Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-12 / 36. szám
Jubilál a szakmunkásképzés Megújult tartalom, korszerűbb feltételek Szovjet-Örményország Előadások Faddon és a szekszárdi FUK-ban Több mint egymillió szakmunkást bocsátottak szárnyra az utóbbi negyedszázadban a szakmunkásképző iskolák. Ezekben az intézményekben most kettős jubileumra ké- Sizülnek: a hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját ünneplő eseménysorozat mellett megemlékeznek a szocialista szakmunkásképzés 25 esztendejéről is, amely elválaszthatatlan a felszabadult magyar nép 3 évtizedes építőmunká- jjátóL A negyedszázad alatt a korábbi inasképzésből középfokú iskola rangjára emelt szakképzés keretében sikerrel munkálkodtak a kettős cél megvalósításán: jó szakembereket adni a népgazdaságnak, s egyidejűleg szocialista módon élő és érző, művelt munkásokat, állampolgárokat nevelni a társadalom számára. Huszonöt év alatt iskolák, tanműhelyek, kollégiumok százai létesültek. A ma foglalkoztatott szakmunkások 80 százalékát már a szocialista szakmunkásnevelés avatta szakemberré és a munkásosztály tagjává. A nevelés-képzés — ha olykor némi kitérőkkel is — szüntelenül fejlődött Történetében alapvető minőségi változást a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi törvény hozott, amelynek alapján gyorsított ütemben láttak hozzá a képzés fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez. Figyelembe véve a technikai-technológiai fejlődést, új meghatározást kapott az oktatott szakmák struktúrája, követelmény-rendszere, tartalma, tananyaga. Kiszélesítették az alapképzést, úgynevezett alapszakmákat hoztak létre, amelyekre a tanulmányi idő befejező szakaszában a korábbinál hatékonyabban ráépíthető a szakmai special!záció. Mindez lehetővé tette, hogy növekedjék a leendő szakmunkások képzettségi színvonala, s már a pályakezdésnél kialakuljon a fiatalokban a munkaváltozásokhoz igazodni tudó sokoldalú szakmai mozgékonyság. A tanulók alapműveltségének növelése, magatartásuk fejlesztése érdekében az általánosan képző tanórák arányát a szakmák többségében mintegy 40 százalékra növelték, s ezt az 1975—76-os tanévben az egész szakmunkásképzés ben általánosítják, A negyedik ötéves tervidőszak különösen nevezetes az intézményhálózat szélesítése, korszerűsítése szempontjából, öt év alatt 450 tanterem, több mint 7400 diákotthoni hely, mintegy 3100 tanműhely épült, illetve épül. Ezen Tolna megyében 1974-ben a Moziüzemi Vállalat szekszárdi és vidéki mozijaiban 21648 előadás volt, a látogatók száma pedig 1 millió 883 ezer, a tervezett 1 millió 700 ezer látogatóval szemben. A Moziüzemi Vállalat 1974- ben állóeszköz-fenntartásra 2 millió 529 ezer forintot fordított. Ezt az összeget a megye területén neonkarbantartásra, gépkocsi javításra, székfelújításra, háztető és ablaküveg javítására, tatarozásra és más apróbb javítási munkákra használta fel. Beruházásra 2 millió 817 ezer forintot ütemeztek be. Nyomdagépet, könyvelőgépet, két gépkocsit, mozigépet vásároltak Az új mozigép a lámpaház szén vitátok befizetéseiből képződő úgynevezett szakmunkásképzési alapból évenként mintegy 250—300 millió forint szolgálja a vállalatoknál megvalósuló gyakorlati oktatás költségeinek kiegészítését, illetve feltételeinek fejlesztését. A közelmúltban a magyar munkaügyi minisztérium kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy szervezze meg a szocialista országok szakmunkásképzését irányító minisztereinek soron következő, negyedik értekezletét Az októberben összeülő értekezlet megvitatja majd a szakmunkástanulók középiskolai képzésének főbb irányait és tartalmát, valamint a munkások általános és szakmai képzésének korszerű elveit és gyakorlatát gítása helyett xenon izzóval működik, ami a vetítéshez egyenletes fényt biztosít, ösz- szeadógépre és magnetofonra 57 ezer forintot költöttek. A negyedik ötéves terv időszakára tervezett beruházások közül a tervidőszak utolsó évében, 1975-ben készül el a Panoráma mozi gépházának szellőzőberendezése, aminek költsége 250 ezer forint, valamint a dombóvári mozi szennyvízelvezetésének megoldása. A mozihálózat tervezett korszerűsítésével a megyében jól állnak, ugyanis a vidéki mozikban szinte kivétel nélkül normálfilmet vetítenek a filmszínházak. De vannak olyan helyek is, ahpl a normálfilmvetítésről viszHétfőn a faddi szocialista brigádok tagjai — mintegy hatvanan —, tegnap a szekszárdi FUK-osok hallgatták meg dr. Pataki József útibeszámoló sorozatának első részét, melynek egésze a közép-ázsiai szovjet köztársaságokról szól majd. Az első rész Szovjet-örményország- gal foglalkozott. Tudósításunk a faddi előadáson alapszik. Ararát hegyéről a megl eltebb korosztály tagjainak zöme legfeljebb annyit hallót a valamikori hittanórákon, hogy azon akadt fenn Noé bárkája. Franz Werfel: Musa Dagh 40 napját, az örmények 1915-ös üldöztetésének dokumentumerejű regényét is olvasták néhányan. Mindez azonban édeskevés egy ősi kultúra lényegének megismeréséhez. Dr. Pataki, aki a szaálltak a keskenyfilm forgalmazására, ez történt Szakoson is, ahol a mozilátogatók száma csökkent és azért a normálmozi üzemeltetése ráfizetéses volt Hasonló helyzet állt elő Nagyszokolyban és Szakályban is. A felújítási munkákat Tolnán befejezték, ahol az olajos padlót parkettára cserélték ki, a székeket pedig műbőr huzattal látták eL A székfelújítási munkák végéhez értek Bölcskén is. Az 1975-ös feladatok között szerepei a házinyomda kialakítása, amihez már megvásárolták a megfelelő épületet 1 millió 500 ezer forintért. Itt helyezik el a kisfilmraktárat is. közelmúltban idegenvezetőként járta be a távoli tájat, megoldotta azt, hogy ez sikerüljön. Előadását ritka szépségű diaképek színesítették és időnként, a hangulat kívánta legalkalmasabb pillanatban, megszólalt a bús hangulatú örmény zene is. A szocialista brigádok, akik az előadás befejeztével joggal nyugtáztatták részvételüket a brigádnaplóban, sok ismerettel és élménnyel lettek gazdagabbak. Megtudták, hogy az L S7. 302-ben keresztény hitre tért — de a pápát máig el nem ismerő — örmények az ókor milyen kultúrkincseit őrizték meg az utókornak. A központi könyvtárban lévő 10 ezer kódex jelentősége, a zene területén a gregorián dallamra tett hatásuk, csodálatos építészetük, vallási és nepazeti együvé tartozásuk (a sok üldöztetés az örmények millióit sodorta á határokon kívülre, például Magyarországra, de az Egyesült Államokba is) zárt egésszé változott a hallgatók előtt. Nem elhanyagolva és feledve azt a tényt, hogy mit jelentett a nemzeti kultúra felvirágoztatása, megőrzése terén a Szovjetunió létrejötte és az azóta megteremtett lehetőségek, Felszabadulásunk 30-!k évfordulója tovább serkenti azt a törekvést, hogy részleteiben is megismerjük a világ egyik legnagyobb országának népeit, azok életét, múltját, jelenét. Faddon MSZBT-tagcsoport is működik, szándékuk, rendezésük sikerrel járult hozzá, hogy a jó nevű művelődési házban újra olyan előadássorozat induljon, melynek folytatását .-érdeklődéssel várják — a legkülönbözőbb iskolai végzettségű — szocialista brigádtagok, de ugyanígy’ a szekszárdi FUK-osok ia, O. £. felül az 1973 óta a vállal*. Jól halad a korszerűsítés Szebbek lettek a filmszínházak Szívesen eltűnődött volna még ezen, milyen lenne az az újfajta tank de folytatnia kellett a terepszemlét, még addig, míg messzebbre láthat Most kell azt jól eltervezni, a világoson, merre induljon majd a sötétben. A kanyargó úttól jobbra, az erdőszélen állnak a tankok Vagyis balra kell tartania. Jó darabon lefelé halad majd, a kukoricatábla után lapályos rét következik, valami patak kanyarog a rét közepén. Nem lehet nagyon széles, mert csak egy-egy kanyarulatánál világít a víz ezüst csíkja Nekiszaladásból át lehet atz ugrani. Legfeljebb átdobja előbb a túlsó partra a tarisznyát At kell azt a kutyának Is ugrant Hacsak nem fél a víztől. De miért félne a víztől, kóbor kutya ez. A patak után rét következett, aztán megint a szántóföldek Csíkját Nem tudta már kivenni, melyik csík lenne a legalkalmasabb átvágásra, megsűrüsödött az alkonyat Ha felért a túlsó domb tetejére, «inan már bizonyosan elárulja magát a sötétben a front Csudálatos véletlen lenne; ha Grisával találkozna legelőször odaát Vannak ilyen csudálatos véletlenek az életben. Hát az is nem tisztára véletlen volt, hogy éppen Grisáék szállásolták be Stefi nénihez? Ezer vagy talán millió katona is van, és éppen ők szállásoltak be. Kell ennél nagyobb véletlen? 22. Arra ébredt akkor hajnalban, hogy mindenfelé prúgatnak a géppisztolyok, pukkannak az aknák, menny dörögnek az ágyúk. Azaz akkor még nem tudta megkülönböztetni, melyik az akna, melyik az ágyú, csak behúzódott a dunna alá, és hallgatta a nagy égzengést — 91 — A pincében háltak, mert előző este is ágyúztak már, és betört egy ablak. Stefi néni erre megnyitotta az összes ablakokat, és leköltöztek éjszakára a pincébe. Megdermedt a hirtelen rémülettől a dunna alatt, mert a közvetlen közelből is hallatszottak valamilyen hangok. Nem is emberi hangok. Moccanni sem mert, sokáig. Kilesett aztán a dunna alól, hogy nem csillapodtak a vinnyogó hangok. Hátul, a pince sarkában egy szentkép előtt térdepelt, és sírásba csukladozó hangon, fel-íelzokogva, suttogva imádkozott Stefi néni. A vaskampóra volt felakasztva a szentkép. Csak most akaszthatta fel, mert ő látta este a vaskampót, ki is próbálta rögtön, elbírna-e egy embert, mert eszébe jutott, hogy a nyilasok pincében is szoktak akasztani. Azt beszélik. Nem, egész biztos, hogy nem volt még este a vaskampón a szentkép. Idáig azt hitte, csak a templomban imádkoznak így a katolikusok. De úgy látszik, otthon is így szoktak imádkozni, letérdepelve. Parázső nagymama is szokott imádkozni otthon, de ő könyvből olvassa az imádságot, és pápaszemmel amelyet csak imádkozáshoz használt Meg ha zsákot foldoz Acsay tekintetesék- nek. És a világért le nem térdepelne nagymama, mondván: nem kívánja azt a Jóisten. Mert ha kívánná, akkor meg volna írva a Bibliában. Ö még a püspöknek, de magának a római pápának sem térdepelne le; amit a Jóisten nem kíván, azt ember sem kívánhatja eL Azt is nagyon szerette Parázső nagymama, hogy tele a katolikus templom mindenféle cifraságokkal. Hát nem megmondja a Szentírás, hogy: ne csinálj magadnak faragott képet, ne imádd és tiszteld azokat? A Tízparancsolat nem világosan megmondja? Ebből is látszik, milyen gyarló az emberiség. Jobban esik neki, ha ellenére tehet az írásnak. Nemhiába a háború meg a bombázások, a nagy pusztulás. Meg a komonizmus. Bünteti az emberiséget a Jóisten. — 98 — Persze, hogy nem nézte jó szemmel Parázsó nagymama, hogy Magda katolikushoz ment férjhez. Mert katolikusok Rezső bácsiék. így aztán, ha fiuk lesz, katolikusnak keresztelik, és elkeveredik a család. (Nem lesz azoknak gyerek, ha már eddig nem sikerült. Ugye, kilenc hónapra szokott a gyerek születni — Margitnál is kiszámolhatták a naptárban, mikor volt itthon az udvarló —, van rá eset, hogy még hamarább. Bőven eltelt az a kilenc hónap az esküvő óta, és sehol semmi. És nem is igen lesz egyelőre. Kövérnek épp elég kövér Magda, de mindenütt egyformán; nem venni észre, hogy nőne a hasa. Pedig meglátni azt a kövér asszonyán is, ha készül a gyerek.) ö sem szerette a katolikusokat, mert verekedések. Tavaly a két iskolából, a reformátusból is, a katolikusból is, mindig egyszerre engedték haza a gyerekeket, páros sorba álltak a kapunál, külön az alvégisek, külön a felvégisek. S ők, a felvégisek, rendszerint találkoztak a főutcán az alvégesi katolikusokkal. És kezdődött a „Térj ki paraszt az úr elől!” — csihi-puhi egymást a táskávaL Persze a kisosztályosok húzták a rövidebbet mind a két oldalon; őket lökdösték leghamarább az árokba. Meg a lányokat, amelyik nem tért ki. Mert a lányok, azért inkább kitértek, és azt kiabálták: „Az okosabb enged, a szamár meg szenved”! Még a két pap is összeveszett aztán. A tanítók tettek igazságot a végén: a reformátusoknak a Hangya oldalán, a katolikusoknak a községháza oldalán kellett hazafelé menni. így már csak átkiabálhattak egymásnak a főutca egyik oldaláról a másikra, de a mindennapos lökdösődés abbamaradt. Erősen figyelt, szerette volna hallani, milyet imádkoznak a katolikusok. De nem hallotta jól a suttogást, a kinti dübörgéstől, csak összefüggéstelen szavakat hallott — „oltalmazó szent Szűzanya”, „a Megváltó hét sebére” — ilyesmit Csodálkozott, hogy ilyen hosszú imádságot könyv nélkül tudnak a katolikusok. (Folytatjuk) — 99 —
