Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-11 / 9. szám
\ Zárszámadásra készülve Bővítik a hazai mezőgazdasági gépek és pótalkatrészek gyártását Sajtótájékoztató A hazai mező- és erdőgazdasági gépek 90 Százalékát, az élelmiszeripari gépek 70 százalékát előállító Mezőgép Tröszt idei terveiről tartott pénteken sajtótájékoztatót a Magyar Kereskedelmi Kamara székhazában dr. Gölöncsér Gábor vezérigazgató. Elöljáróban elmondotta, hogy a tröszt Mezőgép-vállalatainak hálózata kibővült a nagy múltú budapesti és mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyárral és a mezőgépfejlesztő intézettel. Ez a változás azonban nem módosította a tröszt alapvető feladatát, hogy elegendő alkatrészt, gépet és berendezést gyártson a mezőgazdaságnak, s felújítással és más szolgáltatásokkal is segítse a géppark zavartalan működését, ellátását. Megállapította, hogy a múlt évben — ha nem is volt teljes mértékben kielégítő — de tartós és komoly hiány nem volt a pótalkatrész-ellátásban, s zavar nélkül tettek eleget a javítási és felújítási megbízásoknak. Az idén a tröszt vállalatai együttesen 7,8 százalékkal növelik termelésüket, s ezen belül tíz százalékkal bővítik a pótalkatrész-gyártást. Licencvásárlásokkal, gyártási kooperációkkal készültek fel a korszerű mezőgazdasági termelési rendszerekhez szükséges gépek gyártására, a nyugati import egy részének felváltására, így már többféle típusban teljes gépsort adhatnak a gazdaságoknak a cukorrépa-termeléshez. Rendelkezésükre áll a paradicsom-, a zöldibab- és uboiikatennesztés technológiai sara, és a baromfi-, sertés- és szarvasmarhatartás gépesített telepeinek teljes (berendezése. A nagy erejű traktorokhoz szükséges 96 soros pneumatikus vetőgépek, talajművelő és növényvédő gépek is megértek a sorozatgyártásra. Végeredményben az idén mintegy 1200-féle mezőgazda- sági és 650-féle élelmiszeripari gépet gyártanak, mégpedig nem is akármilyen műszaki színvonalon, amiről meggyőzően tanúskodik, hogy jelentősen emelkedett a külföldi megrendelők száma. így a tavalyinál mintegy 30 százalékkal több gépet szállítanak a szocialista országoknak, világhírű nyugati cégeknek és a fejlődő országoknak. Rövidesen már nemcsak egyes gépeket, vagy komplex gépsorokat, hanem a mezőgazdaság általános gépesítéséhez szükséges berendezéseket, eszközöket, technológiákat is exportálnak majd Szíriába, Iránba, Irakba, Algériába és Libanonba. Az export növelésével segíti a tröszt a mezőgazdaságigép-import bővítését, 6 ennék lehetőségeit szélesítették a KGST-országok közötti szakosítás és kooperáció fejlesztésével. így megállapodást kötöttek elsősorban szovjet és NDK-beli partnereikkel, a nagy termelékenységű gabonakombájnok és az önjáró szálas takarmány-be takarító gépek kooperációs gyártására. A tagországok közötti részegység- szakosítás alapján különféle adaptereket, speciális hajtóműveket, szivattyúkat, kardánokat szállítanak. A mezőgazdaságban minden esztendőnek megvan a maga jellegzetessége, amelyből a pártszervezeteknek éppen a tsz-ek gazdasági erősödésének, tagjaik tudati fejlődésének érdekében következtetéseket kell levonniuk. Meg kell ezt tenniük az úgynevezett jó időjárású, zökkenők nélküli esztendőkben is. A tavalyi szélsőséges időjárás okozta nehéz év után ez még inkább kötelességük. Milyen gazdasági eredménynyel zárták az évet a termelőszövetkezetek ? Az elmúlt évben Tolna megyében tervszerű munka nyomán a mezőgazdasági termelési, árutermelési előirányzatokat csaknem minden területen sikerült elérni. A népgazdaságnak több mint tíz százalékkal több húst, nyolc százalékkal több tejet adtak a termelőszövetkezeti gazdaságok, mint a negyedik ötéves terv első évében. A kenyérgabona-termelés az országos átlagot meghaladta — hektárra vetítve — ugyanakkor takarmánygabonából, kukoricából is jelentősen magasabbak voltak a termésátlagok, mint az országos átlag. Közel nyolcvanezer vagon takarmány és kenyérgabona került a Tolna megyei gazdaságokból az ország asztalára. A mezőgazdaság — a sokszor megoldhatatlannak látszó nehézségek ellenére is — szépen fejlődött, termelésének növekedése átlagosan 3—4 százalék. A szövetkezeti gazdák többségének is az a véleménye, hogy az egyéni gazdálkodás körülményei között, egy ilyen nehéz, elemi csapásokkal teli esztendő a parasztok százezreit érintette volna tragikusan. Ez nem következik be, annak is köszönhetően, hogy a termelőszövetkezetekben magasabb színvonalon folyik a termelés, másrészt pedig annak a nagy társadalmi összefogásnak következtében, amely a nehéz őszi napokban országszerte — így Tolna megyében is — kibontakozott. Megyénkben a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek 27 korszerű sertéstelepet, és tizenhat szarvasmarha-telepet üzemeltetnek. Ugyanakkor a megyei közös gazdaságoknak több mint a fele részt vesz valamelyik fejlett kukorica-, gabona-, vagy cukorrépatermesztési rendszerben. A gazdaságok termelésszerkezetének fejlesztése, korszerűsítése, szemünk előtt történik, tanúi lehetünk annak, hogy a tegnapi kézzel vető paraszt, ma a termelési rendszerekben, húsz-harminc ' év előtti termelési eredményeinél hat- szor-hétszer többet ér el egy- egy növényféleségből. A 3—4 százalékos termés- növekedés a mezőgazdaságban az országos átlagot jelenti. A termelés adatai az előző évekénél nagyobb szóródást takarnak. Még világosabban: a kiváló és kiemelkedő eredményeket elért szövetkezeti gazdaságok mellett nagy számmal lesznek gyengék is. Ezért kell a mostani zárszámadásokat a korábbiaknál gondosabban előkészíteni, lebonyolítani. A gazdaság 1S£g££ elemzése, s ennek alapján a tagság közötti politikai munka, szövetkezetenként másmás feladat elé állítja a kommunistákat. Nyilvánvaló, hogy ahol a gazdasági eredmények kielégítők, ott az egészséges jövedelemszint mellett az alapok bővítése, ezek célszerű kialakítása a feladat. A gyenge gazdasági eredményt elért szövetkezetekben más célokért kell a pártszervezeteknek küzdeniük. Többek között azért, hogy a tsz-tagok gondos gazda módjára még a jövedelem bizonyos csökkenése árán is biztosítsák a jövő évi gazdálkodás feltételeit. A kommunisták felelőssége tehát éppen abban van, hogy politikai tennivalóikat sajátos körülményeik figyelembevételével alakítsák ki. Különösen sok a tennivalója az olyan pártszervezet tagságának, ahol az elmúlt évet gyengén zárták. Néhány termelőszövetkezet — az előzetes felmérések szerint megyénkben 4—5 közös gazdaság — veszteséggel zárja az évet. Az ilyen helyeken különösen figyelni kell a zárszámadás politikai hatását, segíteni kell a kibontakozást. . Persze a pártszervezeteknek általános, a párt politikájából adódó feladatai is vannak. Egyetlen szövetkezetben sem mellőzhetik, vagy csorbíthatják a szövetkezeti demokráciát. A nehéz helyzetben lévő gazdaságokban, a kivezető út, éppen a tagokkal való nyílt, őszinte eszmecsere, nem pedig a „kemény kéz" politikája. Ugyancsak nagyon fontos, hogy a döntésekben ne a pillanatnyi érdek, hanem a gondos előrelátás uralkodjék. Érvényesíteni kell a célszerű takarékosságot, biztosítani az anyagok, eszközök felhasználásának hatékonyságát Gondos mérlegelés szükséges a beruházásokról való döntéseken is. A legtöbb ““S: szervezet az évek során kialakította a körülményeknek legjobban megfelelő, a célt legjobban szolgáló módszereket a zárszámadás politikai előkészítésében. Ezekben a módszerekben az a közös vonás, hogy a zárszámadó közgyűlést brigád- és üzemegységnyi értekezletek előzik meg. A szőkébb munkahelyi megbeszéléseknek az előnye, hogy itt minden szövetkezeti tag szóhoz jut, s a tapasztalatok szerint bátrabban vetik fel a problémákat, mint a közgyűlésen, a. nagy obb közösség előtt. Gyakori viszont az is, hogy a kisebb közösségekben elhangzott észrevételek a zárszámadó közgyűlés beszámolójában nem kapnak hangot. Ahol ezt a hibát elkövetik, ott a szövetkezet tagjainak demokratikus jogait sértik meg. A pártszervezetek ügyeljenek arra, hogy ne sikkadjanak el ezek az észrevételek, javaslatok és a közösséget érintők kerüljenek a beszámolóba. Tolna megye közös gazdaságaiban az a „szokás”, hogy a zárszámadó, ünnepi közgyűléseken a munka mindennapi eseményeiről, örömeiről, a feladatok megoldásának módiáról keveset beszélnek. Ellenben a nagy közgyűlést megelőző brigádértekezletek hangosak a vitától, a tenni- akarás szülte gondolatoktól. Helyes volna, ha a részközgyűlések, a brigádértekezletek hangulatát idézendő, ösz- szegeznék a zárszámadáson a dolgozók véleményét, név szerint felemlítve, hogy ki milyen javaslattal, észrevétellel, bírálattal segítette a zárszámadás munkáját, a szövetkezet egész évi gazdálkodását. Ez a módszer feltétlenül jó hatással lenne a következő termelési tanácskozások hangulatára is. tapasztalat mutatja, hogy helyes, ha a kommunisták már a mérlegkészítés előtt — természetesen a tények birtokában — állást foglalnak a szövetkezetüket érintő gazdaságpolitikai kérdésekben. Ennek előnye, hogy a párttagok, már a munkahelyi megbeszéléseken is képviselhetik a pártszervezet állásfoglalását. Vannak tapasztalatok arról is, hogy a pártszervezetek vezetőségei a munkahelyi értekezletek. — üzem és brigád — tapasztalatainak birtokában értékelik a szövetkezet gazdálkodását, a szövetkezeti élet jellemző vonásait. Ez utóbbi esetben, a párttaggyűlést jóval a zárszámadó közgyűlés előtt célszerű megtartani. Nincs politikai haszna annak a párttaggyűlésnek, amelyet a zárszámadó közgyűlés napján tartanak. Ebben az esetben ugyanis a kommunistáknak sem módjuk, sem idejük nincs arra, hogy a tsz-tagok- kal megismertessék a taggyűlés véleményét, vagy éppen vitatkozzanak a téves nézeteket valló szövetkezeti tagokkal. Egyre több tsz-ben nemcsak a munkahelyeken tartanak gyűléseket, hanem külön- külön összehívják a tsz-ben dolgozó nőket, fiatalokat, nyugdíjasokat Ez azért előnyös, mert ily módon a párt- szervezetek a szövetkezeti tagok egy-egy rétegének sajátos problémáiról is megbízható képet kapnak, A mostani zárszámadó közgyűléseken — sokkal inkább mint a korábbi években — az őszinte légkör biztosítása sokoldalú tevékenységet kíván a pártvezetőségektől, az egyes párttagoktóL Ezért a vezetőség beszámolója tükrözze a tsz valóságos helyzetét Hívja fel a gazdaság vezetőségének figyelmét arra, hogy a beszámoló a szövetkezet valós eredményeivel, gondjaival, nehézségeivel foglalkozzon — közérthetően. Helyes, ha a mérleg számadatait sokszorosítják és előre megküldik a tsz-tagoknak — úgy mint azt Várongon évek óta teszik. A kommunistáknak azzal is biztosítaniok kell a közgyűlések munkajellegét, hogy bátran elmondják véleményüket, s célszerű javaslatokat tesznek a jövő évi gazdálkodásra. Az MSZMP XI. kongresszusa! valamint hazánk felszabadulása* nak 30. évfordulója tiszteletére jelentős munkafelajárvlásokat tét* tek a Tolna megyei 'Népbolt Vállalat dolgozói. A munkoverseny első fordulója végeztével, az elmúlt év december 31-ig, a vállalat 17 brigádjának dolgozói 2245 óra társadalmi munkát végeztek. Ennek folyamán részt vet* tek a tolnai fiatalok számára épölő pinceklub létesítésében, parkosítási munkát végeztek Tolnán, szintén társadalmi munkában végezték el a Korzó Áruház és a szekszárdi vas-műszaki bolit átrendezését A brigádok dolgozói több alkalommal részt vettek új családi házukat építő kellé* gáiknál az otthonteremtésben is. Ezenkívül tevékenyen munkálkodtak a „Virágos Szekszárdin’* mozgalomban. A közelmúltban értékelték a XIV. sz. AFIT Vállalatnál a kong* resszusi munka verseny első fordulójának eredményeit Az értékelés során kiderült hogy a szekszárdi, Tolnai úti szerviz a kongresszusi munka versenyben a vállalat második legjobb üzeme címet nyerte el. A három megyében dolgozó vállalatnak szekszárdi szerelői a termelékenység fokozásával, s a minőség javításával érték el ezt az igen szép eredményt. A vállalat vezetősége a szekszárdi autójavító üzem dolgozóit kiemelkedő teljesítményükért anyagi és erkölcsi el*sí mérésben részesíti. ? 1 A Szekszárdi Nyomda Vállalat könyvkötészete, tömbkészítő részlegének vezetői az MSZMP XL kongresszusa, s hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére nagy értékű felajánlásokat tettek. ígérték, hogy újítások bevezetésével a munka ésszerűbbé tételével jelentős mértékben növelik a termelékenységet. Emellett takarékosabban gazdálkodnak az energiával, s a termelés során használatos anya- galokaL A kongresszusi munkaverseny első félidejében különösen kiemelkedő eredményeket értek eJ az anyagtakarókosság terén. Felajánlásuk időarányos teljesítésével az importból származó drága ragasztónak 30 száza lékát, több mint 200 000 forint értékű anyagot takarítottak meg. A Tolna megyei Kövendi Són»' dór Cipész! pari Szövetkezet dolgozói a kongresszus tiszteletére meghirdetett munka verseny során tett felajánlásaik teljesítése eredményeként tizenöt százalékkal teljesítették túl éves tervü* két Ezt a kiváló eredményt, az újítások bevezetésével, a gépesítés színvonalának emelésével sikerült elérniük. Sokat segített, hogy az év folyamán a szövetke* zet hárommillió forintért célgépeket vásárolt A termelékenység növelésével a szövetkezet nyereségét is a tavalyi 9,5 millió forinthoz képest 11 millióra növelték. * 1975. január 1L> Számos
