Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
Demokratizmus és egyszemélyi felelősség (Folytatás a 6. oldalról) r Ä szocialista demokrácia fejlettségének fokmérője mindenekelőtt az, mennyire érvényesülnek a társadalom alapvető érdekei, hogyan erősödnek szocialista intézményei, milyen mértékben növekszik a tömegeknek a társadalom ügyeire és fejlődésére kifejtett hatása — mondta a továbbiakban. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utóbbi négy és fél év alatt mindezekben jelentősen előrehaladtunk. Fel kellett és a jövőben is fel kell lépni az olyan nézetek ellen, amelyek szerint a szocialista demokrácia fejlesztése csupán akarat kérdése, határozatok dolga. Ezek az elképzelések nem veszik figyelembe. hogy kellő feltételek, mint például az információ, a vállalati belső elszámolási rendszer tökéletesítése nélkül csak formális megoldások születhetnek. Akadtak olyan elképzelések is, hogy a szocialista demokrácia csakis az önállóságot, a helyi kezdeményezést jelenti, és kizár mindenfajta alá- és fölérendeltséget. Fel kellett és a továbbiakban is fel kell lépnünk azon nézetek ellen, amelyek a demokrácia fejlődésétől féltik a munkáshatalmat, a szocializmus vívmányait 1 A szocialista demokrácia fejlesztése érinti a párt- ’! és társadalmi szervek éle- ; tét, az állami, a tanácsi szervek munkáját, az ipa- : f rí, mezőgazdasági vállalat ) f '■ tok tevékenységét K szocialista demokrácia különböző oldalai egységes rendszert alkotnak, s azt is látni kell, hogy a pértdemokrácia fejlettsége 1 döntő módon meghatározza a szocialista demokrácia általános érvényesülését • -i »»#**{ 1 A két kongresszus között eltelt években, pártunk kezded ményezésére, sok fontos intéz- ; kedés született az állami élet, 1 a tanácsi munka demokratizmusának fejlesztésére. Most . további lényeges feladataink éi vannak, amelyeket a kong- £ fesszus űtmutatásával el kell ; végeznünk. A legelső, hogy az ' állami szervek irányító mtm- g Icájában is fokozottabban gondoskodjunk a demokratikus centralizmus elvének érvényesüléséről. Szocialista viszonyok között a demokratikus centralizmus értelme abban ' yan, hogy intézményesen ga- fgtfttálja , A dolgozok vélemé- .. nyének mindenkori figyelem- bevételét, hasznosítását, egyszersmind a társadalmi érdekeknek megfelelő döntések meghozatalát. Á munkahelyi demokrácia fejlesztésének körében számunkra különösen fontos az üzemi demokrácia. A munkásnak leginkább az üzemi, a műhely- és a brigádkollektívákban nyílik lehetősége; hogy tapasztalatait elmondhassa,' véleményét meghallgassák és figyelembe vegyék. Az üzemi demokrácia formáinak minél hatékonyabb működtetése az egész vállalat ügye. De megkülönböztetett feladatai vannak a pártszervezetnek, a szakszervezetnek és a KISZ-nek, mind a megfelelő politikai légkör megteremtésében, mind a gyakorlati munkában. ,.i | 'Ä legfontosabb feladati a meglévő fórumok jobb kihasználása. Kulcskérdés, hogy minden szinten közvetlenebbé váljon a vezetők és a választók, illetve a beosztottak kapcsolata, érdemibbé együttműködésük. Ma nem lehetünk elégedettek a helyzettel. A Központi Bizottság ösztönzésére a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az ágazati szakszervezetek, az illetékes állami szervek több kijelölt nagyüzemben az üzemi demokrácia fórumaként létrehozták a munkásgyűlések, illetve a bizalmigyűlések rendszerét. Az elképzelések szerint e fórumok a pártszervezetek irányításával meghatározott véleményezési és döntési hatáskört kapnának. Ez kiterjedne például a terv véleményezésére, a szociális és kulturális alapok felhasználására, brigádcímek odaítélésére, s közvetlenebb lehetőséget nyújtana a dolgozóknak a vezetés ügyeibe való beleszólásra. Több nagyüzemben, így a Csepel Vas- és Fémművekben, a Dunai Vasműben és másutt évek óta eredményesen dolgoznak e módszerekkel. A tapasztalatokat a párt egy későbbi időpontban át fogja tekinteni, de megjegyzem, eddig is kedvezőek az eredmények. r Ä demokratizmus teljesebb' kibontakoztatása semmiképpen sem csorbíthatja a vezetők egyszemélyi felelősségét Pontosan kell körülhatárolni a különböző szervek feladatait Ez lehetővé teszi a gazdasági vezetésnek, valamint a dolgozók fórumainak hatékony, jól összehangolt működését 3l A végzett munka a meghatározó Az Özem!", Sietve a szövet.- kezeö demokrácia alapvető céljai, problémát fejlesztésé- . Bek fő feladatai azonosak. Ä •szövetkezetek gazdálkodásában erősödik a vállalati jelleg, általánossá vált a több telephellyel, több üzemegységgel működő szövetkezet. Ezért a szövetkezeteknek is keresniük kell azokat a formákat amelyek az űj viszonyok között a Szövetkezeti demokráciát új tartalommal töltik meg — mondotta Biszku Béla, majd részletesebben szólt a munka anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. V — Társadalmunkban a “ végzett munka meghatá- ’ rozó jelentőségű. Nem jí mondhatjuk azonban el "" teljes egyértelműséggel, hogy ennek arányában jut mindenkinek az anyagi javakból, és kapják meg s dolgozók az erkölcsi megbecsülést. Látnunk kell, hogy nálunk még nem kevesen, mindenesetre az objektíve még indokolhatónál jóval többen, nem » társadalomnak nyújtott tnunkávaí arányosan, hanem ezt meghaladó mértékben részesednek a társadalmi javakból. Nem szorult vissza, sőt helyenként megerősödött az ügyeskedés, a könnyű pénz. szerzésre való törekvés, nemegyszer a törvénytelenség határát súroló mesterkedés. E jelenségeket nem tekinthetjük elhanyagolható knak. Bonyolult, összetett problémáról van szó. és a megoldás is csak sokirányú intézkedéssel, kezdeményezéssel képzel, hető el. A jövedelmeket úgy kell szabályoznunk, hogy ne halmozódjanak fel . indokolatlan nagyságban. Mivel ennek objektív okai is vannak, ezek megváltoztatásával kell gátat vetni a jelenségek újratermelődésének. Fokozatosan szűkíteni kell. majd el kell zárni azokat a forrásokat, amelyek, bői ezek a nem szocialista tendenciák táplálkoznak. Ezzel egyidejűleg növelnünk kell a munka társadalmi megbecsülését. Már az iskolákban sokkal nagyobb becsületet kell szereznünk a termelőmunka minden formájának. Véleményűnk szerint a JS szakmunkás ugyanolyan értékes ember, mint az egyetemet végzett szellemi dolgozó. A termelőtevékenységet mi teljes emberi életet biztosító, az életnek igazi értelmet adó tevékenységnek tekintjük. Növelnünk kell a munka alkotó jellegét. Az üzemekben, a munkahelyeken is sokat kell tenni érte, hogy a termelő munkások lehetőséget találjanak képességeik sokoldalú ki. bontakoztatására. még nagyobb kedvvel végezzék munkájukat, tartalmas életet éljenek. Komolyabban kell foglalkoznunk a könnyű pénzkereseti lehetőségek korlátozásával is. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a fiatalok nem elhanyagolható része a divatos, talán társadalmi hasznosságukhoz mérten túlfizetett szakmákat, a munka alkotó öröme helyett a gyors és könnyű boldogulást nyújtó pályákat részesíti előnyben. Önmagunkat, de főleg ifjúságunkat vezetnénk félre, ha nem foglalnánk egy_>. értelműén állást e kérdésekben. Nem helyeselhetjük ezeket a jelenségeket, a legjobban úgy küzdhetünk ellenük, ha következetesen növeljük a jó munka anyagi és erkölcsi megbecsülését. Kongresszusunk megerősíti meggyőződésünket, hogy jő úton járunk. Nagy eredményeket értünk el. s ezek ígéretes jövendőnknek is szilárd alapul szolgálnak. A párt és a dolgozó néo kölcsönös bizalma, egyetértése, a közös munkában kikovácsolódott összeforrottsá- ga e jövendőnek biztos záloga; Amikor ezt a bizalmat és ösz- szeforrottsásot tovább erősítjük. a legjobb szolgálatot tesz- szük hazánknak, népünknek, a szocializmust építő társadalom ügyének — fejezte be beszédét Biszku Béla. Biszku Béla beszéde után szünet következett, majd CSERVENKÄ FERENCNE, á KB tagja, a Pest megyei Párt- bizottság első titkára vette át az elnöklést. NAGY JÁNOS, az Oroszlányi Szénbányák Vállalat vájára örömét fejezte ki, hogy emelt fővel képviselheti az oroszlányi bányászokat, akik a X. kongresszus óta évről évre, a bányászokra jellemző helytállással nagy sikereket értek el mind a termelésben, mind a politikai életben. Ezután a gépesítés jelentőségéről, a bányákban évtizedekig helytálló idős bányászok megbecsülésének fontosságáról szólt. Az üzemi demokrácia érvényesítésének jelentőségéről szólva egyebek között ezt mondta; — nagyon sok vezetőnél tapasztalható, hogy a technikai fejlődést általában figyelemmel kísérik, lépést tartanak vele, csak azokkal az emberekkel nem tudnak bánni, akik a környezetükben dolgoznak; nem ismerik gondolkodásmódjukat, véleményüket. FORGÁCS ANDRÁS, a mátészalkai városi pártbizottság első titkára a pártfegyelmi munkáról szólva aláhúzta: örömmel állapítható meg, hogy a párt tagjainak döntő többsége kommunista módon, él, és dolgozik. Becsülettel követ] a párt politikáját, s tevékenykedik végrehajtásáért, önkritikusan elmondta azonban; hogy városunk is szolgáltatott példát a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójához egyes vezetők fegyelmi felelősségre vonásával kapcsolatban. I A pártfegyelem erősítésének feladatait taglalva kiemelte: néhol hiányzik az ellenőrzés. A gyakorlat igazolja, hogy a rendszeres ellenőrzés a kritikai légkör fejlesztésének igen fontos tényezője, segíti a fegyelmi vétségek megelőzését. A rend, a fegyelem, a szervezettség & társadalom fejlődésének alapvető feltétele, és etH ben is a párttagok példamutatására van szükség. Akik pedig a munka rendjét megsértik, azok a párt fegyelme ellen is vétenek. i BORBÉLY FERENC, á Dunántúli Kőolajipari Gépgyár1 szerelője az üzemi demokrácia fejlesztésének szükségességét emelte kL Figyelmeztetett arra, hogy akadnak, akik csaki jogaikat hangoztatják, óhajaikat, növekvő anyagi igényeiket fogalmazzák meg, a kötelességteljesítésről pedig hallgatnak. A szocializmus építés sében csendes szemlélőkre, ki- bicékre nincs szükség. Szava csak annak legyen, aki munkáját tisztességgel, becsülettel végzi, aki tetteivel bizonyltjai tulajdonosi mivoltát, ügyszeretetét. A dologtalanoktóí, a követelőzőktől pedig, há néni tudjuk őket jobb belátásra bimi — legyen sző vezetőről vagy beosztottról, alkalmazotti ról vagy munkásról — megvái lünk. 'T! . 1 Ezután arról beszélt, hogy a munkahelyi demokrácia fejlesztéséhez nélkülözhetetlen ä dolgozók alapos tájékoztatása] széles körű bevonása a döntések előkészítésébe. Az üzemi demokrácia feJ-3 ISdésének eredményeként ja-: vult a vezetők és a beosztottak kapcsolata, a viszony őszintébb, közvetlenebb, ai kölcsönösség és egymásrautalt-í Ság a közös feladatokban vH lágosabb és egyértelműbb lett; Hangsúlyozta azonban, hogy ai demokrácia meglevő fórumai-* nak hatékonyabb kihasználói sában még jelentős tartalékod rejlenek. Ezután nagy taps közbeni Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárai emelkedett szólásra. i Barátságunk szocialista, kommunista Kedves elvtársnők és elv- társak! Örömmel és meghatottan teljesítem a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízását, hogy üdvözöljem önöket, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának küldötteit és önökön keresztül minden magyar kommunistát Nem szükséges hangsúlyoznom, hogy pártjaink szavával nemcsak a kommunisták szólnak, hanem az egész munkásosztály, országaink minden dolgozója, Bulgária és Magyarország népei is. Ä kongresszus okmányai meggyőzően mutatják: népük a kommunisták vezetésével sikeresen valósítja meg a szocializmus építésének minden eddigi célkitűzését Önök most feladatul jelölték meg, hogy tovább építik a fejlett szocialista társadalmat és a végső célhoz, a kommunizmushoz vezető úton haladnak előre. Az öntudatos munka gyümölcseivel a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a népi értelmiség alkotó tehetségének eredményeivel találkozunk lépten-nyomon magyar földön. Úgy örülünk az önök sikereinek, mint a sajátunkénak. A bolgár kommunisták mindig bizalommal és tisztelettel tekintenek a dicsőséges forradalmi hagyományokkal rendelkező magyar kommunistákra. A Magyar Népköztársaság szilárdan és dinamikusan fejlődő szocialista állam, melynek erős ipara és modern mezőgazdasága van. Jól tudjuk, hogy mindezek alapjául az 1919-es Tanácsköztársaság forradalmi hőseinek tettei is szolgálnak. Ma, amikor a magyar nép életszínvonala szüntelenül emelkedik, virágzik a barátság szocialista kultúra és erősö-' dik a nemzet erkölcsi-politikai egysége, mindannyian jól emlékszünk a háború előtti Magyarország nehéz viszonyai között a fasiszta diktatúra és a kizsákmányolás ellen küzdők érdemeire. A magyar nép a fasizmus szétzúzása utáni három szabad évtizedében végzett munkája eredményeként megérdemelten vívta ki a közeli és távoli országok elismerését. Ma önöknek hű barátaik vannak: a hatalmas Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa. Drága magyar elvtársak és barátaink! Biztosíthatom önöket, hogy a bolgár kommunisták, a bolgár munkásosztály és a bolgár nép érzelmekben és gondolatokban egy önökkel, a magyar népnek megbízható testvére. Országaink területüket és lakosságukat tekintve nem nagyok. De munkájukkal, lelkesedésükkel, forradalmi szilárdságukkal hozzájárulnak a szocialista világrendszer, a né_ pék közötti békés megértés és együttműködés, Európa és a világ haladása ügyének erősítéséhez. Népeink eredményeiben hatalmas, történelmi érdemük van a két ország évtizedek óta elismert vezetőinek és szervezőinek: marxista —leninista pártjainknak. Elvtársnők és elvtársak? Már három évtizede együtt haladunk, egyre inkább megismerjük egymást, barátságunk szüntelenül erősödik, kapcsolataink sokoldalúbbá és mélyebbé válnak a politika, a gazdaság és a kultúra területén egyaránt. Ä jövő év eleién tartjuk meg a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusát, amely népünk, országunk kiemelkedő eseménye lesz. A kongresszus jóváhagyja majd Bulgária társadalmi-gazdasági fejlesztésének új ötéves tervét, és megrajzolja az elkövetkező évek reális távlatait. Az elmúlt évben ünnepeltük Bulgária szocialista forradalmának 30. évfordulóját. Mindenekelőtt népünk anyagi és szellemi boldogulása érdekében kifejtett kitartó munkával ünnepeltünk. Ez a harminc év az alkotómunka erőfeszítéseinek időszaka volt, olyan időszak, amelynek során sokoldalúan, eredményesen fejlődtünk, sok nehézséget (Folytatás a 8. oldalon) H S Todor Zsivkov; Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára, az Állapita- nács elnöke.
