Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-28 / 23. szám

Természetvédelem Ingázók a Mezőgépnél íVTindennap találkozunk ve­lük. Akkor indulnak dolgozni, amikor csendesek a házak, al­szik még a falu. Este akkor érnek haza, amikor vége a té­véműsornak, és a későn fekvők Is aludni tértek. Naponta 12— 16 órát is távol vannak ottho­nuktól. Üzemi munkások, gyá­ri dolgozók, akiknek a város ad kenyeret Számuk csak Szekszárdon 8500. A Szekszárdi Mezőgép ■Vállalat 422 dolgozót foglal­koztat. Ebből 308 bejáró, 60— 70 százalék 30 év alatti fiatal munkás. Gondjuk, problémá­juk, ahogyan gondolkoznak, élnek, dolgoznak, ahogyan az utazásra fordított idejükkel gazdálkodnak, sokban hasonlít az idősebb bejárókéhoz. Négy fiatad szakmunkással beszél­gettem a Mezőgép Vállalat dolgozói közül. A közösségért Bátor Nándor lakatos a „fia, tál” ingázó, csak 1972. február­jától jár dolgozni, Bátaszékről Szekszárdira. — A szekszárdiak akkor kel­nek, amikor én beérek a mun­kahelyemre. Műssakkezdésig még van háromnegyed órám. Sokak első útja a Gödör vagy a bisztró. Az égetett szesz ilyenkor a legkelendőbb. Nem sokat isznak, mert italosán nem lehet dolgozni, legfeljebb egy-egy féldecit hajtanak le munkakezdés előtt. Munka­végzés után hasonló a helyzet, van aki folytatja a féldecizést, esetleg kártyázik. Én többnyi­re olvasni szoktam. Ha lehet napilapot kapni, átnézem a hí­reket. Kedvelem a Ludas Ma­tyit. Az állomáson kevesen ta­nulnak, hiszen a brigádnak öt-hat százaléka jár Iskolába. A túlzsúfolt vonaton olvasni bajos, mert a világítás nem megfelelő. Beszélgetni szok­tunk: a tévé műsorát vagy a hírekből hallott politikai ese­ményeket tárgyaljuk. Erre munkakezdés előtt is van idő. Néha vitázunk is, amibe be­vonjuk az idősebb párttago­kat Érdekes, ezekhez a viták­hoz mindenki hozzászól, van vélemény, de a termelési ta­nácskozáson többnyire hallga­tunk. Ha lenne olvasóterem vagy kultúrváróterem, bizonyára kevesebbet innának. A válla­lat munkásszállása kicsi, talán 35 férőhelyes, nagyobb, mo­dernebb, kulturáltabb szálló kellene. Ide bekerülni nem igyekszik senki. Mint KISZ- bizalmi, szeretnék egy KISZ- klubot létrehozni, ami össze­foghatná a bejáró fiatalokat Ahol lehetne olvasni, táncolni, vitatkozni. Igaz, van könyvtá­runk, de úgy érzem, kiad. A klub sok gondot segítene meg­oldani. Ez az első nagy ter­vem, ősztől pedig iskolába fo­gok járni Az a célom Száll a sokszínű fémforgács. Az esztergagépek látványos munkát végeznek. A kétmű­szakos állómunka fizikailag is, szellemileg is igénybeveszi az embert. Simon József eszter­gályossal egy csendes zugban beszélgettünk. Megtudom, hogy Fácánkerh-ől 1966 óta jár Szekszárdra dolgozni — Mit jelent a napi idő­kiesés. amit utazással tölt? — Ezalatt sok mindent tud­nék csinálni. Négy hónapja nősültem, kell a pénz nagyon, mert lakásra gyűjtünk. Együtt lakunk a szüleimmel, akik álattartással, gyógvnö- vénytermesztéssel foglalkoz­nak, nekik szoktam segíteni. Munka után jólesik a kertben dolgozni. A bejárás maga na­gyon fárasztó, télen a vonat­késés munkában Is, pénzben is kiesés, amit nem lehet behoz­ni, mert teljesítménybérezés­nél még tíz perc is számít. Fi­zetésem 3300—340o forint, fe­leségem 1600 forintot keres. Havonként háromezret taka­rékba teszünk, ősszel beirat­kozom a Rózsa Ferenc Szak­középiskolába. Már régebben is akartam tanulni, el is kezd­tem, aztán abbahagytam. Most újra érzem, szükségem vnn arra, hogy képezzem magam. Colt idő A szers7'?mkÄs-’ftö-mJThelvt a dolgozók társadalmi munká­ban émteték. Marsai József szerszámkészítővel a műhely­ből irodának leválasztott hely- séghan foglalunk helyet. Marsai József Harcról jár Szekszárdra, várakozással, uta­zással két órát tölt. Műszak végén mosakodik, öltözködik, siet az autóbuszhoz. Ülőhely neki ritkán akad. — Másfél órára nem érde­mes bemenni a városba, nincs rá idő, ha vásárolni akarunk, az is csak úgy lehetséges, ha megvárjuk a későbbi buszt. Időtöltésként újságot olvasok. Először az utolsó oldalt nézem át, majd a napi híreket. Érde­kel a bel- és a külpolitika. Legrosszabb esetben betérek a vasúti vendéglőbe. Sajnos nem tudok olyan helyet elképzelni a szekszárdi pályaudvaron, ahol nyugodtan lehet olvasni. Minden csínját-bínját kiis­mertem a bejárásnak. Ha az autóbusz nem veszi fel az em­bert — gyakran előfordul — már nem is szólok érte. El/á- sul, beletörődik az ember. Sokszor, a távolabbi községek lakói hamarobb hazaérnek, mint mi fáradt bejárók, akik itt lakunk a szomszédban. Hol reklamáljunk? Kitől kérjünk a bejáró munkásnak a hazauta­záshoz elsőbbséget? Hol vára­kozzunk? Az autóbuszváró hi­deg, a vasúti váróterem meleg, rossz szagú, dohányfüstös. A kulturált közlekedéstől mes» sze állunk. Azzal kellene töb­bet foglalkozni, hogy ne le­gyen az ember életében üres­járat. Ameddig ácsorgók, ad­dig otthon folytathactam vol­na annak a könyvnek az olva­sását, amit az este elkezdtem. Szívesen barkácsolok, lémből dísztárgyakat, virágtartókat készítek, könyvespolcot csiná­lok. De hol csináljam, és mi­kor? Képviselet nélkül Szabó Bertalan meós, vár­dombi ingázó: — Sajnos fizikai fáradtság után nincs mindenkinek igé­nye önművelésre. Ezért sok értékes ember nincs tisztában saját képességeivel. Az italo­zás nem annyira a fiatalok problémája. Rossz látni, hogy az idősebbek féldecivel kezdik és folytatják a napot. Gyerek­korom óta szeretek olvasni, szeretem a könyvet, jól töltöm tehát az utazás óráit, a vára­kozás idő, mégis veszteség. A városban például működik a zeneműtár, volna lehetőség a komolyzene megismerésére, megszerettetésére, mégis keve­sen tudnak róla. Én is, mint minden fiatal arra törekszem, minél előbb bekerülni Szek­szárdra. Ideköt a munkám, a feleségem is itt dolgozik. De úgy érzem, a városba költözés sem old meg mindene. Az élet- körülmények ezzel ugyan meg­változnak, de nem biztos, hogy az egyén felfogása is más lesz. Szóval: úgy élünk mi ingá­zók, mintha senki földjén len­nénk, mindenhol érdekeltek vagyunk, de az érdekeinket sehol sem képviselik igazán. Szerintem bejáró dolgozó is le­hetne tanácstag, hogy a taná­csok előtt a bejáró közösség gondjait, problémáit képvisel­je. Elgondolkodtató nyilatkoza­tok. A fiatal ingázók gondja­in, problémáin, hogyan, mi­ként lehetne segíteni? Ezzel a kérdéssel legközelebb a KISZ megyebizottságát keressük fel. VERESS ÉVA Soha lobbé fasizmust ! Ei ’tkünnepség az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 30, évfordulóján Az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából em. lékünnepséget rendezett va. sámap az Egyetemi Színpa­don a Magyar Partizán Szö­vetség nácizmus üldözöttéinek bizottsága. Szőnyi Jánosnak, a náciz­mus üldözöttéi bizottsága tagjának megnyitó szavai után az ünnepség részvevői egy perces néma felállással adóztak az auschwitzi mártí­rok emlékének. Verő Gábor, a nemzetközi Auschwitz-bizottság vezető, ségi tagja beszédében hang­súlyozta: harminc esztendeje szabadították fel az auschwitzi BW ^ I s f 1875. január 28. tábort a szovjet hadsereg katonái. Felszabadító külde­tésük teljesítésével, véráldo­zataikkal minden emberkéz alkotta műnél maradandóbb emléket állítottak az embe­riség lelkében azoknak, akik n fasiszta rabság ellen küzdve életüket a megmaradókért, a nii életünkért, az emberiség jövőjéért áldozták. A szónok elítélte az NSZK revansista, jobboldali, neo­fasiszta köreit, majd aláhúz­ta: jól tudjuk, hogy a fasiz­mus a múltban sem volt csu­pán német jelenség, és ma sem az. Nem feledhetjük el Chile népének sorsát, Pino­chet fasiszta diktatúráját. Roskadozik a dél-afrikai faj­üldözők uralma, és roskado­zik az európai fasizmus egyik tartópillére, Franco diktatú­rája. Portugáliában ötven évig hatalmon volt fasiszta rend­szert döntött meg a néptö­megek és a hadsereg demok­ratikus mozgalma, s a néptől teljesen elszigetelődve omlott össze hét esztendő után a gö­rög fasiszta junta uralma. Legbensőbb meggyőződésün­ket követve vállalunk sors­közösséget minden néppel, amelyet fasiszta önkény pusz. tít. vagy hódító háború tüze emészt. Velük vagyunk sza­badságküzdelmükben annak a jelszónak a jegyében, ame­lyet a jövőben is követni fo­gunk: soha többé szolgaságot, soha többé fasizmust! Az emlékünnepség részve­vői végezetül határozatban fejezték ki antifasiszta elkö­telezettségüket, s tettek hitet 3 béke, a biztonság, a népek szabadsága és egyenjogúsága mellett. Az érték közös- vigyázzunk rá! A Tokio megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának leg­utóbbi üléséről tudósítva jelentettük, hogy a testület a 12/1971. (IV. 1.) sz. kormányrendelet által biztosított hatás­körében eljárva megyénk tíz természetvédelmi egységét nyilvánította védetté. Napjainkban, amikor a természet- védelem egyúttal az ember védelmét is jelenti, szükségte­len ormaik a fejtegetése, hogy erre a lépésre mi okból ke­rült sor. Nem árt azonban bemutatni a most védetté nyil­vánított természeti értékeket, melyek ezután hivatalosan is közös tulajdont képeznek és ilyenekként közös, tehát tár­sadalmi védelmet is igényelnek. A tíz természetvédelmi egység védelmét elsősorban a használóknak kell biztos lton. lak és úgy hasznosítva az érin­tett területeiket, hogy ne veszélyeztessék a természetvédel­mi területek állat- és növényvilágát, környezetét De, mert kirándulók is vannak, a tiltó táblákat nem túlságosan tisz­telő emberek Is rendre akadnak —, akik meggondolatlanul vagy meggondoltan is készeik a rongálásra — kell, hogy több szem vigyázzon a szorosan vett fenntartóknál a helyi­leg kimagasló értéket képviselő természetvédelmi terüle­tekre. A bonyhádi járás kis községének. Lengyelnek a nevét szakmunkásképző iskolája tette megye- és szomszéd me- gyeszerte ismertté. Azt már keveseben tudják, hogy az In­tézet parkját több mint száz évvel ezelőtt, 1870-ben létesí­tették. Ebben a parkbon több mint százféle fás növény van, közöttük számos ritkaságot is jelentő fenyőfajta. A park leg­értékesebb fái a hatalmas méretű mamrtvutfenyők, melye­ket kívánatos o biológiai kor felső határáig fenntartani, megőrizni. A nagydorogiak, akiknek az elmúlt évek során sok gondot okozott a Bátrai árok, talán nem Is tudják., hogy a Banai tó környéke is érték. E tó környékén ugyanis 2 hek­táron 120—130 éves kocsányos tölgyes áll szép méretű tör­zseivel, pedig a kocsányos tölgy homokterületen igen ritka előfordulású. A tölgyest a környék lakói „negyvennyolcas tölgyeseként emlegetik, nagyon valószínű, hogy megegyező kora miatt. Különben a terület vízgyűjtő része elnádaso- dott, így jó fészkelőhelyet biztosi a vízi madaraknak. A tó környékén álló erdő — a Gyulaji Állami Erdő- és Vodgaz- daság a fenntartója — szép környezetet jelent ahhoz, hogy a Banai tó környéke megkülönböztetett védelmet élvezzen a jövőben. Ez vonatkozik a madocsal szlavón tölgyesre is, melynek életkorát 80 évre becsülik. Január 1-től védettséget élveznek a bölcskei iskola udvarán és gyakorlóterén álló fák, melyek közül legféltet­tebb egy nagyméretű fekete diófa, a több százéves tiszafa és számos szintén magas életkorú kocsányos tölgy. Lengyel községnek van még egy védetté nyüvánftott természetvédelmi területe, az Anna-forrás és környéke. Ez az Anna-forrás a tolnai hegyhát legmagasabb pontja, a papdi hegy szomszédságában, a Lengyeltől északra lévő erdő fővölgyének déli bejáratánál fekszik. A ma is kifogás­talan vizű, vöröskővel kiképzett Anna-forvás állandóan csör­gedezik, környékén 150 éves bükkök, cserek és sudár növésű lucfenyők, vörösfenyők, szelídgesztenyék és platánok szí­nesítik a területet Az Anna-forrás így a legszebb hazai hegyvidéki tájrészletekre emlékeztet. Környékén föllelhetőek a mecseki flóra elemei, az illatos hunyor, a szúrós csoda- bogyó és az egyes orchideafélék. Védelmet kapott a bonyhádi leánydiákotthon parkja juharaival és harsaival, a hőgyészi park, továbbá a nagy­dorogi Szenes-Jegelő — melyet ősidők óta hasznosítanak legelőként —, mert jellegzetesen pusztai növényfajok te­nyésznek rajta. Egész Európában nem fordul például má­sutt elő, csak itt az Agricus máskáé Pilot (szekszárdi csi­perke) gomba fajta. A természetkedvelőknek sok éves fájdalma volt, a felső- tengelici park közelében fekvő Bogárzó-tó környékének el­hanyagoltsága. Most a Bogárzó-tó is természetvédelmi te­rületté lépett elő, mivel kitűnő fészkelési lehetőséget ad a vízi madaraknak. S végül, de nem utolsósorban védetté nyilvánították a szekszárdi sötétvölgyi erdőt is, illetve ennek egy körülbelül két és fél hektáros területét, amit kezelője, a Gemenc! Ál- lomi Erdő- és Vadgazdaság madárvédelmi rendeltetésű te­rületként kért nyilvántartani. Ez az erdórószlet ugyanis csak akkor felelhet meg fenti rendeltetésének, a madárvédelem­nek, ha az ott lévő idős fák fennmaradása biztosított a biológiai kor íelső határáig. Mint az ismeretes, a sötétvölgyi jóléti erdő a Haramia-forrás vízgyűjtő területén áll, ez a körülmény is Indokolja az itt állá fák védelmét, a természet által alkotott értékek megbecsülését — szükség esetén ez­után már a törvény szigorával U.

Next

/
Thumbnails
Contents