Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-12 / 36. szám
fi szocialista nemzet új típusú történelmi közösség A FELSZAB ADULÄS ÓTA eltelt három évtized döntő változást hozott a magyar társadalom életében, a termelési viszonyok, a gazdaság, a politika és a kultúra területén egyaránt. Hazánkban ma a munkásosztály vezetésével sikeresen épül a szocializmus, kialakult és tovább fejlődik a szocialista nemzet. A társadalmi változások hatására megerősödtek az egyéneket, kollektívákat, rétegeket és osztályokat a szocialista nemzeti közösséghez fűző kötelékek szálai. A hazafiság gyökeresen új tartalommal telítődött. E folyamat legfontosabb Jellemzőit fogalmazta meg az MSZMP Közoonti Bizottsága mellett működő Kultúrpolitikai Munkaközösség nemrégiben nyilvánosságra hozott állásfoglalása a szocialista hazafiság és a proletárintemacio- nalizmus időszerű kérdéseiről. Az állásfoglalás polemizál a hazafiságról és a nemzetköziségről vallott különféle polgári és kispolgári nézetekkel, meggyőzően bizonyítja a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elszakíthatatlan kapcsolatát; vázolja a szocialista nemzet további fejlődésének perspektíváját; megjelöli a szocialista hazafi- sás és internacionalizmus erősítésének, fejlesztésének legfontosabb teendőit. A nemzettel és a nemzetköziséggel ösz- szefüggő kérdéseknek ebből a széles horizontjából a cikk kereteiben szükségképpen egy pontra összpontosítiuk figyelmünket; a nacionalizmus és a szocialista hazafiság éles szem_ benállásának bemutatására. A tőkés társadalmi rend, a polgári nemzetek kialakulásakor létrejött az egy nemzethez tartozók viszonylagosan egységes értékrendje, a közös törekvések, az önálló nemzeti lét megvalósításának politikaieszmei alapja, amely lényegében haladó társadalmi tendenciák kibontakozását segítette elő. A NEMZETTE VÁLÁS folyamatában kialakuló egységest értékrend a további fejlődés során, a társadalmi ellentmondások kiéleződésével mindinkább megosztottá válik. Ebben a helyzetben a mindenkori kizsákmányoló uralko. dó osztály saját érdekét igyekszik feltüntetni valamennyi osztály, az egész nemzet érdekének. A maga hazafiságát tekinti ideálnak, mindenki számára követendő példaképnek. Az osztályérdeknek ez a nemzeti érdekké történő általánosítása olyan mértékben válik hamis tudattá, majd a manipuláció eszközévé, amilyen mértékben eltávolodik az adott osztálv a társadalmi haladás vonalától. Miként válik mindenféle társadalmi haladás fékjévé, s a legreakciósabb politikai törekvések eszközévé a polgári nacionalizmus, az jól ismert a magvar történelemből is. A Horthy-rendszer uralkodó osztálya a maga nacionalizmusát átfogó „nemzeti" ideológiává akarta emelni. Az egységes „szentistvárü államtest“, a magyar nemzet „uralomra hivatottsága”. a magyar „kul- túrfölény" stb. téveszméi valóban sokakat zavartak meg, elsősorban az értelmiség és a kispolgárság soraiban. A nacionalista törekvéseket realizálni akaró politikának ezután szükségszerű következménye volt a tényleges nemzeti érdekek feladása, Illetve alárendelésük a fasiszta Németország érdekeinek. Az országot az igazságtalan háborúba sodró nacionalista politikával, a Kommunisták Magyarországi Pártja a széles körű antifasiszta népfront politikáját állította szembe, minden fasisztaellenes társadalmi erő összefogását a független, szabad, demokratikus Magyarországért Ebben a küzdelemben a polgári nacionalizmussal szemben álló, új típusú hazafiság formálódott ki, s vált meghatározó tényezővé. A SZOCIALISTA HAZAFISÄG az új típusú társadalmi közösséghez, a szocialista nemzethez való kapcsolatot jelent Létezésének, fejlődésének alapja az alapvető érdekek azonossága. „A szocialista nemzet valóságos, az egész népre kiterjedő közösség — írja az MSZMP-állásfoglalás —. Olyan osztályok, rétegek közössége, amelyben a még meglévő, de nem kibékíthetetlen érdekellentétek az alapvető érdekek azonossága révén a társadalom egészének javára folyamatosan feloldhatók Vezető ereje a munkásosztály, amelynek osztályérdekei, történelmi céljai és eszméi magukban foglalják és kifejezik a többi dolgozó osztály és réteg érdekeit is.” A munkásosztály harcának nemzetközi jellege következtében a szocialista hazafiság elválaszthatatlan a proletár Internacionalizmustól. Az a körülmény, hogy bur- zsoá és szocialista nemzetek egyidejűleg léteznek, a két rendszer politikai és ideológiai harcának egyik ütközőpontjává teszi ma is a nemzeti kérdést. Az imperializmus ma a polgári nacionalizmus szításával, az egyes szocialista országok nemzeti sajátosságainak szélsőséges eltúlzásával igyekszik ellentéteket kialakítani a szocialista országok között. A tőkés propaganda provokatív módon hol az egyik, hol a mát- Sík szocialista ország ..modelljét” igyekszik követendő ideálnak beállítani, s egyúttal lebecsülni a szocialista építés más országokban mutatkozó eredményeit. A burzsoá nacionalizmus ideológiája gyakran összefonódik kozmopolita nézetek terjesztésével, a nyugati életforma,.az úgynevezett „fogyasztói társadalom" propagálásával. A NACIONALIZMUS és a kozmonolitlzmus azonban nemcsak a múlt öröksége, amelyeket az ellenséges propaganda igvekszik életben tartani és feleleveníteni. Mindkettő, elsősorban a nacionalizmus, belső okok miatt Is felerősödhet, ha a társadalmi fejlődésünk által felvetett új kérdések nerr^ kapnak, megfelelő marxista-leninista választ, s nem nyernek kielégítő gyakorlati megoldást. A polgárikispolgári nézetek elleni küzdelem legfontosabb tényezője e téren is a szocialista építés előrehaladó folyamata,' az új típusú közösség, a szocialista nemzet fejlődési lehetőségeinek maximális kihasználása. JÖZSA GYÖRGY A mundér becsülete I smert szókapcsolat, sajnos a hozzá kapcsolódó gya1 korlot sem ismeretlen. Ha baj van egy cselekvési gyakorlqttol, s azt kifogásolni merészkedik valaki, megindul a mentőakció, a hibák, hiányosságok, esetleg bűnök •Itussglása. Ismerjük ezt, találkozunk vele nemegyszer, örvendetes módon egyre ritkábban, de sajnos még igen. Védjük a mundért, de milyen az a mundér? — ámbár ne vágjunk elébe, jöjjön a történet A megyei pártbizottság első titkára a« egyik járási párté etek ezteten, a rossz 'illusztrálására, elmondott egy esetet Az egyik üzemben — nem írom tó a nevét, hiszen az érdekeltek úgyis tudják, hogy rójuk van szó, akik viszont nem tudják, azok számára csak a tanulság a fontos —, munkára jelentkezett egy idősebb ember. Párttag volt így automatikusan tagja lett az ottani alapszervezetnek is. Ez az idősebb elvtárs egy idő után felfigyelt olyan ietensé, gefcre, amelyek ellentétesek a szocialista erkölccsel, nevezetesen észrevette azt, hogy fusizás folyik a gyáron belül nem is lei* mértékben, q vezetők gutáit ftt javítják munkaidőben, a lógás sem idegen a kollektívától és így tovább. Törte q fejét, mit tegyen, felkereste a járási pártbizottság vezetőit — tanácsot kért. Olyan biztatást kgipatt, amely természetes és pártszerű: mindezeket a tgipqsztajafa it mondja el taggyűlésen, bíráljon, kérjen magyarázató», védje igazát. Megtette. C imond.ta véleményét, bírált, felrótta q hibákat és kö- vetélte azok kijavítását. A taggyűlés meghallgatta, bólogattak egyesek, elsápadtak mások, volt akiben a düh keltette indulót fortyogott Másnap megindult a mentőakció. Először Js ezt az elvtársat felszólították, hogy vonja vissza hozzászólását. (I?) Nem vonta vissza. Győzködték — nem és nem. Védte igazát, amit bizonyítani is tudott, s győzködték azok, akik tudták, hogy igaza van, mert kellemetlen ha a felsőbb szervék elé kerül a história. Ugyanakkor a* illető elvtársunknak is volt egy „felső" szerve, saját lelki ismerete, meg kommunista meggyőződése, amely nem engedte megalkudni. Végül is a taggyűlés jegyzőkönyvében megmaradt mindaz, amit a bíráló elmondott. Érthető módón kellemetlenül érintett ez mindenkit, akiit g szóban forgó eivtórs megbírált. Ez eddig rendjén n lenne, mert ki szereti, ha kritizálják. No de elengedhetetlen, hogy olyarn emberekben kialakuljon valamiféle objektív igazságérzet akik a társa - dalom gondjait is nem egy esetben vallókra veszik. Az egyéni érdek és a társadalmi érdek összhangját hirdetik — amit hovatovább gyakorolniuk is kötelező, vagy legutóbb Is kívánatos. Ebben az esetben nem alakult tó ez az igazsógérzet, ez az objektivitás, hanem győzött a szubjektív szemlélet, annak egyik tegasúnyáihb formája. Az még hagyján, hogy ezt az idős elvtársat elkeresztelték okveteti enkedő vénembernek — tehet, hogy van benne valami — de hangulatot szítottak ellene a pártszervezeten és az egész üzemen belül. Mi tett a vége? Amikor már a köszönését sem fogadták el, felmondott, más munkahelyet keresett magánok. Megvédtek a mundér becsületét A zt mondta o megyei első titkár: — Miféle mundér az amelynek a becsületét ilyen módon kell megvédeni? Hadd tegye hozzá az újságíró, nem keltene kissé megmosni azt a mundért? Mert elhiszi, hogy egy „okvetetten- kedő” vénember vádaskodott ott— noha, furcsamód, csupa igazságot rakott az asztalra; elhiszi, hogy „pártszerűb- ben" is lehetett volna tálalni; elhiszi, hogy formai hibákat is vétett; elhiszi, hogy rengeteg érdemük van azoknak az embereknek, akiket megvádolt; és elhisz még sok mindent, de az 'igazság attól még igazság marod. Igaza volt ennek az „okvetettenkedö" vénembernek? Igaza. Nos, erről van szó. Hót akikor? Egy ember tenni akarása — „cfcvefeitenkedve” vagy anélkül —-■ áldozata lett az esetnek. Demokrácia? — anti- demokratizmus? — vitatkozhatunk rajta, egyelőre csak ezt kérdezi az újságíró, LÉTENV El GYÖRGY Ló és traktor a fólia alatt A mözsi Üj Élet Termelősaövetkeaet az idén tovább bővíti eddig is magas színvonalon termelő kertészeiét. A palántanevelést szolgáló hajtatóházak_ j»n (fűthető fóliasátrakban már növekednek a palánták. Az üvegházakban a talaj előkészítést eddig .kisparaszti” módon, ekével végezték, a munkát te géseeítetSék; & áwétáaá 0 aeetoalovák T—1—U. kis traktorral, h ráazereit talaj maróétól végzik* Fotóz Gottvald.,
