Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-27 / 49. szám
Május 15-től június 15-ig műszaki hónap Tanácskozott a MTESZ Tolna megyei szervezetének vezetősége Közlemény az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminiszterének magyarországi látogatásáról Tegnap délután Szekszárdon, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Tolna megyei székházában tanácskoztak a megyében működő tagegyesületek titkárai. A megbeszélés témája a május 15-től június 15-ig tartó Tolna megyei műszaki hónap megrendezésének előkészítése volt. A rendezvénysorozaton képviseli magát a megyei szervezetnek mind a tizennégy szakosztálya. Ez biztosítja, hogy a rendezvények, felölelve valamennyi témakört, hű képet adnak a tagegyesületekben folyó munkáról. Az idén a műszaki hónap ankétjait takarékosabb gazdálkodás jegyében rendezik, erre utal az előadássorozat mottója is: takarékosság, gazdaságosabb termelés. Kiemelkedő esemény lesz ■ a szekszárdi nyitó ankét, a Dombóváron megrendezendő záró előadás. Ez utóbbinak témája a közlekedés. A hónap során egy kiállítás is nyílik Szekszárdon, ahol a megye újítói mutatják be a termelést elősegítő, egyszerűbbé, gazdaságosabbá és biztonságosabbá tevő újításaikat. A francia köztársasági elnök az ország gazdasági helyzetéről Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök televíziós beszédben számolt be az ország gazdasági helyzetéről. Elismerte, hogy a munkanélküliség aggasztó mértékben fokozódik. Az elnök azonban nem közölt pontos adatokat a munka- nélküliek számáról, s nem jelentett be — mint azt a baloldali pártok és a szakszervezetek sürgetik — átfogó programot a gazdasági tevékenység fellendítésére, hanem azt hangoztatta, hogy a fő feladat továbbra is az infláció elleni küzdelem, s az infláció ütemét 1975 során 10 százalék alá kell szorítani. Megígérte, hogy a kormány különsegéllyel kárpótolja majd a mezőgazdaságot azért, mert a közös piaci agrárárak emelése nem érte el a francia parasztság által követelt szintet Az elnök beszédében további erőfeszítésekre szólította fel a franciákat. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a gazdasági nehézségek még hosszabb ideig fognak tartani, s csak 1980-ra várható a francia fizetési mérleg egyensúlyának biztosítása. Jean Colpin, az FKP Politikai Bizottságának tagja, az elnök beszédét kommentálva rámutatott: az elnök csak 1980- ra helyezte kilátásba a gazdasági egyensúly helyreállítását, így várható, hogy a munka- nélküliség még tovább fog fokozódni. Az elnök beszéde azt is bizonyítja, hogy a dolgozóknak harcolniok kell az ellen a politika ellen, amely a nagytőke érdekeinek szolgáltatja ki a francia népet. Az infláció megfékezése, a fizetési mérleg egvensúlvának helvreállítá6a, a bérek vásárlóerejének, s a dolgozók munkahelyeinek biztosítása csak a kommunisták javaslatai alapján lehetséges. Púja Frigyes külügyminiszter meghívására dr. Erich Bielka, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere 1975. február 23—26. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Az osztrák szövetségi külügyminisztert fogadta Loson- czi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A látogatás alkalmával a külügyminiszterek aláírták a két ország közötti konzuli egyezményt, a bűnügyi jogsegélyegyezményt, a kiadatásról szóló egyezményt, valamint az egyes utaskategóriák vízumdíjának elengedéséről szóló egyezményt. Púja Frigyes és dr. Erich Bielka behari eszmecserét folytatott a magyar—osztrák kapcsolatokról és a nemzetkó- zi helyzet időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság együttműködése zavartalanul fejlődik, megfelel a két nép érdekeinek, a jószomszédi viszonynak és a békés egymás mellett élés elÜlést tartott a TOT elnöksége Szerdán ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége, megvitatták a termelőszövetkezeti részesedési, szociális, kulturális, fejlesztési és egyéb rendeltetésű alapok képzésének és felhasználásának több éves ta_ pasztalatait. Megállapították, hogy a tsz-ek dinamikus és kiegyensúlyozott fejlődése nagymértékben függ a különböző alapok helyes, rendelte tésszeveinek. Kölcsönösen aláhúzták, hogy kormányaik a jövőben is minden területen a két ország és a két nép sokoldalú kapcsolatainak dinamikus fejlesztésére törekszenek. A nemzetközi helyzet kérdéseiről folytatott tárgyalások középpontjában az európai helyzet, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, a közel-keleti és a ciprusi helyzet kérdéséi állottak. A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy az egyetemes béke és biztonság megszilárdításához további együttműködésre és erőfeszítésekre van szükség. Megállapították, hogy az eűrópai biztonsági és együttműködési értekezlet munkálatai eredményesen haladnak. Reális lehetőséget látnak arra, hogy rövid időn belül sikeresen befejeződjék a második szakasz és sor kerüljön a harmadik szakasz megtartására a legmagasabb szinten. A külügyminiszterek tárgyalásait az őszinte és szívélyes légkör jellemezte. Az osztrák szövetségi külügyminiszter látogatása jelentősen hozzájárult a két ország és; a két nép rű képzésétől és felhasználásától. Az adatok azt bizonyítják, hogy a közös gazdaságok többsége ésszerűen választotta; meg a fogyasztás és a felhal- mozás arányát, ez a népgazdasági tervek előirányzatával összhangban van — 75—25 százalékos arányú — és ez arra utal, hogy a tsz-ek többsége ésszerűen használja ki az „önszabályozás” lehetőségét. jószomszédi kapcsolatainak szélesítéséhez. Dr. Erich Bielka hivatalos ausztriai látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfogadta. * Dr. Erich Bielka, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására h'ivatálos' látogatást tett Magyarországon, szerdán — feleségével és kíséretének tagjaival együtt elutazott Budapestről. Az osztrák diplomácia vezetőjének és kíséretének búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes, valamint a Külügyminisztérium több más vezető beosztású munkatársa. Ott volt dr. Friedrich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Dr. Erich Bielka — aki magyarországi programjának utolsó napján ellátogatott Szentendrére — elutazása előtt a repülőtéren sajtónyilatkozatot adott. Az osztrák külügyminiszter szerdán késő délután visszaér1" kezeit Bécsbe. (MTI) Szovjet —francia parlamenti találkozó Moszkva Szerdán a Kremlben folytatódott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa külügyi bizottsága és a francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága képviselőinek első munkatalálkozója. fTASZSZ) Enyhülés és osztályharc A BÉKÉS egymás mellett ÉLÉS szabályainak betartására vállalt kötelezettségek alól a tőkés országok vezetői nemegyszer megpróbálnak kibújni. Ezt tapasztalhatjuk, amikor az Egyesült Államokban a nemzetközi szerződéseikben vállalt kötelezettségüket felrúgó megkülönböztető kereskedelmi törvényt hoznak a szocialista országok ellen, amikor a Közel-Keleten kétszínű játékot folytatnak az arab világ megosztására, vagy amikor a párizsi szerződés megszegésével fegyvert szállítanak Thieunak. Mindezek újra és újra próbára teszik a vállalt szerződések szakítószilárdságát és arra is figyelmeztetnek, hogy a tőkés világban még erősek a józanságot elutasító, szélsőségekben reakciós erők. A tőkének ezek a legelvakultabb an- tikommunista képviselői — minthogy az enyhülés közepette nem érhetik el céljaikat — folytatni szeretnék a hidegháború, az agresszió politikáját, ami pusztulással fenyegeti az emberiséget. AZ OSZTÄLYHARC tehát megköveteli, hogy különbséget tegyünk a mai burzsoázia áramlatai közt. Látjuk, hogy a reálisták meghatározott gazdasági és politikai kérdésekben hosszabb-rövidebb időre szembekerülnek az ultrákkal. A kérdés magva, hogy helyesen vegyük szamba ezeket az ellentéteket, nem felejtve, hogy f 1975. február 27. mindkét irányzat közös osztály célokat követ, hiszen egyetlen osztályról van szó. Más szóval: a békés együttműködésre kész erők is a bur- zsoá társadalom érdekeit képviselik. Az ő külpolitikájukban is fellelhető, belpolitikájukat pedig szinte egyértelműen áthatja és korlátozza az anti- kommunizmus. Politikánkat ennek tudatában folytatjuk, ám azzal a szándékkal, hogy világossá tegyük előttük; a háború elkerülésére irányuló politikájukban következetes partnereik vagyunk, de fellépünk ingadozásaik ellen, ott és amikor engedményeket tesznek az agresszív, hidegháborús erőknek. AZ IMPERIALISTA országok kormányai azért kényszerültek rá a szocializmussal való békés egymás mellett élésre, mert számoltak a nemzetközi porondon kialakult reális osztály-, állami és társadalmi erőviszonyokkal, s erre késztette őket a munkásosztálynak, a dolgozóknak, a demokratikus közvéleménynek, a szocialista világgal való gazdasági együttműködésben érdekelt kapitalista köröknek; a nyomása. OSZTALYKORLÄTAIK miatt persze hajlamosak szűkén értelmezni a békés egymás mellett élést. Megkísérlik például a nukleáris rakétafegyver birtokában lévő hatalmak megállapodását . bizonyos „játékszabályok” megtartására korlátozni a kölcsönös megsemmisítés elkerülése végett Csakhogy a békés egymás mel- leti. élés nem egyszerűen a termonukleáris világkatasztrófa alternatívája, hanem egyszersmind megköveteli az általános demokratikus szabályok érvényesítését a nemzet, közi kapcsolatokban. Azt követeli, hogy tartsák tiszteletben minden állam szuverenitását, egyenjogúságát, minden népnek azt a jogát, hogy szabadon válassza meg társadalmi-politikai rendszerét, hogy ne avatkozzanak be más államok belügyeibe, s hogy a megoldatlan nemzetközi kérdéseket politikai eszközökkel, tárgyalások útján rendezzék. A SZOCIALISTA közösség országai ilyen elvi álláspontra helyezkedve mennek bele a kompromisszumokba, hogy elmozdítsák a holtpontról a leszerelés ügyét, rendezzék a nemzetközi konfliktusokat, bővítsék a kereskedelmi kapcsolatokat a tőkés országokkal, a kölcsönös előnyök alapján, stb. Ezeknek a kompromisszumoknak tehát az a sajátosságuk, hogy noha nem oldják meg teljesen a feladatot, elősegítik viszont a nemzetközi kapcsolatoknak fejlesztését az enyhülés elmélyítése irányába, ami egybeesik valamennyi haladó és békeszerető erő érdekeivel. A békés egymás mellett élés feltételei- nem érintik a hatalom osztályjellegét egyetlen országban sem. Ez az oka, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomnak a békés egymás mellett élés elvével és gyakorlatával összefüggésbe« a legkülönbözőbb opportunista nézetekkel kell ideológiai harcot vívnia. Ezek a nézetek a békés egymás mellett élést vagy elvetik, mert, azt a munkásosztály nemzetközi kötelességétől való eltávolodásnak te_ kintik (,,baloldali” opportunizmus), vagy úgy fogják fel, mint valami kibékülést, ideológiai kompromisszumot az imperializmussal, mint lemondást a forradalmi harc és a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatásáról (jobboldali opportunizmus). Ennélfogva a „baloldali” opportun: s_ ták — minthogy nem látják azokat az új lehetőségeket, amelyeket az enyhülés az an- tiimperialista harc aktivizálás sához nyújt — szabotálják a nemzetközi feszültség enyhülését, igyekeznek megakadályozni, hogy az enyhülés a jelenkori világfejlődés stabil és hosszú távon ható tényezőjévé váljon. A jobboldali op_ portunizmus viszont elismeri a társadalmi status quót is, de gáncsolja a forradalmi folyamatok, az antiimperialista mozgalmak kibontakozását, mivel ezek a tényezők — sze- , rinte — gátolják az enyhülést MINDKÉT VÉGLET közös jellemzője, hogy a békés egymás mellett élés politikáját szembeállítja az osztályharc- caL A revizionizmus az osztályharctól félti a békés egymás mellett élést, míg a dogmatikus szektás, „balos” nézet az osztályharcot félti tőle. . , A békés egymás mellett élés politikája csupán az osztályharc sajátos formája, amely- nem jelent, soha nem is jelentett általános és teljes békét a két társadalmi rendszer között. Csak azt a nehezen kiharcolt, és még távolról sem megszilárdult új keretet, amelynek „játékszabályai” közé szeretnénk szorítani a kapitalizmus és a szocializmus küzdelmét, hogy ez az elkerülhetetlen osztályharc ne az államok közötti fegyveres megütközések és háborúk formáját öltse, hanem az emberiség számára sokkal kisebb áldozatokkal járó eszközökkel: a politika, a gazdaság, az ideológia síkján menjen végbe. Mint a békéért, a békés egymás mellett élésért folytatott küzdelem nem változtat azon, hogy ahol kizsákmányolás folyik, ott a kizsákmányoltak harcolni fognak a kizsákmányolás felszámolásáért; ahol gyarmati, nemzeti elnyomás érvényesül, ott a népek minden erejüket latba fogják vetni a nemzeti függetlenség kivívásáért: ahol agressziót követnek el, ott kibontakozik az ellenállás. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK, a kommunista pártok pedig — miközben aktív harcot vívnak a békéért, s e cél érdekében készek az együttműködésre — továbbra is támogatni fogják osztálytestvéreik küzdelmét, a nemzeti függetlenség híveinek harcát és minden ellenséges, agresszív akcióra megfelelő lépésekkel válaszolnak. VAKNAI FERENC i
