Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-27 / 73. szám

\ Feladataink a nők nemzetközi éveken A z Egyesült Nemzetek Szervezetének 1972. de­cember 18-i közgyűlé­sén ejfogadott határozata 1975-öt a nők nemzetközi évének nyilvánította, melynek fő céllii tűzései: egyenlőség, fejlődés, béke. A nők nemzetközi évének meghirdetését a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség kezdeményezte abból a fel­ismerésből kiindulva, hogy a nők társadalmi, gazdasági, kulturális és szociális helyze­te nincs összhangban azzal az egyre növekvő fontos sze­reppel, amelyet világszerte betöltenek. Az ENSZ nyilat­kozatai, határozatai ellenére a világ számos országában súlyos megkülönböztetéseket alkalmaznak a nőkkel szem­ben. Igen éles az ellentét a nők társadalmi értéket termelő munkája és valóságos társa­dalmi helyzete között. Ez \&z ellentét a mai világban egy­re nyomasztóbb, egyre elvi­selhetetlenebb, hiszen mind nyilvánvalóbb, hogy a nők­nek döntő szerepük van a világ jelenének és jövőjének alakulásában. A nők cselek­vőén hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkban a nemzet­közi helyzetben tovább erő­södik az enyhülés folyamata, de harcukra, aktivitásukra ezután is szükség van, hiszen sok még a világban a meg­oldásra váró probléma. Az ENSZ-közgyűlés felhí­vással fordult a világ köz­véleményéhez, a kormányok- hoz, a nemzeti és nemzetközi4 társadalmi szervezetekhez, hogy készítsenek programot erre az évre. Vizsgálják or­szágukban a nők társadalmi, gazdasági, szociális helyzetét, tárják fel azokat a tényező­ket, melyek akadályozzák az egyenjogúság megvalósulását, •tegyenek intézkedéseket az ■akadályozó tényezők meg­szüntetésére. __ Tudom a napját. 1963. n ovember 14-e volt, kedd. Ko­rábban keltünk mint máskor, bár mi örök életünkben ko­rán' kelő népek voltunk. Ké­szülődtünk, pakolódtunk. Jó­magam élelmet akartam cso­magolni az útra, amiről a fér­jem lebeszélt, s mondta, ne nevettessem ki magam, átme­gyek Faddra és úgy pakolok, mintha Makóra mennék. Busz- szál mentünk, alighanem a nyolcassal., Egy jókora kendőt vittem magammal a szatyrom­ban, aminek nagy hasznát vet­tük a későbbiekben. Hárman indultunk útra. A kisebbik menyem, a Bözsi, aki máig is itt él velünk a csa­ládjával együtt, meg az uno­kaöcsém. Nem véletlenül vá­lasztottam őt. Eszes, jókezű ember, mindenhez ért. így hát szóltam néki, mondtam, miről van szól ás jött. Ahogy visszagondolok, , a faddi üzletben nem is láttam más televíziót, csak Munkácsy! meg Álba Regiát. Az unoka­öcsém az Álba Regiát nézeget­te, s amellett tette le a garast. Hagytuk, ő ért hozzá, hát le­gyen. A televízió hatezer va­Számunkra e számvetést megkönnyíti az, hogy idén ötéves a párt Központi Bi­zottságának nőpolitikái ha­tározata, és az 1013-as kor­mányrendelet, melynek ered­ményeként a fél évtized alatt számtalan intézkedés történt a munkakörülmények, a szo­ciális ellátás javítása, a szolgáltatások bővítése érde­kében. A korábbinál lénye­gesen nagyobb a közéleti tisztséget betöltő nők száma, emelkedett általános, politikai és szakmai műveltségük szín­vonala. Az időközben megjelent né. pesedéspolitikai határozat fo­kozottabban ráirányította a figyelmet á nagycsaládosok­kal, a kisgyermekes anyák­kal való törődésre, segítésre. P ártunk XI. kongresszu­sa, Kádár elvtárs zár­szava kiemelten fog­lalkozott a, nők társadal­munkban elfoglalt helyével, szerepével. Az eredmények elismerése mellett a határo­zatban konkrétan megfogal­mazódtak a további tenni­valók is. A nőpolitikái kérdésekkel való foglalkozás egyre inkább a mindennapok feladatává válik, azonban a teljes egyen­jogúság megteremtése érdeké­ben további gyakorlati intéz­kedésekre és főleg hatéko­nyabb tudatformálásra van szükség. A pártunk XX. kongresszusán elfogadott határozat a párt­szervek és -szervezetek ál­landó feladatává teszi a nők élet- és munkakörülményei­vel, politikai, szakmai fejlő­désével és társadalmi aktivi­tásának növelésével való tö­rődést. Továbbra is szorgal­mazni kell minden területen, hogy előrehaladásunkkal, anyagi helyzetünk alakulásá­val összhangban javuljon a nők helyzete. A pártszervek és -alapszer­vezetek az illetékes szervek bevonásával készítsenek fel és javasoljanak minél több tehetséges nőt vezető tiszt­ségre. Kezdeményezzék a dolgozó nők kettős elfoglaltsá­gához rugalmasabban igazodó oktatási formák kialakítását, az anyák munkájának lehe­tőségeinkhez mért könnyíté­sét. , A XI. kongreszus határo­zata ismételten ráirányította a figyelmet a nőpolitikái ha­tározat végrehajtásának fon­tosságára, az ezzel kapcsola­tos alapvető feladatokra. Egyben jó alapul szolgál ar­ra, hogy a nők nemzetközi évéhez méltó programot ala­kítsunk ki. A nők' nemzetközi évét használjuk fel arra, hogy széles körben is­mertessük a nők 1975 októ­ber 20—24 között megtartom dó világkongresszusának programját. Szervezzünk vi­tákat, előadásokat: a nők egyenjogúsága; a nő és a fejlődés; a nő a társadalom­ban, a családban; a nő és a béke, és más hasonló téma­körben. Keressék fel a községek­ben, a munkahelyeken azo­kat az asszonyokat, akik a MNDSZ alapító tagjai vol­tak, beszélgessenek velük éle­tükről, mozgalmi tapasztala­taikról, kérjék ki véleményü­ket, javaslataikat a feladatok kialakításában. Szervezzenek baráti találkozókat az üze­mekben, a mezőgazdaságban dolgozó nők részére. Ismer­jék meg egymás munkáját, életét. Szervezzenek közös akciókat a munkahely, a község szépítésére, gyermek- intézmények bővítésére, s ebbe vonják be a férfiakat is. A különböző összejövetele­ken ismertessék a szocialista és a kapitalista országok asz- szonyainak életét, munkáját, azt az óriási különbséget, ami a két világrendszer dol­gozóinak helyzete között van. Mutassanak rá arra, hogy a dolgozók — köztük a nők — teljes társadalmi egyenjogúságát, felemelke­dését és boldogulását csakis a szocialista társadalom ké­pes biztosítani. E beszélgetések, viták ak­kor érik el céljukat, ha egy­idejűleg minden munkaterü­leten konkrétan számba ve­szik azt is, hol tartanak a Központi Bizottság nőpolitikái határozatának végrehajtásá­ban. Mit tettek helyileg a nők helyzetének javításáért, az egyenlő munkáért egyen­lő bért elvének érvényesíté­séért, a gyermekintézmények, a szolgáltatások bővítéséért, hogyan tartják be a nők vé­delmét szolgáló intézkedése­ket S vizsgálják meg azt is, mit lehet és mit kell tenniök a továbbiakban a párt- és kormányhatározat megvaló­sítása érdekében. Tekintsék át intézkedési terveiket. Bővítsék ki az újabban jelentkező feladatok megoldását szolgáló konkrét tennivalókkal, kiemelkedő gondot fordítva a nők kép­zésére, valamint a mindkét nem körében végzendő fel­világosító, tudatformáló tevé­kenységre. Szocialista hazánkban a nőkérdés össztársadalmi ügy. A nők teljes társadalmi egyenjogúsága csak a férfiak, és nők együttes munkája nyomán valósulhat meg. A nemzetközi év program­ját magunkévá téve sokszo­rozzuk meg erőfeszítéseinket nagyszerű céljaink elérése érdekében. E redményeink hozzájá­rulnak a világ dolgo­zóinak, a dolgozó nők küzdelmeinek sikereihez, elő­segítik újabb vívmányok ki­harcolását a nők jogainak érvényesítésében. Dr. Pánczél Gézáné MSZMP MB nőreferense MÉM-r end elet a traktorokról A MÉM illetékes főosztály^ közleményt adott ki egy ko­rábbi minisztériumi utasítás- sál kapcsolatban; ez elrendel­te, hogy a mezőgazdasági trak­torok 1975. január elseje után csakis a borulás esetén védel­met nyújtó úgynevezett védő-' kerettel, illetőleg biztonsági fülkével üzemeltethetők. A kereskedelem azonban a szük­séges felszerelést nem tudja maradéktalanul leszállítaná« ezért a minisztérium — egyet­értésben a SZOT-tál és & MEDOSZ-ezal — nem emel ki­fogást az ellen, ha a gazdasá­gok a védőkeretek leszállításá­ig enélkül üzemeltetik az erő-' gépeket. A minisztérium közlemény« hangsúlyozza: kivételt képez néhány járás, ahol a dombor­zati viszonyok kedvezőtleneb­bek, emiatt gyakrabban borul­nak fel a traktorok. így a bonyhádi járásiban ezért már kötelező a biztonsági felszere­lések használata. Felihívták a gazdaságok fi­gyelmét, hogy a védőkeretté! nem rendelkező traktorokkal bekövetkező esetleges balese­tekért az üzemek vezetőit fo^ kozott felelősség terheli. Tavaszi halászat a Dunán Megkezdték a tavaszi halá­szatot a Dunán a paksi Vörös OsiUag Halászati Tsz brigád­jai. A ragadozó ón, vagy más néven bálin halfajta csalta ki először a halászokat a folyam­ra. Erre a halra nincsen tila­lom. Az első napokon azon­ban csak kevés, mintegy hat­száz bálin került a hálókba. A lehűlés ugyanis megállította a balinok írását, s most mele­gebb időre városik a hálása.--; brigádok, f Huszonkettedik történet Elmondja: id. Pesti iózsef- né. Született: 1910-ben, G er jen­ben. Állandó lakása: Gerjea, Duna sor 5. Szakképzettsége: nincs. Foglalkozása: nyugalmazott postai kézbesítő. Férje foglalkozása: tsz- nyugdijas. úr, aki még látta, az ‘ csak csodálkozott, s mondta, miért nem szóltam. Elkezdtem az előbb, hogy milyen a világ. Szóval, miihoz- zánk már senki sem jár tele­víziózni. Mindenki vett magá­nak azóta, s ebből a nagy va­lamiből a mai napra már csak hétköznapi dolog lett. Nem mondom, a műsorról sokat beszélünk, ha például este el­alszom, reggel az az első, hogy ez vagy az a darab hogyan fejeződött be. De a készülék már nem nagy szó. S így va- gyunk mással is. Amíg pén­zünk nem volt rá, azt mond­tuk, mi az ágytól meg nem válunk, nem kell sezlon. És amint pénzünk lett rá, meg­vettük őket, s a régi holmit dobtuk ki. Higgye el, itt annak előtte nem volt más, csak a szegénység. Úgy volt, ahogy a nótában is van, éjszaka font, naooal mosott Aztán, hogy bejött ez a világ, megváltoz­tak a dolgok. A régi holmi ki lett dobva, nincsen abból egy kanál sem. És amikor a tv-t vettük, ez a ház csak szobából, konyhából, (kamrából állt. Ma? Négy szoba, beépített fürdő­szoba, még minden, ami kell. Hiába nó, lépést kell tartani. Eleget kullogtunk a hátsó so­rokban', hogy most végre mi is előrébb Térnünk. FELJEGYEZTE: VARGA JÓZSEF 30 év- 30 történet lahányszáz forintunkba került, amit ott helyben kifizettünk, mivel abban az időben nem volt még OTP-vásárlás. Leg­alábbis a tv-t nem adták arra. A készülék dobozát bele­kötöttük a nagy kendőbe, s a délutáni busszal visszajöttünk. Mondhatom, volt visszhangja a dolognak. Mi itt lakunk a Du­na soron, s itt igen jó népek élnek, amit ugyan elmondha­tok egész- Gérjen községre is. No, ahogy jöttünk az utcán, már kinéztek itt is ott is a ke­rítés felett. Kérdezték, meg­van-e, jó-e, drága volt-e. Már ami az árát illeti, nem volt éppen olcsó, de mi azt a pénzt erre szántuk, erre gyűjtöttünk, hónapokon át. Férjem éprpem a múltkoriban számolgatta. — ráér, nyugdíjas —, hogy ez a televízió annyi búzába került, amit részes aratóként öt év alatt keresett. Estére kelve sokan voltak nálunk. Igaz, akkor még nem működött a televízió, mert nem volt antennája. De az emberek csak jöttek, csodál­ták, tapogatták, eimítgatták a képernyőjét. Mi ez, hogy mű­ködik ez, igaz-e az, nem va­lami furfanig van-e a dolog­ban? Hát nem volt abban semmi furfang, amit már más­nap meg is tudtak az embe­rek.. A párom türelmetlen volt, s azt mondogatta, ha már itt ez a gén, akkor mindjárt mű­ködtessük is. Másnap ;jökor reggel átment Kalocsára, s egy kis külön pénz fejében még aznap macával hozott égy ot­tani szerelőt. Az mindiárt*'an­tennát állított fel. A vétel fnás­nám ján, este láttuk először mű­ködni a tv-t. Azt nem tudom leírni, milyen érzés volt Csak álltunk és bámultunk, s nem értettük, hogyan a csudában jönnek a levegőn keresztül hozzánk az országos hírű szí­nészek, miniszterek. Úgy né­zett ki a dolog, hogy már az első este összejöttek azok, akik a későbbiekben sűrűn átjöttek hozzánk tévézni. így Tóthék kelten, Szü essék hárman, Vaj­da Gáíborék ketten, Tolnainé, a nagyobbik fiamék, és mi hárman. Mondhatom, olyan volt a lakás, mint a kaszinó, ember ember hátán. Kezdetben nem értettük a televízió használatát De még jó, hogy a Bözsi menyem ilyen mindenhez értő. A szerelő ne­ki magyarázta el, hogyan kell be- meg kikapcsolni, sőt, még egy biztosítékot is adott s azt mondta a menyemnek, ha majd így meg így csinál a készülék, amikor a biztosítékot kicsapja, hát ezt rakja bele. A menyem ezt meg is csinál­ta, és úgy három-négy hónap alatt úgy hozzászoktatott ben­nünket is, hogy attól fogva már magunk kezeljük a gépet. No, menyemről annyit ehhez, hogy azóta is ért az ilyen dol­gokhoz. ö kezelte, a később vett holmikat is, olajkályhákat, lemeziátszót, meg tudom is én, hányféle háztartási gépet. Mielőtt arról beszélnék, hogy mit jelent nekünk a tv, elmondom, hogy miért hatá­roztuk. el a megvételét. Az igazsághoz tartozik, hogy nem a mienk volt az első a falu­ban, mert előttünk már néhá­nyon 'vettek. A hírek- onnan jöttek, hogy ilyen jó, Olyan jó, olyan, mint egy házi mozi. De ezen felül számított az is, hogy nem szívesen kotyorogtam másoknál, ha kiváncsi voltam az adásra. Nem feledkezhetek meg Haáz Ferenc agronómars­ról sem, aki férjemet örökö­sen biztatgatta, s mondogatta, papa, vegyenek tv-t, nincs jobb annál. A párom már 1949 óta tagja a tsz-nek, s hol mint fogatos, hol mint parádés ko­csis dolgozott. így került az­után jó viszonyba a Haáz ag- ronómussal is. Most már arról, hogy mit ád nekünk a televízió. Kijjebb látunk a világba, ez biztos. Meg a másik. Én magam is úgy vagyok vele, hogy szinte minden színészünket, politiku­sunkat ismerem. De megisme­rem a többi országok vezetőit is. Érdekes eset, hogy az öt­éves kisunokóm nálunk sok­kalta jobban fejiben tartja a dolgokat Mondok egy példát Nem is tudom már miért, de lényeg az, vettünk egy üveg pezsgőt. Kérdi a gyerek, ma­ma, mi van az üvegre írva? Mondom, Olympia. Erre a gyerek elneveti magát Azt mondja, buta volt, aki ráírta, mert az olimpia az sport. Vagy mást ne mondjak, a gyerek tegnap este is végig­nézte a műsor, hallgatta a kongresszust. Tudom én, hogy nem érti, de azért ott ül és he^vezi a fülét. De látja, milyen a világ. Mondtam, hogy hányán jártak mihozzánk tv-t némi/ Most jut eszembe egy eset, gyorsan el­mondom, ' mielőtt tovább foly­tatnám. Beteges asszony va­gyok. Egyik alkaiionjmal, ,ami­kor telve volt,« néppel a kony­ha, 6zoba is, rosszul lettem. De hogy ne zavarjam ■ meg a szórakozásukat, kimentem máshova lefeküdni. .Amikor ezek elmentek, jött a doktor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents