Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
15. A maquisok kozott r A magyar fegyveres ellenállás egyik sajátos vonása volt, hogy a magyarokat Európa szinte minden, a németek által leigázott, vagy megszállt országának antifasiszta moz. galmában megtaláljuk. Mi magyarázza ezt? A választ a negyedszázados fasiszta Horthy- rendszer lényegében kell keresni. A magyarországi Ta_ nácsköztársaság megdöntését követő fehérterror, majd a későbbi üldözések elől menekülve, tízezrek kényszerültek emigrációba. A politikai üldözötteken kívül tízezrekre tehető azoknak a száma, akiket a nyomor, a munkanélküliség, a létbizonytalanság kergetett külföldre. Az elüldözött magyarok azonban külföldön sem feledkeztek meg hazájukról,' bekapcsolódva a haladó mozgalmakba, a hazától távol is hazájukért, népük szabadságáért küzdöttek. Közülük több ezren bekapcsolódtak a harmincas évek végén a spanyol nép szabadságáért folyó küzdelembe is. A második világháború kitörése után is többségük tudta hol a helye. Hazafias és internacionalista kötelezettségüknek tartották, hogy ott, ahol vannak, azonnal bekapcsolód, janak a nácik elleni küzdelembe. A legtávolabbi földrészen, Amerikába szakadt magyarjaink — köztük Bartók Béla, a kiváló zenetudós, Tamás Aladár irodalmár, Vámbéry Rusztem politikus és híres ügyvéd — szervezik az Észak. Amerika földjén élő magyarok antifasiszta frontját. E gondolat legfőbb propagálója a kanadai magyarok haladó lapja, a „Kanadai Magyar Munkás”, Mexikóban pedig a „Szabad Magyarság”. Angliában Károlyi Mihály, a polgári demokrata forradalmár köré tömörülnek legjobbjaink, akinek erőfeszítése nyomán 1944 áprilisában — a különböző pártállású és világnézetű antifasiszta csoportok egyesülésével -— megszületett a Londoni Magyar Tanács. Károlyi Mihály is a tanács minden rendelkezésre álló eszközt — rádiót, újságokat, szerteágazó kapcsolatot — felhasználva azon dolgozott, hogy megértesse a külföldön, s főként itthon élő magyarokkal: nincs más választás, csak az elszánt küzdelem a nácik és csatlósai ellen. Magyarország jövője csak akkor biztosított, ha az a Szovjetunió és a demokratikus államok barátságára, a Duna- medence népeinek összefogására, és az ország demokratikus megújhodására épül. Franciaországban különösen sok — mintegy 25—30 ezer — magyar élt, köztük tekintélyes számban kommunisták. Közülük százak harcoltak már spanyol barikádokon, és amikor 1940-ben, Franciaországra rontott a hitleri fenevad, háromezernél is több magyar fogott fegyvert és ott küzdött az 1., 2. és 3. „Volon, taires Etrangers”, a külföldi önkéntesek menetezredeiben, és más katonai egységekben a francia hazafiak oldalán. Franciaország kapitulációja után sem tették le a fegyvert. Comission de la Main d’Ge- noré Immigré, röviden MOX irányította a magyar ellenállók munkáját is, amely már 1941-ben csatlakozott a Franc Tireurs et Partisans Franciais, az FTP fegyveres csoportjaihoz. 1943 nyarán létrejött a franciaországi magyar antifasiszta csoportok közös, egyben önálló szervezete, a Magyar Függetlenségi Mozgalom. Lap. ja, a Magyar Szemle így írt: „Franciaországi magyart Egy pillanatig se felejtsd: neked is segítened kell! Ha támogatod a francia n&p Uitler-eTle■nes felszabadító harcát, saját magad és hazád szabadságáért, függetlenségéért is cselekszel!” A rendelkezésre álló adatok szerint mintegy ezerre tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik szervezett formában vettek részt a francia nép ellenállási mozgalmában. Ezen túl sokan voltak olyanok is, akik illegális feladatokra nem vállalkoztak, de erkölcsileg, anyagilag is támogatták a mozgalmat. Az MFM 1944 nyarán már 70 csoportot egyesített. Párizsban több mint 20 csoportot készített fel a szervezet a fegy. veres felkelésre. A magyarok ott voltak mindenütt — Párizsban és környékén, az észak- franciaországi bányavidéken — éppúgy, mint a déli zónában. A párizsi munkások fegyveres felkelésében — egyes források szerint — 300 magyar vett részt. 119 magyar antifasiszta esett el a francia maquisok oldalán. Köztük volt Petit Jean néven ismert We- isz János, Boczor József, Elek Tamás, Békés Imre, akiknek sírján Franciaországban ma is mindig friss a virág. Belgiumban élő magyarok mindjárt a háború kezdetén bekapcsolódtak az ellenállásba. Illegális magyar csoportok ala. kultak Brüsszelben, Antwerpenben. Illegális magyar nyel. vű lapjuk, a Szabadság jelmondata: „Halál a fasiszta megszállókral” 1941 szeptemberében a belga partizánhadsereg keretében — mintegy 50 főből álló — önálló magyar század alakult, legendás hírű parancsnokai a mártírhalált halt Löwenwirt Miklós, akit — posztumusz — a Lipót-rend tiszti keresztjével tüntettek ki ?s Molnlr Isívln voltak. mos robbantás, kézigránátos támadás mellett is iegismer- tebb akciójuk az 1943. február 8-án a Saventhem és a Ster- rebeek közötti pályaszakaszon haladó német katonai szerelvény felrobbantása volt. Ennek során 300 fasiszta lelte halálát, vagy sebesült meg. A század legtöbb tagja — vezetőikhez hasonlóan — a fasizmus elleni harc hősi halottja lett. Rajtuk kívül még mint. egy 150 magyar vett részt a belga ellenállás küzdelmeiben. Magyarok harcoltak Algír-’ ban is. Dániában, Tyland szíj getén találkozunk magyar antifasisztákkal, de ott találjuk őket az olasz ellenállók között is. ! o < Magyarországon, mint cikkj sorozatunk is mutatta, az eL: lenállási mozgalom lassan fejlődött, és a nácik kétszeri be-: avatkozása is szerepet játszott abban, hogy nem jutott el a fegyveres felkelésig. A Szovjetunió, a Vörös Hadsereg sze. repe ennélfogva hazánkban sokkal nagyobb, mint a többi Duna menti országban. A szovjet csapatok nem csupán a fasiszta megszállókat űzték kij hanem a magyar fasizmus elnyomó szerveit is szét kellett zúzniok, hogy felszínre hozzák a dolgozó osztályok azon forradalmi energiáit, amelyek az ellenállás során nem tudtak teljesen aktivizálódni. A nem. zeti ellenállás kibontakozása, a forradalom belső feltételeinek megérlelődése egyrészről, másrészről a Szovjetunió felszabadító küldetése tette lehetővé az új, népi demokratikus Magyarország megszületését. ,-I (Vége) Jó piaca van a birkának Változatlanul gond a gyapjú Kimerült bányák helyén üdülőtelepek A Német Demokratikus Közj társaság népgazdaságának egyenletes fejlődéséhez a most folyó ötéves tervben (1971—75) évente 225—257 millió tonna barnaszén szükséges. Kitermeléséhez mintegy 15 000 hektár szántóföldet is igénybe kell venni. Ennek kétharmad részét később ismét visszaadják a mezőgaz-, daságnak. Az NDK bányatörvénye kötelez^ az iparágat, hogy a kibányászott területeket ismét termővé alakítsák. így a földet növénytakaróval vonják be. Ez megvédi az eróziótól és lassanként értékesebb föld képződik. A berlini Humbold Egyetem tudósai az eddig ismert eljárások mellé most egy sokkal gazdaságosabbat dolgoztak ki. Ennek lényege, hogy az ásványi anyagokon kívül a termelésnél nagymértékben keletkező gazdag mész. tartalmú barnaszénhamut is ráterítik és jó mélyen bedolgozzák a földbe, megtakarítván ezzel a talajművelést. Az egykori külszíni fejtésekből azonban nem minden esetben az erdészet és a mezőgazdaság húz hasznot, sok esetben üdülőtelepek létesülnek. így például Helenensee majdnem ezer méter hosszú strandjával, továbbá az 1900 hektáron elterülő Knappensee üdülőtelep, és az egyik külszíni bánya kráteréből keletkezett Senftenberger-See. Húsvét közeledvén; az, elmúlt hetekben igencsak megélénkült a birkapiac. Jól jártak azok a gazdaságok, amelyek már két évvel ezelőtt — amikor mások felszámolták, csökkentették az állományt — fejlesztésbe fogtak, előre számolva a segítő állami intézkedésekkel. Az olasz piacon változatlan a birka utáni érdeklődés, sőt, az igény oly módon változott, bogy az a népgazdaságnak is, a juhtartóknak is kedvez. Az alacsonyabb súlyú bárányok helyett most a nagyobb, hu- szonhét-barmincöt kilósak a keresettebbek. így azonos darabszámban több húst lehet értékesíteni, , _ — Húsvét előtt mintegy ezerötszáz bárányt küldtünk és küldünk exportra — tájékoztat Szabó János, a Gyapjú- forgalmi Vállalat szekszárdi kirendeltségének vezetője. — Rajtunk kívül az állatforgalmi vállalat legalább háromezret. Jellemző a 'keresletre, hogy a kisebb jühászatok, de még a néhány birkát tartó háztáji gazdaságok is jó áron értékesíthetik a szaporulatot. Részükre nagy segítség, hogy a tamási Béke és a pakBi Duna- mente Tsz bárányhizlalásra rendezkedik be, egyenként há- rom-négyezres számra, g amit eddig bográcsba aprítottak, a háztájiból, az ötven-hatvan birkát tartó juhászoktól is megvásárolják, i — Érdekes esetünk volt az év elején. Ha jól emlékszem, Tamási környékéről jött be egy tsz-tag. Van két eladó birkája, megvesszük-e? Természetesen. Felírjuk a címét és értesítjük, ihikor és hol lesz a legközelebbi átvétel. Erremeghárom éves, vemhes, gyapjúban levő anyajuh ára 2300—2500 forint. Azok a gazdaságok jártak jól, amelyek két-három évvel ezelőtt kezdték az állományié jlesztést. Ott, ahol a szaporulat évente eléri az ezret, mindenképpen biztosan jövedelmez a juhászat. De akkor is jövedelmező a tartás, ha az állományra csak a gyapjú árát fordítják. — Arra nincsenek pontos adataink, jelenleg mekkora a birkaállomány a megyében, mert a húsértékesítés rajtunk kívül az állatforgalmin keresztül is folyik. A növekvésre a2 utal, hogy 1974-iben háromszáz mázsa gyapjúval többet vettünk át, mint 1973-ban. — A Juhtenyésztésre ösztönző kedvezmények ellen hat egy kérdezi: nem tudnánk-e átvenni a hízott bikáját is. — Egyébként időről időre hirdetünk átvételeket, azokon, ha egy-egy községből összejön ötven-hatvan birka, már nagyüzemi szinten lehet eladni. Egy biztos: a juhhús hosszú távra tartja magát a piacon. — Két évvel ezelőtt mélypontra került a juhtenyésztés. Akkor állami intézkedések történtek a tenyésztési, tartási kedv visszaállítására. Milyen változás történt azóta? — A partner jühászatok öt- hatszázas számban tartják vissza a tenyésztésre alkalmas, nőivarú bárányt, határozott fiatalítás folyik. Szinte ott tartunk, hogy nem kap biikát az a gazdaság, amely most akar tartásiba fogni. Egy kétjelenség, amely a mi helyzetünket nehezíti, akik közvetlen kapcsolatban vagyunk a termelőkkel. Ez pedig a gyapjú minősítése. Bevezették a láncminőséget, amely nyolc centinél hosszabb gyapjút feltételez, amelyet most szánté lehetetlen elérni, hiszen az állomány egy része még fiatal, a másik része már elöregedett. Jelenleg a legjobb minőség, a fésűs — 6—8 centis — nem éri el a harminc százalékot, a kártolt I. adja a gyapjú tömegét, ennek viszont kedvezőtlenebb az ára. így bármilyen örvendetes a húsértékesltés biztonsága, a gyapjútermelésre, -értékesítésre nem ösztönöznek a feltételek. BI. Foto: Gottvald 1975. március 16.
