Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

Ingu9sstn9 29 — «September 14 A 68. Országos Mezőgazdnsági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár AGROMASEXPO *7S Ha gr eseménye Jess a m*y- yar mezőgazdaságnak idén az ugusztus 29—szeptember 14. özötti tél hónap: ez idő alatt 68. alkalommal nyitja meg apuit az Országos Mezőgaz- asági és Élelmiszeripari Kiál­tás és Vásár. Méreteiben, jel­igében, szervezetében, rendel- itésében és céljaiban teljesen itér az 1957-ben rendezett, iső mezőgazdasági kiállítás­it El is kell térnie, hiszen zerkezetében, terméseredmé- yeiben olyan fejlődésen, át- íakuláson ment keresztül az Imúlt húsz év alatt a magyar mezőgazdaság, amelyet a meg­előző száz évben nem produ­kálhatott Az esemény azért is rangos, mert nem csupán az elmúlt öt ív alatt bekövetkezett fejlő­lést szemlélteti, hanem azt » Harmincéves történelmi kor­szakot is, amely az ország fel- szabadulásával kezdődött. Az ,dén ünnepeljük felszabadulá­sunk 30. évfordulóját; ezért a szállítás egyik célja bemutatni az eddigi eredmények legfon­tosabb állomásait, miként fej­lődött a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdő- és fa­gazdaság, a mezőgazdasági gépgyártás a népgazdaság­nyújtotta támogatás segítségé­vek A múlt felidézésével előre is mutat: a jövő formálásáról, terveiről, a megvalósításra érett elképzelésekről. A jövő­höz biztos a meglevő alap: a mezőgazdaság és élelmiszer- gazdaság túlteljesíti a IV. öt­éves tervet. A Mffilftús aaásSk nagy, alapvető célja, hogy asz MSZMP XX kongresszusán meghatározandó elvekben fog­laltak megvalósításának mód­szereit tárja a látogatók elé Váncsa Jenő miniszterhe­lyettes úgy fogalmazta meg a kiállítás mondanivalóját, mint ajánlásokat a termelés legész- szerűbb, leggazdaságosabb, célratörően takarékos módsze­reihez. — A kiállítás szabályzatban rögzített céljai szerint — — bemutatja az élelmiszer- és fagazdaság helyzetét, nép- gazdasági szerepét, termelő-, és exportképességét, e IV. ötéves terv időszakában el­ért eredményeit, s as V. ötéves tervben előirányzott feladatokat, fejlesztési célo­kat; — szemlélteti a műszaki fej­lesztés és kutatás legújabb vívmányait, az elterjesztésre ajánlott korszerű módszere­ket, eszközöket, eljárásokat, tapasztalatokat; — ismerteti az élelmiszer- és fagazdaság egész vertiku­mát, kapcsolatait más nép- gazdasági ágazatokkal; — a felszabadulás 30. évfor­dulójához kapcsolódva tájé­koztatást ad a falusi lakos­ság társadalmi, gazdasági, kulturális és szociális körül­ményeiben végbement for­radalmi változásokról, a szó. cializmus építésének ered­ményeiről; — elősegíti a nemzetközi együttműködést, elsősorban e KGST komplex program­jának végrehajtását. A kiállításra jelentkezés, s a részvétel feltételeit még a múlt évben közzétették, azok eljutottak a mezőgazdasági, élelmiszeripari üzemekhez. Ezek szerint a teljesítmény- és eredménybemutatókon azok a gazdaságok, vagy személyek vehetnek részt és pályázhat­nak a kitűzött díjakra, ame­lyek, illetve akik a megha­tározott részvételi szinteket elérték, és a jelentkezést az illetékes szakbizottság elfogad­ta. Mint Váncsa Jenő miniszter- helyettes ismertette, az idei OMÉK-nek számos, új vonása, feltétele lesz. Egyik a szarvasmarha- program végrehajtásához kapcsolódik. Az előző kiállítá­sokhoz képest kevesebb jó­szágot vonultatnak fel, előtér­be helyezik azt a tenyésztői munkát, amely egységes, nagy hozamú állomány kifejleszté­sére törekszik. Ebből követke­zik, hogy a díjazásnál is elő­térbe kerülnek azok a gazda­ságok, amelyek nem egy-két tejtermelő rekorder tehenet, hanem egységes, nagy hozamú állományt produkálnak. Uj vonásként kell említeni az áilatflhyésztési programok­hoz kapcsolódó rekonstrukciós módszerek bemutatását, egye­bek közt, hogy miként lehet a drága acélszerkezeteket ol­csóbb anyagokkal pótolni. A kiállításon és a szakmai bemutatókon nagy teret kap­Akik az egyik vasárnap dél­előtt, negyed tizenkettő körül Szekszárdon, a Széchenyi ut­cában sétáltak, joggal hihet­ték, hogy egy gengszterfilm forgatásának szemtanúi. As Autótanintézet előtt megáll egy sötétkék személy­autó. Kiszáll egy világos hajú férfi. Odasiet a kocsitól körül­belül tíz méterre a járda szé­lén beszélgető fiatalemberek­hez — akik táskájukról és ke­rékpárjukról ítélve postások lehettek. A világoshajú az egyik fiút pofozni kezdi. Ar­cul, szájon, fölváltva. A fiú elesik. Néhány másodperc... lassan föltápászkodik. Újabb pofonok csattannak. A fiú ér­tetlenül néz A társával együtt átmegy a túloldalra. A világos­hajú beül társa mellé m ko­csiba és elhajtanak. Eddig a jelenet. Meg kell jegyezni, hogy a kocsi fékcsl- korgatás nélkül állt meg, elég távol a fiúktól. Ennek ellené­re a pofozóember azt az in­dokot adta a fölháborodóknak, hogy „és ha balesetet okoztak volna?" Nem valószínű, hogy okoztak volna, de ennek el­döntése nem ránk tartozik. Az önbíráskodás ellen emelünk szót És ez a vasárnap dél­előtti eset talán több is az önbíráskodásnál. Egy felnőtt embert — kimért lépteiből Ítélve — megfontoltan ütle­geli egy embertársát.. A megszégyenítő arculcsapások- kal nemcsak saját magát, ha­nem minden embert megaláz. Elgondolkodtató az is, mi­lyen következményekkel jár­hat, ha valakit minden önura­lom nélkül engednek volánhoz ülni. Hogy volánhoz? A gépkocsi elején és hátulján a nagy „T”. S minden jel arra engedett következtetni, hogy a jelenet Mneroplője nemcsak hogy ve- a*ft, hennáit vezetni tanít Ok­nak a különböző termelési rendszerek. A szakmai bemuta­tókra már két év óta készül tizenkilenc gazdaság a főváros mintegy száz kilométeres kör­zetében. Az OMÉK-kel együtt ren­dezik az AGROMASEXPO-t, a hazai és külföldi mezőgép- és műszeripari seregszemlét. A látogatók ezen nemcsak új gyártmányokkal ismerkedhet­nek meg, hanem új kooperá­ciókkal is, azonkívül azzal, hogy a termelési rendszerek tőkés gépeit miként lehet he­lyettesíteni a hazai és a szo­cialista mezőgépipar új gépei­vel. A kiállítás szervezésén, elő­készítésén mintegy 600 szak­ember dolgozik. Itt kell meg­említeni, hogy Mőcsényi pro­fesszor irányításával készül a háztáji és hétvégi kertek ki­alakításának, művelésének bemutatója, új módszerekkel, eljárásokkal. A mezőgazdaság idei nagy seregszemléjére a rendezők egymilliónál több látogatót várnak. Azok közül, akik a tavalyi tavaszi, őszi BNV-t látták, sokan kérdezték már, mi lesz a korábbi, látványos állatbemutatókkal, miután a régi bemutatópáiya helyén épült fel a vásárterület leg­nagyobb, 22 000 négyzetméte­res csarnoka. Nos, az állat­bemutatók nem maradnak el az idén sem: a C-pavílon mellett építik meg a tízezer négyzetméter alapterületű ál­latbemutató pályát BOGNÁR ISTVÁN tató! Vajon, mit tanulnak tőle azok, akik az ő utasítására tesznek mindent, jó néhány órán át a gépkocsiban? S az itt szerzett tapasztalataikkal kezdik meg az egyáltalán nem veszélytelen gépkocsis közleke­dést! Az oktató, mielőtt ismét beült volna MHSZ-gépkocsijá- ba, nyeglén még átkiáltott B túloldalon háborgóknak: — Nyugodtan írják ■ rendszámomat I íme, fölírtuk: AU 73—58. De nem nyugodtan. Az MHSZ Tolna megyei vezetőség gépjármű-iskolájá­ban az ügyről jegyzőkönyvet vettek fel. L. I. oktató azzal védekezett: a megpofozott fia­talembert figyelmeztette, mert az említett napon, a város másik részén szabálytalanko­dott Durva szavakat használt a fiatalember és ezért, a má­sodszori találkozáskor: „a ko­csiból kiszállva pofonvágtam a fiút, ki ezután elesett, majd még egyszer pofon ütöttem. Higgadt fejjel az eseményt ér­tékelve a következő megálla­pításra jutottam: hibát követ­tem el akkor, amikor a gép­kocsiból kiszállva mintegy ön­bíráskodásként ilyen módon elégtételt vettem, mert ennek hivatalos elintézési módja is lett volna. A gépkocsiban ülő tanuló, B. L,., miután elolvasta a jegy­zőkönyvet, kijelentette: „a jegyzőkönyvben leírtak megfe­lelnek a valóságnak, az oktató idegfeszültségét, s a fiatalem­berek magatartását figyelembe véve hasonlóan cselekedtem volna.” Ezt már megtanulta. Jó lenne, ha ezt a mondatot örökre törölné az emlékezeté- ' öl ő is, a többiek is, akik közútjainkon a törvény he- ’yett Ítélkeznek. —vhm— Csak egy kis együttműködés Tekintélyes megyei vezetS- * testületünk hosszain vi* taíkozatt azon, hogy meg kelte­ne szervezni a szónak képzést, mert a mind nagyobb népszerű- ségű társadalmi és csalód! ün­nepek a beszédben jártas em­berek százait kívánják napjaink­ban megyeszerte. Sokan mond­ták el a véleményüket, majd ja­vaslataikat ezen a tanácskozá­son, végül kijelöltetett a megyei művelődési központ felelősként, Olyanként tehát aminek köte­lessége szánokképző tanfolyamait meg,szervezni. A vita olyan időszakban foiy^ s ért véget megoldást kínáló ha­tározattal, amikor a TIT megyei szervezetének fölhívása már a címzettek papírkosarában, jobb esetben fiókjaiban lapult. A TIT arra szállította a címzetteket hogy az általuk vezetett intéz­mény, vállalót; üzem dolgozói közül jelöljenek arra alkalmas hallgatókat a szervezet február­ban induló szónakképző tanfolya­mára. A tovóbbiakibon igen rés», letesen ecsetelte a silabusz, hogy miért jó az, ha a váílata- toknak, üzemeknek. Intézmények­nek fölkészült szónokaik is vars* nak. Akkor nem fordul elő, hogy az ünnepi beszéd elmondására kijelölt személy legszívesebbein világgá bújdosna a nyilvános szereplés elök De az sem fordul­hat elő, hogy az alkalmi munka­közösségben összehozott beszéd fölolvasása körül is bajok tá­madnak, nem beszélve az úgy- ahogyan eínyögött, ledarált szö­vegek ünneprontó, illúzióromboló hatásáról. kJ os, ezt hinné az ember; * ' hogy a TIT által egyálta­lán nem fölöslegesként meg­ajánlott lehetőségen kapvo- kaptaik a címzettek és nem it* elegendő csak egy csoportot el» indítani a szónoklástan tudo­mányának meghódítására, hanem több csoport is elkezdheti tár­sadalmi szempontból legalább annyira szükséges, mint okos stá­diumait. Indokolatlan optimizmus volt sikert jósolni a vállalkozás­nak! Az a helyzet ugyanis, hogy tucatnyi ember jelentkezett mind­össze, márpedig legalább 13 hallgatóra van szükség ahhoz, hogy a TIT-nek érdemes tegyen megszerveznie a szónakképző tanfolyamai, melynek avatott elő­adói góldó jót na olcsó mulatt' sóg biztosítani. A két Információ, mármint asi hogy a társadalmi és családi ünnepek rendezéséért felelőssé­get érzők az előadóik íölkész&é» se, a szónokképzés mellett tár­tok lándzsát, valamint ez, hogy az elképzelt szónokképzés terv® érdektelenség miatt hiúsult meg, gondolkodásra készteti az «em­bert. Gondolkodásra már csak azért is, mert annyi dolgunkat vagyunk képesek sikeresen in­tézni a széles hatósugarú társa­dalmi együttműködés alapján. Az együttműködésnek a legkülön­félébb szervek között írásos do­kumentumai vanmaik, ezzel együtt adottak az esetenkénti módosí­tás, gazdagítás föltételei is. Miért nincs akkor együttműködés példának okáért a szónokkép­zésben, aminek eredményességét számos megye tudja bizonyítani? I gazán elfogadható választ * erre a kérdésre e sorok , írója nem tud adni, mert egy­felől a szánokképzés igénye, másfelől a szánokképzés leírt csődje kapcsán ismét az az ér­zése támadt, hogy nem jó, ha a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal. Ha a TIT egyedül akar, csak szakosztályi keretek között meg­oldani' valamit, ami szélesebb nyilvánosságra, hatékonyabb szervezésre érdemes feladat! De az sem jó, ha nyitott kapuk dön- getésére kényszerül egy vezető testület, mely döntést hoz olyas­miben, a,mi adott, csak éppen az információs lánc nem működött hibátlanul.™ — óa — 1975. február S&­Futójavítás >ory mozdony több millió kilométert is megtesz életeben. nár majd egy emberöltő óta vontatja » ogy hosszú útján kévé® legyen, sőt egyáltalán a® nr- a elő üzemzavar, gyakran ellenőrzik a sok g*w**e». taszéki fütőházban a Landler Jenő. aranyérmes aaom- brigúd tagjai vették ^e=el«be a imlogő^^ipátNé- csavar* meghúznak, megvizsgálják a kényesebb alkat >ict r nincs, mert az öreg 4iM-®a hamarosan . ' vrgy Szckszárd felé búsan n vasúti--------------------------------------------------------------------r P ofon az utcán

Next

/
Thumbnails
Contents