Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-14 / 38. szám

Felelőtlen lépés Csütörtök esti kommentáruuks Nicosiából meglepő, de várható jelentést röppentet­tek világgá csütörtökön a déli órákban a hírügynök­ségek: a török cipriota vezetők egyoldalúan kikiáltót, ták az önálló ciprusi török szövetségi államot. A szövetségi állam kikiáltásáról szóló nyilatkozat­ban a török közösség vezetői támogatásukról biztosí­tották ugyan a Ciprusi Köztársaság el nem kötelezett­ségi státusát, szembeszálltak a sziget bármilyen meg­osztásával vagy bármely más országhoz történő csatlakozással, ám az egyoldalú döntéssel lényegében Ciprus megosztását hajtották végre, még akkor is, ha — mint a nyilatkozatban állítják — végső céljuk a ciprusi görög közösséggel való egyesülés a két rész­ből álló föderatív állam keretében. Visszaforgatva a múlt napok eseményeit, megálla­pítható, hogy a török cipriota vezetők készültek é lépésre. Nem kerülheti el a figyelmet az sem, hogy el­határozásukat olyan időpontban valósították meg, ami­kor végre érdemi-megbeszélések kezdődhettek volna a két közösség képviselői között, s amikor Törökország és az Egyesült Államok, valamint Görögország és az Egyesült Államok között kétoldalú tárgyalások foly­nak a NATO-val kapcsolatos kérdésekről. A görög ciprioták vezetője, Glafkosz Kleridesz hét­főn kívánt találkozni a török közösség vezetőjével, hogy átadja a ciprusi kérdés rendezésének görög ter­vét. E találkozót Rauf Denktas, a ciprusi török közös­ség vezetője azonban lemondta. A végül is ENSZ-köz- vetítéssel átadott tervben a görög közösség egyebek között javasolta: alakítsanak központi kormányt, amely megfelelő hatalommal rendelkeznék a kantonális rendszerű föderáció felett; a török és görög ciprioták egymás mellett élését a kantonokon belül az alkot­mány szabályozza; a török igazgatási kantonok össz­területe egyezzék meg a sziget összlakosságán belüli aránnyal, ami 18 százalék. E terv alapján nyilván meg lehetett volna kezdeni az érdemi tárgyalásokat. Ehelyett azonban a török cipriota vezetők egyoldalúan kész tények elé állították a görög közösséget. Sok jel arra vall, hogy a görög ciprioták lépését Ankara sugallta és támogatta. Az UPI amerikai hírügynökség az események előtt 24 órával, szerdán közölte, hogy a török kormány nem fogadja el a ciprusi kormány által előterjesztett béke- tervet, amely a lakosság számarányának megfelelő te­rületű nyolc kantont juttatna a ciprusi törököknek. Ankara — hangsúlyozta az amerikai hírügynökség — továbbra is lényegében két külön részre akarja oszta­ni Ciprust, a megszállás alatt lévő északi területet tart­va fenn a török ciprusiak számára. A török cipriota vezetők az egyoldalú lépéssel sem­mibe vették az ENSZ-közgyülés decemberi határoza­tát, amely úgy szól, hogy Ciprus alkotmányos állam­formájának meghatározása az ott élő két közösség együttes feladata, PANORÁMA HAVANNA Kuba Jövőre induló ötéves tervéi)«» az építőipar termelé­se meghaladja majd a 3,5 mil­liárd dollárt. A tervidőszak­ban a többi között 20o ezer ál­lami lakás, 120o középiskola, 400 óvoda, 170 filmszínház és 62 szálloda épül. A szállodák építése az egy­re növekvő turistaforgalom céljait szolgálja. Az idén csu­pán Kanadából csaknem 15 ezer turista látogat a sziget- országba. BÉRŰN A következő, XT. világifjúsá­gi találkozó nemzetközi előké­szítő bizottságának berlini ülé_ sén csütörtökön Egon Krenz, a Szabad Német Ifjúság (FDJ) központi tanácsának főtitkára Kubát javasolta a fesztivál színhelyéül. A bizottság szom­baton délben tartandó sajtóér­tekezletén hozza majd nyilvá­nosságra végleges döntését Luis Orlando Dominguez, a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség első titkára örömét fejezte ki, hogy a szigetország a következő fesztivál színhe­lye lesz, ha így dönt az előké­szítő bizottság. TOKIO Wilson Moszkvában Bokor Pál. az MTI tudósí­tója jelenti: Barátságos légkörben zajlott le csütörtökön délután a vnu- kovói repülőtéren Harold Wil­son brit miniszterelnök és Cal­laghan külügyminiszter moszk­vai fogadtatása. Wilson és Callaghan — mindketten fele­ségük kíséretében — magyar idő szerint délután pontosan két órakor érkeztek különre- pülőgéppel Vnukovóra, a moszkvai kormányrepülőtér­re, ahol a szovjet fegyveres erők három haderőnemét rep­rezentáló katonai díszegység sorakozott fel a kormányfő tiszteletére. Wilson üdvözlésére a repülő­téren megjelent Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterelnök és a szovjet kormány több miniszterelnök-helyettese. Cal. laghant szovjet kollégája — Andrej Gromiko üdvözölte. A repülőteret ebből az alkalom­ból brit és szovjet zászlókkal díszítették, s a repülőgépből kilépő Wilsont a várócsarnoké ra kifeszített orosz nyelvű üd­vözlő felirat fogadta. Az öt napra tervezett hiva­talos látogatás első percei a megszokott külsőségek között zajlottak le. Wilson és Koszi­gin ellépett a díszszázad előtt, majd Nagy-Britannia és a Szovjetunió himnusza hang­zott el. A hivatalos üdvözlések után Wilsont több száz apró' brit és szovjet zászlócskákat lengető moszkvai köszöntötte jókedvűen és barátságosan. A moszkvai televízió előre kiadott műsorát megváltoztat­va egyenes adásban adott helyszíni közvetítést Wilson érkezéséről. A műsorvezető a közvetítés során is hangoztat­ta, hogy a szovjet főváros­ban nagy jelentőséget tulaj do-* nítanak Wilson moszkvai láto­gatásának, Harold Wilson és James Callaghan még a csütörtöki nap folyamán megkezdték tár­gyalásaikat a szovjet vezetők­kel. \ Phnom Penh Súlyos helyzetben a Lón NoLféle fegyveres erők Miki Takeo jaoán miniszter- elnök csütörtökön fogadta Oleg Trojanovszkijt, a Szov­jetunió tokiói nagykövetét. A szovjet diplomata átnyújtotta a japán kormányfőnek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára levelét, amely válaszol Miki Takeo korábbi üzenetére. MOSZKVA Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök a Kreml­ben fogadta Severe Aguirre del Cristo-t, Kuba moszkvai nagykövetét. A két politikus szívélyes, baráti beszélgetést folytatott. A Phnom Penhtől 45 kilo­méterrel délkeletre, a Mekong folyó nyugati partján fekvő Dey Dos elestével és a rezsim három további hadihajójának a stratégiai fontosságú Neak Luong várostól délre szerdán éjjel történt elsüllyesztésével tovább romlott a Lón Nol-féle fegyveres erők helyzete — írta csütörtöki helyszíni tudósításá­ban az AFP. A francia hírügynökség ka­tonai körökből szerzett érte­sülése szerint a népi erők harcképtelenné tették a Dey Dos-i helyőrség tagjainak „legkevesebb” egynegyedét, szilárdan ellenőrzik és teljesen lezárták a Mekong folyói Phnom Penh és Neak Luong, valamint Neak Luong és a dél-vietnami határ között« szakaszát, A Phnom Penh-i rezsim haa ditengerészete és légiereje mindeddig sikertelenül próbál­kozott a khmer hazafiak által szilárdan védelmezett partvi­dék visszaszerzésével, valaminÉ a hajózást akadályozó úszó­aknák, víz alatti aknák és hajó­roncsok eltávolításával a Me­kong folyóból. A felszabadító erők által csütörtökre virradó éjjel elsüllyesztett három el­lenséges hadihajó is ilyen tisz­togató munkában vett részt Válság — olasz módra . XII. [ KOMMUNISTÁK A párt 1972 májusában több mint kilencmillió szavazatot, azaz félmillióval többet kapott, mint az előző választáson. A párttagok száma jelenleg 1 millió hétszázezer, 131 ezerrel több, mint két évvel ezelőtt. Vagyis minden egyes párttag szavazóra négy nem párttag szavazó jut. Az 53 éve működő párt ereje szüntelenül növek­szik. Választási szakértők sze­rint a következő választáson a kommunistákra adott voksok 6záma eléri a 10 milliót, a sza­vazatok 30 százalékát, ami a tőkés világ kommunista párt­jait tekintve rekordnak szá­mít. AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT nem vesz részt a kor­mányban, de jelen van az or­szág mindennapi életének va­lóságában, intézményeiben, gyáraiban, gazdasági életében, társadalmi tevékenységében. Berlinguer meghatározása sze­rint: „Az Olasz Kommunista Párt nem pusztán csúcsvezető­ségből, vezető szervekből, leg­ismertebb exponenseiből áll. összetett szervezet, az egész országban jelenlévő, jól tagolt 1975. február 14. testület, bővelkedik a legkü­lönfélébb tapasztalatokban. És sokszor vezető szerepet játsza­nak azok az ismeretlen férfiak, nők, fiatalok, akik kezdemé­nyezéseikkel beavatkoznak a gyárakban, az iskolákban, a hivatalokban vagy ahol éppen dolgoznak, Piemontétól Szicí­liáig." AZ OLASZ KÖZVÉLE­MÉNY, pártállásra való tekin­tet nélkül elismeri, hogy az olasz társadalom legszervezet­tebb, legcéltudatosaibb pártja. Tekintélye még soha sem volt oly nagy, mint ma. Az egyet­len párt, amely határozott célt és programot képvisel, s amely lényegében jelenleg kormány­képes. Berlinguer így fogal­mazta meg pártjának prog­ramját: nemzeti önállóság az enyhülés keretében; újfajta gazdasági fejlesztés; terveken alapuló gazdaságpolitika a mezőgazdaság, az ipar, a tö­megközlekedés, az energiafej­lesztés érdekében; az állam életének megújítása és egész­séges légkörének kialakítása. A PROGRAMOT valójában osztja az egész társadalom. A múlt évben lezajlott regioná­lis választásokon tovább nőtt a kommunistákra adott szava­zatok száma északtól délig, Szicíliától és Szardíniától Ve- netóig, s magában Rómában is. A változás, amiről mindenki beszél, a kommunisták hata­lomra kerülése. Hosszú a lis­tája a kommunisták dicséreté­nek. Az állami ipar főnöke, Petrilli szerint: „A kommu­nista párt az élen halad a ki­alakítandó, modem rendszer védelmében és tanácsát széles­körűen ki kell kérni.” MI KÖVETKEZHET? Vál­ságos helyzetben mindig köny- nyebb az ellenzék szerepe. Egy most tartandó választáson, a kommunisták bizonyára min­den eddiginél több szavazatot kapnának. De a kommunisták azt is tudják, hogy a szava­zatok növekedése nemcsak az ellenzéknek szól, hanem a programnak is, amit képvisel­nek. Ezért számukra nem sür­gős a választás. Az idő nekik dolgozik. Politikai és erkölcsi tőkéjük napról napra nő. A kommunistáknak nem sürgős. Nem kívánják tovább élezni egy elhamarkodott vá­lasztással az amúgy is rendkí­vül súlyos válsághelyzetet. A kommunisták nem akarnak polgárháborút Olaszországban. Történelmi felelősségük tuda­tában gondolkoznak és cselek­szenek. A parlamentben a de­mokratikus, konstruktív ellen­zék álláspontjára helyezked­nek. Minden ésszerű, a vál­ságból kiutat mutató javasla­tot, szociális intézkedést tá­mogatnak. Mint ahogy eddig is támogattak. Valószínű, hogy tavasszal, még a nyár előtt mégis vá­lasztások lesznek Olaszország­ban. Egy olasz újságíró mondta: Az igazság az, hogy itt már a papok sem hisznek Olaszor­szág jövőjében. Ilyen értelem­ben csak a kommunisták hí­vők. TÖRTÉNELMI KOMPRO­MISSZUM. Másfél éve folyik a vita arról, hogy a keresz­ténydemokraták elfogadják-e a kommunisták által felajánlott történelmi kompromisszumot. A fogalom már nehéz időkben született. Tartalma nem más, mint konstruktív együttműkö­dés kommunisták és keresz­ténydemokraták között az or­szág talpraállítására, a közös cselekvés megfogalmazására. A történelmi kompromisszum: párbeszéd kommunisták és katolikusok között, s mindazok között, akik számára nem kö­zömbös Olaszország sorsa. A történelmi kompromisszum egy új olasz társadalmi struk­túra kialakításának lehetősége. S mindannak lehetősége, amit egy új olasz társadalom létre tud hozni politikai, gazdasági, társadalmi és morális téren. BERLINGUER egyik leg­utóbbi beszédében így fogal­mazta meg a történelmi komp­romisszum lényegét: Az Olasz Kommunista Párt fejleszteni fogja kapcsolatait a katolikus világgal minden vonatkozás­ban, ahol felszínre kerül a szándék, hogy a dolgokat a demokrácia és a szocializmus fejlesztésének irányába változ­tassák meg. A történelmi kompromisszumot, mint javas­latot tehát nemcsak úgy kell értelmezni, hogy alakítsanak egy új kormányt vagy egy új többséget a kommunisták rész­vételével. Ez csak az egyik vo­nás — természetesen egyálta­lán nem másodlagos vonás. A történelmi kompromisszumon alapuló politika azonban több mint új kormányfoima. Útmu­tatás arra, milyen legyen a po­litikai akciók és politikai kap­csolatok módszere és minőségeo1 Vagyis: minőségi változást jelentene a pártok kapcsolatá­ban. Nem szervezeti, hanem politikai-morális változást a magatartásban. Amolyan poli­tikai Magna Charta, amely­nek íratlan törvényeihez mind­két pártnak tartania kellene magát. „A TÖRTÉNELMI kompro­misszum mindenesetre azt je­lenti, hogy problémáinkra - az olasz nép akaratát kifejező, nagy politikai erők összefogá­sa nélkül nincs megoldás” — mondotta Eugenio Peggio, Bo­logna kommunista képviselője. Kereszténydemokraták és kormányfőik a történelmi kompromisszum javaslatát mindmáig visszautasítják. De ez a javaslat nem annyira a jelent, mint inkább a jövőt fogalmazza meg. Ezért törté­nelmi és ezért itt a hangsúly. A vita még hosszú lesz. De az Olasz Kommunista Párt, amely reálpolitikát folytat, nem hagy­hatja figyelmen kívül, hogy az ország lakossága katolikus és többségében hívő. Minthogy álláspontja abban is változat­lan, hogy az új Olaszországot csak fokozatosan erősödő szo­cialista elvek alapján lehet fel­építeni. (A befejező rész következik.) KEREKES IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents