Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

kozmuvelodes és a társadalmi csoportok Biztonság-e biztosítani ? Nagyobb kockázatvállalás 55 ezer CSÉB-tag — 31 millió kártérítésre Az Állami Biztosító vezér­igazgatója, Gerebenics Imre, sajtótájékoztatón ismertette az elmúlt évi munkát, a hazai biztosítási helyzetet, valamint a feladatokat. Azt nem kell különösebben bizonyítani, hogy biztosítani a vagyoni tárgyakat, épületeket, házakat, képeket, autókat és egyéb dol­gokat — érdemes, sokan felis­merték már, hogy az elemi ká­rok ellen is jó „védekezés” biztosítani, hiszen a kártérítés gyors, és legtöbb alkalommal a károsult megelégedésére tör­ténik. A vezérigazgató elmon­dotta, hogy egyre több gazda­sági egység is köt biztosítást, ami azt jelzi, hogy a termelő üzemek sem sajnálják a dí­jat fizetni, abban a remény­ben, ha kár éri a vállalatot, van hova nyúlni segítségért, pénzért. Legtöbb az állatkár Tolna megyére Is érvénye­sek azok a megállapítások, amelyeket a vezérigazgató tett: Az Állami Biztosító fel­adata mindenkor a társadalmi, gazdasági, politikai fejlődéshez kapcsolódik. Tavaly az ÁB Tolna megyében 4,8 millió fo­rint kártérítést fizetett jégkár miatt (az országos kár egy mil­liárd forint volt), tűzkár kö­vetkeztében 2,1 millió forintot (150 millió az országban kifi­zetett összeg.) Tolna megyé­ben 25,5 millió forint kárté­rítést fizettek állatkárok mi­att a szövetkezeteknek, álla­mi gazdaságoknak és egyéni állattartóknak, viharkárokért Szakkörökben folyt a vita, mégis kiszivárgott belőle annyi, amennyi a zavarkeltéshez, el­bizonytalanodáshoz elégséges. Azt állították az eredetileg zártkörűnek szánt eszmecsere egyes résztvevői, hogy óvónő­képzésünkben visszalépés volt az óvónői szakközépiskolák életre hívása. Következéskép­pen: helyes lenne semmissé tenni ezt a lépést, oldjuk meg másként az óvónő-utánpótlás közismert problémáit Nagy szerencse, hogy a fia­tal intézmények életében nem váltottak ki különösebb ria­dalmat a létjogosultságot ta­gadó és bizonyító csatározá­sok. Jó az is, hogy az OPI egy országos vizsgálat megállapí­tásaival alátámasztott állás- foglalása időben került az asz­talra. Ez az állásfoglalás meg­erősítette a középfokú óvónő­képzés létjogát, mivel ezt iga­zolták a vizsgálódás tapaszta­latai is. Munkatársunk Szenczi Lász­lót, a szekszárdi Garay János Gimnázium és Óvónői Szak- középiskola igazgatóját kereste föl, hogy tájékoztatást kérjen az iskola munkájáróL Mint azt hallhattuk AZ OPI VIZSGÁLÓDÁSA Szekszárdon is azt tárta föl egyértelműen, hogy az óvónő­hiány fölszámolása érdekében létrehozott óvónői szakközép- iskolák polgárjoga vitathatat­lan. Az alig valami múltra visszatekintő középfokú kép­zés megfelel annak a várako­zásnak, amit az óvónői szak­középiskolák működéséhez fűztünk és fűzhetünk még jó ideig. 0,4, CascO-bizt osztásra 3,2, kő­telező gépjármű-szavatosság­ra 5,4, árvízkárra 0,2, élet- és balesetbiztosításra SJt millió forintot fizettek ki. A vállalatok 84 százaléka A vállalatszerű gazdálkodást folytató egységek biztosítása is meghonosodott, hiszen Tolna megyében a vállalatok 84 szá­zaléka rendelkezik már bizto­sítással. Az igényekhez igazod­va arra törekszik az ÁB, hogy szélesebb körben nyújtson fe­dezetet, a biztosítási feltételek jobban igazodjanak a vállala­tok tényleges kockázataihoz. Bővítik a tűzbiztosítás kocká­zatkörét, valamint a szabad­ban üzemelő állóeszközökben okozott viharkárokra is fizet­nek. A nagyüzemek igen érdek­lődnek az önrészesedéses biz­tosítás iránt, valószínű ezt is megköthetik, hiszen azért is előnyös ez, mert a kisebb ká­rokat a vállalatok maguk, kü­lönösebb megterhelés nélkül el tudják viselni. Új egyéni állatbiztosítás Á lakosság háztáji gazdaság­ban nagy számban tart te- nyész-, és hízó állatot Ezek új biztosítási rendje nagyobb kockázatot vállal. Van arra is lehetőség, hogy a nagyobb ér­tékű tenyészállatra utánbizto- sitást kössenek. Uj forma az — Tanulóink, akik jövőre végeznek, olyan útravalót kap­nak intézetünkben, aminek birtokában becsülettel tudnak majd helytállni az őket fog­lalkoztató óvodákban, —mon­dotta Szenczi László igazgató, aki ezután arról beszélt, hogy az OPI felmérésében igen elő­kelő helyet foglaltak el a gya­korlati foglalkozások kedvező tapasztalatai. Mint azt meg­tudtuk, az óvónői szakközép- iskolások foglalkozásait csak szakképzett óvónők vezetik és mintaszerűen. Egyebek között ez is biztosítja a tanulók tu­datos felkészülését szolgáló tervszerű felkészítést. A „kis óvó nénik” — ahogy őket ne­vezik a gyakorló óvódéban — igen szigorú kritikusai egy­másnak. Ami az iskola oktató­nevelő munkájában gondot je­lent az nem egyéb, mint az, hogy a szakközépiskola növen­dékeinek zöme a megye kis településeiről jött. így nem egyforma az indulótőkéjük sem, ami az általános művelt­séget, azaz ennek alapjait il­leti. Az egy szintre hozás fel­adata ezért itt, ebben az okta­tási formában sokkal nagyobb és bonyolultabb, mint a test­vérin tézmény ben. — Tekintettel arra, hogy az anyanyelvi nevelés már aj óvodában elkezdődik, nekünk hangsúlyosan kell foglalkoz­nunk a magyar nyelv és iroda, lom oktatásával. Az óvónői munkában nélkülözhetetlen ze­nei műveltség megalapozása, továbbépítése szintén nagy terheket ró ránk. Az óvónői szakközépiskola három osztályának a tanuló­létszáma 113. Az úttörő első­évfolyam tanulói negyvenen vannak. Közülük eddig mind­is, hogy a kockázatba lépés kezdete a sertéseknél nem hat-, hanem háromhónapos korhatár. A vagyonbiztosítás Tolna megyében a biztosí­tások — kötvények — száma meghaladja a 130 ezret Ezen belül 55 ezer a CSÉB-tagok száma. Számos nagy értékű életbiztosítást is kezelnek, azonkívül, hogy a lakosság egyre nagyobb száma érdeklő­dik a vagyonbiztosítás iránt. Várható, hogy a következő öt­éves tervben a lakossági bizto­sítási állomány 30 ezerrel több lesz, mint jelenleg. Gépjármű-biztosítás A séDiármű-biztosítás talán a legdinamikusabban fejlődő te­rülete a biztosítónak. Tolna me. gyében a múlt év végén 4040 autós rendelkezett Casco-biz- tosítással. Tavaly kiterjesztet­ték a Casco-biztosítást az utó­lag beépített tartozékokra és elvállalták a külső tartozékok lelopásából eredő károk meg­térítését is. Tavaly már esedé­kessé vált az 1972 óta Casco­biztosítottak egyhavi díjának visszafizetése, azoknak, akik baleset, káresemény nélkül ve­zettek. A sajtótájékoztatón a me­gyei és az országos lapok munkatársai számos kérdést intéztek az ÁB vezetőihez, akik kielégítő válaszokkal nyugtatták meg a kérdezőket. össze egy szakította meg ta­nulmányait A LEMORZSOLÓDÁS tehát, mely valamennyi isko­latípusban elég gyakori, itt majdnem ismeretlen fogalom. S emögött is rengeteg a mun­ka. — Nem az a célunk, hogy el. passzoljuk a problematikus tanulókat, hanem az, hogy megtartsuk őket. Idézünk az OPI vizsgálatá­nak jegyzőkönyvéből: „Az iskola nevelői tudatos pedagógiai munkát végeznek. Szívesen vállalják azt a több­letmunkát, ami a pedagógus- képzéssel jár.” Kell-e ennél szebb elisme­rés és biztatás? Aligha. S körülbelül ez a magyarázata, hogy nem bánta meg a gimnázium az „össze­házasítást”. A JÓ PEDAGÓGIAI LÉGKÖR egyaránt jó hatású a pedagó­gusokra és tanulókra. Arról nem is beszélve, milyen órási erkölcsi alaptőkét jelent azok­nak a szakközépiskolásoknak a jelenléte, akik úgy érkeztek, hogy eldöntötték életük nagy kérdését: óvónők akarnak len­ni! Végezetül megtudtuk, hogy eddig két-háromszoros túlje­lentkezéssel kellett szembenéz­nie az intézetnek. Valószínű, így lesz ez az idén is. Az isko­la teljes benépesítéséhez szük­séges új első osztály 36—38-as létszámával százötvenre kere­kedik a leendő óvónők szá­ma. Közülük negyvenen ősszel foglalják el munkahelyeiket.-6 a­Társadalaiunkat gad ásóra készítjük fel, a jövőnek neveljük. Távlati közművelődési terveink­nek számot kell vetniök azokkal a változásokkal, omelyek társa­dalmunk osztályainak és rétegei­nek arányaiban és viszonyaiban várhatóan bekövetkeznek. Az ipar korszerűsödése révén — az ipari munkásság abszolút létszámának mérsékelt növekedése mellett — növekszik az értelmiség és a szakmunkásság aránya. A mező­gazdasági munka hatékonysága következtében csökken a mező- gazdasági dolgozók száma, meg­nő a szolgáltatásokban foglal­koztatottak aránya, kiszélesedik oz alkotó értelmiségi tevékeny­ség, növekszik és kiteljesedik a nők foglalkoztatása. A kulturális élet egészébe« megnő az ifjúság szerepe, elsőd­legessé válik az ifjúság művelő­dési viszonyainak, lehetőségeinek gazdagítása a társadalmi beil­leszkedés megkönnyítése és a jövő kulturális életének megala­pozása céljából A regionális fejlesztés, a vidék fejlődése, az infrastruktúra tele­pítése mádosítja-növeli a kultu­rális szükségleteket. A munka melletti tanulás újraszabályozása, a folyamatos ót- és továbbkép­zés rendszerének kiépítése a köz- művelődés elé is új feladatokat szab. Ehhez a néhány ismérvvel jel­zett nem is távoli jövőhöz azon­ban a múltot végképpen le nem vetkezett jelenen keresztül vezet az út. Közművelődésünk állapo­tának hiteles képét csak úgy kap­hatjuk meg, ha a meglévő osz­tályokban és rétegekben gondol­kodunk. Cselekvési taktikánknak a meglévő osrtálytagozódáshoz, a rétegek művelődési igényeihez és lehetőségeihez keli alkalmazkod­nia, Rétegnunkáakiiak művelődési tartalom differenciá­lását kell szem előtt tartania. Jobban igazodnunk kell a társa­dalom különböző rétegeinek igé­nyeihez és szükségleteihez, és tervszerűen nevelni keli érdeklő­désüket. Az egyes rétegek műveltségi és művelődési állapotának megvizs­gálására, az eredmények és a teendők rendszerezésére több le­hetőség kínálkozik. Teendőinket vonatkoztathatjuk a szakképzett­ség fokozatai szerint elkülönülő rétegekre, amelyeknek művelődé­si aktivitása végletes eltéréseket mutat. Közművelődésünknek fon­tos feladatai vonnak a, segéd- és betanított ipari munkások, a mezőgazdasági fizikai munkások, közöttük különösen a nők, vala­mint az iparbon és mezőgazda­ságban dolgozó szakképzetlen fiatalok művelődési aktivitásának fejlesztésében. „Csak" iskolázta­tási politikánk változtatásával a hiányok, hátrányok nem küzdhe­tő k le. A réteg művelődés jelenségei, jelenségcsoportjai, a rétegmunka feladatai vizsgálhatók a munka- megosztás kialakította osztályok, rétegek sajátosságai, ezek itt és most adott műveltségi állapota és fejlődési lehetőségei szerint. Persze korántsem olyan elkülöní­tetten, ahogyan a dogmatikus művelődéspolitika megkísérelte, mivel az osztályok, rétegek egy­mással való kapcsolata maga is színező, alakító tényező. Ugyan­akkor egyetlen osztály, vagy ré­teg műveltsége, művelődése sem tekinthető homogénnek. Nem, lévén terünk a hosszabb fejtegetésekre, azért csak néhány jelenségre utalva nem is annyira a teendőket, hanem a célraveze­tő szemléletet vázoljuk. Értelmiségünk „»5 mérést érdemlő módon igyekszik lépést tartani kulturális életünk egészével. Nehezen küzd meg azonban a specializáltság kény­szerével és csábításaival, művelte sége sokrétűvé tételéért keveset tesz. ízlésében, a művészeti érté­kek megítélésében és elfogadá­sában nem képviseli a képzett« ségétől joggal elvárható érdek­lődést és színvonalat. Főleg a közösségi jellegnek ellentmondó művelődési szokásainak megvál­toztatásáért kell sokat tennie a közművelődésnek. Parasztságunk egyfelől az: alapműveltség megszerzésének rosszabb lehetőségei, másfelől a kedvezőtlenebb földrajzi, területi adottságok, az infrastrukturális elmaradottság, az életmód las­súbb átalakulása, az örökölt kö-s töttségektő! való megszabadulás nehézkessége (főleg a szabadidő, gazdálkodás beidegződéseire gondolunk) határozza meg. Ezt a sommásnak tűnő helyzetképet részben módosítja a paraszti osztályon belül is tapasztalható átrétegeződés, a tömegkommuni­kációs rendszerek térhódítása, a parasztságra „szabott” művelő« dési akciók, folyamatok tapasz­talt hatékonysága. „A társadalom kulturális feli emelkedése szorosan összefügg <3 munkásosztály műveltségi helyze­tével; a munkásművelődés ügyét őzért alapvető fontosságúnak kejl tekinteni” — mondja a köz« művelődési határozat. Tanácsko- zások, fórumok, sajtó, rádió, televízió keresik azokat a célsze« rű megoldásokat, amelyek meg­gyorsítják a munkások művelődé­sének fejlődését, kiküszöbölik az akadályozó ellentmondásokat. A munkásosztály rétegezettségéből adódó műveltség-, ízlés- és ma­gatartásbeli különbségek meg­szüntetése megkerülhetetlen és ugyanakkor hosszan tartó feladat, Egy sor intézkedés, gyakorlatias állásfoglalás, ajánlás, javaslat mozgósítja az üzemi vezetést, az állami és társadalmi szerveket a munkásság művelődésének szer« vezésére, intenzitásának fokozá­sára. Megkezdődött a munkás- művelődés múltjának kritikai elemzése, haladó hagyományai­nak ébresztése. Az üzemi műve« lödésszociológiai, szociálpszicho­lógiai vizsgálatok a vezetés kul­turális tevékenységének, irányító, szervező munkájának, döntései-) nek szolgálatában állva egyre nagyobb teret kapnak, az anyagi és erkölcsi erők koncentrálására késztetnek, A munkásműveíodés £r: lizmusa leküzdésének hasznos keretét találjuk meg a szocialis­ta brigádmozgalomban. Nem vé-) letlen, nem a divat és a kam­pány diktálja, hogy a munkás­osztály művelődését elsődlegesen a szocialista brigádokra igyek-t szünk alapítani. A szocialista bri­gádok azért válhatnak a köz­művelődés hordozójává és „köz­vetítő közegévé”, mert „tevéj kenységük valóban az emberi teljesség kifejlesztését szolgálja, s a mindennapokban segíti elő a szocialista kultúra értékeinek jelenlétét és felszívódását”. Z. FODOR JÓZSEF 1975. február 3%> Tanulóink jó óvónők lesznek t Jövőre végeznek az óvónői szakközépiskola első növendékei

Next

/
Thumbnails
Contents