Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-28 / 23. szám
Természetvédelem Ingázók a Mezőgépnél íVTindennap találkozunk velük. Akkor indulnak dolgozni, amikor csendesek a házak, alszik még a falu. Este akkor érnek haza, amikor vége a tévéműsornak, és a későn fekvők Is aludni tértek. Naponta 12— 16 órát is távol vannak otthonuktól. Üzemi munkások, gyári dolgozók, akiknek a város ad kenyeret Számuk csak Szekszárdon 8500. A Szekszárdi Mezőgép ■Vállalat 422 dolgozót foglalkoztat. Ebből 308 bejáró, 60— 70 százalék 30 év alatti fiatal munkás. Gondjuk, problémájuk, ahogyan gondolkoznak, élnek, dolgoznak, ahogyan az utazásra fordított idejükkel gazdálkodnak, sokban hasonlít az idősebb bejárókéhoz. Négy fiatad szakmunkással beszélgettem a Mezőgép Vállalat dolgozói közül. A közösségért Bátor Nándor lakatos a „fia, tál” ingázó, csak 1972. februárjától jár dolgozni, Bátaszékről Szekszárdira. — A szekszárdiak akkor kelnek, amikor én beérek a munkahelyemre. Műssakkezdésig még van háromnegyed órám. Sokak első útja a Gödör vagy a bisztró. Az égetett szesz ilyenkor a legkelendőbb. Nem sokat isznak, mert italosán nem lehet dolgozni, legfeljebb egy-egy féldecit hajtanak le munkakezdés előtt. Munkavégzés után hasonló a helyzet, van aki folytatja a féldecizést, esetleg kártyázik. Én többnyire olvasni szoktam. Ha lehet napilapot kapni, átnézem a híreket. Kedvelem a Ludas Matyit. Az állomáson kevesen tanulnak, hiszen a brigádnak öt-hat százaléka jár Iskolába. A túlzsúfolt vonaton olvasni bajos, mert a világítás nem megfelelő. Beszélgetni szoktunk: a tévé műsorát vagy a hírekből hallott politikai eseményeket tárgyaljuk. Erre munkakezdés előtt is van idő. Néha vitázunk is, amibe bevonjuk az idősebb párttagokat Érdekes, ezekhez a vitákhoz mindenki hozzászól, van vélemény, de a termelési tanácskozáson többnyire hallgatunk. Ha lenne olvasóterem vagy kultúrváróterem, bizonyára kevesebbet innának. A vállalat munkásszállása kicsi, talán 35 férőhelyes, nagyobb, modernebb, kulturáltabb szálló kellene. Ide bekerülni nem igyekszik senki. Mint KISZ- bizalmi, szeretnék egy KISZ- klubot létrehozni, ami összefoghatná a bejáró fiatalokat Ahol lehetne olvasni, táncolni, vitatkozni. Igaz, van könyvtárunk, de úgy érzem, kiad. A klub sok gondot segítene megoldani. Ez az első nagy tervem, ősztől pedig iskolába fogok járni Az a célom Száll a sokszínű fémforgács. Az esztergagépek látványos munkát végeznek. A kétműszakos állómunka fizikailag is, szellemileg is igénybeveszi az embert. Simon József esztergályossal egy csendes zugban beszélgettünk. Megtudom, hogy Fácánkerh-ől 1966 óta jár Szekszárdra dolgozni — Mit jelent a napi időkiesés. amit utazással tölt? — Ezalatt sok mindent tudnék csinálni. Négy hónapja nősültem, kell a pénz nagyon, mert lakásra gyűjtünk. Együtt lakunk a szüleimmel, akik álattartással, gyógvnö- vénytermesztéssel foglalkoznak, nekik szoktam segíteni. Munka után jólesik a kertben dolgozni. A bejárás maga nagyon fárasztó, télen a vonatkésés munkában Is, pénzben is kiesés, amit nem lehet behozni, mert teljesítménybérezésnél még tíz perc is számít. Fizetésem 3300—340o forint, feleségem 1600 forintot keres. Havonként háromezret takarékba teszünk, ősszel beiratkozom a Rózsa Ferenc Szakközépiskolába. Már régebben is akartam tanulni, el is kezdtem, aztán abbahagytam. Most újra érzem, szükségem vnn arra, hogy képezzem magam. Colt idő A szers7'?mkÄs-’ftö-mJThelvt a dolgozók társadalmi munkában émteték. Marsai József szerszámkészítővel a műhelyből irodának leválasztott hely- séghan foglalunk helyet. Marsai József Harcról jár Szekszárdra, várakozással, utazással két órát tölt. Műszak végén mosakodik, öltözködik, siet az autóbuszhoz. Ülőhely neki ritkán akad. — Másfél órára nem érdemes bemenni a városba, nincs rá idő, ha vásárolni akarunk, az is csak úgy lehetséges, ha megvárjuk a későbbi buszt. Időtöltésként újságot olvasok. Először az utolsó oldalt nézem át, majd a napi híreket. Érdekel a bel- és a külpolitika. Legrosszabb esetben betérek a vasúti vendéglőbe. Sajnos nem tudok olyan helyet elképzelni a szekszárdi pályaudvaron, ahol nyugodtan lehet olvasni. Minden csínját-bínját kiismertem a bejárásnak. Ha az autóbusz nem veszi fel az embert — gyakran előfordul — már nem is szólok érte. El/á- sul, beletörődik az ember. Sokszor, a távolabbi községek lakói hamarobb hazaérnek, mint mi fáradt bejárók, akik itt lakunk a szomszédban. Hol reklamáljunk? Kitől kérjünk a bejáró munkásnak a hazautazáshoz elsőbbséget? Hol várakozzunk? Az autóbuszváró hideg, a vasúti váróterem meleg, rossz szagú, dohányfüstös. A kulturált közlekedéstől mes» sze állunk. Azzal kellene többet foglalkozni, hogy ne legyen az ember életében üresjárat. Ameddig ácsorgók, addig otthon folytathactam volna annak a könyvnek az olvasását, amit az este elkezdtem. Szívesen barkácsolok, lémből dísztárgyakat, virágtartókat készítek, könyvespolcot csinálok. De hol csináljam, és mikor? Képviselet nélkül Szabó Bertalan meós, várdombi ingázó: — Sajnos fizikai fáradtság után nincs mindenkinek igénye önművelésre. Ezért sok értékes ember nincs tisztában saját képességeivel. Az italozás nem annyira a fiatalok problémája. Rossz látni, hogy az idősebbek féldecivel kezdik és folytatják a napot. Gyerekkorom óta szeretek olvasni, szeretem a könyvet, jól töltöm tehát az utazás óráit, a várakozás idő, mégis veszteség. A városban például működik a zeneműtár, volna lehetőség a komolyzene megismerésére, megszerettetésére, mégis kevesen tudnak róla. Én is, mint minden fiatal arra törekszem, minél előbb bekerülni Szekszárdra. Ideköt a munkám, a feleségem is itt dolgozik. De úgy érzem, a városba költözés sem old meg mindene. Az élet- körülmények ezzel ugyan megváltoznak, de nem biztos, hogy az egyén felfogása is más lesz. Szóval: úgy élünk mi ingázók, mintha senki földjén lennénk, mindenhol érdekeltek vagyunk, de az érdekeinket sehol sem képviselik igazán. Szerintem bejáró dolgozó is lehetne tanácstag, hogy a tanácsok előtt a bejáró közösség gondjait, problémáit képviselje. Elgondolkodtató nyilatkozatok. A fiatal ingázók gondjain, problémáin, hogyan, miként lehetne segíteni? Ezzel a kérdéssel legközelebb a KISZ megyebizottságát keressük fel. VERESS ÉVA Soha lobbé fasizmust ! Ei ’tkünnepség az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 30, évfordulóján Az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából em. lékünnepséget rendezett va. sámap az Egyetemi Színpadon a Magyar Partizán Szövetség nácizmus üldözöttéinek bizottsága. Szőnyi Jánosnak, a nácizmus üldözöttéi bizottsága tagjának megnyitó szavai után az ünnepség részvevői egy perces néma felállással adóztak az auschwitzi mártírok emlékének. Verő Gábor, a nemzetközi Auschwitz-bizottság vezető, ségi tagja beszédében hangsúlyozta: harminc esztendeje szabadították fel az auschwitzi BW ^ I s f 1875. január 28. tábort a szovjet hadsereg katonái. Felszabadító küldetésük teljesítésével, véráldozataikkal minden emberkéz alkotta műnél maradandóbb emléket állítottak az emberiség lelkében azoknak, akik n fasiszta rabság ellen küzdve életüket a megmaradókért, a nii életünkért, az emberiség jövőjéért áldozták. A szónok elítélte az NSZK revansista, jobboldali, neofasiszta köreit, majd aláhúzta: jól tudjuk, hogy a fasizmus a múltban sem volt csupán német jelenség, és ma sem az. Nem feledhetjük el Chile népének sorsát, Pinochet fasiszta diktatúráját. Roskadozik a dél-afrikai fajüldözők uralma, és roskadozik az európai fasizmus egyik tartópillére, Franco diktatúrája. Portugáliában ötven évig hatalmon volt fasiszta rendszert döntött meg a néptömegek és a hadsereg demokratikus mozgalma, s a néptől teljesen elszigetelődve omlott össze hét esztendő után a görög fasiszta junta uralma. Legbensőbb meggyőződésünket követve vállalunk sorsközösséget minden néppel, amelyet fasiszta önkény pusz. tít. vagy hódító háború tüze emészt. Velük vagyunk szabadságküzdelmükben annak a jelszónak a jegyében, amelyet a jövőben is követni fogunk: soha többé szolgaságot, soha többé fasizmust! Az emlékünnepség részvevői végezetül határozatban fejezték ki antifasiszta elkötelezettségüket, s tettek hitet 3 béke, a biztonság, a népek szabadsága és egyenjogúsága mellett. Az érték közös- vigyázzunk rá! A Tokio megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi üléséről tudósítva jelentettük, hogy a testület a 12/1971. (IV. 1.) sz. kormányrendelet által biztosított hatáskörében eljárva megyénk tíz természetvédelmi egységét nyilvánította védetté. Napjainkban, amikor a természet- védelem egyúttal az ember védelmét is jelenti, szükségtelen ormaik a fejtegetése, hogy erre a lépésre mi okból került sor. Nem árt azonban bemutatni a most védetté nyilvánított természeti értékeket, melyek ezután hivatalosan is közös tulajdont képeznek és ilyenekként közös, tehát társadalmi védelmet is igényelnek. A tíz természetvédelmi egység védelmét elsősorban a használóknak kell biztos lton. lak és úgy hasznosítva az érintett területeiket, hogy ne veszélyeztessék a természetvédelmi területek állat- és növényvilágát, környezetét De, mert kirándulók is vannak, a tiltó táblákat nem túlságosan tisztelő emberek Is rendre akadnak —, akik meggondolatlanul vagy meggondoltan is készeik a rongálásra — kell, hogy több szem vigyázzon a szorosan vett fenntartóknál a helyileg kimagasló értéket képviselő természetvédelmi területekre. A bonyhádi járás kis községének. Lengyelnek a nevét szakmunkásképző iskolája tette megye- és szomszéd me- gyeszerte ismertté. Azt már keveseben tudják, hogy az Intézet parkját több mint száz évvel ezelőtt, 1870-ben létesítették. Ebben a parkbon több mint százféle fás növény van, közöttük számos ritkaságot is jelentő fenyőfajta. A park legértékesebb fái a hatalmas méretű mamrtvutfenyők, melyeket kívánatos o biológiai kor felső határáig fenntartani, megőrizni. A nagydorogiak, akiknek az elmúlt évek során sok gondot okozott a Bátrai árok, talán nem Is tudják., hogy a Banai tó környéke is érték. E tó környékén ugyanis 2 hektáron 120—130 éves kocsányos tölgyes áll szép méretű törzseivel, pedig a kocsányos tölgy homokterületen igen ritka előfordulású. A tölgyest a környék lakói „negyvennyolcas tölgyeseként emlegetik, nagyon valószínű, hogy megegyező kora miatt. Különben a terület vízgyűjtő része elnádaso- dott, így jó fészkelőhelyet biztosi a vízi madaraknak. A tó környékén álló erdő — a Gyulaji Állami Erdő- és Vodgaz- daság a fenntartója — szép környezetet jelent ahhoz, hogy a Banai tó környéke megkülönböztetett védelmet élvezzen a jövőben. Ez vonatkozik a madocsal szlavón tölgyesre is, melynek életkorát 80 évre becsülik. Január 1-től védettséget élveznek a bölcskei iskola udvarán és gyakorlóterén álló fák, melyek közül legféltettebb egy nagyméretű fekete diófa, a több százéves tiszafa és számos szintén magas életkorú kocsányos tölgy. Lengyel községnek van még egy védetté nyüvánftott természetvédelmi területe, az Anna-forrás és környéke. Ez az Anna-forrás a tolnai hegyhát legmagasabb pontja, a papdi hegy szomszédságában, a Lengyeltől északra lévő erdő fővölgyének déli bejáratánál fekszik. A ma is kifogástalan vizű, vöröskővel kiképzett Anna-forvás állandóan csörgedezik, környékén 150 éves bükkök, cserek és sudár növésű lucfenyők, vörösfenyők, szelídgesztenyék és platánok színesítik a területet Az Anna-forrás így a legszebb hazai hegyvidéki tájrészletekre emlékeztet. Környékén föllelhetőek a mecseki flóra elemei, az illatos hunyor, a szúrós csoda- bogyó és az egyes orchideafélék. Védelmet kapott a bonyhádi leánydiákotthon parkja juharaival és harsaival, a hőgyészi park, továbbá a nagydorogi Szenes-Jegelő — melyet ősidők óta hasznosítanak legelőként —, mert jellegzetesen pusztai növényfajok tenyésznek rajta. Egész Európában nem fordul például másutt elő, csak itt az Agricus máskáé Pilot (szekszárdi csiperke) gomba fajta. A természetkedvelőknek sok éves fájdalma volt, a felső- tengelici park közelében fekvő Bogárzó-tó környékének elhanyagoltsága. Most a Bogárzó-tó is természetvédelmi területté lépett elő, mivel kitűnő fészkelési lehetőséget ad a vízi madaraknak. S végül, de nem utolsósorban védetté nyilvánították a szekszárdi sötétvölgyi erdőt is, illetve ennek egy körülbelül két és fél hektáros területét, amit kezelője, a Gemenc! Ál- lomi Erdő- és Vadgazdaság madárvédelmi rendeltetésű területként kért nyilvántartani. Ez az erdórószlet ugyanis csak akkor felelhet meg fenti rendeltetésének, a madárvédelemnek, ha az ott lévő idős fák fennmaradása biztosított a biológiai kor íelső határáig. Mint az ismeretes, a sötétvölgyi jóléti erdő a Haramia-forrás vízgyűjtő területén áll, ez a körülmény is Indokolja az itt állá fák védelmét, a természet által alkotott értékek megbecsülését — szükség esetén ezután már a törvény szigorával U.
