Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 25. szám

Az érdekek összhangja Gazdasági, de társadalmi elő­rehalad ásu nk, fejlődésünk meg­gyorsításának egyik feltétele az érdekek — nevezetesen az egyé­ni érdek, a csoportérdek és az össznépi érdek összhangjának megteremtése. Az érdekek egyez­tetése elméletben egyszerűnek tűnik, hiszen a józan meggondo­lás egyértelműen ezt diktálja, a gyakorlatban már nem ilyen könnyű, mert az egyéni érdek és az ahhoz igen közel á lló csoport­érdek nagyon is befolyásolja az emberek magatartását. Erről ren­geteget beszélünk, írunk, felhasz­náljuk a meggyőzés minden esz­közét mellette, de eleget tenni érte nem lehet Nem a visszaélésekről, nem az elvtelen haszonszerzésről akarunk most szólni, hiszen az egyrészt esetleges, másrészt szélsőséges jelenség, hanem a szubjektive megérthető, de az egész társa­dalom érdekének szempontjából mégiscsak elvetendő jelenségek ellen emelünk szót, mégpedig az­zal, hogy nem a rossz példák felsorol ásóval ütünk a helytelen gyakorlatot folytatókon, hanem jó példákat sorakoztatunk fel — láttatni, hogy így is lehet, sőt, így kell! A kongresszusi munkaverseny eredményei szinte felmérhetetle- nek. Ameddig a gazdasági sike­reket vizsgáljuk, addig könnyű számadatokkal alátámasztott eredménylistát felállítani. De nemcsak erről van szó. Sőt azt is lehet mondani, hogy az em­beri oldal, a politikai meggon­dolás, az erkölcsi vetület a fo­rintvonatkozásoknál is fontosabb. Példákat ígértünk, nos egy vállalat — nevezetesen a taná­csi építőipari vállalat — példái is elegendőek az eddig elmon­dottak bizonyítására. A bőrdísz­mű szekszárdi új telepének fel­építését november 30-ra vállal­ta a TOTÉV — annak idején. A kongresszusi versenyben fel­ajánlott átadási határidő: szep­tember 1. A szekszárdi kórház 144 ágyas elmeosztályát idén december 30-an adják át, az eredeti jövő november 20-a he­lyett. A 300 ágyas elmeosztóly- nál így módosul a helyzet: 1975. december 31.—1975. június 30. A bonyhádi közgazdasági szak- középiskolánál folyó építkezésnél is három hónappal hozták élőbb­re az átadási határidőt. Tamási­ban is két építkezése van a vál­lalatnak. Mindkettőnél egy-egy fió-inoot nyer a megrendelő, a TOTÉV kongresszusi vállalásának eredményeképpen. S végül örül­hetnek Gyönkön is, mert az is­kolaépítkezés átadását 1976. au­gusztus 30-ról 1975. december 30-ra hozta előre a vállalat, Csak, a TOTÉV-ve! példálóz­tunk, de ez nem azt jelenti, egyedi esetről van szó, ellenke­zőleg — szinte minden termelő­üzemünkből hozhattunk volna hasonló példákat. A kongresszu­si és felszabadulási munkaver- seny megyeszerte soha nem ta­pasztalt eredményeket produkált. Befejezésül visszatérve az ér­dekek találkozására, az érdek- azonosságra: a szép sikerekkel nyer az építőmunkás, mint egyén, hiszen keresete növekszik, nyer a vállalat, hiszen nő a vál­lalati bevétel és nyer a társada­lom, mivel határidő előtt jut olyan létesítményekhez, amelyek­re égető szükség van. Bizonyos, hogy a versenysike­rekben nagyon fontos mozgató­erő az anyagi érdekeltség, de hisszük, tudjuk sokkal fontosabb annál a tenni akarás, az ünnepi eseményre való készülődés, a politikai meggyőződés — a do­log erkölcsi oldala, l. Gy. Tanácskozás az ötéves terv végrehajtásáról (Folytatás az I. oldalról) fejlődés — a megtalálható ne­gatív tényezők ellenére is — megfelelő alapot biztosít az üzemeknek, a vállalatoknak, hogy kellő mértékben járulja­nak hozzá a népgazdasági terv­feladatok eredményes végre­hajtásához, a következő terv­időszak megfelelő előkészítésé­hez. .I ; Az 1975. évi gazdálkodás so­rán érvényesíteni kell olyan intézkedéseket, amelyek előse­gítik; — az igények és lehető­ségek reálisabb összehan­golását, 1. — az anyag és munka- erőforrások takarékosabb felhasználását, — a gazdasági struktúra korszerűsítésit. A növénytermelés szerkeze­tében alapvető módosítás 1975- ben nem lesz. Idén a tavalyi­val azonos termelést kell elér­ni. A tervezett termés elérése szükségessé teszi azonban az őszi vetések minőségi hibája és késedelme miatt a fokozott gonddal végzendő növényápo­lást és műtrágyázást. A nö­vénytermeléshez szükséges fel­tételek idén biztosítottak. Je­lentős változás azonban, hogy a cukorrépa vetésterüle­tének a megyében 25 százalékkal nagyobbnak kell lenni, mint tavaly volt Ugyancsak növelni kell az olajos magvakat adó ipari nö­vények vetésterületét és ter­mésátlagát. Elsősorban a nap­raforgó termőterületének nö­velése a feladat A termelési színvonal emelé­sét a megye mezőgazdasági üzemeiben az anyagi-műszaki ellátás javításával, a techno­lógia további korszerűsítésével kell elérni, megvalósítani. Az állattenyésztés területén további feladat a tehénállo­mány növelése és a szakosodá­si irányok időarányos, fokoza­tos szétválasztása. A tehénál­lomány növekedése a megyé­ben az országos átlag fölött van. A hozamok tekintetében azonban az élenjáró megyék­től elszakadtunk. Az elmúlt években többször panaszkodtak a kistermelők ar- , ra, hogy akadozott a tasakolt és kis csomagolású vetőmag­ellátás. Az idei évtől kezdődő­en új alapokra helyezzük a forgalmazást, javítjuk az ellá­tást A megyei tanácsok szakigaz­gatási szerveivel, valamint a szövetkezeti szervekkel egyet­A sertésprogramban termelés- politikai cél a vágósertés-terme­lés mérsékelt ütemű bővítése mellett a termelés hatékony­ságának javítása. Az állattenyésztés, a vágó­állat-termelés dinamikus fej­lődésével összefüggésben nőtt a mezőgazdasági üzemek ab- raktakarmány-felhasználása. 1975-ben a rendelkezésre álló szemestakarmány-készletek, valamint a tervezett fehérje­import kiegyensúlyozott ta- karmányellátásra nyújtanak lehetőséget. A takarmányok világpiaci áremelkedése előtér­be helyezi a takarékos takar­mánygazdálkodást. Az energiatakarékosságról szólva a megyei tanács osz­tályvezetője elmondotta, hogy a mezőgazdasági üzemeknek intézkedési tervet kell e té­mában készíteni, amelyben meghatározzák a különféle hajtó- és fűtőanyagok, vala­mint más energiaforrásokkal való takarékoskodást. A megyének az elmúlt évek­ben bekövetkezett dinamikus fejlődését a dolgozó kollektí­vák áldozatos munkája ered­ményezte, melyben nagy szerepe van a szo­cialista munkaverseny­nek, valamint a szocia­lista brigádmozgalomnak. Az 1975. évi feladatok sikeres megvalósítása ugyancsak meg­kívánja a munkáskollektívák mozgósítását, alkotókészségük felkarolását, a munkaverseny — dolgozz hibátlanul, — újí­tó- és ésszerűsítési mozgal­makban lévő lehetőségek ki­aknázását. A munkaverseny- mozgalmat, a szocialista bri­gádok vállalásait a legfonto­sabb , népgazdasági és üzemi feladatokra szükséges irányí­tani. A kongresszusi munka­verseny első szakaszának érté­kelése segítse elő a második szakasz vállalásainak helyes orientálását. II párt­szervezetek feladata A népgazdasági tervfelada­tok megvalósításához megyénk értésben kiszélesítjük a vető­mag árusításával foglalkozó bolti hálózatot. Az elmúlt években ugyanis koncentrált volt a vetőmag-forgalmazás, csak a városokban, nagyobb községekben lehetett hozzájut­ni a zöldség- és virágmagvak­hoz. A vetőmagot árusító állami, szövetkezeti és egyéni üzle­gazdasági egységei úgy tudnak eredményesen hozzájárulni, ha reális, végrehajtható terveket készítenek, melyek tartalmaz­zák a tartalékok feltárását, az ésszerű takarékosságot és tá­maszkodnak a dolgozó kollek­tívák átfogó erejére. Ezután Bucsi Elek, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője kért szót, s elmondotta néhány témában a pártbizott­ság álláspontját Elsősorban az üzemi pártszervezetek ten­nivalóit összegezte. Az alap­szervezetek területükön indítsanak akciót a ter­melésnél, beruházásnál, az 1975. évi gazdálkodásnál, a takarékosság lehetősé­geinek feltárására, fel- használására, a termelés aktív segítésére. Pártellenőrző tevékenységükön keresztül segítsék a gazdasági vezetőket, felelősségteljes munkájukban. Fontosnak tart­ja a pártbizottság, hogy a ter­melékenység hatékonyságának érdekében mindenütt előbbre lépjenek. Szükséges a népgaz­daság számára fontos néhány kiemelt ipari növény termőte­rületének, termésátlagának nö­velése. Külön szólt Bucsi elv- társ arról, hogy a szövetke­zetekre milyen felelősség há­rul, a termelés, a falu élet- színvonalának növelése érde­kében. Az energiatakarékos­sággal kapcsolatban ki kell kérni a dolgozók véleményét, s támogatni a jó módszerek felhasználására, elterjesztésé­re. Végül a belső ellenőrzés fontosságára hívta fel a jelen lévő mezőgazdasági vezetők figyelmét A mezőgazdasági és élelme­zési üzemek vezetőinek ta­nácskozásán Horváth József, a megyei tanács elnökének he­lyettese mondott zárszót Kü­lön felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy 1975. IV. ötéves tervünk utolsó éve, s a mosta­ni feladatok megvalósítása nemcsak ötéves tervünk sike­res befejezését eredményezi, hanem fel is kell készülni a következő tervidőszakra.-Pi­tékét felkeresték szakembere­ink, hogy rajtuk keresztül a lehetőségek szerint felmérjük a kistermelők zöldség- és virág­magigényeit Ezekhez az igényekhez mér­ten vállalatunk biztosítani tud­ja a korszerűbb és nagyobb termőképességű zöldség-virág- fajták termesztéséhez szüksé­ges vetőmagot. A felmérés so­rán megrendelt vetőmagokat nagy választékban szállítottuk az árusítással foglalkozó bol­tokba. A torlódás elkerülése, a zök­kenőmentes ellátás érdekében ezúton is felhívjuk a termelő­ket, hogy a tavaszi és a nyári vetésű zöldség- és virágmagot már most vásárolják meg. Kérjük továbbá azokat az egyéni kereskedőket, a mező- gazdasági és kertészeti üzeme­ket, ha még nem rendelték meg az aprómagvakat, meg­rendelésüket mihamarabb küldjék be vállalatunkhoz, hogy a kért mennyiségben és választékban mihamarabb szállíthassuk. Vetőmag Vállalat, Dombóvár Ki kér szót ? Az egyik munkás ezt mond«j ja: — Én naponta negyven da-» rab alkatrészt esztergálok. A» műveletet úgy hívják: nagyo­lás. Néha sikerül negyvenötöt megcsinálnom, de van ügyi hogy csak harmincnyolcat! Olykor azt mondják állásidőt adnak, mert nincs anyagi Ilyenkor mérgelődöm, mert kevesebb a pénzem. Hogy; megkérdeztem-e már brigád-; gyűlésen, termelési tanácsko­záson, mitől van az akadozás? Kérem, én nem vagyok be­szédes ember. Meg aztán úgy is tudom a választ, mindig azt mondják; szűk a kapaci­tás» — Miért nem mondtad el a! górénak? — kérdezi valaki —• valakitől. , Az illető legyint Jogos-e ez? Oka van-e gyá-: ri munkás ismerősömnek, hogy azt higgye, rá csak a napú negyven darab alkatrész tar-; tozik? Próbálkozunk ezzel-azzal, de semmi eredmény — panaszko­dott egy gyárvezető. — Embe­reimet semmi más nem érdek­li, csak az a kis kör, ahova tartoznak. Hogy lesz-e prémi­um, osztanak-e nyereséget Valóban ennyi lenne aa egész? Napjaink sokat vitatott téJ mája az üqpmi demokrácia^ annak szélesítése, térhódítása. De vajon érzi-e a napi negyven alkatrészt esztergá- lyozó munkás, hogy részvéte­le, szava, gondolkodása hogyan olvad össze értékes, közös; hasznos javaslatokká, amelyek mind-mind népgazdaságunkat, iparunkat fejlesztik, erősítik? A munkásosztály felnőtt. Ér­zi a problémákat, érzi a fele­lősséget, soha nem látott oko» sabban, tisztábban, mint ma­napság. Azok az üzemi vezetők, akiki ezt nem érzik, akik erre nem támaszkodnak, előbb-utőbb magukra maradnak, kudarcot vallanak, A népgazdasági problémáié megoldásának egyik kulcsa a meglévő tartalék — belső tar­talékok — feltárása. Amikor a munkás is hozzá tud tenni a maga erejéből, elképzelésé^ bői, fantáziájából. Nagy szük­ség van erre minden üzemben; vállalatnál. A vezetőnek vi­szont tudomásul kell vennie; hogy nemcsak kérnie kell, ha­nem adni is. És nemcsak ju­talmat adni, hanem őszinte szót, a valóság hű ismerteté­sét. Bizalomért — bizalom: Enélkül minden formálissá vá­lik, amit az üzemi demokrá­ciáról hangoztatunk. — Ki kér szót? — ha ez a kérdés brigádgyűlésen, terme­lési tanácskozáson, s bárhol másutt a gyárban elhangzik, ez annyit kell, hogy jelentsen, ki akar tevékenyen részt venni napjaink hétköznapi küzdel­meiben. De nemcsak beszélni kell róla, hanem tenni is azért, hogy a szót kérők száma egyre több legyen. BENDE IBOLYA JJ15, JmimSi­A nyilvántartásból törlik Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke a közelmúltban személyesen tette szóvá, hogy az öntözhető területeket szá­mon tartó nyilvántartás nem fedi a valóságot. Bizonyára így van ez az országban mindenütt. Ebből pedig az következik, hogy soha nem lehet tudni, valójában mennyire használják ki a mezőgazdasági üzemek az öntözés adta lehetőséget, il­letőleg kihasználják-e, vagy sem. Az öntözőberendezések bizonyos része elhasználódott, ilyenformán a területen öntözés már nincs, a jelentések mégis régi adatokra hagyatkozva futnak. Ez megtévesztő és félrevezető. A felvetést a MÉM vezetői jogosnak tartották és közölték, már a közeljövőben várható az az utasítás, amely a jelenlegi kettősséget felszámolja. Várható, hogy az esztendő első felében az öntözésből kivont földterületeket a nyilvántartásokból is törlik. Jobb lesz a zöldség- és virágmag-ellátás /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents