Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-09 / 34. szám
(Folytatás a í; oldalról) Ez mindenekelőtt tükrözi a kommunisták áldozatos munkáját, a munkásosztály meg- növekedett öntudatát. Dombóvár történetében talán csak a XIX. század utolsó éveiben megkezdődött vasútépítés hozott olyan mélyreható változást, mint az utóbbi öt év fejlődése — állapította meg a beszámoló. A város és környékének pártszervezetei jól dolgoztak az elmúlt négy esztendőben, a városi pártbizottság jól szervezte, irányította a pártmunkát. Ezt nyugtázta a pártértekezlet a felszólalásokban és a vita befejezése után. Mind a beszámolóban, mind a vitában szóba kerültek a problémák, nehézségek, hiányosságok — és egyben a megoldás útja — is. A városi pártbizottság kiemelten foglalkozott tevékenységében és a pártértekezletre készült beszámolójában a munkahelyi demokrácia problémáival. az üzemi demokrácia fórumainak tartalmasabbá tételével. Javítani kell — különösen középvezetői szinten — a vezetés színvonalát, a munkások tekintélyes része nemrég került az iparba, tömegeket kell megtanítani az aktív közéleti szereplésre. A nőpolitikái határozat végrehajtása terén sok minden történt, de még több a tennivaló. A négyezerötszáz nődolgozónak több mint fele az utóbbi tíz évben kapcsolódott be a társadalmi termelés rendszerébe és túlnyomó többségüknek szakképzettsége, politikai tudata nincs kellő színvonalon. „A város párt- és állami vezetésének nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a női szakmunkásképzés feltételei létrejöjjenek a városban, ahol gyakorlatilag ma még nem folyik női szakmunkás- képzés.” i Jelentős eredményekről adhatott számot a városi és a járási pártbizottság a lakosság életkörülményeinek állandó javulásáról, és mind a beszámolókban, mind a vitában szóba kerültek a még megoldásra váró feladatok is. i A beszámolóban és a vitában méltó helyet kapott a város és környékének újszerű kapcsolata. Eddig is volt kapcsolat. de most már közigazgatási egységként sok új feladat jelentkezik és ennek megoldása. illetve e tevékenység irányítása a most megválasztandó pártbizottságra vár. A vitában felszólalt Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára is. Király Ernő. a megyei párt- bizottság titkára hangsúlyozta, hogy _j a városi pártbizottság a X. kongresszus határozatai széliemében és a beszámolási időszakban megjelent párthatározatoknak megfelelően végezte munkáját és jól látta el politikai irányító szerepét. Erősödtek a város és a Járás pártalapszervezetei. A megyei pártbizottság köszönetét adta át a pártbizottságnak, az alapszervezeteknek, a város és a járás kommunistáinak a jó munkáért. Külön elismerés illeti őket azért, hogy nemcsak igényeket nyújtanak be, hanem maguk is igen sokat tesznek azért, hogy megoldják a legfontosabb feladatokat Ezután az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozott, majd a szocialista köz- gondolkodás fejlesztésének problémáival, amelyek mind a beszámolóban, mind'a felszólalásokban is megfelelő súllyal szerepeltek. Pártunk töretlenül folytatja — minden ellenséges híresztelés ellenére — eddig bevált politikáját, — mondotta. I 1915. február 9. A dombóvári kommunisták küldöttei a pártértekezleten az alapszervezeti taggyűléseken kialakult állásfoglalást közvetítve foglaltak állást a párt politikája mellett, elemezték az elmúlt négy esztendő munkáját, beszéltek az eredményekről és a megoldásra váró feladatokról. A vitát Gyuricza István első titkár foglalta* ösz- sze. Ezután vi|las2t|>tták meg az ötvenegy ta^ú pártbizottságot és a negyven küldöttet a megyei pártértekezletre. A zárszó után' azrújorinan megválasztott' pártbi&mkág - megtartotta első ülését és megválasztotta a pártbizottság első . . titkárát ég titkárát, a végrehajtó Bizottságot, a fegyelmi - bizottságot és a pártbizottság mellett működő munkabizottságokat, kinevezte a pártapparátus-csoport vezetőit. Első tit- ^ kárnak Gyuricza Istvánt, titkárnak Cserép Imrét választotta meg. 63 alapszervezet 165 küldött® tártéit járási pártértekézlelet Bonvtiádosi Az értekezlet elnökeként megválasztott Fodor János köszöntötte a részvevőket, köztük Somi Benjámint, a megyei pártbizottság titkárát és dr. Tóth Bálintot, a megyei NEB elnökét. Daradics Ferenc, a járási pártbizottság első titkára bevezető referátumában elmondotta, hogy az elmúlt 4 év aíátt határozott fejlődés ment végbe a gazdasági munkában, a tudatban. — Jelenthetjük a küldött- értekezletnek, hogy járásunk gazdasági fejlődése a X. kongresszust követő időkben a tervezettnél nagyobb volt. Eredményeink forrása az, hogy pártunk politikája a gyakorlatban helyesnek bizonyult; azt a dolgozók magukénak érzik. Párttagságunk és a lakosság bízik abban hogy a XI. kongresszus ezt a politikát megerősíti, ezáltal biztosítja a fejlett szocialista társadalom felépítését hazánkban ez a bevezetője a beszámolónak, amely átfogó elemzést adott a társadalmi viszonyokban bekövetkezett változásokról, a gazdasági építőmunkában elért eredményekről, az életkörülmények alakulásáról, az ideológiai és közművelődési helyzetről, végül a párt belső életéről. — A társadalmi viszonyok alakulására a gazdasági élet fejlődése gyakorolt hatást, elsősorban a járási székhely iparosodása, ipari üzemeinek folyamatosan fokozódó termelése. E körülmények hatására folytatódott az átrétegeződés, tovább csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma, nőtt az iparban, a szolgáltatásban és az alkalmazotti munkakörben. Az iparban a Járás férfi lakosságának mintegy fele, a nők 45 százaléka dolgozik. Ezt az arányt csak növeli az a mintegy négyezer férfi munkás, aki a járáson kívülre — Szekszárdra, Komlóra, Pécsre — jár dolgozni. A legnagyobb munkásbázis Bonyhád, ahal 5770-en dolgoznak. Ez a munkásgárda — amely életkorban fiatal, jő részben harminc éven aluli — komoly politikai bázist képvisel. Közügyek iránti érdeklődésüket mutatja, hogy a munkások részvétele • nőtt a tanácsi testületekben, a szakszervezeti, tömegszervezeti vezetőségekben. X munkássá váláshoz, a szocialista tudat erősítéséhez hozzájárult a KB 1971. decemberi határozata nyomán fellendült szocialista munka- verseny-mozgalom. Az ipari üzemek dolgoről- nak 52 százaléka szocialista brigádtag. Miután a bonyhádi Járás üzemeiben a munkásállomány 60 százaléka nő, arányaihoz mérten követeli — miként a párthatározat — a dolgozó nők szociális helyzetének javítását Ebben az előrelépést lassítja, hogy a munkáshők nagy része vidékről jár be, akikre a család gondja mellett még a háztáji állatállomány ellátása is hárul. Helyzetüket a szolgáltatások bővítésével, óvodák, bölcsődék építésével, nagyobb társadalmi megbecsüléssel kell javítani. A járás gazdasági életét a belső tartalékok feltárása, az i -em- és munkaszervezés -korszerűsítése jellemezte. Az ipar termelésnövelésének 60 százalékát a termelékenység emelésével érte •el. Viszont a vidék népesség- körülményei -miatt az üzemek munkáslétszámát . is kellett növelni. A népgazdasági és vállalati bérpolitikai intézkedések hatására lelassult á korábbi évek munkaerő-mozgása. Küiönöseh a minisztériumi iparban stabilizálódott’ a munkásgárda. - Nagyarányú gépi'beruházást végzett a ZIM, 8,7 millió értékben, a Cipőgyár 5,6 milliós; a hőgyészi textilfeldolgozó vállalat 1,7 milliós költséggel. Újabb, mintegy százmilliós ■ beruházás a ZIM lemezleszabó üzemének építése. Az üzem- és munkaszervezésben a ZIM és a cipőgyár eredményei a legszembetűnőbbek, jól használták ki az üzemi tartalékokat A járás mezőgazdasága erőteljesen fejlődött, bővült anyagi-technikai bázisa, javult a munka szervezettsége és a vezetés színvonala, nőttek a terméseredmények, teret hódított a fejlettebb termelési kultúra. A referátumhoz és a pártbizottság beszámolójához kapcsolódó vitában 17-en szólaltak fel. Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában arról beszélt, hogy a járás pártszervezetei fejlődtek, a kor körülményeihez igazodva fejlődött az alapszervezeti munka. Erősödött a párt- demokrácia, a kollektív vezérlés. A kommunisták megnyilvánulásai azt bizonyítják, hogy készen állnak a XI. kongresz- szus útmutatásai szerint dolgozni. A vitát Daradics Ferenc Ö6Z*S szefogLalója zárta le, utána a küldöttértekezlet részivé vő! szavazással fogadták el a kongresszusi irányelveket, a szervezeti szabályzattervezetei és a JB beszámolóiját.1 Végezetül megválasztották,á pártbizottság új tagjait és a küldötteket a megyei pártérta- kezletre. A járási pártbizottság első titkárává ismét Daradics Ferencet, titkárává László Pér; tért választották. fi negyei tanács apparátusa beilleszkedett : az új feladatkörbe X Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Tanácsi Bizottsága tegnap a szekszárdi vármegyeház tanácstermében tartotta pártértekezletét. Részt vett a pártértekezlet munkájában Horváth József, -a megyei pártbizottság titkára, -dr. Budzsáklia Mátyás, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív. osztályának munkatársa és 118 küldött, több meghívott. A pártértekezleten az elnöki tisztet dr. V£gh Dezső töltötte be. s javaslata alapján két napirendről, á pártbizottság beszámolójának meghallgatásáról és, vitáról, valamint a. pártbizottság megválasztásáról.' határoztak. Mindenekelőtt megválasztották a különféle, bizottságok elnökeit, tágjait,\fi A tanácsi pártbizottság beszámolóját Tolnai Ferenc titkár terjesztette elő; alább részleteket közlünk a tanácsi pártbizottság • pártértekezletre készített beszámolójából. — A párt XI. kongresszusára készülve számot adunk az elmúlt négy év munkájáról, büskkék •’vagyunk áz' elmúlt 30 év jelentős eredményeire, amelyeket pártunk vezetésével, dolgozóink szorgos munkájával elértünk. A .30. évfordulóra készülve ' visszaemlékezünk azokra a harej , eseményekre, amelyeket felszabadulásunk óta vívtunk. Ezt az alkalmat is felhasználjuk arra, hogy köszöntsük azokat az elvtársakat, akik ébbep a munkában ^példásan részt vettek, — mondotta beszámolója elején a pártbizottság titkára. A megyei tanács és" a hozzá tartozó intézmények dolgozóinak á különböző osztályokhoz és rétegekhez való viszonyát elemzi a továbbiakban a- beszámoló. majd megállapítja: .—,A párt politikájánál^ szellemében a. felső pártszervek iránymutatása alapján, a,, párt határozatainak végrehajtása érdekében végeztük munkánkat ' A tanácsok tevékenység! köréből fakadóan a. munkás-paraszt hatalom további erősítése és szüárdi- túsa volt.a legfontosabb feladat, .„ , i-sfy»»' ->'V*V r • "" A megyei tanács apparátusa' a tanácshoz tartózó..vánáletok' és intézmények, d<jlgóZ(5j is; ázpn tevékenykedtek, hogy tovább erősödjön.’ á rnunkáshátálom. a munkásosztály vezgjo szerepe. Munkájukkal hozzájárultak, hogy megvalósuljon, a, munkásosztály politikája., A munkásosztály,.. érdekeit, jketivisel- ték intézkedéseikkel és a rájuk bízott feladatok végrehajtásá- val.- -Ezután, a szocialista gazdasági épttőmjunka. eredményeit. a megyei fejlődést elemezte a beszámoló. Az életkörülmények alakulása, életszínvonal-politikánk , végrehajtása is részletes elemzést kapott a pártértekezlet beszámolójában. A tanácstörvény jó feltételeket,, biztosított a tanácsok tevékenységének fejlesztéséhez. A megyei tanács apparátusa egyre jobban beilleszkedett az új feladatkörbe, a munka előterébe a ’ központi célkitűzések, illetve, a helyi sajátosságok figyelembevétele került. A fontosabb központi bizottsági határozatok végrehajtásának tapasztalatait az oktatás ég a művelődés kérdéseit, a káder, és személyzeti munkát, a X. pártkongresszus határozatai végrehajtásának tapasztalatait a tanácsi munkában elemezte a beszámoló, majd a párt helyzetéről, a politikai tő- megmunkáról szerzett tapasztalatokat összegezte. — A pártbizottság munkájának fő feladatát képezte, hogy kialakítsa vezetési stílusát. munkamódszerét, zökkenő nélkül vegye át a csúcsvezetőség után most már szélesebb körben, nagyobb hatással az irányító, ellenőrző tevékenységet. ' A pártbizottság megteremtette a testületi önállóság és felelősség színvonalas összhangját a határozathozatalban és a végrehajtásban, Előreléptünk a pártalapszerve- zetek irányításában — önállóságuk növelését figyelembe véve-— az összehangolt cselekvés továbbfejlesztésében. Javult a pártalapszervezeteknél a szervezeti élet és a tartalmi munka színvonala — áll a beszámolóbán. A szervezeti élet részletes elemzése után a tanácsok területén működő tömegszervezetek életévéi is foglalkozott a beszámoló. .Megállapította végül a párt- bizottság beszámolója, hogy a pártszervezetek és a pártbizottság. kapcsolata a hivatali vezetéssel jó. Végül a beszámoló taggyűlések értékeléséről kaptak információt a’résztvevők a pártbizottsági Deszámolóban. A pártértekezlet további munkájában a Központi Bizottság' irányelveivel kapcsolatod kérdésekről mondták el többen véleményüket azzal, ho-gy azt továbbítsák a megyei pártbizottságon keresztül a Központi Bizottsághoz. i A beszámolóval, a tanácsi p árthizo tisúg munkájával, illetőleg az MSZM? KB irányelvével kap csőin than huszonhármán jelentkeztek hozzászólásra. az idő előrehaladottsága miafj tizenhármán mondhatták el véleményüket, tíz elvtársat arra kértek, hogy Írásban nyújtsák be hozzászólásukat, amelyet ugyancsak a jegyzőkönyve hoz csatolnak, A vitában felszólalt Horváti» József elvtárs is. Elmondotta; hogy a párttagság,. az ország lakossága termelési sikerekkel készül a párt kongresszusára, Párttagságunk, a párt úgy állhat ,a kongresszussal a nép elé; hogy a tizedik kongresszus határozatait sikerrel valósítjuk meg. A megyei tanácsi párt- bizottság munkájáról szólva kiemelte, hogy az apparátusban dolgozó kommunisták munkájának meghatározó szerepe van a megye fejlődésében. Ezért nem mindegy, hogy a jövőben miként munkálkodnak a tanácsi apparátus párt-; tagjai, alapszervezetei a kongresszusi irányelvből, illetőlég majd a tizenegyedik kongresz. szus határozataiból eredő feladatok végrehajtása érdekében; A kádermunka kérdéseit vizsgálva a megyei titkár különös sen a nevelésre hívta fel a figyelmet. mint az utánpótlás, aj új feladatok elvégzésére szükséges káderek biztosításának legfontosabb forrására, lehetőd ségére. Jő alapok vannak ahhoz. hogy a tanácsi apparátus a rá váró feladatokat olyan sikerrel oldja meg, amit a vá-- lasztók, a lakosság elvár, azzal együtt, hogy a napjainkban még jelentkező kisebb, a munka eredményességét lényegesen nem zavaró hibákat megszüntessék. Szabópál Antal megyei tanácselnök is szót kért. Elmondotta. hogy a tanácsi sd- parátus kommunistái érzik; hogy a dolgozó nénet szolgáin! milyen megtisztelő feladat és egyben felelősség is. hogy a tanácstörvényből, a dolgozó néo érdekeit figyelembe vevő határozatokból eredő feladatokat eredményesen hajtsák végre. Hozzászólásában dr. Budzsáklia Mátyás is a tanács! pártszervek, kommunisták feladatait elemezte. A vitában Tolnai Fereno mondott zárszót. A nártérte- kezlet. a tagság, a nárttúgntt- ság vé’eménve. állás-Fóvlálána az. hogy a nárt. oohtikála helyes és változatlanul szoksángs annak folytatása — ál1 ámították mag és e véleményüket a tanácsi apparátus kommunistái eliuttatták a felsőbb pártszervhez. A nírt4rteV°’dn+ második napirendié ért°imében megválasztották a 31 ta"ú ságot, majd a végrehajtó bizottságot. Ezután a vb tagjai közül titkárnak Tolnai Ferencet választották meg. I
