Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-13 / 37. szám
» Új jogszabályokról — röviden Az egyetemes szerzői jogi egyezmény felülvizsgált szövegének ikürirdetéséről rendelkezik az 1975. évi 3. törvényerejű rendelet, és az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló egyézmény felülvizsgált szövegének kihirdetéséről az 1975. évi 4. számú törvényerejű rendelet, mely utóbbiból idézzük az alábbiakat: i „(1) Az irodalmi és művészeti művek szerzőinek kizárólagos joga, hogy engedélyezzék: 1. műveik adaptálását, műveikről film- reprodukció készítését, valamint az ilyen módon adaptált és többszörösített mű forgalomba hozatalát: 2. az 'ilyen módon adaptált és többszörösített művek bemutatását és nyilvános előadását, valamint a közönség részére vezeték útján történő közvetítését (2) Irodalmi vagy művészeti műből merített filmalkotás minden más formáiban történő adaptálása a szerző engedélyezési jogénak -sérelme nélkül csak az eredeti mű szerzőinek hozzájárulás ávai történhet" Az öregek napközi otthonáról szóló 1/1975. Eü. M. sz. rendeletről korábban adtunk tájékoztatást. Az Egészségügyi Közlöny folyó évi február l.-i számában most megjelent az Egészségügyi Minisztérium 90030/1975. Eü. M. sz. irányelve az öregek napközi otthonának szervezetéről és működéséről, valamint a 90040/1975 Eü. M. sz. útmutatója az öregek napközi otthoni gondozásának módszereiről. Az útmutató részletesen foglalkozik a gondozás céljával, annak tárgyi és személyi feltételeivel, az élelmezéssel, egyéb szükségletek kielégítésével, a gondozottakkal való kapcsolatok kialakításával. A 201/1975. OM—Mű. M. számú együttes utasítás a felső- oktatási intézmények oktatói és egyéb alkalmazottai munkabérélitek megállapításáról szól, az együttes utasításhoz csatolt melléklet tartalmazza a kulcsszámokat, munkaköröket, bértételeket, valamint összegszerűen az automatikus béremelkedést. « (Megjelent a Művelődésügyi Közlöny február 6-i számóiban.) Munkavédelmi, szociális, kulturális és sportfejlesztési intézkedési terv 'készítéséről rendelkezik a 74 165/1974. KGM. sz. utasítás, amelynek értelmében a dolgozók munkavédelmi és szociális helyzetének következetes javítása, kulturális és sportolási igényeik és lehetőségeik eredményes továbbfejlesztése érdekében az ötéves tervidőszakra vonatkozóan komplex tervet kell készíteni. Az utasítás szerint „a terv készítését meg kell hogy előzze a vállalat jelenlegi munkavédelmi helyzetének, a szociális ellátottság mértékének és minőségének, valamint kulturális és sport- lehetőségeinek értékelése. Ennek az értékelésnek az alapjón kell meghatározni, hogy mely területen, milyen intézkedések megtétele szükséges.’* (Megjelent az OKJSZ Értesítő 2. számában). Az OKISZ Értesítő 3. számában olvasható az OKISZ 2/1975. sz. óján lásd az ipari szövetkezetek által fenntartott, vagy bérelt üdülőkben fizetendő térítési díjak megállapítására, valamint az 1/1975. OKISZ sz. irányelv az ipari szövetkezetek vezetőségei és a területi szövetségek elnökségei részére az ifjúság számára nyújtandó pályaválasztási tanácsadás továbbfejlesztése tekintetében. Az irányelv szerint: „Építsenek ki a szövetkezetek rendszeres kapcsolatot a területükön működő általános és középiskolák igazgatóival, osztályfőnökeivel és pályaválasztási megbízot- ■ taívol. Ennek során közvetlenül vegyenek részt az iskolai pálya- választási mankóban.“ Dr. Deák Konrád, osztályvezető ügyész Éreníe 120000 lakás Moszkvában Évente százhúszezer lakás épül Moszkvában, több, mint a világ bármely fővárosában. A régi Moszkva környéki kis faivak helyén ma hatalmas épülettömbök emelkednek, széles utcák és terek húzódnak. Egyre több lakótelep épül a szovjet főváros központjától távoleső kerületekben. Míg korábban többnyire négy- emeletes lakóházakat építettek, a jelenlegiek nyole-ti- zenöt emeletesek, Az épületeket előregyártott elemekből szerelik össze. Ez lehetővé teszi, hogy különböző alapterületű és beosztású lakások épüljenek, melyek kényelmesebbek a régebben épült lakásoknál. Több mint 150 park és liget díszíti a fővárost. A zöldövezet egy év alatt 749 hektárral növekedett, mintegy másfél millió fát és bokrot ültettek el. (BUDAPRESS—APN) Egészségügyi központ ihuringiaban Uj egészségügyi központ épül az NDK-beli Suhl megye székhelyén, egy 16 hektáron épült lakótelepen. A tízemeletes kórházba egyszerre 746 beteget vehetnek fel, a hozzá tartozó poliklinikán húsz szakorvos dolgozik. Itt kap helyet az izotópos kórmegállapító osztály, továbbá a koraszülöttosztály és a Suhl környéki véradó- és transzfúziós állomás is. Nemsokára elkészül az orvosi szakiskola épülete, amelyben 1976-ban kezdődik majd az oktatás. A kórház építésére körülbelül 140 millió márkát fordít az állam Suhl várostól nem messze, Ilmenauban már láthatók egy 22 osztályos új poliklinika körvonalat Mivé lett az Amolett? Kósza hírek keringenek az Amolett-kekszről és -ostyáról. Megbukott, eladatlanul áll az üzletekben, állítólag rosszullétet, gyomorfájást, székrekedést és hasmenést* okoz. Egyszóval — nem az igazi. Emlékszünk, milyen nagy hűhót csaptak körülötte: az első időben csak pult alól lehetett luipni. Hogy vásárolják-e, vagy sem, erre a kereskedelem, a fÜSZÉRT és az Édességbolt Vállalat adott választ: — „Elvonult a vihar* —( már senki sem áll sorba Amo- lettért, de ez még nem jelenti azt, hogy meg is bukott volna, ugyanis a rádi tszs által gyártott Amolett-ostya' kétségtelenül nagyobb népszerűségnek örvend, mint a -keksz. Hogy miért? A vásárlók szerint kellemesebb ízű, S ami még ennél is fontosabb, azt mondják, hogy könnyebben emészthető. Viszont az is tény: mind az Amolett-keksz, mind az -ostya pillanatnyilag csak „vegetál", több van belőle á raktáron, mint ameny- nyi elmegy belőle. Mi történt? jaffaszörp, vagy egy üveg sör elfogyasztása tönkreteheti a fogyókúrát. Ennek ellenére senkinek nem kell szenvednie: naponta többször, is lehet enni, csak az a fontos, hogy sok vizet kell inni. Ami pedig a cukorbetegeket és az emésztőszervi megbetegedésben szenvedőket illeti, csak orvosi felügyelet mellett fogyaszthatják az Amolettet. S hogy az Amolett valóban nem ártalmas a szervezetre, bizonyítja az is, hogy dr. Paizs Zsuzsa, a János Kórház adjunktusa könnyű szívbetegeken próbálta ki az Atho— Semmi rendellenességet nem tapasztaltam, — mondja a doktornő —, naponta egy- másfél zsemle helyett adom az Amolett-ostyákat a betegeknek. A szívbetegek számára ugyanis rendkívül fontos, hogy rövid idő alatt megszabaduljanak felesleges kilóiktól. Tapasztalatom, hogy az Amolett ehhez hathatós segítséget ad. Véleményem, szerint az Amolett népszerűsítésével meg lehetne változtatni a jelenlegi rossz étkezési szokásokat i — Az emberek túlzottan gyors sikert vártak az Amo- lettől, nyakra-főre ették, és nem tartották be az előírásokat — mondja dr. Fövényi József, o János Kórház II. belosztályának tudományos munkatársa. Ez pedig azt eredményezte, hogy sokan gyomorbántalmakról panaszkodnak, meg arról is, hogy egy dekát sem fogynak. Meggyőződésem, hogy az Amolett az egész világon egyedülálló, párját ritkító készítmény. De csak akkor lehet jelentős súlycsökkenést elérni, ha mindenki szigorúan betartja az Amolettel járó diétás étkezést, tehát a szénhidrát- és kalóriaszegény étrendet. Naív- ság azt hinni, hogy elég naponta megenni 8—10 darab kekszet és máris lefogy valaki. Napi egy üveg kola. Köztudott: mielőtt az Amo- lett az üzletekbe került volna, hosszas kórházi és klinikai kísérletek kutatták, hogy nem ártalmas-e az emberi szervezetre, és elérhető-e vele a kívánt súlycsökkentő hatás,, Valamennyi vizsgálat cáfolha- tatlanul bebizonyította: már 4—6 keksz, vagy ostya elfogyasztása után a jóllakottság érzete lép fel, és ilyeü formán senki sem szenved az éhségtől. A kísérletek sorált, a betegek 50 százaléka két- három hét alatt jelentős mértékben lefogyott. Vagyis az Amolett nem bukott meg, csak használni kell — kellene! —- tudni és b*: tartani az előírásokat. (PÖ is megtanul majd egyszer egy hosszú imádságot, persze, református imádságot. Csak jobban eshet az a Jóistennek, ha valaki könyv nélkül tudja az imát. És nem olvassa, mint a reformátusoki Elunta a figyelést: kifelé hallgatózott megint. Idáig csak-csak elértek az oroszok, de innen aztán nincs tovább. Saját szemével látta a rengeteg német tankot. Meg akkora ágyúkat is látott, magasabban állt a csövük a háztetőnél. Ha ezek egyszer elindulnak — igaza lesz Henriknek —, meg seih állnak Moszkváig. Eszébe jutott a géppisztoly, amelyet tegnap eldugott a disznóól padlásán. Ha volna töltény hozzá, persze sok töltény, vagy két-hárorn ládával, kiállna a kapuba, és lelőne minden oroszt, aki az utcába bemerészkedik. Nem, a kapuban nem jó. Megláthatják. Azok is lőnek. A padlás jobb, onnan messzebbre Is látni. Megemelj a zsindelyt, kidugja a géppisztoly csövét... ... Most bukkan elő a sarkon, az arca csupa szőr, szakadozott kabátjából piszkos vattacsomók lógnak, bakancs helyett felmadzagoít zsákdarabok a lábán. Meggöfnyedvé, óvatosan lopakodik, szuronyos puskáját előre szegezve... és pakk. Vége. ...Most megint jön egy...pakk. Vége. ... Most egyszerre három is... pakk ... pakk... pakk ... Az a baj, nem nagyon őrt még a géppisztolyhoz. A ravaszt megkereste rajta, amit meg kell húzni, de azt nem tudja, hogyan töltik meg, ha kifogy belőle a golyó. Mert nem úgy töltik meg, mint a pisztolyt A pisztolyhoz ért, azt akármikor meg tudná tölteni. — 100 — Mire fölkelt és felöltözött elcsendesedett odakint az ágyúzás, s eltávolodott a géppisztolyok kereplése. Azt azért kikémleli majd, hogyan lehet itt feljutni a padlásra. Sehol sem látott létrát; igaz, nem is kereste idáig. Stefi néni sokáig tapogatta elmerevedett lábait Majd a lépcsőhöz ment, és kifelé hallgatózott. —■ Mennyben lakó édes Atyám... — sóhajtott, szemét törölgetve. — Meghallgattál engem. .. meghallgattad az én könyörgésemet __ ö sszeszedtek néhány szükséges holmit — a lámpát csak lecsavarták — és fölmentek a napvilágra. A tornácon két, Ismeretlen egyenruhás katona állt. Ilyen katonákat még sohasem látott Az egyikük Stefi néninek fordította géppisztolyát (géppisztolyt sem látott még ilyet): — Nyemci jeszty? A néni halálra váltan tátogott, hyitogatta a száját, de nem jött ki hang a torkán, — Nemet von?... — kérdezte most a másik katona. — Fasiszt?... Dajcs von?... — Dehogyis van, kérem... nincsen itten... — kétségbeesve mutogatott a néni —, nincsen német... nincs, nincs... Angolok volnának ezek? De ilyen hirtelenséggel? Nem hitték el a katonák, hogy nincs német, mert össze járták a házát, benéztek az ágy alá, a szekrényekbe. Kutaszkodtak a pincében, még a padláson is. Külön kis ajtó volt a folyosó végén, onnan szolgált egy vaslétra, fel a padlásra Amikor elmentek,, Stefi néni keresztet vetett, és hangosan elsírta magát. — Mennyben lakó édes Atyám... hát nincs bocsánat... hihéS bööááftat... Próbára teszed ezt a bűnös világot... Legelőször a pineébe ment le. Azután végigjárta a házat, az udvart, sorra, a katonák után, még a padlást is. Megkönnyebbülve mondta: — Azért nemigen vittek el semmit. Ö kilesett az utcára Ott Is ugyanilyen katonák jöttek-mentek. Nem létezik, hogy ezek oroszok. — 101 — Angolok vagy amerikaiak lehetnek ezek, megmondta Rezső bácsi. Látott ő orosz foglyokat Mickolcon; nem ilyenek voltak azok. Prémsapkájuk sem volt. És egészen másformák voltak. De Stefi néni állította, hogy ezek az oroszok. Becsukta utánuk a kaput: — Hogy az én istenem pusztítaná el a fajtáját... De hiszek eddig is be volt csukva a kapu. Ezek vagy a tetején léptek át, vagy valamelyik szomszédból, a kerítésen. — Ha akarnak, bejönnek így is, úgy is, Nincs ezek előtt törvény... Ment vissza a pincébe, a szentképhez, imádkozni. 23. Egész délután csend volt. Stefi néni is felmerészkedett a pincéből. Be- spalettázta az ablakot. Csak egy rést hagyott, onnan leskelődött kifelé az utcára. Este zörgettek a kapun. Feljajdult Stefi néni, és keresztet vetett. Tett egy tétdva lépést kifelé. De aztán mégis megállt és figyelt. Most már dörömböltek, erélyesebben. — Menjél te, kisfiam..„ Más az, ha te mész ki... De ő is félt. — Hogyisne. Még aztán lelőjenek. — Dehogyis lőnek le. Nem bántják azok a gyerekeket. Mindenki mondja, hogy az oroszok nem bántják a gyerekeket... — Tehetetlenül toporgott az ajtónál; sírósan kérlelte: — Péter- kém... menjél hát... Annál rosszabb... Ment, de nagyon félt. Csúnyán dörömböltek már akkor. Kiakasztotta a vaskaput, elhúzta a tolózárat. Épp csak hogy elugorhatott, rögtön kivágódott a kapu. Káromkodtak, persze oroszul, és a szemébe zseblámpáztak. Aztán csak nevettek, s tódultak befelé. Hatan voltak, és köztük volt Grisa is. Épp ez a csudálatos véletlen az egészben, hogy éppen oda zörgettek be, és hogy Grisa is köztük volt. (Folytatjuk) — 102 —
