Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-16 / 40. szám
Interjú hitelpolitikai kérdésekről 0 Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatójával A közelmúltban dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit a hitelpolitika aktuális kérdéseiről. E sajtótájékoztató anyagára támaszkodva Tolna megyei vonatkozásokról kértünk interjút Füzek Árpádtól, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatójától. Lapunk olvasóit rendszeresen tájékoztatjuk pénzügyi, hitelpolitikai kérdésekről. Ezúttal is a közérdeklődésre számot tartható kérdéseinkre válaszol a bank megyei igazgatója. Elás:5r a beruházási tevékenysége gél kapcsolatos kérdésekre szeretnénk válás:! kapni: a vállalati és szövetkezeti beruházások hitelezése Tolna menyében milyen összetételű, mennyiségű volt az ötéves terv négy évi-hon, ille'üieg 1974-ben. A rendel* ke: sre álló hitelkeretet mikánt kém múlták felt Az MNB Tolna megye« Igazgatóságánál számlával rendelkező gazdálkodó szervek a IV. ötéves terv beruházási tevékenysége fvem volt mentes azoktól a -kedvező és kedvezőtlen gazdasági hatásoktól és körülményektől, melyek egész népgazdaságunkban jelen tkettek. A megye eltérő adattsóa • tordazági szerkezete, fejlőd: - z öme és iránya az eredmények v ás problémákat is bizonyos mértékig sajátosan jelentótte meg. Az igazgatóság óitól finanszírozott, illetve hitelezett gazdálkodó szervek a IV, ötéves terv első négy évében 4920 millió Ft fejlesztési nénzeszközzel gazdái* kodtók. E források összetétel szerint 36^6 millió Ft salát alaora, 775 millió Ft állami támogatásra és egyéb juttatásra, 519 millió Ft bankhitelre bonthatók. Az állami támogatás és a bankhitel meghatározott, központilag preferált fejlesztési cél-okra irányult, ezáltal befolyásolta a saját alap egy résre felhasználási irányát is. A hiteleszközök részben közép- lejáratú (380 millió Ft), részben hosszú lejáratú (139 millió Ft) visszafizetési feltételekkel kerültek engedélyezésre, attól függően, hogy a hite!politikai irányelvek az adott fejlesztési célt milyen mértékben részesítették preferenciában. Az engedélyezett ba nkbrteit ágazati megoszlás szerint 297 millió Ft összegben tsz-ek, 222 millió Ft összegben állami vállalatok, illetve ipari szövetkezetek kapták. Az 1974-es évben a vállalatok és szövetkezeteik fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítására 1360 millió Ft fejlesztési pénzeszköz állt rendelkezésre, melyből a bankhitel összege 17é millió Ft volt. A megye ipari vállalatai a* elmúlt évben mintegy 39 mtlliió Ft fejlesztési hitek vettek igénybe, mely elsősorban (közel 30 millió Ft) a 11. sz. Volán Vállalat tehergépjármű-rekonstrukcióját, illetve az autábuszparfc típusváltása lebonyolítását segítette elő. Jelentős összegű (7,5 millió Ft) hiteltámogatásban részesült a Bonyhádi Cipőgyár kapacitásbővítési céllal. Az ipari szövetkezetek 1974 évben fölyamólban lévő hitekéi támogatott beruházásai teljes előirányzata meghaladja a ól millió Ft-ot, melyhez a bank különböző preferenciák — konvertálható exportáru-alap, textH-bőr- fuházati rekonstrukció, lakossági javító-szolgáltató tevékenység — alkalmazásával 22 millió Ft ősí- szegű beruházási hitelt és 7 mii- Hó Ft összegű középlejáratú forgóalap-megelőlegezési hiteit bo- csájtott rendelkezésre. A község-, illetve városrendezési tervek három ipari szövetkezetnél szükségessé tették új telephelyek kialakítását, melyet szerencsésen kapcsolnak össze —- hiteltámogatással — a gépi Árkonstrukciók végrehajtó sá veri. A kiskereskedelem 1974 évben mintegy 24 millió Ft beruházást valósított meg. Legjelentősebb beruházás a szekszárdi ABC- án/ház volt, mety 9180 ezer Ft értékben o tervezettnél 8 hónappal előbb valósait meg. Folyo- matba* vám a Tolna megyei Ve»déglátóipari Vállalót 2500 adagos önkiszolgáló konyha-étterem építése SzeksZórdon 15 400 ezer Ft teljes előirányzattal, melyet 2450 ezer Ft bankhitellel támogatunk. Az építőipart kapacitásai kihasználhatósága érdekében a megnövekedőt építési igények figyelembevételével forgóalap- megelőlegezési hitelben részesítettük. A mezőgazdasági üzemek beruházási szerkezetében az elmúlt években tapasztalható változás folytatódott 1974 évben is. Csökkenő az éoítési hányad, ..növekvő a gépberuházás; az elmúlt évben az álláeszlröz-fejlesztés többsége génberuházás volt. Az építési beruházások közül hitellel támogattuk a szárító* és tó- rolóéoítéséket, á gépberuházások közül pedig a magasabb műszaki Stínvono'ot b’ztórírá komplex technológiai rendítemk alkalmazását. Megindult — de megítélésünk szerint az indokoltnál kisebb mértékű — a korábban megépített állattartó telepek járulékos létesítményekkel történő komplett:' totósa. A menve gazdálkodó szervei a IV ötéves terv eltelt néoy évében eredményesen használták fel a rendelkezésükre álló fejlesztési lehe-őségeket, íny a hltelesrkő- zöket is, melynek hatása a naz- dólikodási eredményekben tükröződik. Hogvan timosatfA a megye Ipari és merógatdasági ü-emalneít konvertibilis árutermelési tSrelcvéseitf Bár tudjuk, hogy lehetóleq minden üzemben olyan terméket kellene gyártani, amely minden piacon eladható, az áruk konvertálhatósága azonban népgazdasági érdek. Tudna-e példákat mondani igazgató elvtárs, hogy hova, mennvi pénzt adtak Ilyen célra, t az miként reálist tódik. milyen eredménnyel jár? A hitelpolitikai irányelvek szelleméből és tételes előírásaiból Is követkerík, hogy a bank, a Tolna megyei Igazgatóság messzemenő en támogatja a megye »pori és mezőgazdasági üzeméi konvertálható árutermelési törekvéseit. A megyei gazdálkodó szervek száma és nagyságrendje természetesért szerényebb eredmények elérésére ad lehetőséget mint egy jelentős ipdrrai rendelkező megyében, lehetőségeinken belül azonban ösztönözzük a váhataS lehetőségek feltárását ót támogatjuk 0 szükséges pénzügyi eszközök biztosításával. Konvertálható export-árualapokat bővítő kapacitás létrehozására 1974-ben az ipáiban a Tolna megyei Textil tisztító és Ruházati Vállalat részére nyújtottunk 2 miliő Ft beruházási hiteit A tőkés relációjú gépbeszerzéssel teremtett Új kapacitás mintegy 280 ezer db ruházati terméket (női hálóruha és blúz) állít elő, 5 évre szálló számítási szerződés alapján nyugatnémet exportra. A termelési többlet gazdaságossága igen kedvező, biztosítja nettó devizahozamóból a beruházás 1,4 év alatti megtérülését Az ipád szövetkezetek bőrül a Tolná megyei Ruhaipari Szövetkezet Paks részére 2 millió Ft a Szekszárdi Szabó Szövetkezet részére 4 millió Ft hitelkeretet biztosítottunk a tervezett gépi beruházások tégrehajásáro. A beruházások eredményeként 40 ezer dollár, illetve 80 ezer dollár többlettermelés biztosítható az NSZK-beli, holland és belga cégek részére. A Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezettel az elmúlt évben kötöttünk 4,3 millió Ft- os fejlesztésihitel-szerződést NSZK piád A Bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezet részére 3 millió Ft összegű hitelt biztosítottunk tőkés export termékei fokozására. Az NSZK részére száHítahdá árufélék többlettermelése kb. 185 átér dollár lesz. A mezőgazdaság konvertibilis árutermelési törekvéseit elsősorban a növénytermelés gépesítésével, növénytermesztési rendszerek kialakításával oldja meg. így hitelezési tevékenységünk is ezen a területen, elsősorban a gépbeszerzések elősegítésére irányul. Az 1974-ei évben az állami gazdaságok 34,3 millió Ft összegben valósítottak meg beruházást a devizahitel-konstrukcióban, melyből a hitel 15,5 millió Ft-ot tett ki. A tsz-ek részére konvertálható export-árualapot növelő hitelt 22,5 millió Ft összegben biztosítottunk. A mezőgazdaságnak e hitel- konstrukcióban nyújtott hitelek eredményességét iegjebbon példázza, hogy az érdeltelt üzemeknél a növénytermelés hozamai gyorsan nőttek, például a kukorica átlagtermése elérte az 55,6 q/ha-t. A tőkés gépbeszerzés árát az esetek jelentős részében a többlettermék egy részével fizetjük vissza, a többlettermék másik része a belföldi áruellátást javítja. A növénytermelés gépesítettségét elősegítő beruházások mellett egyes fejlesztési célok meg-' hitelezésén keresztül hozzájárulunk a kormány fehérjeprogrdm- jának megvalósításához Is. A fejlesztés Itt is főleg gépbeszerzésekre irányul, e gépek alkalmazásával ü termelés eredménye növekszik, a betakarítás biztonságossá válik. A terméktöbblet nem kerül exportra, de a népgazdaság belső szükséglete mind teljesebb kielégítésével nem kell magas, világpiaci áron fehérjét beszerezni, importot takarítunk meg. A közvélemény minden évben élénk figyelemmel kíséri, hogyan gazdálkodik a megye ipara, mezőgazdasága. Szóba kerülnek a veszteséges, mérleghiányos gazdaságok is. A bank hogyan értékeli az évről évre azonos okok miatt visszatérő ráfizetéses gazdálkodástf Ebből következik, hogy milyen szankciókkal szigorítják a pénzkihelyezést, egyáltalán a gazdaságokban, ipari szövetkezetekben az ezzel kapcsolatot munkát» A megye ipara, mezőgazdasága gazdálkodását, ennek eredményét O bank folyamatosan és megkülönböztetett figyelemmel kíséri. Lehet ezt egyrészt egy általános érdeklődésnek tekinteni, mivet a gazdálkodó szervek és a bank is a gazdaság szférájában tevékenykedik, de elsősorban a népgazdasági érdekek határozzák meg a bank ilyen irányú feladatait. A vállalatok és szövetkezetek, valamint a bank kapcsolata Igen szoros és sokrétű. A bank nemcsak hitelezi, de elszámolási számláját b vezeti a gazdálkodónak. Eredményes vagy eredménytelen működésük a hitelvisszafizetések elmaradása mellett az elszámolási számla forgalmában, szállítóikkal szembeni fizetési fegyelem területén is vet fel problémákat Hitelezési tevékenységünkben a vállalatok, de ezen belül egyes termelési célok és azok várható eredményessége bmerete is né&ülözheteden. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelműen elmondhatjuk, hogy folyamatosan javul a váHcdotofc és szövetkezetek gazdálkodása. A gazdasági vezetők megismerték és jól alkalmazzák gazdasági szabályozórendszerünket, tájékozottak termelési, piaci lehetőségeink tekintetében és képesek folyamatoson az új, korszerűbb eszközök alkalmazására, fejlődik a vállalatok belső tartalékolt fehéré üzem- és munka- szervezés. 1974-ben az Igazgatóság áftal finanszírozott ipart vállalatok kivétel nélkül nyereségese» aaz- dá&odtaCw Ipari szövetkezeteknél a veszteséges gazdálkodás évenként csak egy-egy szövetkezetnél volt tapasztalható, okát az adott szövetkezet vezetői nem megfelelő piaakiutatási, munkaszervezési hiányosa égőiben látjuk. A mezőgatdafági üzemek az utóbbi 2—3 évben anyagilag megerősödtek, tőkeerőssé váltak. Fejlesztési, termelési célkitűzéseik — melyeket bankhitellel támogattunk —* alapvetőén helyesek voltak. Saját eszközeik nőnek, ma már a termelés finanszírozásában a növekvő ráfordítások mellett Is mind kisebb volumenű hiteligény merül fel és mind nagyobb a saját alapok részaránya. Veszteséges állatni gazdaságunk nincs, a tsz-ek közül 3 zárja az 1974. évet veszteséggel. Eredménytelen gazdálkodásuk okát nem a kedvezőtlen természeti adottságokban, hanem abban látjuk, hogy a mezőgazdaság igen gyorsan növekvő eszközállománya, vaamint az iparszerű termelési rendszerek alkalmazása a vezetés és Irányítás, az üzem- és munkaszervezés területén megnövekedett követelményeket támasztanak, melynek megfelelni a kérdéses tsz-ek vezetői ma már nem tudnak. A gazdálkodás várható eredménye folyamatos finanszírozási, hitelezési gyakorlatunk alapján többj-ksve-sbé már év közben ismert a bank előtt. Hitelezési tevékenységünk kereteit és feltételeit az eredményesség irányába vaJó befolyásolás vezérli. Látni kell azonban azt IS, hogy a bank lehetőségei végesek és a Veszteségesen gazdálkodók esetében elsősorban banki eszközökön túlmenően intézkedésekre van szükség. A bank veszteséges termelést nem hitelez meg. Hó év közben megállapítjuk, hogy év végén veszteség várható, banki eszközökből nem nyújtunk hitelt, a megfinanszírozásba a költségvetés kapcsolódik be. Ez azt jelenti, hogy csak a legszükségesebb termelési ráfordításokra áll rendelkezésre pénzügyi fedezet, a szanálási eljárás során kerülnek előírásra azok az intézkedések, omelyek az adott gazdálkodó szerv pénzügyi rendelését, gazdálkodása megjavítását célozzák. „Hiteltámogatásban részesülnek a gazdaságosabb és jövedelmezőbb termékszerkezet kialakítására irányuló célkitűzések, melyek nagy része a különféle kormányszintért jóváhagyott fejlesztési és rekonstrukciós programok keretében valósul meg." — hallottuk László elvtárs sajtótájékoztatóján, kérdésünk: van-e Tolna megyében hasonló hiteligénylésre ée lesztésre példái László elvtárs sajtótájékoztatóján elhangzott és Idézett hitelezési célkitűzés elsősorban a népgazdaság! szinten is jelentős vállalatok esetében alkalmazható. Megyénk iparvállalatainak nagyságrendje igen kis'lehetőséget ad különféle kormányszinten jóváhagyott fejlesztési és rekonstrukciós programok végrehajtó sóra. Az a fejlesztési, hitelezési tevékenység, amiről már szó volt az előzőekben, ha kevésbé látványosan is, de folyamatosan módosítja a megye gazdasági struktúráját és segíti elő a vállalatokon belül a jövedelmezőbb termékszerkezet kialakítását, ez a folyamat mór korábban elkezdődött és napjainkban is tart Az iparon kívül megyénk mezőgazdaságában Is végbemegy a termékszerkezet átalakítása és ez Jórészt kapcsolódik különféle kormányprogramokhoz és elhatározásokhoz Is. így például a gabona és kukorica termesztési rendszereinek kialakítása, állattenyésztésen belül a szarvasmarhg- és sertésprogram megvalósítása, napjainkban a fehérje- és cukorrépa -programba való bekapcsolódás, stb. Megyénk területén — igazgatóságunk hitelezési hatáskörén kívül — megvalósítás, vagy előkészítés alatt áll több népgazxia- ságí jelentőségű nagyberuházás is. Ezek a beruházások alapvetően átalakítják megyénk termelési struktúráját és hatásuk népgazdaságunk egészében is érezhető. E jelentős nagyberuhózásek körül a teljesség Igénye nélkül említenék néhányat MegkezriődöTt a paksi atomerőmű építés«? melyről részletesebben tájékoztatást adni itt felesleges, hiszen ö Népújság hasábjain rendszere* tájékoztató« kap at olvasó. Kevésbé ismert, hogy folyamatban van a Simontornyai Bőrgyárban a puhabőrgyártó kapacitás bővítése, közel félmilliárd Ft előirányzattal. A beruházás 1977. évi üzembe helyezésével 1 600 000 négyzetméter puhabőr kapacitás növelést tesz lehetővé. Á fejlesztés pénzügyi forrásai túlnyomó többségében költségvetési juttatásból és állami kölcsönből ál Inaik. Említést érdemel, hogy 1974, évben jóváhagyásra került a szekszárdi húskombinát engedély- okirata, készül a kiviteli tervdokumentáció dz 1775 millió Ft elóirányzatú beruházás kivitelezése 1977. I. negyedévében megindul. A beruházásba pacitás adataiból egy-két jellemző érték: sertésvágás 685 000 db/év, marhavágás 56 700 db/év, dobozolt sonka és konzerv 12 000 t/év. A fejlesztés pénzügyi forrásai több mint 50 százaléka állami kölcsön. Megemlíthetnénk még a Zo- móneipari Művek bonyhádi le- merleszabó üzemének, vagy a Bőrdíszmű Vállalat szekszárdi üzemének beruházásait is. A struktúramódosulás és a jövedelmezőbb termelési szerkezet kialakítás tehát a nagy állami beruházások felépítésével és a meglévő kisebb, fejlődő termelési kapacitások módosulásával együttesen valósul meg. 1975-ben a gazdálkodó nercek milyen összegű hitelt kértek és ezek teljesítése, konkrétan egy-egy esetet elemezve, mennyiben teljesíthetők? Gondolunk itt elsősorban arra, hogy a hitelpolitikáik az olyan kérelmeket „kedveli”, amelyek mögött meg- felolő saját erő It rendelkezésre éU. Még 1974 Októberében elkészítettük fejlesztési prognózisunkat 1975 évre, melyet ma már inkább egy minimális programnak tekinthetünk. E felmérés szerint a megye gazdálkodó szervei rendelkezésére 1328 millió Ft fejlesztési pénzügyi forrás fog rendelkezésre állni, melyből a bankhitel igény mintegy 150 millió Ft-ot tesz ki. A felmérés időpontjában a folyamatban lévő és engedélyezett hitellel támogatott beruházások 1975. évi hitelszükségleté 54 mi Utó Ft-ot tett ki. Az év utolsó 2 hónapjában az 1975, évi hiteligény nőtt, de a közelmúltban megjelent 1975. évi hitelpolitikai irányelvek ismeretében indul meg a vállalatok érdeklődése, mely a bankkal folytatandó konzultációk után az esetek jelentős részében, konkrét hitelkérelemmé Ls válik. A hitelpolitikai irányelvek a konkrét hitelezési magatartást, a preferált fejlesztési célokat meghatározzák a bank számára. Az 1975 évre érvényes hitel- pofitíkai irányelvekről való tájékoztató a bankot következetesebb és szigorúbb gyakorlatra utasítja, mely természetes következménye a népgazdaság 1975. évi általános célkitűzéseinek. A korábbi években és ez évben Is követendő gyakorlatként alkalmazzuk azt az elvet, hogy a vállalat, amely termelését fejleszteni akarja, a várható költségek egy részét már a megvalósítás megkezdését megelőzően saját pénzeszközeiből biztosítsa. De ez csak a kérdés egyik oldala és nem is a leglényegesebb. Igaz ugyan, hogy a bank általában saját vállalati eszközök kiegészítésére nyújt hitelt, a lényeg az elérendő gazdasági cél. A bank ugyanis csak olyan termelést, illetve kapacitásbővítést finanszíroz és finanszírozhat meg, omely tényleges népgazdasági szükségletet elégít lel, legyen az akár belföldre, vagy exportra irányú Iá termelés; tehát realizálható, ezen túlmenően gazdaságos és jövedelmező. Amennyiben valamely vállalat kiemelkedően fontos és jelentős népgazdasági célkitűzést valósít meg, az esetben a minimálisan megkívánt saját eszköz biztosításától is eltekinthet a bank a hitelezés során, PAUCOVACS JENŐ
