Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-30 / 25. szám
Semmi értelme. Ha csak az nem, hogy a széna gazdája majd nagyot néz. — Mi lehetett ez? — találgatja majd a maradékból, amit meghagynak, a környékbeli egerek. Lefelé menet az úthoz mindenütt az éjjeli kódorgás nyomai: itt is, ott is szétszóródva, földbe taposva a keksz, ahogy a ruhája alól ki pergett. Lehet, végig az autótól így vezet a nyom. Ha keresték volna az őrzők, könnyen megtalálhatták volna. Gyorsabbra fogta a lépéseit. S ahogy az úthoz, az árokpartra ért, levetette a leventesapJárt a faluba, a Hangya szövetkezethez, másodnaponként egy teherautó. Hozta az árut, majd kiszaladt utána a vasútállomásra, s ott is elintézte a feladni- meg átvennivalót. A sofőr nem is igen bánta, ha a gyerekek az állomásra menet felkapaszkodnak; befogta őket odakint a pakolásnál. ö is megjárta így sokszor az állomást, ha kedve szottyant egyet kocsikázni. Azon a borús novemberi napon nem is a kocsikázás végett kapaszkodott fel — hátul, szokás szerint —, amikor a sofőr bebrugatta a motort. Igazában azt remélte; hátha a frontot az állomástól már jobban lehet látni. Napról napra közelebbről hallatszott az ágyúszó. Beszélték, hogy az oroszok már átkeltek a Tiszán. Mire a kisbíró azt mondta: annál rosszabb nekik, ha átkeltek! ö fix helyről tudja: indul a nagy német támadás, és aki átkelt, azt mind 64. belehajtják a folyóba. („Marhák! Épp azért csalogatták át a Tiszán őket, hogy most az egész hadsereget vízbe fojtsák! Ennyi eszük sincs!... Sok marharépát esznek, attól megy el az eszük...”) A csendőrök eltűntek a faluból. Németekkel volt tele a csendőrlaktanya. Jobbára az intelligencia is elmenekült, csak a református pap nem, s egy öreg tanító, akiről az a hír járta, hogy kommunista. A főjegyző utoljára kiadta a csordásnak, aki a szomszédjukban lakik, hogy a község bikáját is menekíteni kell. Hajtsa el Egerbe, ilyen meg ilyen parancsnokságon adja át, papír ellenében. Mindenki vásárolt, ha volt még pénze. Körös-körül a Hangya boltban üresen ásítottak már a polcok. Elfogyott a falvédő, a nyárról maradt légypapír, a lagziba való díszes ostor- szíj, a fatalpú szandál. Az árpakávé, a fogpor, még a műrostos cipőpertli is. _Az anyja előző nap talált még egy tízpengőst, a komódfia mögé lecsúszva. Rögtön sza- lajtotta Pirost, hogy vásárolja eL Akármit kap érte, többet ér, mint egy darab papír. Csak levesízesítő kockát adott már a hangyás Marci bácsi Pirosnak. Ki is próbálták még az este, de egérízű lett tőle a krumplileves. ... Annyira elgondolkodott a teherautón, egy halom üres zsák tetején heverészve, csak későn fogott gyanút: már rég oda kellett volna érniük! Azt is csak most fogta fel, hogy már jó ideje nem ráz az autó: a topekán — a betonúton — haladnak. Kilesett a ponyva alól: ismeretlen volt a táj. Most aztán mit csináljon? Ha leugrik, összetörheti magát. Még a szekérről is, ha menet közben lelép az ember, elvágódhat, ha nem vigyáz. Dörömböljön a sofőrnek? De észrevette már a sofőr a mozgolódást hátul. Leállt az út szélén. Kiugrott a fülkéből, s elhúzta a ponyvát. — Hát te?!.. A jóistent benned!.. Most kirakjalak?... Hosszút káromkodott, aztán elővette a dóznit, s cigarettát sodort. 65. — Hát, édes komám, én már nem fordulok vissza. Hazamész vonaton. Van nálad pénz?... Persze hogy nincs. f Nemsokára egy nagy városba értek. ' Rögtön gondolta, hogy ez csak Miskolc lehet Volt ő már egyszer Miskolcon. Csak ott van ennyi nagy emeletes ház. Irgalmatlan nagy téglaépület előtt állt meg az autó. Már nem haragudott a sofőr, még pénzt is adott — Nesze, tíz pengő. Ne mondd, hogy én nem becsülöm meg a potyautast... megette a fene úgyis a pénzt. Váltsál jegyet, és hazamész a legközelebbi vonattal. Hány éves vagy te?... No, letagadsz egyet-kettőt, aztán félárú jegyet kérjél, akkor még az jár. S ami pénzed marad, vágyéi rajta Marci bátyádnál egérfogót azt még láttam nála vagy ötöt.. Jó kemény barackot nyomott a fejére, s ott hagyta. Akkor neki eszébe sem jutott, hogy az a nagy épület vasútállomás. Ok szekérrel jártak benn a városban, sohasem látta még ezt az épületet, és ha mondják, sem hitte volna, hogy létezik ekkora nagy vasútállomás. Csak később, kódorgásai közben járt arra megint, s hogy sokan jöttek-mentek a szélesre tárt ajtókon, ő is bemerészkedett. Csak akkor látta, hogy állomás, és a túloldalon ott a rengeteg sínpár, és rajta annyi vonat, amennyit egy falkában még elképzelni sem tudott volna. Hiszen éppen ezért tette ki oda a sofőr! Tudhatta azt a sofőr, hogy ez állomásépület! Csakhogy, amikor a sofőr egyedül hagyta, neki már Magda nénje járt az eszében. Ha ilyen váratlanul — s méghozzá: ingyen — a városba fölkerült, anélkül már csak nem mehet haza, hogy meg ne látogassa Magda nénjét. Nem lesz könnyű megtalálni, mert borzasztó nagy város, és a házukat sem tudja. Soha nem volt még náluk; amikor ő a szekéren itt járt, Rezső bácsi még csak udvarolt Magdának. De csak kijön az utcára valamelyikük. A boltba, vagy vízért, vagy valaminek. Lehetetlen, hogy valamelyikükkel ne találkozzék. (Folytatjuk) 66. ,/i művészét hozzád is szol" így művelődnek Báfaszéken Szeszmentes ifjúsági presszó — Fafaragó szakkor — Szocialista brigádklub — Néptánccsoport a tervek között Az új esztendő első hónapjában jó néhány művelődési intézményt felkerestünk már azzal a céllal, hogy megismertessük olvasóinkat az egyes településeken folyó közművelődési munkával. Legutóbb a bátaszéki művelődési házba látogattunk el. Solymár Ottóné másfél éve vezeti a házat. Mint mondja, nehéz dolog összefogni a község lakóit, a művelődési ház jelenlegi adottságai miatt, ugyanis a nagytermen kívül csak egy használható klubterem van, és ez bizony kevés. Mégis a műsorszervezéssel némileg korrigálni lehet ezt a hiányosságot. Bár van egy kártyaterem, de itt nem lehet rendezvényeket tartani. A közelmúltban tették.használhatóvá a nagyterem melletti összekötő termet. Nemcsak az épület elavult, hanem a berendezés is felújításra szorul. Az elmúlt évben fotószakkör alakult, mely azonban helyhiány miatt az MHSZ-he- lyiségben dolgozik Ugyanitt működik a barkácsszakkör is. A kerámiaszakkör a cserép- és vázkerámiagyárban kapott helyet. Bábukészítéssel foglalkozik a tizennégy éven aluliakat tömörítő bábszakkör. Működik egy képzőművészszakkör iá. Zeneszakkörként tartják fenn a -fúvószenekart, melyben évenként visszatérően komoly problémát jelent az Iskolát végző fiatalok újakkal való kicserélődése. Jelentős szerepet vállal a zenekar a községi ünnepélyek lebonyolításában. Sokát szerepel az irodalmi színpad, mely a nem régen lezajlott megyei minősítésen sikeresen mutatkozott be, s most a szarvasi országos; minősítésre készülnek. Egy Radnóti-összeállítás és Mezei András. RÓ2£ák a temetőből című oratóriumának próbái folynak jelen pillanatban. Működik egy színjátszó csoport is. Ok egyfelvonásoaokat tanulnak. A nyugdíjasok klubjában kötetlen a program. Többen fafaragással foglalkoznak, sőt Szegfű Alajos iparművész tanító vezetésével fafaragószakkört alakítanak ebben az évben. Az általános iskolások végzőseit segíti a továbbtanulásban a nyolcadikosok klubja. Néptánccsoport is működik, jó lenne azonban, ha ennek munkája iránt több fiatal érdeklődne. Tervezett kulturális vállalásaik segítésére, valamint a szervezett munkásművelődés biztosítására 1975-ben szocialista brigádklubot szeretnének létrehozni Bátaszé- ken. Működik egy székely asz- szonykórus, csupa tsz-asszony a tagja, s vezetőjük, Tamás Istvánná is a tsz-ben dolgozik. Kár, hogy Bodnár Jenőné tanárnő szakmai irányítását nem igénylik. Mindenesetre az a tény, hogy öntevékenyen ápolják a múlt hagyományait, önmagában is figyelemre méltó. Szép sikereket könyvelhetnek el maguknak valamennyi bátaszéki fellépésük után. Benkó Iván, Mészáros Mihály és Földes László — mindhárman aktív részesei a községben évek óta érezhető fejlődésnek — Bátaszék monográfiáját állítják össze. A terveknek megfelelően jövőre készülnek el a nagy munkával. Az ifjúság körében népszerű a helytörténeti kutatás, Ai ifjúsági klub tavaly márciusban alakult újjá. Tagjainak 80 százaléka munkásfiatal. Érdekes kezdeményezéssel állandó színházlátogatóvá váltak. Ugyanis az előadásokon külön helyük van és 50 szá-" zalékos kedvezménnyel látogathatják az előadásokat, valamint a belépődíjas rendezvényeket. Számos nagy sikerű rendezvény résztvevői voltak a fiatalok. Dr. Simon József kandidátus Burmáról tartott előadást Dr. Anghy Csaba Észak-Amerikába kalauzolta el a klubtagokat. Katona Imre a Sárközt mutatta be a hallgatóságnak. Mészáros Mihály Bátaszék múltját ismertetta Tamási Istvánná, a székely asszonykórus vezetője, szüreti népdalokra, Magyar József és felesége pedig szüreti táncokra tanította meg a fiatalokat. A táncoló fiatalok kérték — s kérésüknek helyt adva —1975- ben néptánccsoport alakul a művelődési házban. Találkoztak Kürti Papp Lászlóval és Vitai Ildikóval, a Csak az ifjúság lehet olyan című előadói esten. Bodor Tibor színművész, a Madách Színház tagjaként volt a klubtagok vendége, ö tartott egy emlékezetes Váci-életművet bemutató műsort. Aztán Moldova György és Végh Antal műveiből hangzott el szatirikus előadás. Több alkalommal kirándulást rendeztek, Harkányban és Fonyód-Bélatelepen pihentek, Balatonszepezden az úttörőtábor csinosításán egy hétig társadalmi munkában dolgoztak. Az idén pedig elő- jSzör is szeszmentes szórakozó- 'hellyé szeretnék átalakítani a művelődési ház melletti kocsmát. Az ifjúsági klubban idén hangzik el „A művészet hozzád is szól" című hat előadásból álló sorozat. A bátaszéki művelődési házban szép eredmények születtek. Igaz, hogy a ház adta lehetőségek nem a legmegfelelőbbek, de ezt a még szélesebb körű társadalmi összefogással ellensúlyozni lehet és kell. SZÉKELY LÁSZLÓ Feltárulnak az őspannonok titkai Tágas sírkamra; kőpadlóján máglyamaradványok,, sarkában égett emberi csontok, kerámia és fémtárgyak: bordákkal díszített fénylő, fekete urnák, tálkák, csészék, füles bromzpitykék, gyűrűk, vas zabla töredékei — az évezredekbe vesző múlt megannyi üzenete. Kevés hiányzott hozzá, hogy az értékes üzenetek sohase érkezzenek el a ma emberéhez. A nagyberki-sza- lacskai szántókat meg akarták tisztítani a földhalmoktól, amikor a gyalu kőfalba ütközött. Szerencsére a munkával leálltak: a termelőszövetkezet értesítette a Nemzeti Múzeumot™ A régészek a szakirodalomból tudták, hogy a szálacskái földvárak az időszámítás előtti VIII. században, mintegy 2800 évvel ezelőtt épültek. Pannónia őslakóinak, majd a keltáknak, az i. sz. I. században pedig a rómaiaknak nyújtottak menedéket. A körülöttük lévő több száz, kisebb-nagyobb •— 2 —6 méter magas 30—60 méter átmérőjű — földhalmok pedig őskori sírokat rejtenek. Ezek feltárása már 1870-ben megkezdődött, de kevéssel utóbb abbamaradt, s csak 1943-ban folytatódott A kutatásokkal azonban ekkor is rövid idő múlva felhagytak. Most, a szalacskaiak hívására megmozdultak a régészek: védetté nyilvánították a Somogy megyei nagyberki- szalacskai halmokat és hozzáláttak a rendszeres ásatásokhoz. 1973-ban két halomból, tavaly öt halomból ástak ki érdekesebbnél érdekesebb leleteket: kis bikafejes edényt, turbán formájú orsós gombokat több fejű tűket juhláb középcsontból készült dobókockát (!). Olyan kincseket amelyek töredezetten, összeégve is Pannónia őslakosságának viseletére, művészetére, eredetére, más népekkel való kapcsolataira vallanak. A sírkamrákban elhelyezett tárgyak segítségével a rituális szokásokra is következtettél^ Megállapították, hogy a halottakat ékszereikkel, fegyvereikkel együtt hamvasztották el, a máglya maradványait, a hamvakat kőpadlóra helyezték, azok közelébe rakták a tárgyak töredékeit, majd terméskőből megépítették a sírkamrát és azt több vagy kevesebb földdel borították. Néhol a földbe is tettek edénytöredékeket. Eddig mintegy 200 kerámiát sikerült restaurálni. Ezeket a Nemzeti Múzeum most készülő régészeti kiállításán mutatják be először. i Közben, amint a terepviszonyok megengedik, a régé»! szék tovább kutatják a halom- j sírok titkát. Főleg arra kíván- ! csiak, hogy mit rejt a leg-: nagyobb — hét méter magas,’ 60 méter átmérőjű — halom,1 Ez háromszor akkora, mint at többi, feltehetően törzsfőnöki’ sír, és újabb bizonyítékokat nyújt az őslakosság élet-: módjáról, szokásairóL Jövőre a földvárakat vallatják majd — immár rendszeresen —j hogy megismerjék az ősi településeket is. A nagyberki- szalacskai halmok sora Ma-> gyarország legnagyobb, leg-r gazdagabb régészeti lelőhelye, valóságos kincsesbánya, még utódaink számára is tartogat meglepetést — állítják a szakemberek. , Molnár Erzsébet 1 m ni.
