Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-23 / 70. szám
< \ alapja a munkás-paraszt szövetség, amelyet a szocialista építés során kivívott közös győzelmek szilárdra kovácsoltak és tovább gazdagítottak. A párt e szövetségre támaszkodva bontakoztatja ki politikáját, irányítja és szervezi a szocialista építést. A szövetkezeti parasztság munka- és életkörülményeiben, szemléletében közeledik a munkásokhoz, a szocializmus építésének aktív részese. Tovább erősödött érzés- és gondolatvilágában a közös tulajdonosi és gazdálkodói felfogás. Értelmiségünk céljaiban azonosul a munkásosztállyal, többsége magáévá tette a marxizmus—leninizmus elveit és eszmeileg is szocialista irányban fejlődik. Emelkedik az alkalmazotti rétegek szakmai és politikai képzettsége, erősödik a szocialista célok iránt érzett elkötelezettsége. Ä határozat megállapítja, hogy szélesedik, szocialista tartalommal telítődik a magyar nép minden haladó és alkotó erejét, párttagot és pár- tonkívülit, a különböző nemzetiségeket, minden nemzedéket, ateistát és hívőt tömörítő társadalmi összefogás. A szocialista építőmunka folyamatában egyre szilárdabbá kell ötvözni a szocialista nemzeti egységet. Hazánkban a dolgozó osztályok, rétegek alapvető érdekei egybeesnek a szocialista haza építésében, az életkörülmények javításában és a béke megőrzésében. Az osztályok közti különbségek tovább csökkentek. Társadalmunkban jelen van és szerepet kap a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek. A társadalmi érdek a meghatározó, végső soron ennek kell alárendelni a csoport, és az egyéni érdeket is. A helyesen felfogott csoport- és egyéni érdek egyirányba hat a szocialista törekvésekkel, segíti a szocializmus építését. A határozat megállapítja,’ hogy államunk a szocialista építés fő eszköze. A két kongresszus között a párt kezdeményezésére tett intézkedések előmozdították az állami élet, a szocialista demokrácia fejlődését. Nő szocialista államunk szerepe elsősorban a gazdasági építő- és a kulturális nevelő munka irányításában. A fokozódó követelmények miatt a központi irányítást hatékonyabbá kell tenni, erősíteni kell a központi és helyi állam, igazgatási szervek összehangolt irányító munkáját. A határozat rámutat, hogy a munkahelyi, üzemi demokrácia a, szocialista demokrácia alapvető, része. Jelenlegi hatékonysága azonban nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni. Általánossá kell tenni a fizikai dolgozók bevonását az igazgatói tanácsok, a vállalati felügyelő bizottságok munkájába. A gazdasági vezetők kötelessége, hogy egyre jobb feltételeket teremtsenek az üzemi demokrácia további kibontakoztatásához. Az a legfontosabb, hogy jobban építsünk az üzemi demokrácia meglévő fórumaira. Mindenütt határozottan fel kell lépni azok ellen, akik a bírálatot megpróbálják elfojtani, megtorolni. Az ilyen ese. teket kövesse felelősségre vonás és arról tájékoztassák a közvéleményt is. Az üzemi demokrácia közvetlen fórumainak munkáját is ki kell bontakoztatni. A szakszervezetek a műhelyekben, az üzemegységekben és vállalati méretek. F '(Folytatás a 3. oldalról) 1973. március 23.( ben fokozatosan Szervezzék meg a munkásgyűléseknek — nagyobb egységekben a munkásküldöttek gyűléseinek — illetve a bizalmiak tanácskozásainak rendszerét. A határozat a továbbiakban a szocialista törvényesség feltétlen érvényesítésének jelentőségét hangsúlyozza, majd a fegyveres erőket és a fegyveres testületeket hívja fel, hogy a jövőben Is szilárd politikai elkötelezettséggel, magas fokú hivatástudattal és felkészültséggel tegyenek eleget megtisztelő feladataiknak. A gazdasági építőmunka feladatai A határozat megállapítja, hogy a népgazdaság a X. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően, a IV. ötéves tervben meghatározott feladatok végrehajtásával tovább fejlődött. Közelebb jutottunk a kitűzött célhoz, hogy gazdasági, lag fejlett országgá váljunk. Bővültek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon, emelkedett népünk életszínvonala. A további feladatokat megszabva a határozat kimondja, hogy gazdaságpolitikánk az V. ötéves terv időszakában a távlati célokkal ö6Sahangban biztosítsa gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését. A következő időszakban egész gazdasági tevékenységünk fő feladata a társadalmi termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A kongresszus helyesli, hogy az V. ötéves terv idején, 1976 és 1980 közölt a nemzeti jövedelem 30 százalékkal, az ipar termelése 30—35, az éipítőiparé 35—37, a mezőgazdaságé 16—> 18 százalékkal növekedjék. A nemzeti jövedelem növekedése túlnyomó részben a munka termelékenységének emeléséből származzon. A világpiaci folyamatokról szólva a kongresszus megállapítja. hogy a számunkra kedvezőtlen változások nem átmenetiek, mértékük változhat, de hosszú távon számolni kell velük. Szocialista tervgazdaságunk, miközben bizonyos fokig kivédi ezek hatását, nagyobb figyelmet fordít a világgazdaságban lejátszódó folyamatokra. Az iparfejlesztés feladatait hazánk lehetőségeivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva kell meghatározni. Differenciáltaibban kell fejleszteni az Ipar egyes ágait, javítani a gyártmány- szerkezetet. A feldolgozóiparban, valamint a kohászatban elsősorban rekonstrukciók útján (bővül a termelés. Folytatódik a vegyipar, ezen belül a petrolkémiai bázis kiépítése, tovább korszerűsítjük az energiaszerkezetet. A határozat felhívja a figyelmet arra, hogy fokozott gondot kell fordítani a takarékosságra, a hazai természeti források — köztük a szénva- gyon — teljesebb, jobb, gazdaságosabb kiaknázására. Átfogó intézkedéseket kíván az ország természeti kincseinek, valamint nyersanyagainak hasznosítása. A mezőgazdasáf^ban továbtí erősítjük a termelőszövetkezetek szocialista jellegét, a nagyüzemi, ipatszserű termelés elterjesztését. Az állami gazdaságok, amelyeknek szerepe egvre növekszik, ennek hozzáértő kezdeményezői. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek általános fejlesztése mellett továbbra is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. A határozat kimondja, hogy a beruházási igényeket nép- gazdasági, társadalmi fontosságuk szerint kell rangsorolni. Övieken ten i kell az eszközök szétaprózott felhasználását, meg kell akadályozni a túlzott beruházási igények érvényesítését. A kongresszus azt is szükségesnek tartja, hogy a határidő- és költségtúllépéseket _Tr",1"wytás pwetén — kő• '-o r--vT) A kongrfssz"s ’"-'«súlyozza a szocialista tervszerűség érvényesftésének alapvető fontosságát, a központi irányítás hatékonysága növelésének, a népgazdasági és a vállalati tervezés színvonala emelésének, az érték- és mennyiségi mutatók, valamint a tervcélok és -eszközök teljesebb összhangjának jelentőségét. Rámutat hogy minden szinten hatékonyabbá kell tenni a tervek végrehajtásának és a gazdasági fegyelem megtartásának ellenőrzését. Gazdaságirányításunknak változatlan feladata, hogy tovább erősítse szocialista rendszerünket, fejlessze a szocialista tulajdonviszonyokat és a termelőerőket fokozza gazdálkodásunk tervszerűségét. Épí tsen a vállalati önállóságra, közérdekű kezdeményezésekre, növelje a munka hatékonyságát. A bevált alap elveket érvényesítve, gazdaságirányításunkat minta szocialista tervgazdálkodás eszközét jobban mai és holnapi céljaink, feladataink szolgálatába kel állítani, és működését javítani szükséges. A világpiaci árak tartós változásait a gazdaságilag szükséges mértékig a hazai termelői árakban érvényesíteni kel, hogy jobban orientáljanak a hatékony gazdálkodásra. E változások szükségszerűen kihatnak bizonyos fogyasztási cikkek áraira is. Szocialista terv- gazdálkodásunk a termelés bővülésével, hatékonyságának növekedésével összhangban gondoskodjék az életszínvonal további rendszeres fejlődéséről. Az árszínvonal tervszerű alakítása érdekében javítani kell, szigorúbbá és folyamatosabbá kell tenni a hatósági és társadalmi árehenórzést. A KGST keretében segítjük á szocialista gazdasági integráció kibontakoztatását, a komplex program valóra váltását. Mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával szélesítjük a termelési együttműködést és kooperációt, a 'kereskedelmi kapcsolatokat, 5 szakosodást, á tudományos^ technikai együttműködést és a tapasztalatcserét. Részt veszünk nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, közös gazdasági szervezetek, vállalatok létesítésében. A tőkés országokkal a köiU csönös előnyök alapján bővít-' jük gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainkat; fellépünk mindenfajta megkülönböztetés ellen. Gyümölcsöző gazdasági együttműködést építünk ki a gyarmati sorból felszabadult, a nemzeti függetlenség útjára lépett országokkal. A továbbiakban a határozat rámutat: * egyik legfontosabb felada- i tunk a népgazdaság belső tartalékainak feltárása és jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása. Az anyagi tehetőségek arányán ban — különösen a népgazdaság fő területein — folytatni kell a termelőfolyamatok korszerűsítését és gépesítéssel! csökkenteni a nehéz fizikai munkát. Javítani kell a műn-; kaerő-gazdálkodást, következed tesen erősíteni a munkafegyelk met. Gyorsabb haladást kéül elérni az üzem- és munkaszervezésben, azt a vállalatok, a, szövetkezetek, az intézmények gazdálkodásának szerves részévé kell tenni Átfogó takarékosságra van szükség a népgazdaság minden területén: IV. Életszínvonal és szociálpolitikai feladatok X határozat megállapítja, hogy szocialista előrehaladásunk során, gazdasági építőmunkánk eredményeként rendszeresen emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Az egy főre jutó reáljövedelem a IV. ötéves terv időszakában 25 százalékkal, a tervezettnek megfelelően növekszik. Népünk kulturáltabban él. jobban táplálkozik, szebben öltözködik, mint bármikor ezelőtt. Az életkörülmények javulásához a munkaidő-csökkentés is hozzájárult Az V. ötéves terv idején a reáljövedelem 23—25 százalékkal növekszik. A bérpolitikában fő célunk a munka szerinti elosztás erősítése. A munkásság és a parasztság jövedelme arányosan növekedjék, a kereseti arányok javítása ösztönözzön a termelékenység emelésére, a nagyobb hatékonyságra. Következetesebben kell érvényesíteni az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. így szüntetve meg a nők és férfiak keresetében még meglevő különbségeket A lakosságot több, jobb, választékosabb közszükségleti cikkel látjuk el, és gondoskodunk arról, hogy elegendő olcsó, megfelelő minőségű és választékú fogyasztási cikk álljon a vásárlók rendelkezésére. Az V. ötéves terv éveiben általánossá válik a bérből és fizetésből élők számára a 44 órás munkahét A lakáshelyzet Javítását pártunk fontos társadalompolitikai, szociális feladatnak tekinti. Biztosítani kell. hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, de támogatni kell a saját erőből történő lakásépítést Is. A párt hazánk népesedési helyzetének alakulását nagy fontosságú nemzeti és társadalmi ügynek tekinti. Fokozzuk a társadalom gondoskodását a családalapítás nehézségeinek csökkentésére. Arra kell törekedni, hogy növekedjék a többgyermekes családok száma. s e családok élvezzenek megkülönböztetett támogatást, övezze őket közmegbecsülés. Folyamatosan bővíteni kell a bölcsődei, az óvodai és az iskolai napköziotthoni hálózatai) növelni a pénzbeli juttatásokat. a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt, ki kell terjeszteni a gyermekélelmezést. Budapesten, az öt nagy-* városban és az ipar; központokban az V. ötéves terv idő-: szakában megközelítően ki kell elégíteni az óvodai igényeket. Fokozott gondot fordítunk az időskorúak ellátására, gondozására. Arra törekszünk.1 hogy az idős emberek a munkában becsülettel eltöltött évek után anyagilag biztonságban élvezhessék a megérdemelt nyugdíjat. Tovább egységesítjük nyugdíjrendszerünket, csökkentve a korábbról megmaradt különbségeket. Emelni kell az alacsony nyugdíjakat, meg kell őrizni a nyugdíjak reálértékét. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára a következő ötéves terv végéig azonossá válik a bérből és fizetésből élőkével. Nyugdíjkorhatárukat 1976. január 1-től kezdődően öt év alatt fokozatosan csökkenteni kell: a nőkét az 55., a férfiakét a 60. életévre; j V. Ideológiai és művelődési feladatok Az ideológiai és művelődési feladatokat taglalva a határozat megállapítja, hogy a X. kongresszus óta tovább erősödött a marxizmus—leninizmus eszméinek befolyása. Az ideológia területén fő feladatunk, hogy a társadalom politikai egységére támaszkodva továbbfejlesszük a tömegek szocialista tudatát, segítsük a szocialista építőmunkát. Az elméleti munkában alkotó választ kell adni társadalmunk fejlődésének kérdéseire, világosabban kell körvonalazni szocialista távlatainkat, bemutatni a szocialista életmód fölényét a kapitalista életformával szemben. Arra kell törekedni, hogy tá-ssdMw*. méretekben tebrigádok hármas követelménye; szocialista módon dolgozni, élni, művelődni. Erősítsük tovább a szocialista hazafiságot, a proletár internacionalizmust. Egyértelmű, következetes marxista bírálatban kell részesíteni a jobboldali, ultraradikális, dogmatikus nézeteket, a nacionalizmust, a kozrrtcpoll- tizmust. Szüntelenül munkálkodni kell tudományos világnézetünk, a dialektikus materializmus térhódításáért. Minden párttag és pártszervezet kötelessége politikánk képviselete, terjesztése. A sajtó, a rádió, a televízió jelentős hatalmi eszközök, fontos ideológiai, politikai szerepet töltenek be. Munkájuk szakmai, elméleti színvonalának emelésével, szocialista szellemű nevelő és ízlésformáló tevékenységük javításával szolgálják hatékonyabban a párt politikájának érvényesítését. A X. kongresszus határozatainak megfelelően fejlődött tudományos életünk. Tervszerűbbé váltak a tudományos kutatások, javult összhangjuk a társadalmi igényekkel, értékes tudományos alkotások jöttek létre. A tudomány szerepét fokozni kell társadalmunkban, arra kell törekedni, hogy mindinkább termelőerővé váljék. Hatékonyabbá kell tenni a kutatási eredmények fel- használását, növelni a szocialista fejlődésünkkel közvetlenül összefüggő kutatások arányát. A társadalomtudományok (Folytatás az 5, oldalon)
