Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-14 / 38. szám
I fiz SZMI munkavédelmi ellenőrzéseinek tapasztalataira! Az értelmiség — mint társadalmi csoport — történelmi kategória. Kialakulása összefüggött a szellemi és fizikai munka közötti társadalmi munkamegosztással. Mindemellett moderál értelemben vett értelmiség csak a polgári társadalomban jött létre: a modern burzsoá állam igényelte a viszonylag nagy szaktudású és létszámú hivatalnoki apparátust; az ipar, az általánossá váló iskolai képzés oktatói, pedagógusi gárdát tett A szellemi dolgozók, benne az értelmiség létszámának, lakosságon belüli arányának növekedése a gazdasági-társadalmi fejlődéshez kapcsolódó objektív folyamat. Bizonyos határokon belül az értelmiség száma és aránya egy ország társadalmi-gazdasági fejlettségének is mutatója. A társadalmi fejlődés eredményeként a szellemi dolgozók körében jelentős differenciálódás ment végbe. Többségüket ma már nem lehet hagyományos módon az értelmiséghez sorolni: állami, vagy Jelenleg hazánkban a foglalkoztatottak 24 százaléka alkalmazotti-értelmiségi, szellemi dolgozó. (A foglalkoztatottak 15 százaléka szövetkezeti paraszt, 58 százaléka munkás.) Ez a magas arány egyrészt gazdasági-társadalmi fejlődésünk eredménye, másrészt azonban a bürokrácia, s az ügyvitel alacsony színvonalú gépesítésének a következménye. Az értelmiség egyes rétegei között nemcsak a társadalmi munkamegosztás, hanem életmód, ízlés tekintetében is nagy különbség van. Egy beosztott mérnök, technikus pl. közelebb áll e tekintetben a képzett, kulturált szakmunkáshoz, 1975. február 14. szükségessé; a technika fejlesztéséhez, a termelés, a gazdaság irányításához létrejött a műszaki és közgazdasági képzettségű értelmiségiek csoportja; a gyógyítás, az egészségügy fejlődése is megteremtette a maga tömeges szellemi foglalkozásait; a napjainkban egyre hatalmasabbá váló tömegkommunikációs eszközök értelmiségi kiszolgálói is figyelembe jönnek, nem beszélve a tudósok, művészek egyre gyarapodó számáról. gazdasági területen egyszerű beosztott munkát végeznek — gyakran a szakmunkásokénál egyszerűbbet. Ennek megfelelően a munkásokéval egyenlő, vagy Inéha alacsonyabb a munkabérük. Az ipari termelés, a közlekedés, a szolgáltatóágazat rohamos technikai fejlődése, a mezőgazdasági termelésben az ipari rendszerű termelési módszerek alkalmazása, az agrár- tudományok fejlődése az értelmiség egyik legjelentősebb csoportjává tették a műszaki és agrárértelmiséget mint egy élvonalbeli zeneszerzőhöz, színészhez, vagy íróhoz. Mégis helyes az értelmiségnek, mint önálló rétegnek a megkülönböztetése. Nem lehet állítani ugyanis, hogy akár a kultúra és a tudomány területén, akár a gazdasági téren tevékenykedő értelmiségiek szerepe a szocialista társadalomban teljesen azonos a munkásokéval, parasztokéval. Ez a különbség nemcsak a diploma és a jövedelem különbsége: a termelés irányításában, a technika fejlesztésében, a társadalom adminisztratív-technikai (szakigazgatási) vezetésében, a kultúra terjesztésében és a társadalmi tudat alakításában játszott szerepe ezt a réteget a szocializmusban is megkülönbözteti az alapvető osztályoktól. Az értelmiségnek e sajátos szerepéből gyakran helytelen következtetéseket vonnak le a nyugati kapitalista országok egyes ideológusai. Az értelmiség — amióta beszélhetünk értelmiségről — mindig megkülönböztetett szerepet játszott a társadalomban, de nem volt soha sem uralkodó, sem vezető réteg. Minden társadalomban a termelési eszközöket és a hatalmat birtokló uralkodó osztály érdekeit szol- I gálta, érvényesítette munká-1 jában. Nem szabad tehát ősz- I szekeverni a vezetést, mint technikai tevékenységet, egy meghatározott osztály politikai értelemben vett vezető szerepével. Két dologról van szó, bár természetesen nem közömbös, hogy az uralkodó osztály képviselői milyen számban és arányban szerepelnek a vezető értelmiségi dolgozók között. A szocialista értelmiség A munkásosztálynak, amikor átvette a hatalmat, egyik legfontosabb feladata az volt, hogy a szocialista építés szükségleteinek megfelelő mértékben és ütemben kinevelje a saját értelmiségét. Az így kialakult értelmiség összetételében is egyre inkább szocialistává vált. Az értelmiség nálunk a munkásosztály, a nép szolgálatában a munkásosztály vezető szerepét képviseli és valósítja meg azokon a posztokon, ahová őt a szocialista rendszer állította. A munkásosztály vezető szerepe nem mond ellent az alkalmazotti, értelmiségi rétegek szerepe növekedésének. A munkásosztály mellett mindenekelőtt az értelmiség száma és aránya növekedett a szocialista építés során. (A felszabadulás előtt, az 1941-es nép- számlálás adatai szerint a szellemi dolgozók aránya mintegy 9—10 százalék volt.) A tudományos és technikai forradalom eredményeinek alkalmazása, a társadalmi szervezettség növelésével kapcsolatos erősödő igények, a szocialista nevelés, az egészség- védelem növekvő követelményei a társadalomtudományokkal szemben jelentkező nagyobb igények nem utolsósorban pedig az ideológiai harc növekvő követelményei tovább emelik e réteg jelentőségét. Az értelmiség szerepe azonban csak úgy növekedhet, ha híven szolgálja társadalmunk szocialista céljainak megvalósítását. Az értelmiség nem egyszerűen csak a két nagy dolgozó osztály szövetségese, vagy ahogy egy időben mondták „útitársa”, hanem — mint az MSZMP XI. kongresszusára készült irányelvek hangsúlyozzák — „a nép részeként alkotó tevékenységében eggyé forr, céljaiban azonosul a munkásosztállyal. Értelmiségünk támogatja a párt politikáját, többsége eszmeileg is szocialista irányba fejlődik.” BLASKOVITS JÁNOS A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa munkavédelmi bizottságának ellenőrzési munkája a megyében működő összes oktatási intézményre, az ipari szövetkezetek kivételével valamennyi üzemre, vállalatra, kereskedelmi és vendéglátóipari egységre, valamint 90 termelőszövetkezetre terjed ki. A munkavédelmi bizottság vezetőjével, Török Tiborral beszélgettünk. — Hány munkavédelmi előadást tartottak 1974-ben a megye tize- meiben, vállalataiban? — Számszerűen nem tudnám megmondani, ugyanis a munkavédelmi előadások szervezését közvetlenül az illetékes szakági miniszter végrehajtási határozatban szabályozta. Azokon a munkahelyeken, ahol baleseti veszélyforrás van, havonként vagy kéthetenként tartanak baleseti oktatást, aminek megtartásáért a munkáltató a felelős. Az üzemek, vállalatok és egyéb munkahelyek maguk kötelesek felkészíteni dolgozóikat a biztonságos munkavégzésre. Azokat, akik a munkavédelmi előadásokat tartják, felkészülésükben előadásokkal, előadás- sorozatokkal segítjük. Az SZMT munkavédelmi bizottsága ezenkívül szervezi a megyei munkavédelmi aktívák kéthetes továbbképzését. Munkánk széles társadalmi hálózatra épül, munkavédelmi bizottságok minden helyen működnek. — Az SZMT munkavédelmi bizottsága milyen időközökben végez ellenőrzést? — Minden évben elkészítjük a munkatervet, aminek alapján dolgozunk. A közvetlen teendőkét féléves ütemterv tartalmazza. Havonként tíz üzemet, vállalatot, vagy más munkaterületet ellenőrzünk, egy hónapban ez 35—40 ellenőrzést jelent. — Az ellenőrzések tapasztalatait méltányolják-e kellőképpen a munkahelyek? — Szívesen fogadnak bennünket mindenütt, és észrevételeinkre megfelelően reagálnak. Ez bizonyítható azzal is, hogy az elmúlt három évben nem fordult elő olyan esej, hogy felelősségre vontak volna valakit azért, mert a munkavédelmi felügyelő intézkedését nem hajtotta végre. Természetesen a vállalat a határidő módosítását kérheti, de megoldás ebben az esetben Csütörtökön Szekszárdon, az MSZMP székházában Baranya és Tolna megye állami gazdaságainak ifjúsági felelősei, a KISZ-szervezetek csúcs- és alapszervi titkárainak részvételével tartottak értekezletet. Az ülésen megvitatták az ifjúsági törvénynek az állami gazdaságokban történő végrehajtását. A tanácskozáson részt vett Somogyi József, a Baranya—Tolna megyei állami gazdaságok központjának titkára, Bálint Csaba, a KISZ KB munkatársa, Brandt János, az állami gazdaságok ifjúságpolitikai felelőse, valamint Kovács József, a Tolna megyei MEDOSZ titkára. Péti Imre, a KISZ mb titkára köszöntötte a-vendégeket, fzután Brandt János tartott beszámolót az ifjúsági törvény eddigi végrehajtásának tapasztalatairól. Tájékoztatójában elmondotta, hogy az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtásában komoly előrelépést jelentettek az elmúlt években megrendezett ifjúsági parlamentek, melyeken a fiatalok határozottan és nyíltan vetették fel problémáikat Kár, is születik a feltárt veszély megszüntetésére. — Csökkent-e vagy növekedett a mulasztásokból adódó bírósági ügyek száma? — A bírósági ügyeket két csoportra oszthatjuk. Az elsőbe tartoznak a büntető- eljárások, ami akkor indul a munkáltató ellen, ha a dolgozót súlyos csonkulásos, vagy halálos baleset éri. 1973-ban 20 súlyos csonkulásos, 15 halálos baleset történt a megyében. Majdnem mindegyikben indult büntetőeljárás. 1974- ben 16 csonkulásos és hat halálos baleset volt. A büntetőeljárások száma tehát csökkent. A másik csoportba a polgári peres ügyek kertinek. Ha például a munkáltató valamilyen rendszabály elmulasztásával okozott kárt a Társadalom Biztosításnak és úgy, hogy az üzemi balesetből eredően keresőképtelen dolgozójának a Társadalom Biztosítás táppénzt, orvosi költséget fizetett, vagy keresetkiegészítést is adott, a munkáltató elmarasztalható. — Milyen feladatok előtt áll az SZMT munkavédelmi bizottsága 1975- ben? — Feladatainkat alapvetően meghatározza — a választások' előkészülete, ami azt is jelenti, hogy a szakszervezeti bizottságok mellett megfelelő társadalmi aktívahálózatnak kell működnie, fel kell mérnünk azt, hogy a terveinkből mit valósítottunk meg eddig a munkavédelem területén és mi az, ami még megoldásra vár. De semmiképpen nem hanyagolható el az ötödik ötéves terv előkészítése sem. Célki tűzésünk, az olyan munkahelyi feltételek megteremtése, amelyek biztosítják, hogy a munkavédelem a termelés irányításának szerves részévé váljon. Szeretnénk a vezetés és a munkavédelem összhangjának minőségi javítását elérni. Feladataink közé tartozik ezenkívül az anyagmozgatás gépesítését szorgalmazni, a szociális normák betartására, a védőberendezések biztosítására, megteremtésére ösztönözni. A megye számos területén gond a munkás- szállítás, ezt is meg kell oldani a csak erre a célra szolgáló járművekkel. Nem elhanyagolható a munkavédelmi fegyelmen keresztül a munka- fegyelem kialakítása sem. — Köszönjük a beszélgetést! V. E. hogy a fiatalok nem mindenütt készültek fel megfelelően a parlamentekre. Az intézkedési tervek sem foglalkoztak kellően az ifjúsági törvény végrehajtásával, .a fiatalok sok helyütt nem ismerték az intézkedési terveket. Az állami gazdaságokban ötvenegy KISZ-csúcsvezetőség alakult. A fiatal dolgozók létszámának csökkenése ellenére 1974-ben mindkét megyében nőtt az állami gazdaságokban dolgozó 30 év alatti KISZ-fiatalok száma, erősödött a KISZ tekintélye, de tömegbefolyása még mindig nem eléggé nyilvánul meg. Jó eredményt értek el az állami gazdaságok a fiatalok műveltségének emelésében. A fiatalok munkahelyi beilleszkedése körül nincsenek problémák, sok helyen a gazdaságok foglalkoztatási tervet készítettek. A beszámoló negatívan értékelte a fiatalok politikai képzettségének alacsony színvonalát, ugyanis az, állami gazdaságokban dolgozó fiataloknak alig öt százaléka részesült politikai képzésben. Számuk növekedése objektív folyamat Egy különleges csoport Köztük kezdettől különleges csoport volt a műszaki értelmiség. A mérnök, a technikus bérmunkás a kapitalista társadalomban kizsákmányolt és termelőmunkát végző dolgozó. Mint ilyen, a proletariátushoz tartozik, annak egy magasan kvalifikált rétege. A termelésben elfoglalt irányító szerepe folytán azonban a tőkefunkció (vagyis a tőkés) megszemélyesítője is. A kapitalista gazdasági fejlődés egy alacsonyabb fokán szakértelmét különösen magasan díjazták, így a lenini osztályjegyek egyik fontos ismérve, a jövedelem mértéke szerint is jelentősen különbözött a munkásosztálytól. Ez a magas jövedelem tőkésíthető volt és a mérnök nemegyszer maga is tőkéssé vált. A technikai fejlődés jelenlegi szintjén az értelmiségnek a fizikai dolgozókhoz viszonyított aránya jelentősen megnövekedett, tekintélyes részük ma már tulajdonképpen a szó szoros értelmében is magasan kvalifikált szakmunkás, amennyiben pl. valamilyen magas szakképzettséget követelő gép kiszolgálója. Ezért a nyugati fejlett tőkésországok kommunista pártjai a kérdésről folytatott viták során jelentős részüket joggal sorolták a munkásosztályhoz. Nálunk bizonyos fokig más a helyzet. Népgazdaságunk jelenlegi technikai színvonalán a mérnök, a technikus még nem tartozik a munkásosztályhoz, kivéve, hogyha beosztása valamilyen közvetlen irányító tevékenység (művezető, csoportvezető stb.). A különbségek Az ifjúsági törvény végrehajtásáról tanácskoztak Szekszárdon Az értelmiség társadalmunkban
