Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

V (Folytatls ä 5, oldalról)'

ferténő fejlesztéséhez, a szocialista közösség egységének, politikai, gazdasági, kulturális és katonai együttműködésének erősítéséhez. Ez egyben elősegíti nemzetközi céljaink megvalósítását, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke pozícióinak további megszilárdítását.

— Különleges figyelmet fordítunk hazánk és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak erősítésére. A Szovjetunió a szocialista világ és minden békét és haladást szolgáló kezdeményezés fő ereje. Felszabadítónk, legfőbb szövetségesünk, igaz barátunk és mindenkor kész segítőnk az élet minden területén. A két ország kapcsolatai tovább bővültek és új vo- pásokkal gazdagodtak.

— Kormányunk arra törekszik, hogy szélesedjenek és sokrétűvé váljanak a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a fejlődő és az el nem kötelezett országokkal. A fejlett tőkés országokkal a békés egymás mellett élés elve alapján építjük kapcsolatainkat. Ilyen irányú tevékenységünk is eredményes volt

— A szocialista országok állhatatos és egyeztetett erőfeszítései, mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram megvalósítása eredményeként az elmúlt években rendkívül jelentős, alapvetően pozitív változások mentek végbe a nemzetközi helyzetben. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a legreakciósabb imperialista csoportok mester, kedései következtében a világon ma is több válsággóc van. Népköztársaságunk kormánya a Varsói Szerződés tagországához méltóan a világ minden haladó országával együttműködve arra törekszik, hogy a nemzetközi politikában még meglévő válsággócokat felszámolhassuk, újabbak kialakulását ^megakadályozzuk és az imperialista körök támadásait visszaverve az enyhülés folyamatát visszafordíthatatlanná tegyük.

— Meggyőződésem; hogy a XL kongresszus határozatai és pártunk programja új lendületet adnak majd az állami munka tökéletesítéséhez is, amellyel hozzájárulhatunk a Magyar Népköztársaság további sikereihez, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez — fejezte be felszólalását Fock Jenő, a kormány elnöke.

A Minisztertanács elnökének beszéde után Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója emelkedett szólásra. i

DIENES BÉLA felszólalásában elmondotta, hogy a X. kongresszus idején az Egyesült Izzó helyzete kedvezőtlen volt.

— A gazdálkodásunk korábbi gyakorlatában meglévő néhány. fogyatékosság, valamint gazdaságirányítási rendszerünk kezdetben nem segítette eléggé a dinamikusan fejlődő vállalatokat. Azóta lényeges előrelépés történt; többek között természetes folyamattá vált a termékek műszaki színvonalának rendszeres emelése saját erőből, a szocialista országokkal való együttműködéssel és a tőkésországokból vásárolt licencekkel.

Az eredményes munkát segítette az is, hogy a rendkívül széles gyártmányszeikezetből elhagyták azokat, amelyeknek gazdaságos előállítása rövid időn belül nem volt megoldható és teret adtak azoknak a termékeknek, amelyek hatékonyságukkal eleget tesznek a népgazdaság irányelveinek. Az Egyesült Izzó vezérigazgatója hozzátette: a gyártmányszerke- zet korszerűsítése az egész ma1975. március 19.

gyár ipar problémája. Ma még nem vagyunk képesek azt a sok százezer féle terméket korszerűen gyártani, amit napról napra 'kibocsátónk. Itt határozott központi döntésekre van szükség. Az ipari termék- szerkezet változásában azért is kell gyorsan és határozottan cselekednünk, mert a pártunk új programnyilatkozatában előírt célok eléréséhez ez nélkülözhetetlen.

Tizenöt-húsz ér alatt, amint azt a programnyilatkozat megállapítja, két és fél, háromszorosára kell emelnünk az ipari termelést. Helyes cél, meg lehet és meg kell valósítani. Ennek érdekében egyik nagyon fontos feladatunk a belső tartalékok feltárása. E téren lehetőségeinket még korántsem aknáztuk ki. Nyilván ezt szolgálják azok az állami rendelkezések, amelyeket különféle irányítószervek kötelezően előírnak a vállalatoknak. A rendelkezések száma azonban igen nagy; az elmúlt évben például a különféle állami irányítószervek 169-et adtak ki. Ezek — önmagukban — valamennyien helyesek, összességükben azonban nem illeszthetők be a kialakult gazdálkodási rendbe. A szükségesnél több rendelettel irányítani annyi, mintha semmit sem irányítanánk — mondotta.

MÉHES LAJOS a nők egyenjogúságáért végzett munka tapasztalatait ismertette a kohó- és gép-, valamint a villamos-;

énergía-ípaTbah: A felszabadulás óta ezekben az iparágakban is történelmi jelentőségű változások mentek végbe a nők helyzetében. Példaként említette, hogy 1948-ban a vasmunkás szövetségbe tömörült 170 ezer dolgozó közt 17 ezer nő volt, most a csaknem 600 ezer tagot számláló vasasszakszervezetnek több mint 200 ezer nőtagja van.

A nők azonban nemcsak a gazdasági építőmunkában váltak nélkülözhetetlen és egyenrangú munkatársakká, hanem a közösségért folytatott társadalmi-politikai tevékenységben is. i

A felszólaló összehasonlítást tett a gépiparban a férfiak és a nők keresete közt, s megállapította: a férfiak és a nők bére között még meglévő különbség fő oka, hogy a két nemhez tartozó dolgozók szakmai összetétele különböző, s munkakörülményeik különböző nehézségi fokűak. A bányászok, kohászok, öntők, kovácsok nehezebb munkakörülményeit és magasabb bérét a nők is elismerik. Az is világos, hogy az ilyen munkában nőket általában nem is szabad alkalmazni. Az egyéb okokkal azonban már nem ez a helyzet. A gépiparban a férfi fizikai munkások között a szakmunkások aránya 48 százalék, a nők között pedig 8—9 százalék. A KOM kinevezési hatáskörébe tartozó 450 vezető között mindössze 11 nő van, s

á 22 ezer vállalati vezető köziül —. művezetőikig bezárólag — nem egészen 8 százalék.

Ezután arról beszélt, hogy nagyobb gondot kell fordítani a lápyok szakmunkásképzésére. Ez ugyanis az egész iparban problémát jelent

A nők vezető állásba kerülése sem problémamentes — folytatta. A társadalmi tisztségekben észrevehető az előrehaladás. Növekedett a nők száma a párt- és szakszervezeti tisztségekben. Sokkal rosszabb viszont a helyzet a gazdasági, állami vezető állásokat illetően.

A lassú előmenetel mögött sok hibás szemlélet és valóságos gond húzódik meg. Valóságos gond, hogy a vezetőnek több terhet kell vállalnia, mint az átlagembernek. A dolgozó nőnek viszont már a családban betöltött szerepe önmagában is több terhet ad. Ez a továbbtanulást is nehezíti, ami lényeges feltétele az előbbre- lépésnek. Nem egy helyen a nődolgozók is szívesebben látnak maguk körül férfi vezetőt, mint nőt. A nők kinevezése tehát a nőktől is nagyobb megértést igényel. Több segítséget kell adniuk a férjeknek is ahhoz, hogy a nők nagyobb arányban töltsenek be vezető állást.

Ezután Biszku Béla; az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára lépett a mikrofon"

hoz. i

Biszku Béla :

Társadalmunkban fokozatosan csökkennek az osztálykülönbségek

. — Párttagságunk és az egész társadalom fokozott politikai aktivitásával valósultak meg a X. kongresszus határozatai — hangsúlyozta bevezetőjében Biszku Béla, majd így folytatta: Párttagságunk, egész dolgozó népünk nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Központi Bizottságunk állás- foglalásaival, irányító és ellenőrző munkájával az egész beszámolási időszakban biztosította a két évtized gyakorlata által igazolt politikai irányvonal valóra váltását.

Politikánk végrehajtásának feltételei állandóan változnak. A szocializmus építésében elért eredmények, a fejlődés új meg új követelményeket támasztanak. Ezeket folyamatosan ele- • mezni kell, gyakorlati tevékenységünket hozzájuk kell igazítanunk.

Ezt tettük a két kongresszus közötti időszakban is, például 1972 novemberében, amikor a Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresszus határozatainak végrehajtását.

A Központi Bizottság mindig tudatában volt annak, hogy a fő irányvonal érvényesítése csakis a politika elemeinek szüntelen fejlesztésével, a növekvő követelményekhez való állandó hozzáigazításával, a tömegek tapasztalatainak figyelembevételével lehetséges. Belpolitikai helyzetünket szövetségi politikánk következetes megvalósulása, népünk erkölcsi-politikai egységének szüntelen erősödése jellemezte.

Szövetségi politikánk magában foglalja a munkás- osztály társadalmi szerepének fejlesztését, a munkásparaszt szövetség állandó erősítését, a munkásosztály és a többi dolgOLÓ réteg társadalmi összefogását, a szocialista nemzeti egységet.

A szövetségi politika a munkásosztály tudományos elmé- 1 elének, a marxizmus—leniniz- musnak az alapján fejlődik. Tudatában vagyunk annak, hogy a szocializmus felépítésére irányuló népi összefogás

Biszku Béla, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára.

elsődlegesen politikai szövetség és nem jelenti, hogy a munkásosztály világnézetét hazánk minden állampolgára elfogadja. De azt is tudjuk, hogy a szocialista céljaink valóra váltásáért folytatott közős tnunÄ munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését, vezető szerepének erősítését elsősorban azzal szolgáljuk, ha következetesen végrehajtjuk a párt politikáját. Ennek a politikának egyik alapvető törekvése, hogy a munkásosztály szüntelenül fejlődjön, erősödjön, gyarapodjon.

A szocializmus építésének, népünk boldogulásának meghatározó feltétele az állami nagyüzemek fejlesztése, a szocialista iparfejlesztés politikájának következetes végrehajtása, úgy, ahogy adottságainknak a legjobban megfelel. A munkásosztályt viszonyaink között is az állami nagyipar szüli és; teremti újra, arculatát a nagyipar formálja.

ka mind közelebb hozza egymáshoz hazánk dolgozóit. A politikai együttműködés az eszméink melletti érvelő kiállást, politikai szövetségeseink türelmes vitában való meggyőzését kívápja. Ennek során politikai szövetségeseink Világnézetileg, eszmeileg is közelednek a

A Központi Bizottság az utóbbi években nagy figyelmet fordított a nagyvállalatok helyzetére, a nagyüzemi munkások élet- és munkakörülményeire. Különösen jelentős, hogy 1974 márciusában irányelveket fogadott el a munkás- osztály társadalmi vezető szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására —, mondotta Biszku Béla, majd rámutatott: a munkásosztály vezető szerepe a párt számára nem átmeneti jelszó és oem rövid távlatú politika.

1 A munkásosztály vezető szerepe a felszabadulás óta

érvényesül hazánkban és mindaddig érvényesülni fog, anug társadalmunkban osztályok lesznek, tehát a fejlett szocialista társadat lom időszakában is.

Ezért az állami nagyüzemek fejlesztése nem csupán gazdasági kérdés, hanem pártpolitikánknak is fontos része.

Amikor azt tapasztaltuk, hogy különböző okok miatt nem volt megfelelő több nagyüzem helyzete, akadozott a nagyüzemi munkásság fejlődése, ezt elsőrangú politikai problémának kellett tekintenünk. A Központi Bizottság és a kormány számos nagyüzemünk fejlesztését napirendre tűzte, mint például a Ganz-MÁVAG-ét, a Csepel Autóét, a Magyar Hajó- és Darugyáret és másét.

Pártunk előmozdítja, hogy a pártélet, az állami és a gazdasági élet különféle irányító

A munkásosztály vezető szerepének erősítése

posztjaira több, ftőzveflenűí & termelésből jövő fizikai dolgozó kerüljön. Szükséges, hogy a vezetői utánpótlásról azoknak a dolgozóknak a köréből is gondoskodjunk, akik kijárták a nagyüzemek nevelő iskolád ját, akiknek a közös munka és a közös életmód alapján közvetlen termelői élményük vara és járatosak a közügyekbenf Tapasztaljuk, hogy magukkal hozzák a különféle irányító testületekbe a nagyüzemi munkások legjobb tulajdonságait; a fegyelmet, az állhata-' tosságot, a szervezettséget, a szolidaritást, a közösségi gondolkodást és magatartást —«■ hangsúlyozta a Központi. Bizottság titkára, majd a továbbiakban a munkás-paraszt: szövetség jelentőségéről szólott;

Kiemelte: amint a Központi! Bizottság beszámolója, a párt programnyilatkozata is hangsúlyozza: népünk a fejlett szocialista társadalom felépítésért dolgozik. Ezt is szem előtt tartva, támogatnunk kell a mező- gazdaság további korszerűsítését, a parasztság életszínvonalának, kultúrájának emelését; hogy ezzel is szolgáljuk a munkásosztály és a parasztság közeledését. Mindennek szükséges velejárója, hogy fejlődjenek a_falu szocialista viszonyai, erősödjön a termelőszövetkezetek szocialista jellege,!

Társadalmi fejlődésünk ] egyik jellemző vonása as ) • I osztálykülönbségek fokú- 1 I sates csökkenése, a mun- ] ! kásosstály és a paraszt- j ! aág folyamatos közeledése "] Rfel. egymáshoz. 4

E folyamat alapja szocialista rendszerünk, a nagyüzem mi termelés elterjedése a mezőgazdaságban, s ennek következtében a munka jellegé-: ben, a dolgozók képzettségi színvonalában, az elosztás módjában, az életszínvonalban tapasztalható számottevő közeledés, a szocialista tudat erősödése. A fejlett szocialista társadalom perspektívájában ez meghatározó jelentőségűi folyamat. . jfr j

Társadalmunkban fontos helyet foglal el az értelmiség; mely részint származása alapján, részint a munkásosztály és a nép ügyével a szocializmussal való azonosulás révén ma már népi értelmiség. Legjobbjai mindig a haladás, a nép ügyének szolgálatát tekintették legszentebb kötelességüknek. A tudományostechnikai fejlődés következtében növekszik az értelmiség szerepe, mind szorosabbá válnak kapcsolatai a munkásosztállyal és a parasztsággaL A munkások tevékenységében is egyre jelentékenyebb helyet foglal el a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka. Ä legjobb munkásoknak a vezetésbe történő fokozottabb bevonása elősegíti a munkásosztály és az értelmiség közeledését, szorosabbra fűzi a munkások és az irányító posztokon dolgozó szakemberek kapcsolatát. Társadalmunkban folytatódik a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek csökkenése.

Mindent egybevetve; szövetségi politikánk sikerét jelzi, hogy szüntelenül erősödik a népünk minden haladó és alkotó erejét •— párttagokat és páríonkívü- lieket, a különböző nemzedékeket, ateistákat és hívőket — szocialista céljaink megvalósítására tömörítő társadalmi összefogás, a nemzeti egység.

(Folytatás a 7, oldalon) ]