Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

r '(Folytatás a 1. oldalról) örömmel szóltak a tehetséges fizikai munkások vezető tiszt­ségekbe, választott testületek­be való bevonásának fokozot­tabb szorgalmazásáról. Többen szóltak arról, hogy megyénk munkásságának jelentős ré­sze munkásként is, emberként is fiatal. Ezért nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy job­ban érezzék az osztályhoz való tartozásukat, jobban elmé_ lyüljön. bennük a tulajdonosi tudat. : A pártbizottság e vélemé­nyeket megerősítette és a jö­vőben több gondot fordít és fordíttat a munkásság körében folyó politikai munkára. A munkásosztály vezető sze­repe érvényesülésével össze­függésben rendkívül nagy ér­deklődést váltottak ki az irány­elvekben az üzemi demokrá­ciával kapcsolatban megfogal­mazottak. Párttagságunk egyetértését fejezte ki azon javaslatokkal, amelyek a szo­cialista, ezen belül az üzemi demokrácia további szélesíté­sére vonatkoznak. Ezek tükré­ben vizsgálták saját munka­helyükön az üzemi demokrá­cia érvényesülését Az elért eredmények elismerése mellett bírálták a saját munkahelyü­kön meglévő hiányosságokat Hangoztatták: több helyen az üzemi demokrácia gyakorlatá­ban túl sok a formalizmus, gyakran olyan kérdésekben kérik ki a dolgozók vélemé­nyét, amelyekben csak szak­emberek tudnak dönteni... Szá­mos helyen a termelési ta­nácskozásokon a számok és idegen szavak tömkelegét zú­dítják a résztvevőkre és éppen emiatt nincs mód az előter­jesztés érdemi megtárgyalásá­ra: Elmondták azt is, hogy a dolgozók jelentős része sem éi megfelelően az üzem; demok­rácia adita lehetőségekkel. En­nek gyakran a fentieken kívül az az oka, hogy nem készítik fel őket kellően. A megyei pártbizottság a kritikai megjegyzésekkel egyetértett és az elkövetkezen­dő időszakban a pártellenőr­zés fokozásával segíti elő azt, hogy az illetékes szervek na­gyobb gondot fordítsanak az üzemi demokrácia fórumainak folyamatos működésére. A párttagság teljes mérték­ben egyetért a proletárdiktatú­ra államának minden Irá­nyú fejlesztésével, a Saz" dasági, szervező, kulturá­lis-nevelő, belső és külső funkciójának érvényesíté­sével. A vitában hangsúlyt kapott: egyszerűsíteni kell az ügyinté­zést, növelni a közszolgálat kulturáltságát, szembe kell szállni a helyenként tapasztal­ható bürokratizmussal, amely zavarja az állami szervek és az állampolgárok kapcsolatát A gyors, egyszerű ügyintézést nehezíti az érvényben levő jog­szabályok nagy száma, valamint a jogszabályok gyakori válto­zása. A megyei pártibizottság az észrevételeket jogosnak tartja, saját hatáskörében megteszi a szükséges intézkedéseket és felsőbb pártszervektől kéri; vizsgálják meg ezeket az ész­revételeket országosan is. A véleményüket kifejtő kommunisták megállapítottál^ hogy a közrend, a közbizton­ság megyénkben szilárd, a törvényesség biztosított Ugyanakkor egyes helyeken kifogásolták, hogy a közrend* a közbiztonság feladatait túl­zottan a társadalmi erőkre há­rították. Ez utóbbi nézettel a megyei pártbizottság nem ér» tett egyet, mert véleménye sze­rint a közrend és közbizton­ság megteremtése feltételezi a széles körű [társadalmi segítség get is. Gazdasági épitömunkáak A viták során a gazdasági és életszínvonal-politikai kér­dések a® érdeklődés feszég pontjába kerültek. Megyénk párttagsága egyetért az irány­elvekben rögzített gazdaság- politikai célkitűzésekkel, a népgazdaság tervszerű és ará­nyos fejlesztésével, a felhal­mozás és fogyasztás arányával, a társadalmi termelés erőtel­jesebb növelésének szükséges­ségével, a termelési szerkezet korszerűsítésével, a jövedelme­zőség javításával, a belső és külső erőforrások jobb felhasz­nálásával. A világgazdaságban végbemenő folyamatok követ­keztében előállott új helyzetei reálisan ítélik meg. Megértet­ték, hogy szocialista tervgaz­daságunk teljesen nem függet­lenítheti magát a világgazda­ságban lejátszódó folyamaitok­tól. A felszólalók hangsúlyozták, népgazdaságunk szilárdságát bizonyítják azok az eredmé­nyek, amelyeket ilyen körül­mények között az utóbbi né­hány évben elértünk. A takarékossággal kapcso­latban is sokan nyilvánítottak véleményt Általános a taka­rékossággal való egyetértés. Szóvá tették: az élet minden területén, a termelés vala­mennyi ágazatában és minden munkahelyen szükség van a gazdaságosabb, ésszerűbb taka­rékosságra. Célszerű és nem mindenáron való takarékos­ságra van szükség — hangoz­tatták. — Véleményük szerint nagy gondot kell fordítani az üzemanyag-felhasználásra, az energiával való takarékos gaz­dálkodásra. A takarékosságot szolgálná a hulladékgyűjtő munka is, de sajnos nincs kel­lően megszervezve. Voltak akik azt mondták: „A városok, üdülőkörzetek kivilágítása túl­zott, ez is luxus. Nyugaton energiaválság van, mi pedig rázzuk a rongyot.” A hozzá­szólók azt is mondták: „A ta­karékosság meghirdetése ne legyen kampány, folyamatos, feladata legyen minden terüle­ten mindenkinek.” A megyei pártbizottság azo- „ ncsította magát ezekkel az ál­lásfoglalásokkal. Sok javaslat hangzott el az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatban is. Észrevételez­ték, hogy a KB-határozat gya­korlati végrehajtása lassú ütemben halad. Erőteljesebben kellene a kérdéssel foglalkoz­ni a párt- és gazdasági veze­tőknek egyaránt. A helyileg rendelkezésre álló anyagi erő­ket ésszerűbben, célszerűbben kellene koncentrálni. A gazda­sági egységek anyagi, műszaki bázisának kihasználása terüle­tén sok a hiányosság. A megyei pártbizottság meg­állapította, az észrevételek nagy része helytálló és ezért, ezzel a megszorítással egyetért velük. Párttagságunk egyetértését fejezte ki azzal, hogy népgazdaságunk fejleszté­sében a szocialista terv­szerűség érvényesítése alapvető feladat. Úgy is fogalmaztak, hogy d törvény szigorával kell fellép­ni azokkal szemben, akik a tervtörvényt megsértik. Külö­nösen sok bírálat érte a me­zőgazdasági tervezés kam­pányszerűségét, Egyes dönté­sek meghozatalakor csak a pillanatnyi helyzetet veszik alapul és ez később problémát okoz. Példaként említették a cukorrépa-termelést. Többen szóvá tették, hogy a szocialis­ta gazdasági integráció lehető­ségeit miért nem használják ki fokozottabban és élénken érdeklődtek, hogy milyen ter­melési együttműködés várható a következő Ötéves tervben: Sok-sok észrevétel, javaslat hangzott) eä, tGbtaaé fcflofltt ilyen Ir „Alapvetően helyesek a gazdaságii koncepciók, de a végrehajtásnál úgy tűnik, hogy agy ktectt kiengedtünk, na­gyobb aentcrtlzmuKa tenne mütnfl nagyobb gondot kell todftanl ac ellenőrzésre. Túl­zottan humánusak vagyunk, esetenként egy-egy súlyos mu­lasztásnál enyhe az elbírálás.” A megyei nárthízittkág ez­zel a javaslattal is egyetértett Életszínvonal, szociálpolitika Az irányelveknek az élet- színvonallal és szociálpolitikai feladatokkal foglalkozó része is nagy aktivitást váltott ki a párttagság körében. Sokan mondták el ezzel kapcsolatban is a véleményüket, aminek lé­nyege: Az eddig folytatott életszín­vonal-politikával általában egyetértenek. Ügy ítélik meg, hogy építőmunkánk eredménye­ként rendszeresen emelke­dik az életszínvonal. Sokan elismerően nyilatkoztak a társadalmi juttatások dina­mikus bővüléséről, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély összegének felemelésé­ről, az egészségügyi ellátás bő­vüléséről. Az V. ötéves terv­időszakra vonatkozó életszín­vonal,- és szociálpolitikai fel­adatokkal kapcsolatos irányel­veket összességében jónak tartják. Többen hangsúlyoz­ták: tovább csak akkor tu­dunk lépni, ha feladatainak mindenki eleget tesz a mun­kahelyén. Felhívták a figyel­met arra is, hogy a dolgozók bérezésében az eddigieknél is következetesebben kell meg­valósítani az egyenlő munká­ért egyenlő bér elvét. A bérek mindig a végzett munka mennyiségéhez és minőségéhez igazodjanak és ne egyéb szem­pontokhoz. Kérték, hogy a párt a jövőben is kiemelten kezelje a legfontosabb életszínvonal- politikai kérdéseket. Több pártszervezetben észre­vételezték, hogy a családosok segítése az árakon keresztül nem mindig érvényesült, pél­dául: gyermekruha, gyermek- bútor dotációja esetében, mert sok gyermeknek férfiruhát, -cipőt kell vásárolni, ugyan­akkor vannak felnőttek, akik a támogatással értékesített gyermekholmit viselnek. Voltak, akik hangoztatták: — Kedvező a munkaidő csökkentésére vonatkozó el­képzelés, de már nem kívána­tos tendenciák is jelentkeztek. A szabad idő kitöltésire meg­indult a másodállások utáni hajsza és a szabad szombato­kat sokan munkavállalással hasznosítják. Továbbra is foglalkoztatja a falusi párttagságot, hogy a 60 éven felüli férfiak, illetve az 55 éven felüli nők már nem képesek intenzív munká­ra, keresetük is ennek megfe­lelően csökken, s így nyugdíj­alapjuk is alacsony lesz. Kife­jezésre juttatták, hogy ennek megoldását a XI. kongresszus­tól várják. A megyei pártbizottság úgy ítélte meg, hogy az észrevéte­lek jogosak, reális problémái» fogalmazódtak meg bennük. Ezért a megyei pártbizottság ezekkel egyetért és a Központi Bizottságnak továbbítja. Ideológia és művelődés A megye kommunistái az ideológiai és művelődési fel­adatok meghatározásával, a helyzet értékelésével egyetér­tenek. Elismerték eredménye., inket, de néhány területen ke­vesellték a fejlődést. Elsősor­ban a szocialista magatartás­formák viszonylagos lemara­dását emelték ki több helyen. Több hozzászóló foglalkozott a hazafiság témájával. Általá­ban a mindennapi cselekvésre hívták fel a figyelmet Sokan foglalkoztak a kispolgári szem­lélettel. Többen elítélték az egyes vezetők részéről meg­nyilvánuló kispolgári mentali­tást és igen határozott ítéle­tet mondtak a párttagság kö_ réfc>en megnyilvánuló, eszmé­inktől idegen nézetek fölött Annak ellenére, hogy az agi­táció és propagandamunka fejlődését, eredményeit igen pozitívan értékelték, a tenni­valók között megfogalmazó­dott: fokozott figyelmet kell fordítani a jövőben a fia­talok, elsősorban a párttag fiatalok bevonására ebbe a munkába. Több javaslat és kérdés is elhangzott. Az egyik ilyen ja­vaslat az volt, hogy már az általános iskolában tantárgy keretében kellene foglalkozni a világnézeti kérdésekkel. Több kérdés kapcsán merült fel a fizikai dolgozók gyermekeinek a segítése. Az egyik vélemény: ne csak az érettségiig segítsük ezeket a tanulókat, hanem va­lamilyen formában a felvételin is és abban is, hogy ne esse­nek ki az egyetemről. Egy má­sik javaslat: hatékonyabban kell segíteni a szakmunkás pályára lépő munkásgyereke­ket. A felnőttoktatásba való be­kapcsolódást sok helyen ne­héznek tartják családi, anya­gi és munkahelyi gondok mi­att. A bejárók és a kis tele­püléseken dolgozók oktatása, művelődése is sok problémát vet fel. Elhangzott olyan ja­vaslat is e gondok enyhítésé- ' re, hogy a televízió közvetít­sen szakmunkás-továbbkép­ző műsort, amelynek kereté­ben ismertethetnék az új ter­melési eljárásokat, az új anyagokat, főként a műanya­gokat. Az elhangzott javaslatok­kal a pártbizottság egyetér­tett és felsőbb pártszervekhez is eljuttatta a véleményeket, B párt- és a tiSmegszervezetek feladatai Az irányelvek VI. fejeze­tével, amely a párt- és tö­megszervezetek feladataival foglalkozik, megyénk kommu­nistái teljesen egyetértettek. A felszólalók szinte kivétel nélkül hangot adtak annak, hogy a párt vezető szerepe a X. kongresszus óta tovább erősödött. Egyetértettek azzal is, hogy a megnövekedett feladatok eredményes megoldásához szükséges a pártszervekkel, -szervezetekkel, de az egyes párttagokkal szemben is a követelményeket minden szin­ten fokozni. A vitában részt vevők mind­egyike hangsúlyozta a hatá­rozatok végrehajtása folya­matos ellenőrzésének szüksé­gességét. Megfogalmazták azt is, hogy a párthatározatok végre nem hajtásáért íegyel- mileg is vonják felelősségre a mulasztókat. Több helyen alá­húzták a pártfegyelem szi­lárdításának, az egységes kö­vetelmény támasztásának a fontosságát, beosztásra .való tekintet nélkül. A kommunisták a felelős­ség növekedésével együtt több helyen önkritikusan vizsgál­ták saját tevékenységüket is és foglalkoztak azokkal a hi­bákkal, hiányosságokkal, ame­lyeket meg kell szüntetniük, hogy a párt vezető szerepe helyileg is töretlenül érvé­nyesüljön. Örömmel fogadták, . hogy' az irányelvek továbbra is az alapszervezetekkel való kiemelt foglalkozást jelöli meg egyik fontos feladat­ként. Ugyanakkor nem tartják jó­nak, hogy a papírmunka író­asztalhoz köti a vezetőket. Ezért tulajdonítanak nagy je­lentőséget az irányelvekben olvasható soroknak: „Fel kell lépni a helyenként mutatkozó hivatalnoki stílus és az indo­kolatlanul sok papírmunka dien.” Általános igényként hang­zott el, hogy jobban számon kell kérni a kommunistáktól a párt politikája melletti elv­szerű, érvelő kiállást. Példák­kal bizonyították, hogy e té­ren még nagyon sok a ten­nivaló. A javaslatokkal egyetértett a pártbizottság, viszont nem támogatta az olyan nézeteket, amelyek úgy fogalmazódtak meg, hogy a kispolgári szem­lélet és magatartás elleni karcban £« (Módszerként mínísztra’tív eszközöket Sd3 . alkalmazni. . Határozottan megfogalmazd ták, hogy nyíltabb és elvtár- siasabb légkörre van szükség a pártalapszervezetekben. A párttagságot a jövőben jellemezze jobban az \ őszinte, elvtársi kritika és | önkritika. A káderpolitikai elvekkel} azok következetes érvényesí­tésével, a kádermunka szín­vonalának emelésével minden­ki egyetértett, de hozzátették: a vezetőktől a párt jobban kérje számon az elvek érvé­nyesítését, a vezetők maguk is törődjenek önmaguk kép­zésével, csak addig maradjon valaki vezető funkcióban, amíg arra alkalmas. Többet kellene tenni a nők vezető funkcióba állítása érdekében és kérjék számon a vezetők­től azt is, hogy mit tesznek a fizikai dolgozók vezetővé ne­velése érdekében, A párttagság egyértelmű helyeslésével találkozott az, hogy fokozott követelménye­ket kell támasztani a pártta­gokkal és a pártba belépni szándékozókkal szemben. II párt nemzetközi tevékenysége Pártunk nemzetközi tévé-- kenységét, tekintélyét párttag­ságunk nagyra becsüli. Egy­öntetű vélemény, hogy a párti nemcsak kinyilatkoztatja, ha­nem gyakorlati politikájában érvényre juttatja a proletár- internacionalizmus elvét. Pozi­tívan értékelték a megye kom­munistái azt is, hogy az irány­elvekben megfelelő súllyal szerepel a Szovjetunióval, az SZKP-val, a szocialista orszá­gokkal és azok pártjaival való kapcsolatok erősítése. Párttag­ságunk annak a kívánságának adott kifejezést, hogy pártunk továbbra is működjén közre e kapcsolatok fejlesztése és el­mélyítése érdekében, A párt nemzetközi tevékeny sége eddig is szervesen kap-' csolódott a nemzetközi kom­munista mozgalomhoz. Párt­tagságunk egyetért azzal, hogy munkálkodjon továbbra is a kommunista mozgalom egysé­gének megteremtésén, az im­perialistaellenes erők összefo­gásán, a nemzetközi enyhülés és a béke biztosítása érdeké­ben. Tevékenységével segítse á világ haladó erőinek imperia- Kstaellenes (harcát, I Szervezeti Szabályzattervezet A taggyűlések megerősítet­ték a KB azon álláspontját, hogy az érvényben lévő Szer­vezeti Szabályzat megfelel a pártélet lenini normáinak, a marxizmus—lenini zmus alap- elveinek, ezért alapvető válto­zások nem szükségesek. A Tolna megyei kommunis­ták véleménye az, 'hogy a ja­vasolt módosítások tovább erő­sítik a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysé­gét Fokozzák a párttagókkal és a felvételre jelentkezőkkel szemben támasztott követelmé­nyeket, növelik a párttagok kö­telességeit és jogait A párt politikája melletti határozott kiállásra serkentenek, a párt- fegyelem további szilárdítását segítik. A pártfegyelem szilár­dítása növeli a párt tekinté­lyét, vonzerejét, erősíti az ak> ti van tevékenykedő párttago­kat. A javasolt módosítások —■ noha ezek helyenként csak egy betűt, egy-két szót jelentenek — a Szervezeti Szabályzat elő­írásainak egységesebb értelme­zését segítik elő. Világosabbá, egyértelműbbé válik a szöveg gezése. 1975. február 2K

Next

/
Thumbnails
Contents