Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-07 / 32. szám

t ► Kuba! Hiúsági delegáció Budapesten A KISZ KB székhazában dr. Maróthy László, a KISZ KB első titkára fogadta a Kubai Ifjúsági Szövetség delegációját. Képünkön: Maróthy László Luis Coloméval beszélget. Napirenden s az óvodák helyzete A Pedagógusok Szak szervesete központi vezetőségének ülése Csütörtökön megkezdte ta­nácskozását az Országos Pe­dagógiai Intézet székházában a Pedagógusok Szakszerveze­tének központi vezetősége. Az oktatásügy több mint száz­ezer dolgozója érdekvédelmi testületé megvitatta a szak- szervezeti vezetőszervek vá­lasztására előkészített terveze­tet, javaslatot fogadott el az idei évi költségvetésre, majd napirendjére tűzte az óvodai nevelőmunka helyzetét, sze­mélyi és tárgyi feltételeit. A Pedagógusok Szakszerve­zetének központi vezetősége egyebek között megállapítot­ta: a társadalmi összefogás eredményeként az ötéves fej­lesztési tervben szereplő 39 ezer óvodai hellyel szemben mintegy 80 ezret valósítanak meg a tervidőszak végére. Az Szerdán este Kairóban befe­jeződött az Arab Liga védelmi tanácsának egynapos rendkí­vüli ülésszaka, amelyen a tag­országok hadügy- és külügy­miniszterei vettek részt Mahmud Kiad, az Arab Li­ga főtitkára a tanács ülésének befejezése után tartott sajtó- tájékoztatón közölte, hogy a résztvevők egyhangúlag jóvá­hagyták a Libanon védelmé­nek megerősítésére előtérj esz­elismerésre méltó eredmények mellett azonban szükséges lát­ni azokat a gondokat is, ame­lyek egyaránt jelentkeznek az óvodák szervezeti, tárgyi, sze­mélyi feltételeinek biztosítá­sában, valamint — mindezzel összefüggésben — az ott folyó oktató-nevelő munka tartal­mában. Országosan a tanácsi óvo­dákba legutóbb 266 372 gyer­meket vettek fel, ezzel az óvo­dai ellátottság az 1972. évi 62 százalékról 66,2 százalékra emelkedett. Ezen belül a fő­városban 81,3 százalék (a me­gyei városokban 68,5 száza­lék — 75,8 százalék között), Borsod megyében viszont mindössze 50,7 százalék az óvodai ellátottság mértéke. Az eredmények a tanácsok tudatos fejlesztési politikája tett jelentést, teljesítették Li­banon valamennyi kérését. A főtitkár nem részletezte, hogy milyen formában történik a pénzügyi és katonai segítség- nyújtás, nyugati hírügynöksé­gek azonban részben jól érte­sült forrásokra, részben a Me­na közel-keleti hírügynökségre hivatkozva azt jelentették, hogy a védelmi tanács állás- foglalása értelmében 12 millió font sterling összegű pénzügyi mellett jól tükrözik a nagy arányú társadalmi segítséget is. Jellemző példaként emlí­tették, hogy a főváros XVI. kerületében a negyedik ötéves tervben eredetileg tervezett 600 hellyel szemben már ed- •dig is 650-et létesítettek, ezzel mintegy megkétszerezték a felvehető gyermekek számát. Az óvodák általában zsúfol­tak. Az intézmények 80 szá­zalékában a helykihasználtság 100 százalékon felüli. Ezen be­lül 1237 óvodában a 120 szá­zalékot, 150 óvodánál pedig a 150 százalékot is meghaladja. Az óvodai eszközök hiánya or­szágosan jóval meghaladja az 50 százalékot. Pénzben kife­jezve a hiány értéke félmilli- árd forintnál is többet jelent. (MTI) segítséget nyújtanak Libanon­nak. A katonai segítségnyúj­tás módjáról semmi sem szi­várgott ki. A védelmi tanács ülésén el­fogadott és nyilvánosságra ho­zott közlemény hangoztatja, hogy a tanács tagországai tel­jes szolidaritásukról biztosítot­ták Libanont az izraeli ag­resszió ellen, területének és nemzeti szuverénitásának vé­delméért folytatott harcában. LIMA Súlyos zavargások törtek ki a perui fővárosban. A kato­naság és a sztrájkoló rendőrök között összecsapásra került sor. A kormány néhány órá­val azt követően, hogy a hadsereg egységei letörték a magasabb bért követelő rend­őrök Sztrájkját, rendkívüli ál­lapotot hirdetett ki. Hivatalosan hat sebesültről számolnak be, de a különböző hírügynökségek jelentései szerint a hadsereg és a rend­őrök közötti harc során körül­belül 30 személy életét vesz­tette és többen megsebesültek. Politikai megfigyelők az eseményekkel kapcsolatos tu­dósításokból arra következtet­nek, hogy a perui kormány is­mét ura a helyzetnek. MADRID A Spanyolországban kibon­takozott sztréjkmozgalom mind nagyobb méreteket ölt, legutóbb az egyetemekre is ki­terjedt. Teljes egészében megszűn­tek a foglalkozások a madridi, a barcelonai, a valladolidl és a sevillai egyetemeken. A jogaiért vívott harcban a munkásosztály is mind gyakrabban folyamodik ki­próbált fegyveréhez —• a sztrájkhoz. Nincs olyan nap, hogy a helyi sajtóban ne je­lennének meg hírek a külön­böző vállalatoknál és intéz­ményeknél kirobbant „mun­ka-konfliktusokról.” A sztrájkok gyakorlatilag megbénították az asturiai szénbányák tevékenységét. Hivatalos adatok szerint 12 000 bányász szüntette be a mun­kát. Vizcaya tartományban 18 vállalat körülbelül 10 000 munkása sztrájkoL WASHINGTON Zulfikar Ali Bhutto pakisz­táni miniszterelnök Ford el­nökkel és Kissinger külügy­miniszterrel folytatott, szerdai 70 perces megbeszélése után sajtóértekezleten jelentette ki: reménye van arra, hogy az Egyesült Államok feloldja az indiai—pakisztáni háború ide­jén életbe léptetett fegyver­szállítási tilalmat, és országa védelmi fegyvereket — tank- elhárítókat, légeihárító és ra­darberendezéseket vásárolhat. Ford elnök azonban nem volt hajlandó elkötelezni magát az embargó feloldásának kérdé­sében. A pakisztáni miniszterelnök a fegyverembargó feloldásán kívül újabb gabonaszállít­mányt is kért az Egyesült Ál­lamoktól. Washington hozzá­járult, hogy a korábban szál­lított 100 000 tonna mennyisé­gen felül további 300 000 ton­na gabonát szállítson. Pakisz­tánnak. '• BECS Csütörtökön Bécsberi a Hofburg nemzetközi konfe­renciatermében megtartották a haderőcsökkentési tárgya­lások 56. plenáris ülését. A közép-európai , fegyveres erők és fegyverzet (kölcsönös csök­kentéséről tanácskozó testű- : let munkáját ezúttal C. M. Kose angol nagykövet vezette /■ elnöki minőségben. A zárt aj- ' tők mögött rendezett munka­ülésen Tadeusz Strulak nagy­követ, a lengyel küldöttség ve-:-.-, zetője szólalt feL A sajtóközpontban nem ad-1 tak ki közleményt az ülésről* csak annyit jelentettek be, hogy a részvevők köAis meg­állapodása alapján a legköze­lebbi plenáris tanácskozást, február 13-án tartják.,^-, MOSZKVA j Andrej Gromíko szovjet és Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter — hivatalos moszkvai bejelentés szerint — egy korábbi megállapodásnak megfelelően, február 16—17-én Genfben találkozik. A ^talál­kozón kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről foly­tatnak eszmecserét. BEJRUT ^ Az A1 Jaum című libanoni napilap csütörtökön méltatta Andrej Gromíko szovjet kül­ügyminiszter Szíriái és egyip­tomi látogatásának eredmé­nyeit. Rámutatott: a Damasz- kuszban és Kairóban kiadott közleményben a Szovjetunió egyaránt „kifejezésre juttatta elhatározott szándékát, hogy továbbra is minden területen segíti és támogatja az arab ügyet, az arab népek harcát az izraeli agresszió következmé­nyeinek felszámolásáért, vala­mint a világ e térsége igazsá­gos és tartós békéjének megte­remtéséért”. Az arab védelmi tanács ülésszaka vn. mérleg Csillagászokhoz Illő foglal­kozás számot vetni Olasz­ország mérlegével. A GAZDASÁGI CSŐD vé­szes jele: a költségvetési defi­cit 1975-ben, a 74-es 10 ezer milliárd líráról az infláció várható ütemét tekintve, 15 ezer milliárd lírára emelkedik. Az állami közigazgatás ami­lyen bürokratikus, olyan költ­séges. Egyedül a főváros, Ró­ma 1974. évi költségvetési de­ficitje 3000 milliárd líra. Jel­lemző a költséges ügyvitelre, 1975. február l minthogy Róma a közigazga­tás központja. Gyár, üzem a fővárosban alig található. Ró­ma tipikusan tisztviselővá­ros. A költségvetési deficitet a túlburjánzó hivatalok, a fel- duzzasztott apparátus produ­kálják mindenekelőtt. Róma kölcsönökből él. Köl­csönökből él Milánó is. És még számos olasz nagyváros. ÖSSZESSÉGÉBEN: a sok­ezer milliárd lírás deficit megszüntetése reménytelen­nek tűnik. Esélyei minimálj, sak. Az 1974. júliusában meg­szavazott adóemelések, mint­egy 3000 milliárd líra többlet- bevételt jelentettek az állam­nak. Amennyiben enyhítette az államháztartás gondjait, annyiban növelte a kisembe­rek terheit. Az ország maga nem az előnyeit csak a súlyát érezte ennek. Az akrobatikus szinten művelt belső laVlrozás már nem segít Vajon most teljesedtek be Dante szavai: „Lasciate ogni speranza.— hagyjatok fel minden reménnyel.. ? Nem. Mégsem. A SOKSZOR megjósolt csőd, a gazdasági összeomlás eddig nem következett be. Ennek egyik oka, hogy az ország gaz­dasági struktúrájából eredő bajok fő terheit az olaszok kö­zös piaci partnereikre igye­keztek áthárítani. Közös érde­kekre történő hivatkozással — a múlt év nyarán — az NSZK-tól 5 milliárd márkás valutahitelt kaptak Itália korlátlan hitelt kap az Egye­sült Államoktól. De csak oly mértékben, hogy a helyzet felborulását megakadályozzál:. Egy olasz közgazdász szerint, amit kapnak: meghalni sok, élni kevés. Guido Carli, a Központi Bank kormányzója mégis kénytelen volt kijelenteni a hitelekre célozva: nem visel­kedhetünk úgy, hogy a társ­országok állampolgárait adóz­tassuk meg a saját állampol­gáraink helyett. Ez igaz, némi korrekcióval: saját nagytőkéseik helyett. De a társországok még jóidé, ig adózni fognak. Nem hagy­hatják magára Olaszországot, mint közös piaci országot, mint NATO-orSzágot, mint a földközi-tengeri térség kato­nailag egyre fontosabb bázi­sát. Görögország és Portugália Után — Itáliá nem válhat számukra süllyedő hajóvá. AZ OLASZ GAZDASÁG jelképéül Itália klasszikus műemléke szolgál: a pisai fer­de torony. Állandóan ledőléssel fenyeget, és csodálatos módon mégsem omlik össze. A zse­nialitás és a felelőtlen építés keveréke. A MINISZTÉRIUM. Átme­gyek a Ministero del Tesoro, a pénzügyminisztérium nyitott udvarán. Körös-körül árkád, súlyos oszlopokkal. Maga az épület is komor, nyoma sincs rajta az olaszos könnyedség­nek. Az udvar közepén szelíd szökőkút csobog. Sehol egy lélek. Őrséget nem látok. Aztán mégis vala­ki jön, benyit egy ajtón. Fe­hér kamásnis katona lép ki. Valamit beszélnek, az őr této­vázik, aztán beengedi. / FURCSA gondolatom tá­mad. Szeretném látni a tiszt­viselők arcát, benyitni néhány ajtón, széjjelnézni a folyosó­kon. Milyen lehet belül egy ilyen io ezer milliárdos defi- cittel működő hivatal? Odalépek az őrhöz, elmon­dom neki, turista vagyok, na­gyon megkapott ez az épület, szeretném belül is megnézni. Az őr tétovázik, megnéz alaposan, aztán azt mondja, amit mondania kell: — Nem lehet uram, ide 'csak ügyfelek járnak. Szigorúan őrzik a lo ezer milliárdos deficitet. KEREKES IMRE (Folytatjuk). Válság — olasz módra

Next

/
Thumbnails
Contents