Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-23 / 70. szám
VILÁG PROLETÁRJÁN ZGTSSSlJOTft TOLNA MEGYE! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VASÁRNAP 1975. móré. 23. XXV. é»f. 70. szón ARA: 1,20 Ft. Megválasztották a párt vezető testületét Véget ért a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa Kádár János elvtárs vitazáró beszéde r Az MSZMP XI. kongreszszusának pénteki napján, — mint arról beszámoltunk — a vita lezárása után az elnöklő Kállai Gyula felkérte Kádár Jánosi a Központi Bizottság első titkárát, a vitazáró megtartására. Kádár elvtárs beszédét az alábbiakban közülijük; i Tisztelt kongresszus! ' Kedve# elvtársnők, elvtársak! A Központi Bizottság beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése fölötti négynapos, együttes vitában 57 kongresszusi kül- <1ritt szólalt feL. Kivétel nélkül mindegyikük egyetértett* beszámolókkal, és támogatta a Központi Bizottság által benyújtott kongresszusi javaslatokat. Ezért a vitában felszólalt elvtársaknak köszöne. tét mondok. Ebben az állásfoglalásban is kifejeződik; egyik legfőbb erőforrásunk pártunk teljes eszmei-politikai egysége. A vita kritikus és önkritikus volt. Azzal jellemezhetnénk, hogy megfelelően értékelte az eredményeket, s szólt a hiányosságokról is. Nagy hangsúlyt kaptak a megoldandó feladatok, a megoldások módjai, a tennivalók. A tanácskozást forradalmi szellemű elvhűség és tettre- készség jellemezte. Volt a vitának egy sajátos vonása is, amely valószínűleg minden résztvevőre hatást gyakorolt: ezen a kongresszuson egy új, felnövekvő kommunista nemzedék mutatkozott be. Hozzáteszem : szépen mutatkozott be. Erről tanúskodik az örvendetesen sok fiatal felszólaló, közöttük az a Bács megyei fiatal kiszista elvtársnő, aki a vita első napján kért szót, majd a szolnoki színház fiatal igazgatója, aztán a vita mai napján meghallgatott székesfehérvári építőmunkás — és még hosszan sorolhatnám a példákat. Erőnk egyik forrása, hogy pártunkban összeforrottan él, és együtt küzd a kommunista forradalmárok három nemzedéke. Mély benyomást tett rám Benedikt elvtársnak, pártunk egyik alapító tagjának felszólalása. ö egy másik stílust, a régi forradalmárok kritikus, konkrét, elvi, nyílt stílusát képviselte: megmondta, mivel ért egyet, minek örül; kifogásolta, amit nem vettek figyelembe, és általános értékelést is adott ötvenhét év harca után is úgy állt ide elénk, mint amikor elkezdte küzdelmét a munkásosztály ügyéért. Ma is sok szó esett róla, hogy tanuljunk egymástól Azt tudnám ajánlani, hogy tanuljuk meg a régi forradalmárok nemzedékétől ezt az ifjúi lelkesedést és tüzet! (Hosszan tartó taps.) A vita résztvevőinek felszólalásuk közben biztos támaszuk volt, hogy érezhették a kongresszus helyeslését és egyetértését, és azt, hogy kongresszusunk munkáját nagy figyelemmel követte, és cselekvőén támogatta a magyar munkásosztály, a szocializmust építő magyar nép. Jóval több, mint ezer üdvözlő távirat, üzenet, levél érkezett a kongresszushoz, sőt az egyes felszólalókhoz is: gratuláltak, és egyetértésüket fejezték ki azok, akik küldötté választót-, ták őket. Rendkívül fontos: ezek az üzenetek arról Is szóltak, hogy dolgozó népünk most, a kongresszus napjaiban is új vállalásokkal és tettekkel támogatja a párt politikájának megvalósítását. A kongresszus méltó betetőzése volt a több mint 750 ezer magyar kommunista magas színvonalú tanácskozásának, amely a kongresszust előkészí. tő, múlt év végi pártcsoport- értekezleteken kezdődött, a taggyűléseken, a pártbizottságok értekezletein, majd a budapesti és a megyei pártértekezleteken folytatódott. Ezért a zárszóban legszívesebben csak annyit mondtam volna: elvtársak, már nincs mit megbeszélni, énekeljük el az In- ternacionálét. (Derültség, taps.) Többen azonban azt mondták, hogy ez talán mégsem lenne helyes. (Derültség.) Azt hiszem, nem vállalkozhatom, s együtt sem vállalkozhatnánk arra, hogy a vitában felvetődött sok fontos témával részletesen fpglallcozzunk, hiszen akkor élőiről kezdhetnénk a kongresszust Engedjék meg, hogy most a vita befejezésekor kiemeljek néhány fontos dolgot A kongresszus joggal állapíthatja meg, hogy a Magyar Népköztársaságban érvényesül a munkásosztály hatalma, amely az egész nép érdekeit fejezi ki. Ehhez hozzá szeretném tenni, hogy a munkás- osztály hatalmát szó szerint kell értenünk. Ez a hatalom, amely Magyarországon egész népünk életét irányítja, a munkásosztály hatalma! Nem egyes emberek, nem is egyes munkások, hanem az osztály hatalma. Természetesen a haAz ötnapos tanácskozáson a párt tevékenységének szinte minden területe szóba került Úgy vélem, az első, amit a kongresszus megfelelő formában, okmányszerűen is rögzít majd, hogy népünk nagy építőmunkájának és harcának eredményeként szocialista hazánk, a Magyar Népköz- társaság gazdaságilag és kulturálisan fejlett ország, amely biztos és mind jobb megélhetést nyújt a dolgozó embernek. Ez népünk legnagyobb történelmi vívmánya. talom érvényesítéséhez, mindennapi gyakorlásához hatalmi posztok is kellenek. Nálunk e posztok jelentős részét munkások töltik be, de a hatalom nem személy szerint az övék, hanem a munkásosztályé. ök csak megbízást kaptak arra, hogy a munkásosztály hatalmát biztosítsák, védjék, és érvényesítsék. Ez nem személyes hatalmuk, hanem szolgálat! A felszólalásokban nagyon érzékletesen kifejeződött az a nagyszerű folyamat, hogy a társadalmunk alapját alkotó szövetséges osztályok a politikai szemléletben, világnézetükben, a munkában közeledtek egymáshoz. Tovább fejlődött a történelmi feladataihoz felnőtt munkásosztály. Szövetségese, a szocializmus útjára lépett magvar parasztság esz- meileg-politikailag közeledett a munkásosztályhoz. A szocializmussal azonosult értelmiség az utóbbi években szemléletében, gondolkodásában, politikai magatartásában szintén jelentős mértékben közeledett a munkásosztályhoz. A nők helyzete Ä legfontosabb társadalmi kérdések közül két olya-n témát kívánok megemlíteni, amelvek jelentőségüknek megfelelő teret kaptak a kongresszus vitájában. Az egyik: a nők helyzete társadalmunkban. Még itt, a kongresszusi teremben is érzékelhető volt, hogy a nők társadalmi helyzete az utóbbi években jelentékenyen javult. A pártnak mindent meg kell tennie, hogy helyzetük tovább javuljon. Ennek alapvető feltétele, hogy további Intézkedésekkel fejlesszük az anya-, gyermek- és családvédelmet, könnyítsük tovább a háztartási munka terhét A jövőben is nagy figyelmet kell fordítani a nők szakképzésére és az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének hiánytalan érvényesülésére. További fontos feladatunk, hogy biztosítsuk: több nő kerüljön a vezető tisztségekbe a pártban, a tömegszervezetekben, az állami, a gazdasági, a kulturális posztokra, és minden olyan területen, ahol ez lehetséges és megvalósítható. Azért merem ilyen határozottan mondani, hogy több nőt a vezető tisztségekbe, mert sajnos itt egyelőre nem kell tartanunk a „túlteljesítéstől”. Igaz, nem kevés, amit az utóbbi négy esztendőben a nők helyzetének megjavításáért tettünk, de ezt a munkát erőteljesen és céltudatosan folytatnunk kell. Nem szabad megelégednünk az eddigi eredményekkel. Jómagam ahhoz a felszólalóhoz csatlakozom, aki azt mondta: nem azért beszél a nőkérdésről, mert az ENSZ határozatot hozott a nők évéről, hanem azért, mert ez társadalmunk — és hozzáteszem: szocialista forradalmunk — egyik alapkérdés. Régi marxista tétel: egy tár(Folytatás a 2. oldalon) Érvényesül a munkásosztály hatalma A kongresszusi küldöttek helyükről felállva hosszan tartó tapssal üdvözölték a bejelentést; a Központi Bizottság ismét Kádár Jánost választotta a KB első titkárává.
