébe.” • A „Matricula Defunctorium” Tamásiban ennyit jegyzett fel róla: „1919. augusztus 18. Udvari Vince nőtlen, nyugalmazott MÁV-kalauz. Dombóvár, kath. 35 éves, a Fehér gárda által statáriális ítélet folytán kötél általi halál, Tamási, augusztus 19.” Gyenis Antal özvegyének megrendítő naplórészletében többek között ezek a sorok olvashatók: „Szabó Elemér szolgabíró egy fegyveres katona kíséretében hozzánk jött, s elvitte Udvari Vince fénykép-lemezét, kit Bandi (Gyenis Antal fia) pár hét előtt fényképezett le.” * A szolgabíró és sötét hatalma tévedett. Udvari Vince egvmetszetű foradalmár arca mégiscsak ismerős előttünk. SIMON KÁROLY Nemcsak elkészült a Tolna megyei Tanács VB művelődés- ügyi osztályának 1975—76. évre szóló felnőttoktatási tájékoztatója, hanem el is jutott már a megye üzemeibe, mezőgazdasági és ipari szövetkezeteibe. A tájékoztatás célja ismert. A művelődésügyi szervek segítséget kínálnak ezzel is a gazdálkodó szervek vezetőinek, a tanulni kívánó dolgozóknak. A felnőttoktatás lehetőségei ismét igen gazdagok. Az új és a már kipróbált oktatási formák között kedvükre válogathatnak, akik szükségét érzik alapműveltségük rendezésének. Az igénybejelentéseket az iskolák június 15-ig várják. A későbbi jelentkezéseket ugyanis nem minden oktatási intézmény tudja majd figyelembe venni. az általános iskolai VÉGZETTSÉG megszerzésének formál: az esti tagozat, a levelezési tagozat és a magánvizsgára előkészítő tanfolyam. Ez utóbbi oktatási forma biztosít lehetőséget az alapismereti tanfolyam elvégzésére is azoknak, akik 1-től 4-ig kívánják pótolni általános iskolai tanulmányaikat ahhoz, hogy magasabb osztályba is léphessenek. Az esti tagozaton az oktatás időtartama 10 hónap. (Mező- gazdasági területeken hat hónap.) A hallgatók 360 órában végzik tanulmányaikat és hetente két alkalommal — mező- gazdasági területeken heti három alkalommal — kell részt venniök a foglalkozásokon. Ebben az oktatási formában sem félévkor, sem év végén nincs vizsga, tudniillik, a hallgatók tudásának az értékelése folyamatosan történik a foglalkozásokon. Az esti tagozat — teljes — 360 órás tanfolyama elsősorban azoknak előnyös, akik családi, vagy lakáskörülményeik miatt otthon nem tudnának tanulni. Az ugyancsak esti tagozaton folyó rövidített — 180 órás, 16 hetes — tanfolyam viszont azoknak felel meg. akik otthon is tudnak készülni az itt is kötelező heti foglalkozásokra. A 16 hét alatt fele-fele arányban oszlanak meg egyébként a foglalkozások: van 80 tanítási és 80 konzultációs óra. A felnőttoktatás programjának kidolgozói gondoltak azokra is, akiket esetleg munkájuk gátol a heti 2—3 alkalommal való iskolába járásban. ök a 32 hetes levelező tagozaton végezhetik el általános iskolai tanulmányaikat. Erre a tagozatra főként azoknak a jelentkezését várják, akik egyéni tanulással is el tudják sajátítani a szükséges ismeretanyagot ahhoz, hogy sikeres vizsgát tegyenek. A magánvizsgára előkészítő tanfolyam időtartama 3 hónap. A kötelező 40 óra heti 1—2 alkalommal megtartott foglalkozásokra oszlik. Ebben az oktatási formában — mely egyik legnépszerűbb — minden tárgyból vizsgát tesznek a hallgatók az erre kijelölt általános iskolákban. A tanfolyamok viszont a művelődési otthonokban, házakban esetleg üzemekben kihelyezve működnek. Az alapismereti tanfolyamot a művelődésügyi szervek azoknak szánják, akik el sem kezdték, vagy elkezdték, de nyomban abba is hagyták, elemi, illetve általános iskolai tanulmányaikat. E tanfolyam időtartama 3—4 hónapi. A dolgozók általános iskolájának levelező tagozata Bony- hádon, Hőgyészen, Pakson. Nagydorogon. Kajdacson, Du~ naföldváron. Tamásiban. Gyünkön, Tolnán, Bátaszéken, Dombóváron és Szekszárdon működik. Változatosak A KÖZÉPISKOLAI VÉGZETTSÉG megszerzésének biztosítható formái is. A megye tizenegy településén van levelező tagozata is gimnáziumainknak. A tanulmányi idő négy év és nem kötelező a heti egy konzultációs nap. A hallgatók a tanév során minden tárgyból. I—HL osztályban három, a IV. osztályban két alkalommal számolnak be. a tanév végén pedig vizsgáznak. A dolgozók gimnáziumának levelező tagozatos hallgatói érettségivel zárják tanulmányaikat, ezen magyar nyelv és irodalomból, matematikából kötelező a vizsga, továbbá a tanulóknak keli választani két további tárgyat, a történelem, fizika, kémia, földrajz és biológia közül. Azok a szakmunkások, akik az A tagozatú —• hagyományos —. vagy a B tagozatú — emelt szintű — szakmunkásképző iskolát elvégezték, különbözeti vizsga letételével a gimnázium II., illetve Hl. osztályában folytathatják tanulmányaikat. A szakközépiskolai oktatás esti és levelező formája azoknak ajánlott, akik munkájuk mellett általános és szakmai műveltségüket középfokon óhajtják pallérozni. Ezekben az oktatási formákban négy év a szorgalmi idő. amit érettségi vizsga zár. A dolgozók kétéves szakközépiskolájában viszont esti tagozaton azok folytathatnak tanulmányokat, akik a szakmunkásképző intézet B tagozatán szereztek bizonyítványt. A továbbtanulni szándékozó szakmunkások részére hozták létre az MSZMP X. kongresszusának határozata nyomán a hároméves, szakközépiskolai érettségi vizsgával záruló esti-levelező tagozatokat. Ez az iskola a sikeres érettségivel ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint bármelyik középiskolai érettségi. Így: a középfokú végzettséghez kötött munkakörök betöltését, megfelelő szakmai gyakorlat után a szakmunkás-bizonyítvány birtokában a technikussá minősítés lehetőségét, sikeres felvételi esetén pedig felsőfokú oktatási Intézménybe való felvételt. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy e formában az oktatás középpontjában az általános képzés áll. nem pedig a technikussá minősítés előkészítése. Az új tanévben egyébként kiegészítő szakközépiskolai képzés is indul Szekszárdon. A Bezerédj I. Kereskedelmi Szakközépiskolában — pénzügyi tagozaton folytathatnak tanulmányokat a már érettségizett dolgozók. 1975. március 30.
