Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-27 / 49. szám
kozmuvelodes és a társadalmi csoportok Biztonság-e biztosítani ? Nagyobb kockázatvállalás 55 ezer CSÉB-tag — 31 millió kártérítésre Az Állami Biztosító vezérigazgatója, Gerebenics Imre, sajtótájékoztatón ismertette az elmúlt évi munkát, a hazai biztosítási helyzetet, valamint a feladatokat. Azt nem kell különösebben bizonyítani, hogy biztosítani a vagyoni tárgyakat, épületeket, házakat, képeket, autókat és egyéb dolgokat — érdemes, sokan felismerték már, hogy az elemi károk ellen is jó „védekezés” biztosítani, hiszen a kártérítés gyors, és legtöbb alkalommal a károsult megelégedésére történik. A vezérigazgató elmondotta, hogy egyre több gazdasági egység is köt biztosítást, ami azt jelzi, hogy a termelő üzemek sem sajnálják a díjat fizetni, abban a reményben, ha kár éri a vállalatot, van hova nyúlni segítségért, pénzért. Legtöbb az állatkár Tolna megyére Is érvényesek azok a megállapítások, amelyeket a vezérigazgató tett: Az Állami Biztosító feladata mindenkor a társadalmi, gazdasági, politikai fejlődéshez kapcsolódik. Tavaly az ÁB Tolna megyében 4,8 millió forint kártérítést fizetett jégkár miatt (az országos kár egy milliárd forint volt), tűzkár következtében 2,1 millió forintot (150 millió az országban kifizetett összeg.) Tolna megyében 25,5 millió forint kártérítést fizettek állatkárok miatt a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak és egyéni állattartóknak, viharkárokért Szakkörökben folyt a vita, mégis kiszivárgott belőle annyi, amennyi a zavarkeltéshez, elbizonytalanodáshoz elégséges. Azt állították az eredetileg zártkörűnek szánt eszmecsere egyes résztvevői, hogy óvónőképzésünkben visszalépés volt az óvónői szakközépiskolák életre hívása. Következésképpen: helyes lenne semmissé tenni ezt a lépést, oldjuk meg másként az óvónő-utánpótlás közismert problémáit Nagy szerencse, hogy a fiatal intézmények életében nem váltottak ki különösebb riadalmat a létjogosultságot tagadó és bizonyító csatározások. Jó az is, hogy az OPI egy országos vizsgálat megállapításaival alátámasztott állás- foglalása időben került az asztalra. Ez az állásfoglalás megerősítette a középfokú óvónőképzés létjogát, mivel ezt igazolták a vizsgálódás tapasztalatai is. Munkatársunk Szenczi Lászlót, a szekszárdi Garay János Gimnázium és Óvónői Szak- középiskola igazgatóját kereste föl, hogy tájékoztatást kérjen az iskola munkájáróL Mint azt hallhattuk AZ OPI VIZSGÁLÓDÁSA Szekszárdon is azt tárta föl egyértelműen, hogy az óvónőhiány fölszámolása érdekében létrehozott óvónői szakközép- iskolák polgárjoga vitathatatlan. Az alig valami múltra visszatekintő középfokú képzés megfelel annak a várakozásnak, amit az óvónői szakközépiskolák működéséhez fűztünk és fűzhetünk még jó ideig. 0,4, CascO-bizt osztásra 3,2, kőtelező gépjármű-szavatosságra 5,4, árvízkárra 0,2, élet- és balesetbiztosításra SJt millió forintot fizettek ki. A vállalatok 84 százaléka A vállalatszerű gazdálkodást folytató egységek biztosítása is meghonosodott, hiszen Tolna megyében a vállalatok 84 százaléka rendelkezik már biztosítással. Az igényekhez igazodva arra törekszik az ÁB, hogy szélesebb körben nyújtson fedezetet, a biztosítási feltételek jobban igazodjanak a vállalatok tényleges kockázataihoz. Bővítik a tűzbiztosítás kockázatkörét, valamint a szabadban üzemelő állóeszközökben okozott viharkárokra is fizetnek. A nagyüzemek igen érdeklődnek az önrészesedéses biztosítás iránt, valószínű ezt is megköthetik, hiszen azért is előnyös ez, mert a kisebb károkat a vállalatok maguk, különösebb megterhelés nélkül el tudják viselni. Új egyéni állatbiztosítás Á lakosság háztáji gazdaságban nagy számban tart te- nyész-, és hízó állatot Ezek új biztosítási rendje nagyobb kockázatot vállal. Van arra is lehetőség, hogy a nagyobb értékű tenyészállatra utánbizto- sitást kössenek. Uj forma az — Tanulóink, akik jövőre végeznek, olyan útravalót kapnak intézetünkben, aminek birtokában becsülettel tudnak majd helytállni az őket foglalkoztató óvodákban, —mondotta Szenczi László igazgató, aki ezután arról beszélt, hogy az OPI felmérésében igen előkelő helyet foglaltak el a gyakorlati foglalkozások kedvező tapasztalatai. Mint azt megtudtuk, az óvónői szakközép- iskolások foglalkozásait csak szakképzett óvónők vezetik és mintaszerűen. Egyebek között ez is biztosítja a tanulók tudatos felkészülését szolgáló tervszerű felkészítést. A „kis óvó nénik” — ahogy őket nevezik a gyakorló óvódéban — igen szigorú kritikusai egymásnak. Ami az iskola oktatónevelő munkájában gondot jelent az nem egyéb, mint az, hogy a szakközépiskola növendékeinek zöme a megye kis településeiről jött. így nem egyforma az indulótőkéjük sem, ami az általános műveltséget, azaz ennek alapjait illeti. Az egy szintre hozás feladata ezért itt, ebben az oktatási formában sokkal nagyobb és bonyolultabb, mint a testvérin tézmény ben. — Tekintettel arra, hogy az anyanyelvi nevelés már aj óvodában elkezdődik, nekünk hangsúlyosan kell foglalkoznunk a magyar nyelv és iroda, lom oktatásával. Az óvónői munkában nélkülözhetetlen zenei műveltség megalapozása, továbbépítése szintén nagy terheket ró ránk. Az óvónői szakközépiskola három osztályának a tanulólétszáma 113. Az úttörő elsőévfolyam tanulói negyvenen vannak. Közülük eddig mindis, hogy a kockázatba lépés kezdete a sertéseknél nem hat-, hanem háromhónapos korhatár. A vagyonbiztosítás Tolna megyében a biztosítások — kötvények — száma meghaladja a 130 ezret Ezen belül 55 ezer a CSÉB-tagok száma. Számos nagy értékű életbiztosítást is kezelnek, azonkívül, hogy a lakosság egyre nagyobb száma érdeklődik a vagyonbiztosítás iránt. Várható, hogy a következő ötéves tervben a lakossági biztosítási állomány 30 ezerrel több lesz, mint jelenleg. Gépjármű-biztosítás A séDiármű-biztosítás talán a legdinamikusabban fejlődő területe a biztosítónak. Tolna me. gyében a múlt év végén 4040 autós rendelkezett Casco-biz- tosítással. Tavaly kiterjesztették a Casco-biztosítást az utólag beépített tartozékokra és elvállalták a külső tartozékok lelopásából eredő károk megtérítését is. Tavaly már esedékessé vált az 1972 óta Cascobiztosítottak egyhavi díjának visszafizetése, azoknak, akik baleset, káresemény nélkül vezettek. A sajtótájékoztatón a megyei és az országos lapok munkatársai számos kérdést intéztek az ÁB vezetőihez, akik kielégítő válaszokkal nyugtatták meg a kérdezőket. össze egy szakította meg tanulmányait A LEMORZSOLÓDÁS tehát, mely valamennyi iskolatípusban elég gyakori, itt majdnem ismeretlen fogalom. S emögött is rengeteg a munka. — Nem az a célunk, hogy el. passzoljuk a problematikus tanulókat, hanem az, hogy megtartsuk őket. Idézünk az OPI vizsgálatának jegyzőkönyvéből: „Az iskola nevelői tudatos pedagógiai munkát végeznek. Szívesen vállalják azt a többletmunkát, ami a pedagógus- képzéssel jár.” Kell-e ennél szebb elismerés és biztatás? Aligha. S körülbelül ez a magyarázata, hogy nem bánta meg a gimnázium az „összeházasítást”. A JÓ PEDAGÓGIAI LÉGKÖR egyaránt jó hatású a pedagógusokra és tanulókra. Arról nem is beszélve, milyen órási erkölcsi alaptőkét jelent azoknak a szakközépiskolásoknak a jelenléte, akik úgy érkeztek, hogy eldöntötték életük nagy kérdését: óvónők akarnak lenni! Végezetül megtudtuk, hogy eddig két-háromszoros túljelentkezéssel kellett szembenéznie az intézetnek. Valószínű, így lesz ez az idén is. Az iskola teljes benépesítéséhez szükséges új első osztály 36—38-as létszámával százötvenre kerekedik a leendő óvónők száma. Közülük negyvenen ősszel foglalják el munkahelyeiket.-6 aTársadalaiunkat gad ásóra készítjük fel, a jövőnek neveljük. Távlati közművelődési terveinknek számot kell vetniök azokkal a változásokkal, omelyek társadalmunk osztályainak és rétegeinek arányaiban és viszonyaiban várhatóan bekövetkeznek. Az ipar korszerűsödése révén — az ipari munkásság abszolút létszámának mérsékelt növekedése mellett — növekszik az értelmiség és a szakmunkásság aránya. A mezőgazdasági munka hatékonysága következtében csökken a mező- gazdasági dolgozók száma, megnő a szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya, kiszélesedik oz alkotó értelmiségi tevékenység, növekszik és kiteljesedik a nők foglalkoztatása. A kulturális élet egészébe« megnő az ifjúság szerepe, elsődlegessé válik az ifjúság művelődési viszonyainak, lehetőségeinek gazdagítása a társadalmi beilleszkedés megkönnyítése és a jövő kulturális életének megalapozása céljából A regionális fejlesztés, a vidék fejlődése, az infrastruktúra telepítése mádosítja-növeli a kulturális szükségleteket. A munka melletti tanulás újraszabályozása, a folyamatos ót- és továbbképzés rendszerének kiépítése a köz- művelődés elé is új feladatokat szab. Ehhez a néhány ismérvvel jelzett nem is távoli jövőhöz azonban a múltot végképpen le nem vetkezett jelenen keresztül vezet az út. Közművelődésünk állapotának hiteles képét csak úgy kaphatjuk meg, ha a meglévő osztályokban és rétegekben gondolkodunk. Cselekvési taktikánknak a meglévő osrtálytagozódáshoz, a rétegek művelődési igényeihez és lehetőségeihez keli alkalmazkodnia, Rétegnunkáakiiak művelődési tartalom differenciálását kell szem előtt tartania. Jobban igazodnunk kell a társadalom különböző rétegeinek igényeihez és szükségleteihez, és tervszerűen nevelni keli érdeklődésüket. Az egyes rétegek műveltségi és művelődési állapotának megvizsgálására, az eredmények és a teendők rendszerezésére több lehetőség kínálkozik. Teendőinket vonatkoztathatjuk a szakképzettség fokozatai szerint elkülönülő rétegekre, amelyeknek művelődési aktivitása végletes eltéréseket mutat. Közművelődésünknek fontos feladatai vonnak a, segéd- és betanított ipari munkások, a mezőgazdasági fizikai munkások, közöttük különösen a nők, valamint az iparbon és mezőgazdaságban dolgozó szakképzetlen fiatalok művelődési aktivitásának fejlesztésében. „Csak" iskoláztatási politikánk változtatásával a hiányok, hátrányok nem küzdhető k le. A réteg művelődés jelenségei, jelenségcsoportjai, a rétegmunka feladatai vizsgálhatók a munka- megosztás kialakította osztályok, rétegek sajátosságai, ezek itt és most adott műveltségi állapota és fejlődési lehetőségei szerint. Persze korántsem olyan elkülönítetten, ahogyan a dogmatikus művelődéspolitika megkísérelte, mivel az osztályok, rétegek egymással való kapcsolata maga is színező, alakító tényező. Ugyanakkor egyetlen osztály, vagy réteg műveltsége, művelődése sem tekinthető homogénnek. Nem, lévén terünk a hosszabb fejtegetésekre, azért csak néhány jelenségre utalva nem is annyira a teendőket, hanem a célravezető szemléletet vázoljuk. Értelmiségünk „»5 mérést érdemlő módon igyekszik lépést tartani kulturális életünk egészével. Nehezen küzd meg azonban a specializáltság kényszerével és csábításaival, művelte sége sokrétűvé tételéért keveset tesz. ízlésében, a művészeti értékek megítélésében és elfogadásában nem képviseli a képzett« ségétől joggal elvárható érdeklődést és színvonalat. Főleg a közösségi jellegnek ellentmondó művelődési szokásainak megváltoztatásáért kell sokat tennie a közművelődésnek. Parasztságunk egyfelől az: alapműveltség megszerzésének rosszabb lehetőségei, másfelől a kedvezőtlenebb földrajzi, területi adottságok, az infrastrukturális elmaradottság, az életmód lassúbb átalakulása, az örökölt kö-s töttségektő! való megszabadulás nehézkessége (főleg a szabadidő, gazdálkodás beidegződéseire gondolunk) határozza meg. Ezt a sommásnak tűnő helyzetképet részben módosítja a paraszti osztályon belül is tapasztalható átrétegeződés, a tömegkommunikációs rendszerek térhódítása, a parasztságra „szabott” művelő« dési akciók, folyamatok tapasztalt hatékonysága. „A társadalom kulturális feli emelkedése szorosan összefügg <3 munkásosztály műveltségi helyzetével; a munkásművelődés ügyét őzért alapvető fontosságúnak kejl tekinteni” — mondja a köz« művelődési határozat. Tanácsko- zások, fórumok, sajtó, rádió, televízió keresik azokat a célsze« rű megoldásokat, amelyek meggyorsítják a munkások művelődésének fejlődését, kiküszöbölik az akadályozó ellentmondásokat. A munkásosztály rétegezettségéből adódó műveltség-, ízlés- és magatartásbeli különbségek megszüntetése megkerülhetetlen és ugyanakkor hosszan tartó feladat, Egy sor intézkedés, gyakorlatias állásfoglalás, ajánlás, javaslat mozgósítja az üzemi vezetést, az állami és társadalmi szerveket a munkásság művelődésének szer« vezésére, intenzitásának fokozására. Megkezdődött a munkás- művelődés múltjának kritikai elemzése, haladó hagyományainak ébresztése. Az üzemi műve« lödésszociológiai, szociálpszichológiai vizsgálatok a vezetés kulturális tevékenységének, irányító, szervező munkájának, döntései-) nek szolgálatában állva egyre nagyobb teret kapnak, az anyagi és erkölcsi erők koncentrálására késztetnek, A munkásműveíodés £r: lizmusa leküzdésének hasznos keretét találjuk meg a szocialista brigádmozgalomban. Nem vé-) letlen, nem a divat és a kampány diktálja, hogy a munkásosztály művelődését elsődlegesen a szocialista brigádokra igyek-t szünk alapítani. A szocialista brigádok azért válhatnak a közművelődés hordozójává és „közvetítő közegévé”, mert „tevéj kenységük valóban az emberi teljesség kifejlesztését szolgálja, s a mindennapokban segíti elő a szocialista kultúra értékeinek jelenlétét és felszívódását”. Z. FODOR JÓZSEF 1975. február 3%> Tanulóink jó óvónők lesznek t Jövőre végeznek az óvónői szakközépiskola első növendékei
