Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

igának a XI. kongresszushoz küldött üdvözlő levelét. /

Gáspár Sándor a kongresz- szus nevében megköszönte Leonyid Brezsnyev felszólalását, elvtársi, baráti szavait, a Szovjetunió Kommunista Párt. ja Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett jókívánságait.

— Kérjük — mondotta —

hogy tolmácsolja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a kommunizmust építő szovjet népnek a magyar kommunisták és népünk forró, elvtársi, baráti üdvözletét. Kívánjuk, hogy érjenek el további kimagasló sikereket az SZKP •XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszerű program megvalósításában.

NAGY JÓZSEF, az MSZMP

Baranya megyei Bizottságának első titkára egyebek közt arról szólt, hogy Baranya megye 430 ezer lakosa közül 60 ezer délszláv és német nemzetiségű — pártbizottságunk, amikor megvizsgálta a nemzetiségiek helyzetét, megállapította, hogy a magyarok és a nemzetiségiek közötti barátság mélyül, az egyenjogúság teljes. A nem magyar anyanyelvű lakosság is a szocialista haza állampolgáraként vesz részt az építőmunkában.

Megállapította, hogy a pártós állami szerveknek még nagyobb figyelmet kell fordíta- niok a nemzetiségiek politikai és gazdasági egyenjogúságának fejlesztésére, a nemzetiségi kultúra és1 haladó har '(Folytatás a 4. oldalról)'

gyományok ápolására, bátorítani kell a közéleti tevékenységet, igyekezni kell felszámolni az itt-ott tapasztalható közömbösséget.

Ezután arról beszélt, hogy a megye dolgozói nagy ürömmel fogadták a Görögországban és Portugáliában történt demokratikus fordulatot. Azóta is érdeklődéssel és rokon- szenvvel kísérik a haladó erők harcát a demokrácia megerősítéséért, a fasizmus örökségének felszámolásáért

Két évvel ezelőtt magyarországi látogatása során Alvaro Cunhal elvtárs, a Portugál Kommunista Párt főtitkára néhány napot töltött Baranyá. ban, illetve Pécsett is — mondotta. — Személyében a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségét ismertük meg, akinek életútja, a kommunista eszmékért és a párt elveiért folytatott négy évtizedes küzdelme igen nagy benyomást tett ránk és nagy tiszteletet váltott ki belőlünk. Szívből üdvözöljük portugál elvtársainkat — mondotta befejezésül — és kívánjuk, hogy az ország valamennyi haladó erejével összefogva, vigyék sikerre a szabad, demok_ ratikus Portugália ügyét.

DOMÄN LÁSZLÓ, az egri dohánygyár igazgatója felszólalásában hangsúlyozta: a gazdasági építőmunka sikerének fontos tényezője az üzemi demokrácia szélesítése, tartalmasabbá tétele. A szocialista vezető akkor tudja feladatait végrehajtani — rpondotta —, ha beosztottai vagy még inkább munkatársai segítenek neki; a munkatársak viszont

csak akkor segítenek, ha a ve.

zetés céljait magukévá teszik. Képtelenség úgy tekinteni például egy ezer főt foglalkoztató vállalatot, hogy az száz 'fejből és kilencszáz pár kézből áll. A korszerű vállalat ma közös célra egyesül és a cél érdekében szervezetten tevékenykedő emberek egysége.

Ebédszünet következett, majd dr. Pál Lénárd, Kos- suth-díjás akadémikus, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatójának elnökletével folytatódott a tanácskozás, dr. Pál Lénárd bejelentette, hogy a kongresszushoz számos testvérpárt és szervezet intézett üdvözletét. Levélben, illetve táviratban köszöntötte az MSZMP XI. kongresszusát a Chilei Kommunista Párt, az Indiai Kommunista Párt, az Argentin Kommunista Párt, az Iraki Kommunista Párt, a Szíriái Kommunista Párt, Írország Kommunista Pártja, az Egyesült Államok Kommunista Pártja, a Libanoni Kommunista Párt, az Uruguay Kommunista Párt, a Mexikói Kommunista Párt, a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front, Jordánia Kommunista Pártja, az Izraeli Kommunista Párt, a Venezuelai Kommunista Párt és a Nepáli Kommunista Párt.

A jókívánságokért az elnök, a kongresszus nevében köszönetét fejezte ki. Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szólalt feL ____ _________,

m

egadóztatása, a telek- és üdülőtulajdon korlátozása, a tisztességtelen haszonról, a gazdasági bírságról intézkedő jogszabályok, a büntetőeljárásban a vagyoni hátránnyal járó büntetések széles körű alkalmazásáról, valamint a fokozott árellenőrzésről szóló intézkedések.

Határozatot hoztunk továbbá a munkáslakás-építés fokozottabb segítésére, bérügyi és más szociális kedvezmények bevezetésére, valamint az alacsony nyugdíjak emelésére.

Pártunk felismerte, elemezte és meghatározta az egyéni, a csoport- és a népgazdasági érdekék egymáshoz való viszonyát. világosan megjelölte az ezzel kapcsolatos konkrét teendőket

E három érdek létezésével és egyidejű hatásával továbbra is számolnunk kell. ezért arra törekszünk, hogy közöttük megfelelő összhangot tartsunk fenn. Ez nem egyszerű feladat i

Voltak és számolnunk kell vele, hogy a jövőben is lesznek olyan esetek, amikor a helyi, a csoportérdekek ütköznek az össztársadalmi érdekekkel. Ilyen esetekben nem elegendő hangoztatni a társadalmi érdekek elsődlegességét

X gazdasági szerkezet folyamatos átalakítására törekedve. döntést hoztunk a köz-, ponti fejlesztési programok jobb műszaki-gazdasági előkészítéséről, a gazdaságirányítás szabályozó rendszerének továbbfejlesztéséről is. Vizsgáltuk a vállalati termékszerkezet gazdaságosságát javító lehetőségeket.

Ezután a kormányzati munJ ka fejlesztésének további feladatairól szólott, majd rátért az érdekviszonyok problémáira: , j&A

hanem cselekedni kell ér-> ] vényesítéséért.

Az állami szerveknek mindig kötelességük megvizsgálni, hogy az adott esetben miért ütköztek össze az érdekek és a kiváltó okokat kell megszüntetni. A párt- és a társadalmi szerveknek minden szinten olyan légkört kell kialakítaniuk, amelyben helyileg ís eredményesen érvényesíteni lehet a népgazdasági, az össztársadalmi érdekeket. Azok ellen* akik a törvényes rendelkezéseket — csoportérdekekre hivatkozva — tudatosan megsértik, természetesen továbbra is a törvények szigorával kell eljárni.

Az egész társadalom javára biztosítanunk kell az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek összhangját.

Megvalósítjuk a IV. ötéves terv célkitűzéseit

Fontos az érdekviszonyok összhangjának fenntartása

Népgazdaságunk számára létfontosságú a szocialista integráció

Á kormány elnöke hangsúlyozta : munkánkban alapvető segítséget nyújtottak a Központi Bizottság ülései, amelyek időről időre értékelték és elemezték a X. kongresszus határozatai végrehajtásának menetét. Útmutatást adtak ahhoz, hogy mire kell még nagyobb figyelmet fordítanunk, mit kell kiigazítanunk. így a Központi Bizottság és a kormány 1971 augusztusában tartott együttes tanácskozása úgy ítélte meg, hogy 1970—1971-ben a termelőágazatok fejlődése összességében megfelel a tervezettnek, az életszínvonal az lelőirányzott mértékben emelkedik; viszont , megállapította, hogy népgazdaságunk egyensúlyát zavaró tényezők léptek fel a beruházási tevékenységben és elsősorban ennek hatására a külkereskedelmi forgalom alakulásában.

A tanulságokat és a szükséges tennivalókat az 1971 októberében tartott országos gaz. dasági aktíva is megvitatta. A tanácskozás nyomatékosan rá. mutatott, hogy bár a gazdaság irányításában fontos szerepet játszanak a szabályozók, megengedhetetlen, hogy központi iránvító szervek a szabályozóktól várjanak mindent, tétlenkedjenek, amikor intézkedniük kellene.

Az országos gazdasági aktíva és az utána hozott minisztertanácsi határozatok hiányosságaink kijavítása mellett azt a célt szolgálták, hogy egységes szemlélet alakuljon ki és egységes cselekvés valósuljon meg a gazdasági élet egész területén.

A hiányosságok, a feltárt feszültségek megszüntetésében értünk is el nem lebecsülendő eredményeket. Ami azonban az egységes szemléletet Illeti, a javulás csak átmenetinek mutatkozott.

Ennek következtében a gazdasági életben bekövetkezett kedvező változások tartósságáról ma sem lehetünk meggyőződve.

Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke.

Újra és újra azt tapasztaljuk, hogy több beruházást kéz. denek eh mint amennyit határidőre, az anyagi eszközök hiánya vagy a kivitelező kapacitás elégtelensége miatt be lehet fejezni.

A termelői árak változtatásának már a hírére is az üzemek jó előre készleteket gyűjtenek. Ez történt a múlt év végén is, és ezzel sok terü_ létén zavart okoznak a termelés folyamatosságában. Es sorolhatnék még jó néhány, mindenki által ismert negatív jelenséget, amelyeket el lehetne kerülni, ha a minisztériumok vezetői összkormányzati fejjel gondolkodnának és eb. ben a szellemben irányítanák, ellenőriznék vállalataikat.

A Minisztertanács elnöke ezután a kormányzat munkáját elemezte. Részletesen foglalkozott a határozatok végrehajtásával, a kormány ellenőrző tevékenységével, önkritikusan hangsúlyozva, hogy ezen még sok a javítanivaló.

A Központi Bizottság 1972. novemberi ülése összefüggései, ben. teljes mélységében elemezte a helyzetet és mindenekelőtt politikai szempontból vizsgálta a feladatokat. A Központi Bizottság határozatában feltárt fogyatékosságok rámutattak a kormányzati munka gyengeségeire, tevékenysége következetlenségeire. Ezután a kormány — bár véleményem szerint tevékenységében az említett hiányosságok továbbra is fennmaradtak — igyekezett erőfeszítéseit a határozatok hiánytalan végrehajtására összpontosítani. A mun. ka jobb összehangolása és a tervszerűség erősítése érdekében létrehoztuk az Állami Tervbizottságot. A közművelődés fejlesztésén belül előtérbe helyeztük a szakmai műveltség színvonalának emelését, a munkások továbbképzési rendszerét és a vezetőképzést. Konkrét lépéseket tettünk a jövedelemelosztásban tapasztalt aránytalanságok csökkentésére, illetve fokozatos megszüntetésére.

A munkások bérének növekedése mind az előirányzathoz, mind az ipari eredményekhez képest elmaradt és ezért kiigazításra szorult.

A kormány fontos feladatának tekintette a nők helyzetének megjavításáról szóló párthatározatok végrehajtásának elősegítését. Értékelte a gyermekgondozási segély, a gyermekintézmény-fejlesztés és egészében véve a demográfiai helyzet alakulását, a lakásépítés helyzetét. A tények, a számszerű eredmények azt bizonyítják — úgy vélem, nem szerénytelenség, ha ezt megállapítom —. hogy mindezeknek a kérdéseknek a vizsgálatát megfelelő intézkedések követték, amelyek mind a párt elvi útmutatásának, mind a lakosság jogos várakozásainak megfeleltek.

Intézkedéseket tettünk egyes zavaró társadalmi feszültségek megszüntetésére. Ide sorolhatók a magas jövedelmek fokozott

’ Ä továbbiakban a IV. ötéves terv eddigi teljesítésének eredményeit ismertette, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kijelölt célokat sikerrel megvalósítjuk.

— A X. kongresszuson megfogalmazott gazdasági, társadalompolitikai teendők valóra váltásának fontos eszköze az 1971—75-re szóló IV. ötéves terv. Az ötéves terv eddigi négy évét áttekintve egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az előirányzott célokat sikerrel teljesítjük. A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben, öt év alatt várhatóan 34 százalékkal emelkedik. Az évi átlagos növekedés gyorsabb, mint az 1961—1970. közötti tíz esztendőben.

— A növekedés extenzív forrásainak csökkenése mellett tehát nemcsak fenntartottuk, de némileg gvorsitottuk is a gazdasági fejlődést. Ez számot-, tevő sikere pártunk gazdaság- politikájának. A ^ népgazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata továbbra is az ipar. Termelése a tervezettnél nagyobb mértékben. várhatóan 38 százalékkal növekszik.

— Az ipari struktúra átalakításában fontos szerepet betöltő központi fejlesztési és rekonstrukciós programok nagyobbrészt az előirányzatnak megfelelően teljesülnek. Javult a hatékonyság, a termelés növekedésének több mint 90 százaléka a munka termelékenységének növekedéséből ered. A mezőgazdaság termelése az új termelési eljárások, az új fajták szélesebb körű elterjesztésével. az anyagi-műszaki bázis bővítésével, a mezőgazdasági dolgozók munkájának eredményeként a tervezett 15— 16 százalékkal szemben 18—19 százalékkal lesz magasabb, mint az előző öt évben.

— A lakosság életkörülményeinek javítása szempontjából nagy fontosságú beruházások — mint például a lakás-, a bölcsőde-, az óvodaépítés, a városi közlekedésfejlesztés — aránya az összes beruházásból a megelőző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 16 százalékról 21 százalékra növekszik.

— Az életszínvonal emelkedés“ lépést tart a népgazdaság fejlődésével. Az egy keresőre

jutó átlagos reálbér évről évre emelkedik. Számottevően növekszik a társadalmi juttatások aránya a lakosság jövedelmében. Jelentős a fejlődés az áruellátás választékában, a kereskedelem kulturáltságában, ami az e területen dolgozók jó munkáját dicséri.

— Legközelebbi feladatunk a IV. ötéves terv sikeres befejezése és következő ötéves tervünk részletes kidolgozása ebben az esztendőben. A világgazdasági helyzet nem könnyíti meg egyik feladatunkat sem.

A Minisztertanács elnöke a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szocialista integráció népgazdaságunk számára lét- fontosságú, majd így folytatta:

— Ami a jövőt illeti, elhatározott szándékunk, hogy magunk is erőfeszítéseket teszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának meggyorsításáért, mert ez fontos feltétele annak, hogy tovább szélesíthessük és mélyíthessük mind a sokoldalú, mind pedig a kétoldalú együttműködést, annak tervszerűségét és hatékonyságát. Világosan kell látnunk, hogy a szocialista országok összefogott ereje nem az egyes országok erejének egyszerű matematikai összegével, hanem annak sokszorosával egyenlő.

— Népköztársaságunk kormánya nemzetközi tevékenységében is érvényesítette pártunk X. kongresszusának határozatait. A Magyar Népköz- társaság aktívan és sikeresen működött közre a szocialista országok ' közös feladatának megvalósításában, a szocializmus, a kommunizmus építése számára kedvező nemzetközi feltételek biztosításában.

— Külpolitikai tevékenységünk középpontjában a szocialista közösséghez tartozó többi ország barátságának erősítése áll. Erőnkhöz mérten hozzájárulunk országaink kapcsolatainak a proletár inter- nacionaíizmus elve alapján

(Folytatás a 6. oldalon)

1975. március 19,

Fock Jenős