Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-27 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EÍGYESÜLJETEí?} TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAOYAR SZOCIALISTA HUMKÁBFArT TOlHfi MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CSÜTÖRTÖK 1975. I febr. 27. XXV. évt L 49. szám. ARA: 0.90 PL fiz integráció és a vállalatok A z utóbbi években több ezerre emelkedett a két- és többoldalú vállalati termelési kooperációs és termékszakosodási egyezmények száma a KGST-országokban. Az európai szocialista országok mai fejlettségi szintjén azonban, a kapcsolatok jelenlegi száma mégiscsak a kezdetét jelzi a gazdasági integráció elmélyülésének — s erre az utóbbi években valamennyi magas szintű KGST-plénum felhívta a figyelmet. A becslések szerint a termelési együttműködést szolgáló kapcsolatok számát — a következő 5— 15 évben — a háromszorosára kellene emelni ahhoz, hogy átfogóan megvalósuljon a szocialista országok gazdasági integrációja. n vállalatoknál a gyártmány- vagy alkatrész-szakosodás, vagy a gyártási kooperáció az eredményes gazdálkodás távlati biztonságát nyújtja, a bizonyosan eladható nagy sorozatok hasznát és egyben csökkenti a szellemi és anyagi befektetések kockázatát. Ez a kockázat pedig napjainkban — közismerten — nagyobb, mint eddig bármikor volt A versenyképesség normái alaposan megváltoztak a világpiaci árarányok módosulása miatt A magasabb anyag- és energiaköltségek csak a magasabb műszaki színvonalat megtestesítő késztermékek árában térülhetnek meg. Tehát a különben is gyors műszaki fejlődést ez a világpiaci „árrobbanás” most bizonyára tovább gyorsítja. A KGST-országok közötti kapcsolatokra is hat ez az általános világgazdasági helyzet' a korábbinál magasabb használati értéket kell adni egymásnak az alap- és félkésztermékekért, energiahordozókért, A fejlesztés átfutási idejének rövidítése, s egyben a befektetések biztonsága megkívánja tehát a nemzetközi együttműködésben re'lő lehetőségek még alaposabb kiaknázását. A szocialista országok gazdasági közösségiben, a tagországok nemzetgazdaságának mai színvonalán már a szükséges feltételek és lehetőségek is rendelkezésre állnak az együttműködés fokozására. Ugyanakkor valamennyi tagországnak érdeke az integrációban reilő előnyök gyors kiaknázása: nemcsak a nagy, közös beruházásokkal az ipar egészének fejlesztési idejét és a költségeket kell csökkenteni, hanem e gyógy gyártmány, gvártmány- csonort termelésében és korszerűsítésében is a kooperáció további lehetőségét kell keresni. B z egviittműködés bővítésekor — vállalati körben — persze számottevő kölcsönhatás érvényesül: az a gvár, amelyik korszerűbb termékkel, termékszerkezettel bfr és jő minőségben készíti azokat — könnyebben talál partnert, könnyebben köthet valamelyik termékére szakosítási szerződést, mint az a gyár, ahol a korszerűsítésben, a szervezésben, a technológiai fegyelmezettségben elmaradtak. Ezért lenne fontos az eddig esetleg elmulasztott korszerűsítési teendők pótlása: gyártmányt, technológiát, gépparkot, szaktudást felülvizsgálva — mert most már végképp behozhatatlan hátrányba kerülhet a későn ébredő vállalat. Ráadásul mindezt nemcsak a következő 1—2 évre érdemes számításba venni, hanem az ezredfordulóig kell már az előrelátás, a fontolgatás, a fejlesztés irányáról és alapjai róL Í gy tanácsos cselekedni, akkor is, ha ma még különböző pénzügyi, jogi és elszámolási gondok okozhatnak is fejtörést a közvetlen vállalati kapcsolatokban a közös, nemzetközi termelési, és fejlesztési programok szervezésekor. Elvégre ezek a következő években bizonyosan megoldódnak — a fejlődés természetes menetében. Aztán meg egy sor magyar gyár kitűnő gyártásszakosftási és termelési kooperációs kapcsolatokat épített ki az utóbbi 2—3 évben, egyáltalán nem zavartatva magát attól, hogy ma még egyik-másik pénzügyi, vagy adminisztrációs feladat nincs egységesítve a KGST. ben. Igaz, hogy ezek a vállalatok már 5—10 évvel ezelőtt azt nézték, merre fejlődnek a KGST-országok szükségletei, hogyan kapcsolódhatnak ezek kielégítésébe és hol kapcsolódhatnak a KGST-országok fejlesztési elképzeléseihez Tájékozódtak, terveztek — itt-ott persze minisztériumi ösztönzésre is, — s az együttműködés megkönnyítésére fejlesztették a gyártmányokat és a technológiát. Felkészítették magukat az integrációra és ezzel egyben vonzóvá is tették a velük való együttműködést a partnerek szemében. Cgy mindennapom ha- L sonlat ehhez, hogy pontosabb legyen, miről van szó: ugye, labdarúgó is kétféle van: az egyiknek soha sem lehet labdát adni, mert nem mutatja magát (aztán panaszkodik, hogy labdába sem rúghatott), a másik meg mindenütt ott van, nem is lehet másnak adni a labdát, mert ő érkezik időben, ő van mindig helyzetben, ö a labdarúgó, a csapat „Integráns” része: összenőtt a csapattal, jól kiegészíti azt, nélkülözhetetlenné tette magát, biztos helyet vívott ki magának... Az integrációban részt vevők nagy csapatában is csak az a vállalat számíthat „bérelt helyre”, amely képes megőrizni kondícióját, rugalmasságát, kezdeményező- és együttműködő- készségét Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának 1975. február 26-i együttes üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága 1975. február 20-án együttes ülést tartott Az ülés kegyelettel emlékezett meg dr. Háy László elvtársról, a Központi Bizottság közelmúltban elhunyt tagjáról, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosáról. Az együttes ülés Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztésében megtárgyalta a Központi Bizottság kongresz- szusi beszámolóját és a kongresszusi okmányokat 1. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tájékoztatást kapott a kongresszusra való felkészülésről. A kongresszusi előkészületek a Szervezeti Szabályzat előírásai és a Központi Bizottság határozatai alapján folynak: január 20-ig eredményesen lezajlottak a beszámoló és vezetőségválasztó alapszervezeti taggyűlések, február 20-ig az üzemi, intézményi, községi, városi, járási és kerületi pártértekezletek. Megfelelő előkészítés után megkezdődtek és március 9-ig befejeződnek a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártértekezletek. 2. Az együttes ülés nagyra értékeli, hogy párttagságunk jó légkörben, széles körű alkotó, elvi, politikai vitában kifejezte egyetértését a kongresszusi irányelvekkel, a Szervezeti Szabályzat módosításával, és számos hasznos kiegészítő javaslatot tett. 3. Az együttes ülés örömmel állapította meg, hogy a Központi Bizottság 1974. decemberében közzétett kongresszusi irányelvei, valamint a gazdasági munkára vonatkozó határozatai és az 1975. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés kedvező fogadtatásra talált a dolgozó nép körében. A párt- és társadalmi szervezetek, a kormány, a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények munkája nyomán, s a lendületes kongresszusi és felszabadulási munkaverseny hatására az 1975. évi népgazdasági terv teljesítése jól indult 4. A Központi Bizottság elfogadta és a XL kongresszus elé terjeszti — a Központi Bizottság beszámolóját, — a Központi Bizottság határozati javaslatát — a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokat — a Magyar Szocialista Munkáspárt programnyilatkozatának tervezetét A Központi Bizottság a Magyar Szocialista Munkáspárt XL kongresszusának megnyitását március 17.-ére tűzte ki. (MTI) Közéletünk Értékelték a kongresszusi munkaversenyt A MÉSZÖV és a KPVDSZ elnöksége ülést tartott Tegnap a MÉSZÖV székházában Horváth János elnökletével együttes ülést tartott a KPVDSZ és a MÉSZÖV elnöksége. A két vezető testület a fogyasztási és takarékszövete kezetek 1974. évi, továbbá a pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny eredményeit értékelte. Megállapította, hogy a megye fogyasztási és takarék- szövetkezeteinek közel 5 ezer dolgozója kapcsolódott e nemes vetélkedésbe. Az ÁFÉSZ- ek és takarékszövetkezetek az 1974. évi gazdasági és mozgalmi célkitűzéseiket, a kongresszusi vállalásaikat eredményesen oldották meg. Az ÁFÉSZ-ek kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalma az elmúlt évihez viszonyítva 279 millió forinttal emelkedett A kongresszusi verseny hatékony segítője volt a kisgazdaságok árutermelése fejlesztésének. Jelentősen fejlődött az ÁFÉSZ-ek keretében működő szakcsoportok száma és árutermelése. Burgonyából és zöldségfélékből 8 százalékkal, tojásból 30 százalékkal, nyálból 91 százalékkal vásároltak fel többet az előző évinél. Nyereségük 12 millió forinttal haladta meg az előző évit A többletnyereséget elsősorban a megnövekedett forgalom, a takarékosabb gazdálkodás, az áruválaszték bővítése és a gazdálkodási fegyelem, valamint a munka- és üzemszervezés hatékonyságának javítása, a belső tartalékok feltárása tette lehetővé. Sikeres évet zárlak a takarékszövetkezetek is. Taglétszámuk megyei szinten több mint 3 ezer fővel, részjegyalapjuk 474 ezer forinttal, betétállományuk 70 millió forinttal növekedett A megye takarék- szövetkezetei 1974-ben összesen 157 millió forint kölcsönnel segítették tagjaikat Nyereségük az elmúlt évihez Viszonyítva U «»A«lélrlral emelkedett A Kiváló Szövetkezet címért 8 ÁFÉSZ és 4 takarékszövetkezet nyújtotta be pályázatát. Az együttes ülés tagjai széles körű vita alapján úgy határoztak, hogy a szocialista munkaversenyben élenjáró fogyasztási és takarék- szövetkezeteket, „Kiváló Szövetkezet” című kitüntetésre terjesztik fel a Fogyasztási Sző. vetkezetek Országos Tanácsához, Illetve a KPVDSZ Országos Elnökségébe*. A MÉSZÖV elnöksége a továbbiakban az 1973. évben megindított csinosítási mozgalom, valamint a mezőgazdasági termékek forgalmazásának fellendítésére kiadott MESZÖV-elnöki felhívás végrehajtását értékelte. Az elnökség köszönetét és elismerését fejezteid a mozgalomban kiváló eredményt elérő szövetkezeteknek, egyben felhívta a szövetkezetek figyelmét, hogy az 1975-ös esztendőben is fordítsanak nagy gondot az egységek csinosítására, s csatlakozzanak a Hazafias Népfront által kezdeményezett „Tiszta, virágos Tolna megyéért” és „Tegyünk többet lakóhelyünkért" mozgalomhoz. Ugyancsak felhívta az ÁFÉSZ- ek figyelmét, hogy 1975-ben is segítsék a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelésének szervezését, a megtermelt áruk felvásárlását Az elnökség elfogadta az ÁFÉSZ-ek 1974. évi létszáméi bérgazdálkodásának tapasztalatairól, valamint az V. ötéves tervidőszakra készített fejlesztési lehetőségekről szóló jelentéseket Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Kovács Sándor, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese is. Sí J.
