Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-09 / 7. szám

Uj szelek ■ a Rio Grande-től délre Szerda esti kommentárunk? Van valami szép jelkép abban, hogy az esztendő fordulója egybeesik a kubai forradalom végleges győ­zelmének évfordulójával. Az ilyen értelemben Hubá­ban kétszeresen is vidám szilveszter már elmúlt, de a legfrissebb jelentések arról tanúskodnak: gyorsuló ütemben követik egymást Kubában is, szerte Latin- Amerikában is az olyan események, amelyek az idő változását jelzik a Rio Grande-tól délre. Magában a szocialista szigetországban egymást kö­vetik az olyan személyiségek és delegációk, akiknek, illetve amelyeknek a kubai jelenléte még nem is olyan régen elképzelhetetlennek tűnt. Mint a Magyar Távirati Iroda havannai tudósítójának jelentéséből ki­derül, magas rangú panamai katonai küldöttség tár­gyal a kubai fővárosban, most mond búcsút vendég­látóinak Juan Bosch, a Dominikai Köztársaság minapi elnöke, negyvenöt Costa Rica-i képviselő ismerkedik az országgal és mindenütt lelkes taps kíséri egy népes mexikói kulturális együttes szereplését. Az elmúlt esztendő végén, Quitóban, az Amerikai Államok Szervezetének konferenciáján annyira még érvényesült az északi nyomás, hogy a szervezet intéz­ményesen nem oldotta fel a bojkottot, de tagjainak többsége már világossá tette, hogy kapcsolatokat keres Kubával. Magában az AÁSZ-ban is „megmozdult a föld”. Újra bebizonyosodott, hogy ebben a szervezetben nem dik-\ tálhat többé az Egyesült Államok. Ecuador a legutóbbi órákban jelentette be; a washingtoni olajfenyegetőzé­sek miatt tüntetőén távol marad az AÁSZ márciusra tervezett külügyrriiniszteri értekezletétől, Perez vene­zuelai elnök a diplomáciai finomságokkal nem sokat törődve „agressziónak és politikai fenyegetésnek” ne­vezte az olajhelyzettel kapcsolatos amerikai kirohaná­sokat. Ügy tűnik, a Rio Grande-tól délre új szelek fújdogál- nak. 1975 nem sok jót ígér az United Fruitra és az ITT- re alapozott latin-amerikai USA-politikánák. Az SZKP határozata az 1905—1907-es forradalom éYfordulójának megünnepléséről | fi F a F Infláció 1. Dollárkirály elveszti koronáját Moszkvában közzétették az SZKP Központi Bizottságának határozatát az 1905—1907-es oroszországi forradalom 70. év­fordulójának megünneplésé­ről. A dokumentum rámutat, hogy az imperializmus kor­szakának első népi forradalma kiemelkedő dátum volt a leni­ni párt, az ország, a forradal­mi világmozgalom történeté­ben. Ez volt az első burzsoá- demokratikus forradalom, amelyben a proletariátus az elnyomott tömegek vezetője­ként, önálló politikai erőként lépett fel. A proletariátus ve­zető szerepe a Lenin vezette bolsevista pártban öltött tes­tet A határozat méltatja Le­ninnek mint a marxizmus ki­magasló teoretikusának és a dolgozók vezetőjének a forra­dalom éveiben játszott szere­pét, a forradalom nagy nem­zetközi jelentőségét. Az 1905— 1907-es forradalom tapasztala­tainak általánosítása megköny- nyítette a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­mét. Az SZKP KB megállapítja, hogy jelenleg töretlenül nő a Szovjetunió gazdasági ereje, emelkedik a nép életfeltételei­nek és kultúrájának színvona­la, erősödik a szovjet társa­dalom eszmei-politikai egysé­ge. PANORÁMA MOSZKVA Moszkvában szerdán elte­mették Natálja Gyenyiszovna Brezsnyevát, Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának édes­anyját. Az SZKP és a kor­mány vezetői, a moszkvai dol­gozók képviselői a tudósok há­zában felállított ravatalnál búcsúztak az elhunyttól és fe­jezték ki részvétüket Leonyid Brezsnyevnek. A Novogyevicsjei temetőben rendezett gyászszertartásön részt vettek az SZKP és a kor­mány vezetői és családtagja­ik, BUKAREST A világirodalom legszebb versei sorozatban Romániában megjelent Radnóti Miklós vá­logatott verseinek kötete Ve­ronica Porumbacu fordításá­ban. A román olvasók előtt nem ismeretlen a nagy ma­gyar költő, mert Eugen Jebe- leanu Virgil Teodorescu fordí­tásában már jelentek meg Radnóti versek románul, de ez az első önálló kötet, amely Radnóti valamennyi jelentős versét tartalmazza. BUDAPEST A hazánkban élő chilei po­litikai menekültek pártszerve­zete kedden ünnepi ülésen emlékezett meg a Chilei Kom­munista Párt megalakulásá­nak 53. évfordulójáról. Az ün­nepi megemlékezés részvevőit Kozári József, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője köszöntötte. BEJRUT Az izraeli tüzérség keddi n ismét támadta Dél-Libanon határkörzeteit. A tüzelés sú­lyos anyagi károkot okozott. Blida helységben teljesen el­pusztult egy iskola és több la­kóház. Az izraeli légierő gépei to­vábbra is megsértik Libanon légterét, s egész Szidon váro­sáig berepülnek az ország te­rülete fölé. AMMAN—KAIRO Háromnapos Jordániái hiva­talos látogatását befejezve szerdán Kairóba érkezett Re- za Pahlavi iráni sah és fele­sége, valamint kíséretük. A de­legációt Ammanban a jordá- niai királyi pár búcsúztatta. Kairóba érkezésekor az irá­ni vendéget Szadat egyipto­mi államfő üdvözölte. BUKAREST Horst Sindermann, az NDK minisztertanácsának elnöke szerdán hivatalos baráti láto­gatásra Bukarestbe érkezett BUDAPEST A Rajkózenekar nagy si­kerrel szerepelt az ENSZ em­beri jogok napjának gálaest­jén az ENSZ közgyűlési ter­mében. A napokban érkezett meg Budapestre Kurt Vald- heimnek a Nemzetközi Kon­certigazgatóság igazgatójához írt levele, amelyben az ENSZ főtitkára a legnagyobb elis­meréssel emlékezik meg a ma­gyar együttes művészi kvalitá­sairól, a gálaesten nyújtott teljesítményrőL Csodás zené­jük, táncaik sokfélesége vala­mennyiüknek Őrömet szerzett — hangzik egyebek között Kurt Waldheim, levele. A legtekintélyesebb nyugat­német lapok a jövő esztendőre egymillió munkanélkülit jósol­nak. A francia, az olasz, az an­gol gazdasági szakemberek az infláció további növekedésével számolnak, az Egyesült Államok közgazdászai pedig egyre többet írják le: lehetséges, hogy a né­hány éve tartó pénzügyi válság általános — az egész tőkés vi­lágot átfogó.— gazdasági vál­ságba csap át Ha ennek mé­rete nem is éri el az 1929—33-as nagy világválságét mindenkép­pen nagyobb lesz (hacsak nemzetközi intézkedésekkel nem sikerül elejét venni), mint a má­sodik világháború utáni átmeneti visszaeséseké, oz úgynevezett re- cesszióké volt (A HATVANAS ÉVEK nyugati gazdasági szakértőit optimizmus töltötte el: állandó konjunktúrá­ról, korlátlan lehetőségekről, a küszöbönállá jóléti állam meg­valósulásáról beszéltek. Néhány esztendő alatt azonban számos olyan hatás érte a tőkés világ- gazdaságot. amelynek nyomán helyzete meggyengült, s az álta­lános gyengeség olyan szembe­tűnő jeleit mutatta, mint ami­lyen a dollárvátság, az energia- válság, vagy a nyersanyagválság volt. Az egyik legnevesebb ame­rikai gazdasági szakértő így jel­lemezte az 1974-es évet: „majd­nem katasztrofális”. És hozzá­tette: könnyen lehetséges, hogy az elkövetkezendő esztendő mér­legének megvonásakor ebből az értékelésből a majdnem szó rs elmarad. Cikksorozatunkban meg­próbáljuk végigkísérni azokat az okokat, omelyek az elmúlt három évben a világ nyugati felén a mostani nehéz gazdasági helyzet­hez s ennek legszembetűnőbb tünetéhez, a hatalmas méretű inflációhoz vezettek. A pénzrom­lásra jellemző lehet az az 1974 végi statisztika, amely összefog­lalta a legnagyobb tőkés orszá­gokban az egy esztendő alatt bekövetkezett Inflációt. Ez az inflációs tükör ezt mutatta: NSZK 7,1 százalék, Egyesült Ál­lamok 12,2 százalék, Nagy-Bri- tarvnia 17 százalék, Kanada 11,6 százalék, Japán 25,8 százalék, Olaszország 20,5 százalék, Fran­ciaország 14,7 százalék. Hogyan jutottak eddig? A NYUGATI gazdaságban be­következett nehézségeket az utca embere először az 1971—72. évi nagy dolfárválságkor érzékelte. Egy-egy nyugati valuta helyzete már korábban megingott, 1967 novemberében például a font, 1969 augusztusában a francia frank került válságba, de az így támadt problémákat gyors leér­tékeléssel meg lehetett oldani. A két évvel ezelőtti nagy dollár- ingás azonban az egész nemzet­közi pénzügyi rendszer válságát jelentette. E válság legfőbb oka, az Egyesült Államok volt. A má­sodik világháború után újjászer­vezett pénzügyi rendszerben (1944-ben egy amerikai kisvá­rosban, Bretton-Woodsban álla­podtak meg arról a valutarend­szerről, amely napjainkig össze­kapcsolja a tőkés országok pén­zeit) a dollárnak kulcsfontossá­gú szerepe volt. Az Egyesült Ál­lamok így a nemzetközi gazda­sági életben is kulcsszerephez ju­tott. Hiszen kormánya szinte kor­látlanul bocsáthatta ki az egész világon elfogadott, alapvalutá­nak számító pénzt, és saját gaz­dasági érdekelnek szolgálatába állíthatta. Az amerikai kormány­nak módia volt arra, hogy rend­szeresen bevételeit meghaladó mértékben költsön,' hiszen egy­szerűen megnövelte a dollár- kibocsátást És az egymást köve­tő USA-kormányok költöttek is» Tőkeberuházásra, gazdasági se­gélyekre és — egyre növekvő mértékben — katonoi célra. A kiáramló dollárok hatalmas pénzbőséget teremtettek a nem­zetközi pénzpiacon. E pénz mö­gött azonban — a valutáris rendszer másik lényege a dollár aranyra válthatósága volt — nem álit már megfelelő aranyfedezet. A válság második, ugyaneny- nyíre fontos oka a nemzetközi gazdasági erőviszonyok megvál­tozása volt Japán és a közös piaci országok (mindenekelőtt az NSZK) gazdasági ereje a ne­gyedszázad alatt megsokszorozó, dott S ezek a megerősödött or­szágok egyre jobban lázadozni kezdtek az ellen a megkülönböz­tetett helyzet ellen, amelyben az amerikai gazdaság a dollár kulcsvaluta szerepe miatt volt A DOLLARVALSAGOT közvet. lenül az indította el, hogy az Egyesült Államok külkereskedel­me — elsősorban a vietnami há­ború gazdasági hatásai, vala­mint belső nehézségek miatt —• 1971 -ben, első ízben a XX. szá­zadban, deficites lett Ennek kö­vetkeztében megrendült a dollár iránti bizalom. Aki tehette, már az év első felében aranyra, vagy más, stabilabb valutára (elsősor­ban nyugatnémet márkára és ja­pán yenre) váltotta át dolló*- követeléseit és dollárjait. A nyár a nagyarányú nemzet^ közi pénzügyi manipulációk je­gyében zajlott le. A dollár po­zíciójának megmentése érdeké­ben Nixon amerikai elnök olyan időpontot választott átmeneti gazdasági intézkedéseinek beje­lentésére, amikor nemcsak a munkások nyaraltak, hanem a nyugati országok vezetői is. 1971, augusztus 16-án Nixon bejelen­tette: 10 százalékos adót vet a külföldi árukra, azonnali hatály- lyal ár- és bérbefagyasztást ren­del el, és ideiglenesen beszünte­ti a dollár aranyra való átváltá­sát Ez az intézkedéssorozat amolyan amerikai önálló kísérlet volt arra, hogy a válságból úgy kerüljön ki a dollár, hogy a kö­vetkezményeket más országok — az importadóval sújtott államok — viseljék. Az amerikai mentő­akció azonban nem érhetett el eredményt DOLLÁRKIRÁLY trónja akkor már oly mértékben ingott a gaz­dasági partnerek oly erővel kö­vetelték a valuták egymáshoz való viszonyának megváltoztatá­sát hogy ez a villámintézkedés csak néhány hónapnyi haladékot jelenthetett. Ezután gyors egy­másutánban a dollárt két ízben is leértékelték és megváltoztat­ták a többi nyugati valuta egy>- máshoz való viszonyát is. A föl- és leértékelések természetesen nem pótolták az új nemzetközi valutáris rendszer kialakítását, amelyre pedig a helyzet meg­érett. A hosszú időn keresztül húzódó-hálasztódó pénzügyi ta­nácskozások nem hoztak ered­ményt, és pillanatnyilag — ha a valuták árfolyamai nyugodtabbak is — pénzügyi téren semmi sincs megoldva. A világméretű inflá­ció egyik oka feltétlenül ez. K. A. 1975. Január 9. Haltai delegáció Budapesten Budapestre érkezett a máltai delegáció, amelyet Paul Xuarab belkereskedelmi, iparügyi és idegenforgalmi minisz­ter, valamint Agatha Barbara munkaügyi miniszter vezet. Képünkön; Baczoni Jenő, külkereskedelmi minisztériumi ál­lamtitkár köszönti a Ferihegyi repülőtéren Agatha Barbarát.

Next

/
Thumbnails
Contents