Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

Növényvédelmi szakemberek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) vegyszerek jelentős részét, de a hazai gyártáshoz az alap­anyag egy hányadát is a nyu­gati országokból exportáljuk, s annak ellenére, hogy a szüksé­ges deviza a mezőgazdaság rendelkezésére áll, az anyagok beszerzése néha nehézségekbe ütközik. Hogy ez ne okozzon terméskiesést a mezőgazdasági üzemekben, gondosabban kell gazdálkodni a meglévő vegyi­anyagokkal. A gyakorlati megvalósítás le­hetőségeiről is beszélt az elő­adó. Hangsúlyozta, hogy leg­fontosabb feladat a meglévő gépek gyors kijavítása, beállí­tása. Ezzel ugyanis elérhető, hogy pontosabb adagolással csökkenteni lehet a felhaszná­landó vegyszerek mennyiségét. Szintén az ésszerű takaré­kosságot segíti elő a raktáro­zási lehetőségek javítása. Je­lenleg ugyanis a megyében 101 növényvédőszer-raktár van, melyek közül 31 korszerű, 47 megfelelő, de a többit sürgő­sen fel kell újítani. Vitaindítójában az igazgató kitért a növényvédő szerek el­osztásával kapcsolatos kérdé­sekre is. Elmondta, hogy az üzemek felkészültségi foka is jelentősen meghatározza, mennyi vegyszert kaphatnak egyes termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok. Azoknak, akik valamilyen termelési rendszeren belül termesztenek növényeket, minden igényét ki­elégítik. A házi kertészetek növényvédőszer-ellátása a ta­valyi színvonalon történik. Kelemen István, a tamási járás növényvédelmi főfelügye­lője a tanácskozáson a terv- készítéshez adott tanácsokat. A két előadás után a járás mezőgazdasági üzemeiben dol­gozó növényvédelmi szakem­berek érdeklődtek a legújabb vegyszerek beszerzési lehetősé­geiről, s elmondták, milyen gondokat okoz a növényvédő gépek javításánál az alkatré­szek hiánya. A tegnapi tanácskozáshoz hasonlót rendeznek ma dél­előtt Szekszárdon is, a tsz-szö­vetségben. II szíriai államfő a békekötés lehetőségéről — Ha Izrael visszatérne az 1967-es határok közé, és pa­lesztin államot hoznának lét­re, a Jordán folyó nyugati partján, valamint a gázai övezetben, ezzel elhárulna az utolsó akadály a végleges rendezés előtt, és Szíria kész lenne hosszú’ távú békeszer­ződést kötni Izraellel — je­lentette ki Mafez Asszad Szí­riái elnök a Newsweek ame­rikai magazin hétfői számá­ban közölt interjújában. „Ez nem propaganda... Komolyan és minden fenntartás nélkül határozottan gondoljuk ezt” — idézik a hírügynökségek Asszad szavait. A szíriai államfő ugyanak­kor hozzátette, hogy országa egyáltalán nem érdekelt egy újabb nyolc-tíz kilométeres csapatszétválasztásban a Go- lan-magaslatokon, azaz egy olyan akcióban, amelyről — úgy hírlik — Kissinger ame­rikai külügyminiszter tárgyalt az izraeli vezetőkkel. A Newsweek ugyanezen számában közli Rose Dajan volt izraeli hadügyminiszter interjúját is. Dajan ebben ki­fejti: nem hiszi, hogy Izrael valaha is teljesen kiürítené a Golan-magaslatokat vagy Ciszjordániát. A volt hadügy­miniszter ugyanakkor bírálta lépésről lépésre való haladás Kissinger által követett poli­tikáját, és kétségbe vonta az amerikai külügyminiszter hozzáértését. Befejezte munkáját a marokkói pártkongresszus A marokkói Haladás és Szo­cializmus Pártja első országos kongresszusa Casablancában befejezte munkáját. A küldöt­tek elfogadták a kongresszus alapvető dokumentumát, a párt programját, amely az or­szág és a nemzetközi politika helyzetének elemzése alapján meghatározza a párt következő időszakra szóló feladatait és tevékenységének fő irányvona­lát. A pártprogramban han­goztatják, hogy a Haladás és Szocializmus Pártja a marok­kói munkásosztály és dolgozó tömegek élcsapataként a szo­cializmus építésének távlataira alapozza tevékenységét Felhívják a figyelmet ugyan­akkor, hogy Marokkóban egyelőre hiányoznak a szocia­lista átalakulás feltételet Az ország haladó átalakítá­sának fő akadálya — hangoz­tatja a pártdokumentum — a nemzetközi imperializmus és a gyarmati múlt súlyos örök­sége. A párt síkraszáll az ország antiimperialista külpolitikája mellett, amely a marokkói nép alapvető érdekeinek felel meg. Az ország haladó átala­kításának megvalósításában döntő támasz a szocialista or­szágok és elsősorban a Szov­jetunió segítsége. Rámutatnak, hogy a Szovjetunió és más szo­cialista országok, valamint a békeszerető erők békepolitiká­ja rést ütött a hidegháború po. litikáján és a világban kedvező változásokat hozott létre. Ä záróülésen kihirdették a párt vezető szervei választásá­nak eredményeit. Ali Jatát újból, egyhangúlag főtitkárrá választották meg. A kongresz- szus Ali Jata záróbeszédével ért véget Az eszmék tovább harcolnak | PÁRIZS Georges Marchais, az FKP főtitkára levelet intézett Ciscard d’Estaign köztársa­sági elnökhöz. Felhívta az el­nök figyelmét arra, hogy az olajtársaságok magatartása egyre botrányosabbá válik, úgyhogy immár az olajbotrány „eszkalációjáról” lehet beszél­ni. Az olajtársaságok ugyanis már néhány hónapja a koráb­binál 30 százalékkal olcsóbban vásárolják a nyersolajat^ ter­melőktől, de nem csökkentet­ték a fogyasztói árakat '„Ez a helyzet tűrhetetlen" — hangsúlyozza Marchais, azon­nali intézkedésekre szólítja fel a köztársasági elnököt hogy a fogyasztói árakat meg­felelő mértékben csökkentsék, s vessenek ki 15 százalékos különadót az olajtársaságok 1974. évi jövedelmeire^ BEJRÜT Tizenkilenc arab központi bank vezetői értekezletet tar­tottak Bagdadban, és úgy dön­töttek, hogy közös valutaalapot hoznak létre 1725 millió dol­lár tőkével. Az alap létreho­zása az első komoly lépés lesz az arab valutáris együttműkö­dés megteremtése felé — mon­dotta Abdulal El Szakban, az arab gazdasági egység tanácsa miniszteri tanácsának főtitká­ra. ADDISZ ABEBA Etiópiából érkezett jelenté­sek szerint az etiópiai kor­mányhadsereg alakulatai hét­főn hajnalban teljesen elvág­ták az északi Eritrea tarto­mányt az ország többi részétől. A kormánycsapatok hétfőn reggel Eritreába tartó száz te­herautóból álló gépkocsikara­vánt tartóztattak fel a tarto­mány határán, az Asmarától 100 kilométerre délre fekvő Adigrat városban. A UPl ame. rikai hírügynökség helyi tudó­sítója szerint a kormánycsapa- tok torlaszokat emeltek az Eritreába vezető országutakon, s lehetetlenné tették a közúti forgalmat az északi tarto­mány és a többi országrész között. MI A JELENTŐSÉGE a bé­kés egymás mellett élésnek és milyen időszakra szól? A kér­dés gyakran elhangzik és a helyes válasznak igen nagy a jelentősége. A békés egymás mellett élés a két társadalmi rendszer egyidejű létének és bizonyos területeken megvaló­suló együttműködésének gya­korlata, amelyért a nemzetkö­zi kommunista mozgalom, a Szovjetunió és a szocialista kö­zösség mindig is küzdött. Mi­vel azonban ez „kétirányú ut­ca”, az egyik fél elhatározása ehhez nem volt elegendő. A békés egymás mellett élés csak akkor valósulhatott meg, ami­kor a két rendszer erőarányal- nak alakulása a szó szoros ér­telmében lehetetlenné tette a felelős burzsoá politikusok számára, hogy más alapra építsék kapcsolataikat a szo­cialista államokkal. Az MSZMP XI. kongresszusára kiadott irányelvek így hatá­rozzák meg a folyamat lénye­gét: „Jelenleg a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésé­nek jegyében fordulat megy végbe a nemzetközi helyzet; bén a hidegháború korszaká­ból a politikai, valamint a köl­csönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kul­turális együttműködés felé." l-Tíh © Xl Í 2 1 1975. február 25. KAIRO Az egyiptomi közellátási minisztérium előkészített egy rendeletet, amelyet a hét ele­jén hagy jóvá a kormány — jelentette be első oldalán a kairói A1 Ahram. A rendelet — összhangban Szadat elnök legutóbbi, a tömegek életszín­vonalának javítását szorgal­mazó irányelveivel — az áru- rejtegetők, az ellátási nehéz­ségekkel visszaélő kereskedők súlyos megbüntetését ígéri. A kairói rádió úgy tudja, hogy a rendelet értelmében a vétkeseket hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre, 200 egyiptomi fonttól 1000 fontig terjedő pénzbüntetésre kell ítélni, és az üzletet, ahol a visszaélést elkövették — ha magánkézben lévő boltról van szó — három hónapra be kell zárni. MOSZKVA Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök hétfőn a Kremlben fogadta Husáng Anszari iráni gazdaságügyi minisztert, aki a szovjet—irá­ni gazdasági együttműködés állandó bizottságának hatodik ülésszakán vesz részt. BUDAPEST Február 22-én 19.26 órakor a Gyékényes—Nagykanizsa vonalon közlekedő személy- vonaton polgári ruhában uta­zó, ideggyógykezelés alatt álló és egészségügyi szabadságon lévő Horváth Géza honvéd- őrmester — a gyékényesi vas­útállomáson — a vonat abla­kából pisztolyból több lövést adott le. Az állomás peronján tartózkodó Varga Rudolf MÁV-alkalmazott életét vesz­tette, Deijie Lukácsné tsz-tag súlyosan megsebesült. Ezt követően Horváth Géza a vo­naton szolgálatot teljesítő és lefegyverzésére siető határ­őrökre szintén több lövést adott le. Éliás András határ­őr kórházba szállítás közben meghalt Seres Károly határ­őr életveszélyesen, Árki Emil határőr könnyebben megsebe­sült A katonai ügyészség Horváth Gézát letartóztatta. (MTI) KÉT KÖRÜLMÉNYT ezzel kapcsolatban érdemes külön is aláhúzni. Elsőként: az erőará­nyokat, amelyek a folyamat alapjául szolgálnak, nem lehet szűkén értelmezve csak a ka­tonai erőre korlátozni. Az erő- arányoknak fontos része a szo­cialista közösség országainak összehangolt politikája és egy­séges diplomáciai fellépése, fontos eleme az országok kö­zötti gazdasági együttműködés, az új formákkal bővülő integ­ráció. A másik körülmény: a békés egymás mellett élés tér­hódítása dinamikus folyamat, amelynek üteme azonban nem garantált, nem egyszer s min­denkorra adott. Egyes tőkés ál­lamok belpolitikai fejleményei — amelyek nem mindig és nem feltétlenül kapcsolódnak a történelem nagy mozgásai­hoz — időről időre gátolhatják is ezen államok készségét a „egymás mellett élési kódex" kialakuló szabályainak megtar­tására. A belügyekbe való be­avatkozást megtestesítő olyan durva lépés, mint amellyel az Egyesült Államok kongresszu­sa a szocialista országokkal folytatható kereskedelmet kor­látozta — egy moszkvai kom­mentátor szavaival szólva — „visszahúzza az óramutatót”, vagyis árt a kapcsolatoknak. Az enyhülési irányzat ideig­őráig fékezhető, az erőarányok azonban éreztetik hatásukat, s nem kell jóstehetség, hogy előre lássuk: az amerikai po­litikában, sót még az amerikai kongresszusban is elszigetelőd­nek a „tegnap emberei”. A BÉKÉS EGYMÁS MEL­LETT ÉLÉS nem csökkenti a két rendszer ideológiai szem­benállását, az eszmék harcát, mert ez kibékíthetetlen. Minél kisebb esélye van az imperia­lizmusnak a hidegháborús stratégiára, a fegyveres agresz- szióra, annál inkább éleződik, előtérbe kerül az ideológiai harc. A burzsoá propaganda egyik legfőbb célja a tőkés rend fogyatékosságait elleplez­ve ábrázolni a modem kapita­lizmust, s modellként állítani a szocialista országok népei elé. Minden erővel és minden eszközt felhasználva nyílt ideológiai nyomást alkalmaz­nak, más esetben rejtett ak­namunkát folytatnak a szocia­lizmus fellazítására, „megpu- hítására", AZ IMPERIALISTA ideoló­giai diverzió például túlhang­súlyozza, abszolutizálja a szo­cialista építés eltérő nemzeti sajátosságait és tendenciózusan használja fel az „eszmék sza­bad áramlásának” és a tájé­koztatás szabadságának jelsza­vát A békés egymás mellett élés elvei korántsem tagadják, sőt ellenkezőleg, megkövetelik a széles körű nemzetközi in­formációcserét A csere azon­ban kizárólag a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján valósulhat meg. A Szovjetunió és más szocialista országok nem tűr­hetik, hogy a különböző társa­dalmi rendszerű országok kö­zötti információcserét felhasz­nálva idegen, eszméket kény­szerítsenek rájuk, semmibe ve­gyék a szocialista rendszer lé­nyegéből következő szokáso­kat, törvényeket elveket. A békés egymás mellett élés kö­rülményei között az igazi tá­jékoztatási szabadság azt je­lenti, hogy az érintkezés min­den eszközét korlátlanul fel­használják mindenekelőtt a béke és a jószomszédság meg­erősítésére, a népek közötti bizalom megszilárdítására, a kölcsönös szellemi gazdagodás­ra. Egyébként éppen a tőkés­országok tömegtájékoztató eszközei fosztják meg saját olvasó- és nézőközönségüket a szocialista országokra vonat­kozó lényeges információktól. A széles tömegek ott a tájé­koztatásból rendkívül keveset — és azt is gyakran eltorzítva — tudnak meg a szocialista or­szágok életformájáról. Szinte alig kapnak információt létük­ről, fejlődésükről, eredménye­ikről. AZ ESZMÉK HARCÁRÓL szólva hadd jegyezzük meg, hogy korunkban a szocializ­mus lehetőségei ma ezen a „fronton" is jobbak, mint bármikor. A világon végbe­menő folyamatok közül a leg­fontosabbak egyike: a megva­lósult, a valóra vált szocializ­mus — és nem valami elvont modell —, még a történelmi tapasztalatok hiányával össze­függő fogyatékosságokkal és a történelemből örökölt nehézsé­gekkel együtt is növekvő mér­tékben vonzó a tőkés világban. Hallatlanul nagy dolog ez: megmutatja azt is, hogy a két rendszer versenye sokkalta bo­nyolultabb annál, semmint hogy mechanikusan, csak a termelés mennyiségi vagy minőségi mutatóira lehetne korlátozni. (Szégyenkezni ezen a területen sincs okunk ugyan: a KGST ma a világ legdina­mikusabban fejlődő gazdasági körzete!) AZ ÉLETNEK a legszéle­sebb értelemben vett minőségi mutatói, a létbiztonság, a szo­ciális vívmányok és az úgy­nevezett gazdasági jogok, mind egy-egy „pályát” jelentenek, amelyen a két rendszer össze­méri erejét, megmutatja, mire képes. A szocializmus fölényé­nek növekedése mindinkább érezhető e pályákon is. VAJDA PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents