Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-16 / 40. szám
Előkészületek a földreform megvalósítására 1945 elején Á HÁBORŰSŰ JTOTTA ORSZÁG sikeres újjáépítésének egyik legfontosabb feltétele az évszázadok óta húzódó földkérdés megoldása volt. Ez jelentette a biztosítékát annak, hogy a parasztság túlnyomó része szívvel-lélekkel az új rendszer mellé áll, érdeke lesz a születendő demokratikus rend védelme. Csak így lehetett biztosítani a földek bevetését, a háborúban óriási károkat szenvedő ország ellátását, a mezőgazdasági munkák megkezdését. A Magyar Kommunista Párt 1944. november 30-án kiadott programja egyik legfontosabb feladatnak a földigénylők közreműködésével széles körű földreform végrehajtását jelölte meg. mely „sok százezer földnélkülit és szegényparasztot tesz életképes kisgazdaság tulajdonosává.” Konkrét tényként kimondta a program: „A földreform céljaira igénybe keU venni a hazaárulók, a háborús bűnösök, a Volksbund-ta- gok, a német hadseregben szolgáltak birtokait, és teljes egészükben, minden felszereléssel együtt el kell kobozni ." A földreform megvalósításának gondolatát hamarosan elfogadták a Magyar Függetlenségi Front pártjai, az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideig, lenes kormány is. 1944. december 23-án az ideiglenes kormány nyilatkozata a földreformot kormányprogrammá emelte. Konkrét időpontot és részletes végrehajtási tervet a nyilatkozat nem jelölt meg. A Függetlenségi Front pártjaira hárult, hogy minél Hamarabb részletes programot dolgozzanak ki a föld felosztásának módjára. • Az egész országban nem sok megye dicsekedhet azzal, amivel a mi megyénk: valahány városunk, járásunk rendelkezik úttörő vá ltótábonokkal, noha e táborok megteremtéséhez — minden lehetséges energia összefogásával — csak a hatvanas évek közepe táján láttunk. Ma már sokan húszon felüliek azok a gyerekek, akik 8—10 évvel ezelőtt első fecskék voltak a megye balatoni táboraiban, amelyek akkor kölcsöo- sátrakkal, bérelt területeken, nomád feltételek között működtek. Egyszóval, nem sokban hasonlítottak mai utódaikra, a sokkal összkomfortosabb úttörőnyarat szolgáló mai táborok lakóira, akiket nyaranta valóságos üdülő vár, kifogástalan köaművesítettségével, állandó épületeivel. Vegyük példának a bonyhádi járás táborát, aminek több mint ezer négyszögöles területét 1965-ben vásárolta meg a járás Fonyód- AlsóbéLa telepen. Átmenetileg ideiglenes ellátóépületekkel — konyhával és mellékhelyiségekkel — kezdte el életét ez a tábor, és sátorozva. Jelenleg 33 négyágyas szoba, 350 adagos konyha, vizesblokk és 10 úgynevezett fix sátorhely áll a gyerekek rendelkezésére. Turnusonként 160 lakója lehet a tábornak, melynek fűthető szobáiban megoldható a téli vezetőképzés is. A Dombóvár város és város környéki községek úttörőinek baLatonfeny- vesi táborába 130 gverek érkezhet egyszerre. A tábor területét még a járási tanács vásárolta meg 67-ben. Az éttermet, a hatszabás lakóépületet, EZT A MUNKÁT a Magyar Kommunista Párt irányelvei alapján a Nemzeti Parasztpárt tagjai végezték el, akik a népi írók elemzése alapján jól ismerték a magyar falu helyzetét. A program ■ 1945. január 14-én a debreceni Néplap hasábjain jelent meg. A TOLNA MEGYÉBEN MEGJELENŐ SZABADSÁG című újság a tervezetet a háborús viszonyok miatt csak jó. val később, február 15-i számában közölte. A cikk ismertette egyben a program főbb téziseit: „1. A földreform céljaira mindenekelőtt el kell kobozni a hazaárulók, nyilasvezérek, Volksbund-tagok és d magyar nép egyéb ellenségeinek minden birtokát. A földreform céljaira igénybe kell venni minden úri nagybirtokot, általában véve 100 holdon felül. 2. A földreform céljaira való igénybevétel alól mentesülnek a parasztbirtokok 200 holdon alul. A tervezet nek már ez a két pontja biztosította a magyar birtokviszonyok teljes megváltoztatását. a nagybirtokrendszer még. szüntetését. A program leszögezte: „Az igénybeveendő földekből elsősorban a teljes birtoktalan és tömebirtokos parasztságot keU földhöz juttatni. Előnyben részesítendök a föídhöz- juttatásnál azok, akik a Németország elleni harrhnn kitüntették magukat, akik elől- jártak az ellenállásban a reakciós rendszerrel szemben és szabadságvesztés büntetést, vagy internálást szenvedték'.** A tervezet tehát elsősorban az antifasiszta egységfrontot tartotta szem előtt, -másrészt' a a 36 férőhelyes faházat, - parancsnoki épületet és orvosi rendelőt társadalmi munkában építették. A mű nem befejezett még, adós maradt anyagi fedezet híján a vállalkozóé a higiénés követelmények megteremtésével, de mint hallottuk, a város vezetői mindent elkövetnek, hogy végleg tető alá kerülhessen az úttörőknek ez a nyári otthona. A paksiak és tamásiak — természetesen a járás is értendő ezalatt — Balatonszabadi-Sóstón kezd ték azt a fajta nehezebb, de talán a mainál sokban romantikusabb táboroztatást, amit a bevezető sorokban említettünk. A két tábor közül a tamásiaké a ki épí tettebb, kifogastalanabb, biztosítani tudja példái a paksi gyerekek étkeztetését is. Ez nagy segítséget jelent, mert a paksi járás így a. rendelkezésre álló 1,8' millió forintjából ez év júniusára meg tudja építtetni a WC-t, vizesblokkot, míg a konyhát és ebédlőt átalakítják, hogy alkalmasak legyenek a gyerekek állandó épületben való elhelyezésére. Szekszárd város valamivel szegényebb, mint a járás, aminek Balatonszepezden van egy még ma is építés alatt . álló úttörőtábora. Ez évben 6 darab 40 négyzetméteres alap- területű ikerpaviloai épül itt, részben az érdekelt helyi tanácsok, a szekszárdi járási ta- náoshivatal, valamint a jáips területén működő üzemek megajánlott pénzéből. Itt 100 gyerek nyaralhat turnusonként korszerű körülmények között. Szekszárd város most fáradozik azon, hogy a magyaregre- gvi 40 személves táboron. , valamint a Dorrtboribam fölépített 100 férőhelyes napközis- táboron kívül a bonyhádiak paraszti egység megteremtésére törekedett. K A program a földreform végrehajtását az igényjogosultak kezébe.kívánta .adni: „Közsé- ségenként földreform-bizottságokat kell szervezni az igénylők képviselőiből.” Igen jelentős volt ez a megoldás, mert ez biztosította a forradalmi végrehajtást. A MEGVALÓSÍTÁS HATÁRIDEJÉT a következőkben jelölték meg: „A földreform végrehajtásának 1945. október 1-ig meg kell történnie, hogy a földhöz juttatandók az 1945—46-os gazdasági év kezdetén már birtokukba vehessék földjüket.” Ez az időpont azonban igen távoli volt. Az életet csak úgy lehetett gyorsan megindítani, ha a földosztásról szóló rendelet minél előbb napvilágot lát. Ezt követelte a felszabadított területek falvainak népe. Januárban egyre-másra keresik fel a küldöttségek Debrecenben a miniszterelnököt és a kormány tagjait, hogy követeljék a földreform-törvényt. A parasztok azonban nemcsak követelték ezt, hanem előkészületeket tettek a föld felosztására. Hatalmas népmozgalom bontakozott ki a keleti országrészeken, és ez a de. mókratifcus hullám nagymértékben segítette a földreform- rendelet megszületésének ügyét. Mi volt a helyzet Tolna megyében? A földreform központi megindítása előtt a megyében nefmóhlakultak földosztó.»bizottságok, és nem történt földosztás.-. Ennek a fő oka az szomszédságában szerezzen táborhelyet Alsó-BéLatelepen. Ez a megoldás azért lenne kedvező, mivel itt is meg lehetne szervezni a két tábor élelmezését együtt, A napokban készült el egy jelentés arról, hogy mivel indulhatunk u nyár elé. Az is listába szedett, hol, mit kell még ehrégezni ahhoz, hogy jól megérdemelt országos elsőségünket meg is tudjuk tartani. A fentiek — mármint a táborok' rövid „életrajza” — híven tanúsítják azt, hogy a volt járási tanácsok, a helyi tanácsok, majd a tanácshivata- talok a KISZ-bizottságokkal és az úttörőelnökséggel együttműködve, milyen erőfeszítéseket ...tették, .tanulóifjúságunk egészséges fejlődéséért, a nemes . időtöltés . lehetőségeinek megteremtéséért, a közösségi nevelésért- PéfEf nem volt zavartalan, gondmentes az úttörő váltóiá borok! megteremtésének munkája, a vállalkozás nem nélkülözhette a társadalmi ösz- szefbgáSt sem. ' • ' Nemvéletlen,/hogy az említett^ tábbrok' felépítése ’ után .! 4 ’ V s. hv.-. • 1 > ! megnőtt , "ff -adóigény ■ i».. a táborozásra, hogy másfélszeres,; kétszeres ’ázl évértkénti túl- jefentkeZós.' Äz úem véletlen — arra', "is büszkék ‘ lehetünk/—, hogy 'az Országos /Úttörő Elnökség -űr mely: idén 'indítja a kiváló tábor mozgalmat - — Tolna- megyét, kérte . a , házigazda, szerepre. Nagyszerű eredményeknek,.ki járó, nagyszerű ' e'Iiétnereá 'ez, ' mely érté-' kével megbecsülést ‘parancsol, majdnem az ország teljes fel- szabadulásáig hadszíntér volt, a németek többször is visszatértek. Debrecennel közvetlen összeköttetés nem volt. a hírek igen lassan érkeztek a ■megyébe. A VISSZAEMLÉKEZÉSEK azonban egyértelműen bizonyítják hogy a forradalmi hagyományokkal rendelkező helységekben megkezdődött a szervezkedés a föld kiosztására. Tolnanémedi község lakói például már januárban kérvénnyel fordultak Klein Kálmán kommunista főispánhoz, hogy csatolják községükhöz Gyánt-pusztát. A kérést így indokolták: Tolnanémedihez nem tartózik egy gazdaság sem, területe a népességhez viszonyítva igen kevés, ezért nem tudnak életképesen gazdálkodni. A község a lakosság megélhetését nem bírja biztosítani. Igen fontos, hogy Gyántot megkapják — hangsúlyozták a kérvényben, mert egy „demokratikus földreform” során nem fogják tudni a nincstelen mezőgazdasági munkásságot kielégíteni. Igen fontos ez a kérvény, mert jól bizonyítja, közvetlenül a front mögött annyira bíztak a demokratikus földreformban, hogy már január végén biztosítani akarták az elégséges földet a község nincstelenjeinek számára, A KOMMUNISTA FŐISPÁN a következőket írta rá a tol- nanémediek kérvényére 1945. február 22-én: „Földreform végrehajtásával kapcsolatban nyer elintézést.’“ de egyúttal -kötelez is bennünket, a. folytatásra. Tavaly megoldódott egyszer és mindenkorra — egy kormányrendelet jótékony hatására — a városi, járási ’ váltótáborok fenntartásának, működtetésének gondja, • mért a Tolna megyei Tanács V. B. biztosította a szükséges anyagi feltételeket. Mint megtudtuk, az 1975. évi költségvetés összege megközelíti a kétmilliót. A megyei tanács költségvetéséből 1904 000 forintot biztosít az úttörő váltótáborok működtetésére. A már megtervezett korszerűsítési munkálatokat, a bővítéseket viszont azoknak kell elvégez- niöfc, akik elkezdték. S ha lehet; még szorosabb együttműködéssel, még szélesebb körű társadalmi munkával! Ha a már lerögzített fejlesztési tervek maradéktalanul megvalósulnak, az eddigi évi 3400 gyerekkel szemben 1980- ra — tehát öt év múlva — nyaranta 45 000 gyerek tölthet .— értesülésünk szerint egységesen — 8 napot a megye úttörő yáltótá-borai-ban. _ Hol van még a nyár — sóhajthatja itt bárki — ráérünk még a nyaraltatásról, üdültetésről, táboroztatásról beseél- ,ni! ... . .. , , Nos, a nyár csakugyan nem áll még az ajtónk, előtt, de .mert mostanában sokat beszélünk mindarról, ami az elmúlt 30 év építő eredményei között foglal, helyet, úgy gondoltuk ide kívánkozik az is, amit a hajdanvolt úttörők, a mai felnőttek tettek és mindössze egy évtized alatt a mai gyerekekért, a mai úttörőkért. — 6a — Tanácsi munka Tagadhatatlan, hogy napjainkban jobban mennek az államigazgatás dolgai, mint bármikor ezelőtt Szakmai kifejezéssel élve: hatékonyabbá vált a tanácsok munkája, az ünyintézés. A helyi tanácsok munkájuk közben ma már szolgáltatást végeznek. Olyan szolgáltatást, amely a hatáskörükbe tartozó ügyekben a lakosságot szolgálják, segítik hivatalos tennivalóik végzésében. A fejlődés alapja a négy évvel ezelőtt alkotott tanácstörvény, amelyről az országgyűlés elmúlt évi ülésszakán Papp Lajos ál-* lom titkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a következőket mondotta: „A törvéry elveinek és szabályainak helyes-t ségét az élet, a gyakorlat bizonyította. A tanácsi szervezet, a tanácsok munkája társadalmi fejlődésünk követelményeinek megfelelően alakult. A törvény kedvező hatása egyre határozottabban érződik a tanácsaik munkájában, a munka feltételeinek javulásában.” Az MSZMP Xi. kongresszusára kiadott irányelvek a végzett munkáról ugyancsak elismerően szól: „A X. kongresszus állásfoglalása alapján alkotott törvény rendezte a tanácsoknak, a szocialista állam népképviseleti, ön-kormányzati és állam-igazgatási szerveinek tevékenységi körét, növelte önállóságukat, felelősségüket" Az elmúlt időszakban lényegesen megnőtt a helyi tanácsok feladata. Egy-egy községi tanács 2—300 új hatáskört kapott, kivétel nélkül olyat, amelyben csakis helyben lehet és kell gyorsan, hozzáértően dönteni. Az üzletek nyitva tamási rendjétől a szociális segélyek elbírálásáig, odaítéléséig ezernyi „apró” ügy* ben vált felefőssé a helyi tanács. De vehetjük példának a helyi tanácsok irányító, ellenőrző tevékenységét is. Az elmúlt négy évben országszerte csaknem 20 ezer költségvetési intézmény ke* fűlt a tanácsokhoz. Kétségtelen, hogy a több ter*é nivaló, a hatékonyabb! kulturáltabb ügyintézés minden eddiginél nagyobb szakértelmet, hozzá* értést követelt 1971-ben, az új törvény megszületése idején a tanácsi vezetők, ügyintézők 21.4 százaléka rendelkezett egyetemi, főiskolai végzettséggel, és csaknem ennyien viszont nem jutót* tak többre a nyolc általános osztálynál. Ma viszont a vezetők szinte kivétel nélkül elvégezték a tanácsakadémiát az ügyintézők 23,6 százaléka egyetemi végzettségű, csaknem 70 százalékuk érettségizett. A tennivalók egyértelműek, ez érthetően megfogalmazódott oz irányelvekben is: „A tanácsolt népképviseleti, önkormányzati és áIfámigazgatá- si szerepének kibontakoztatása, munkájuk továbbfejlesztése folyamatos feladat. Erősíteni kell irá* .nyitó, ellenőrző tevékenységüket a hatáskörükbe tartozó gazdasági, kulturális, egészségügyi és szociális intézmények felett:" Mindehhez változatlanul a szakértelem, a hozzáértés segíthet, tehát a tudás újabb lehetőségeit kell megkeresni és a mindennapi munkában felhasználni. A rendszeres „beiskolázás" mellett a továbbképzés különböző for* máit is meg kell találni. A helyi tanácsok munkája egyre inkább szolgáltatás. Szolgálja az állampolgárok mindennapi életét. Jogaik, kötelességeik teljesítéséhez segítséget, szakértelmet nyújt. Ne feledjük: a lakosság ügyes-bájos tennivalóinak több mint 80 százalékában a helyi tanácsok az illetékesek! A tanácsok pedig népképviseleti szervek, s ez a szó pontosan utdl a tennivalók h-'--»--n.iára is! E. Gy. 1975. február 16, profi, hogy a megye egy része K1SASSZONDT ÉVA ** •• T*Sí - .•••»’yt/n* Vkí . < Sy • Hajdani úttörők a maiakért t Táboroztatásra — közel kétmillió
