Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-09 / 7. szám
Vezetőségválasztó taggyűlés a szekszárdi Bőrdíszműben Hé szí vett és felszólalt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára II KISZ Tolna megyei Bizetlségának akcióprogramjáról tárgyalt a végrehajtó bizottság Megyeszerte megkezdődtek az alapszervezeti taggyűlések, amelyeken a párttagság megvitatja a Központi Bizottság irányelveit és a módosított szervezeti szabályzat tervezetét, valamint megválasztják az új alapszervezeti vezetőségeket és a felsőbb pártértekezletek küldötteit. Általános tapasztalat, hogy a beszámoló taggyűlések jó alapot nyújtottak a kongresz- szusi előkészítés második nagy eseményéhez. Ez tükröződött a szekszárdi Bőrdíszmű vezetőségválasztó taggyűlésén is. ötvenhárom párttag jelent meg a taggyűlésen, amelyen részt vett K. Papp József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Rúzsa János, a szekszárdi városi pártbizottság első titkára is. A taggyűlést alapos előkészítő munka előzte meg. Az alapszervezet vezetősége gondoskodott arról, hogy minden párttag megismerje a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit és a szervezeti szabályzat tervezetét. Ezentúl minden pártcsoportülésen is tárgyaltak mindkét témáról, tehát a taggyűlésekre felkészülten érkeztek a kommunisták. Göttlinger József elnökölt a taggyűlésen, a vitaindítót mindkét napirendi pontban Stugner Rudolf, az alapszervezet eddigi titkára tartotta. A vitaindító után tizenketten kértek és kaptak szót, mondták el véleményüket mind az irányelvekről, mind a szervezeti szabályzatról, összekapcsolva mindkét témát az alapszervezet helyi tennivalóival. A vitában felszólalt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára is. Egyetértésének adott hangot a vitaindítóval, s hangsúlyozta, hogy az irányelveket megvitató taggyűlés rendkívül fontos lépcsőfok az alapszervezeteknél a kongresz- szusi felkészülésben. A beszámoló taggyűléseken az alapszervezet négyéves munkáját mérte fel a párttagság, ezeken a taggyűléseken az országos politika felmérése folyik. Helyes, hogy a Bőrdíszmű pártalapszervezete úgy tárgyalt az országos politikáról, az országos tennivalókról, hogy azokba beépítette a helyi, sajátos tennivalókat is. Részletesen szólt K. Papp József a két kongresszus közti időszak kiemelkedő központi bizottsági és politikai bizottsági határozatairól, így az üzem- és munkaszervezésről hozott párthatározatról, valamint az ifjúságpolitikai és nőpolitikái határozatról. Egyrészt tájékoztatta az alapszervezet tagságát az eddig elért eredményekről, másrészt a további tennivalókra hívta fel a figyelmet A módosított szervezeti szabályzattervezettel kapcsolatban különösen arra a pontra hívta fel a figyelmet a megyei pártbizottság első titkára, hogy a taggyűlésen minden párttag elmondhatja vélemé- * nyét, esetleges ellenvéleményét is, a határozat megszületése után azonban senki sem adhat hangot ellenvéleményének. A megye fejlődéséről és a fejlődés perspektíváiról érzékletes képet kaptak a Bőrdíszmű kommunistái K. Papp József felszólalásából. Ennek kapcsán hangsúlyozottan szólt az első titkár arról, hogy nagyobb teret kell adnunk eredményeink ismertetésének. Eredményeink szépek, joggal lehetünk büszkék rájuk. K. Papp József felszólalásában hosszú távra adott perspektívát az alapszervezetnek. A taggyűlésen állásfoglalás született az irányelvekkel és a szervezeti szabályzattal kapcsolatban. Az állásfoglalásban arra törekedtek, hogy a helyi tennivalókat is szervesen illesszék az országos politikai gyakorlathoz. Ezután került sor az új vezetőség és a városi pártértekezlet küldötteinek megválasztására. Az alapszervezet héttagú vezetőséget választott és ugyancsak hét küldöttet a városi pártértekezletre. Az alapszervezet titkára ismét Stugner Rudolf lett. A városi pártértekezleten a Bőrdíszmű kommunistáinak megbízásából vesz részt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára is. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága 1974. december _ 18-i ülésén fogadta el az ifjúsági szövetség 1975—76-os évre szóló akcióprogramját. A KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága többek között az ebből adódó megyei feladatokról tárgyalt tegnap délelőtti ülésén, melyen Varjas János, a megyei bizottság első titkára elnökölt. Ugyancsak ő terjesztette szóban a végrehajtó bizottság elé azt a feladattervezetet, amelyet még ebben a hónapban vitat meg a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Varjas János, a KISZ KB akcióprogramjának megfelelően három fő téma köré csoportosította előterjesztését, vagyis azokat a feladatokat, amelyeket az új mozgalmi évben megyénk ifjúkommunistáinak kell megoldaniuk, végrehajtaniuk. Először azokról a teendőkről beszélt, amelyek az ifjúság valamennyi rétegét érintik. Szavaiból kitűnt, hogy a politikai képzés területén többek között rendkívül fontos a KISZ KB tavaly október 30-i ülésén a politikai képzésről elfogadott határozat végrehajtása, a megyei bizottság 1974. december 13-i ülésén jóváhagyott feladatterv szerint. Az 1975—76-os mozgalmi évben is sokat segíti a KISZ az úttöTŐszervezeteket. Ennek frappáns példája, hogy az úttörőszövetség megalakulásának harmincadik évfordulójára megnyíló megyei úttörőház időben történő átadásához, a környék parkosításához társadalmi munkaakciókat szerveznek, szükség esetén egy építőtábor is segíti ezt a munkát. De ott lesznek; a KISZ-esek a sportpályák, játszóterek, csapatotthonok létesítésénél, építésénél is. A- kongresszusi, a felszabadulási munka- és tanulmányi versenyek keretében a fiatalok nemcsak a munka- és üzem-, szervezést, a minőségjavítását:• segítik, hanem a település- fejlesztési versenyhez is csatlakoznak. Az ifjúság művelődésének elősegítése érdekében erősítik a műkedvelő művészeti moz. galmat. segítik a klubok mun-' káját, a honismereti mozgalmat — 1975 nyarán Dombóváron rendezik meg az országos honismereti tábort, — de. a kórusok, fiatal képzőművészek is számíthatnak az ifjúsági szövetség hatékony támogatására. A sporttal, az Ifjú Gárdával kapcsolatos teendők ugyancsak jelentős helyet foglalnak el a feladattervben, nemkülönben a különböző nemzetközi akciókban való részvétel és a forradalmi ifjúsági napok immár gazdag hagyománnyal rendelkező rendezvénysorozata. A dolgozó és a tanuló fiatalok országos és helyi akciói, rendezvényei ugyancsak részletesen szerepelnek a KISZ KB határozatával kapcsolatos megyei feladattervben, amelyet a KISZ MB soron következő ülése elé terjesztenek. Ezt követően a végrehajtó bizottság a KISZ mb. és a vb. 1975. első félévi üléstervéről, majd a megyei bizottság 1975. évi költségvetés-tervezetéről tárgyalt. Bonyhád négy éve „Járási székhelyeink fejlődése az elmúlt években erőteljes volt, de az életkörülmények javításában sokat kell még tenni, elsősorban kommunális, kulturális, egészségügyi és más különböző szolgáltatási igények kielégítésében." (Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának beszámolójából. Elhangzott 1970 októberében a megyei pártértekezleten.) M intha csak Bonyhódra, a járási székhelyre szabták vol. na a beszámolóból idézett mondatot. 1971-ben Soczó Lajos, a községi tanács újonan megválasztott elnöke két hónap alatt 52 panaszossal foglalkozott. ezek kivétel nélkül „vízügyben” kértek, követeltek sürgős intézkedést, tűrhetetlennek, tarthatatlannak nevezve, hogy hol van, hol nincs víz. Nyáridőben számtalanszor előfordult, a locsolókocsi rendeltetésétől eltérően a magasabb fekvésű utcákat járta, vízszállítással foglalkozott. Hogy az életkörülmények javításában sokat kell tenni. azt a kommunisták a tanácstagokkal, a helyi vezetőkkel együtt, világosan látták. A 70-es évek elején a járási székhely 17 új utcájában egyáltalán nem volt járda, s a nagyközségi tanács 1972. december 19-én tartott ülésén Simon László tanácstag ismételten szóvá tette az orvosi rendelő túlzsúfoltságát. Dr. Sztrilich Lajos tanácstag ugyanott a következőket mondta: „Az egészség egyik feltétele a tisztaság. Különösen fontos követelmény, hogy a szennyvíz és egyéb szennyező anyagok ne fertőzzék a közterületet. Van Bonyhá- don azonban egy pár utca, ahol a közterület szennyezése és fertőzése állandó jellegű, mert nincsenek megfelelő csatornák.” Véleménye szerint sürgősen meg. kell oldani a Jókai, az Ady és a József Attila utcában a csatornázást Ilyen előzmények után most 1975 januárjában kissé meglepő, hogy Incze József, a tanács vb-titkára ezt mondja: „Bonyhád életében az utóbbi négy év volt 1945 óta a legjelentősebb”. Nem túl merész ez a megállapítás? Nézzük a medvét, illetőleg a bizonyítékokat. Elsősorban az a kérdés: az életkörülmények javításában utolérheti-e magát egy olyan település, mint Bonyhád, ahol a lakosság fiatalodik, lélekszáma és igénye évről évre növekszik. A fel- szabadulás óta például 1500 lakás épült, s ez annyit jelent, hogy a lakások száma 30 év alatt, mintegy megduplázódott. A környező községekből a bejáró dolgozók, főleg a fiatalok Bonyhádon építkeztek — építkeznek — Bonyhádra költöztek — költöznek — ilyen formán az iskolaköteles gyermekek száma állandóan nő, emögött viszont az új tantermek építése messze elmarad. I eszögezhetjük; éppen a gyors ütemű fejlődés következtében egyenlőre ez a járási székhely sem képes minden téren utolérni az igényeket. Sajnos jó példa erre, hogy napközis gyerekek egy-egy csoportja délután félnégy körül jut ebédhez, mivel a konyhát, kapacitásának megfelelően nem 350-en, hanem 810-en veszik igénybe. A meglévő nehézségek ellenére mégis helytálló a tanács vb-titkár megállapítása: Bonyhád élétében valóban az utóbbi négy év volt 1945 óta a legjelentősebb. Első és legfontosabb a forint. A negyedik ötéves tervben az előtervezés során még úgy látszott, hogy mindössze hat- vanhárommillió-háromszázhatezer forintot fordíthatnak községfejlesztésre. Ez az összeg mintegy megduplázódott, száztizenhárommillió- kétszáznyolcvankétezer forint. Ebből a pénzből tizenkétmilliót az ivó- vízellátás javítására fordítottak, s két év óta vízügyben a panaszok megszűntek. 1971-ben elkészült: 4272 folyóméter vízvezeték, három kút. 176 folyóméter szennyvízcsatorna, 2127 folyóméter járda. 1972-ben elkészült: 6700 folyóméter vízvezeték, kétezer lakásba bevezették a vizet, 950 folyóméter szennyvízelvezető csatornát csináltak. 1973-ban elkészült: 7390 folyóméter vízvezeték, újabb kétszáz lakást bekötöttek a vízhálózatba. s átadták rendeltetésének a több mint négy kilométer hosszú járdát. Ebben az évben nagyrészt társadalmi hozzájárulással száz férőhelyes bölcsődét építettek. 1974. ben az előző évekhez hasonló nagyságrendben gazdagodott kommunális létesítményekkel. Amit dr. Sztrilich Lajos tanácstag annak idején a felszólalásában sürgős és fontos tennivalóként felvetett, az ma már „kipipálható”. De vajon az életkörülmények javításában sikerült-e minden területen az igényeknek megfelelően előrelépni? Nem. Igaz ugyan, hogy van némi fejlődés, de az orvosi rendelők változatlanul túlzsúfoltak. A község vezetői arra számítanak, hogy valamelyest ebben az esztendőben, tehát 1975-ben javul a helyzet. Elkészült egy orvosi lakás rendelővel, és néhány hónap múlva elkészül még két orvosi lakás rendelővel. A kulturális igények jobb kf- elégítése még mindig „jövő idő”. 1975-ben talán megkezdik a művelődési központ alapozását. Figyelembe véve Bonyhádon a lakosság foglalkozás szerinti összetételét, azt tehát, hogy ez a járási székhely kifejezetten munkáslakta település, hiszen a mezőgazdaságból élők aránya mindössze 7 százalék, a szolgáltatás színvonalának javítása állandóan napirenden lévő téma. Évekkel ezelőtt igen-igen körülményes és időigényes volt, a gépkocsik, a háztartási gépek javítása, a különböző szerelőmunkák elvégeztetése. Keresték az ács-, a tetőfedő- az épületszerelő- és lakatosmestereket. Van valami javulás, bár ezzel még sem a lakosság, sem a helyi vezetés nincs megelégedve. Mindenesetre a Gelka már rendelkezik egy ideiglenes telephellyel és februárban kezdik az új Gelka-szerviz építését. 1970-ben 82 magánkisiparos végzett a lakosság számára szolgál- , tatást, jelenleg 20-szal több, 102 teszi ugyanezt. A szolgáltatások színvonala végső soron még sok kívánnivalót hagy maga után. Az elmúlt négy évben az életkö-i rülmények javításáért Bonyhádon is sokat tettek, de az elkövetkezendő években változatlanul sokat kell tenni. Végezetül ide kívánkozik az elmúlt négy év „létesítményjegyzéke" és egy feljegyzés a kereskedelmi „ellátottságról”. Létesítményjegyzék; Szakmunkásképző iskola (1971). öregek napközi otthona (1972). MÁVAUT-állomás (1973). ÖvÓda (1973). Tanácsháza (1974). ; F eljegyzés a „kereskedelmi el-' látottság” helyzetéről: „A kiskereskedelem áruforgalma az elmúlt évek átlagában 232,5 millió forint. Az egy lakosra számított forgalom 21870 forint. A megye városai közül Szekszárdon az egy lakosra számított forgalom 24 241, Dombóváron 17 965 ezer forint... A megyében az egy üzletre jutó havi átlagos forgalom 191 ezer forint, Bonyhádon 308 ezer forint. Az egy négyzetméter eladótérre jutó havi átlagos, forgalom a megyében 4235 forint, Bonyhádon 5240 forint... A hálózatbővítés során 1971 óta „megvalósult” hét új üzlet, néhányat korszerűsítettek. A délnyugati községrészen 1975-ben megépül egy új háromszáz négyzetméter alapterületű ABC-áruház.” Sz. P,
