Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-28 / 23. szám
A kongresszusi irányelvek tükrében s A tsz-ek szocialista yonásai A törvény középpontját: an a család! A párt XI. kongresszusára kidolgozott és közzétett irányelvek második fejezete a társadalmi viszonyok továbbfejlesztéséről szól. Megállapítja egyebek között, hogy a munkásosztály szövetségese, a szövetkezeti parasztság termelési és közéleti tevékenységével a szocializmus építésének aktív részese. A legutóbbi években tovább erősödött kollektív tulajdonosi és gazdálkodói szem_ lélete, fejlődött műveltsége, képzettsége, politikai tudatossága. Feladatként jelölik meg az irányelvek ennek a folyamatnak és a termelőszövetkezetek szocialista vonásainak az erősítését. Mit jelent ez a rendkívül fontos, de korántsem új feladat? Melyek a termelőszövetkezetek legfőbb szocialista vonásai9 s ezeket hogyan lehet fejleszteni? Kezdjük az alapnál: társadalmunk szocialista fejlődésében döntő szerepük van a tulajdonviszonyoknak. Ezért kí_ vánkozik az első helyre az, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek használatában lévő minden föld fokozatosan váljék oszthatatlan szövetkezeti tulajdonná. Földtörvényünk értelmében kialakult már a tsz-ekben a szocialista tulajdonnak ez a formája, de még nem kizárólagos. Jelenlég a szövetkezetek használatában lévő földek több mint a fele van a tsz-ek tulajdonában. Szorosan kapcsolódik ehhez, hogy a föld hasznosítása mind Az öregek napközi otthonáról szól az egészségügyi miniszternek január hó 15-én megjelent, s ugyanekkor hatályba lépett 1/1975. Eü. M. számú rendelete, amely szerint napközi otthonban azt az idős személyt lehet gondozni, aki állapota miatt munka- képtelen vagy csökkent munkaképességű, saját ellátására csak részben képes és felvételét szociális helyzete is indokolja. „Nem részesülhet a napközi otthon gondozásában, aki napközben családi gondozásban van; aki mozgáskorlátozottsága vagy egyéb betegsége miatt sem egyedül, sem emberi vagy gépi segítséggel nem tud a napközi otthonba elmenni; aiki fertőző beteg vagy baktériumgazda; to- vábbá akinek elmeállapota vagy magatartása olyan, hogy közösségbe 'nem tud beilleszkedni’' — mondja ki a jogszabály, amely rendelkezik a napközi otthon igénybevételéért fizetendő díjról és arról is, hogy a napközi otthonba való felvétel iránti kérelmet hová kell benyújtani és ahhoz mit kell csatolni. (A rendelet a Magyar Közlöny 1975b ári 2, számában jelent ene&J Az állam? gazdaságot dolgozóinak kedvezményes lakóház- építéséről szóló korábbi jogszabályt módosítja a mezőgazdasági ét élelmezésügyé miniszter, <1 pénzügyminiszter és az építésügyé és városfejlesztési mkúsztar 1/1975, (L 10.) MÉM—m— CVM. jzáswö együttes sendetefe; amelyből At csak ennyit idézSMke „A doígnaő ereded ftölcsöntartK ráéSmrt összegét az áMcsai ga*> dasc, ifcc.i eítöttőts 10 éri faéy»> mv ií. tízolgáak idő ette 10 sző- z'.iekV<< további 5 éri mrigőtafl idő vTlbévs ukfa újabb IS n&t za lókká*, együttese» 25 ssasaisfe kai, azonban az TO, év december hő SÍ-ég megtöCK kölcíóniK ződéeeft vanatiMeás&r ben 25 000 SgssÉKft, SS OSMi nagyobb mértékben feleljen meg, ne csupán a szövetkezeti közösségek, hanem a társadalom egyetemes érdekének. Ugyanez vonatkozik az egész szövetkezeti közös vagyonra, amely — miként a föld — szintén oszthatatlan. Tovább kell haladniok azon az úton, amely a Csoportérdekek és a népgazdasági érdekek lehető legharmonikusabb kapcsolatához vezet. Jövőbe mutató az is, hogy már jelen van és különféle társulások, közös vállalkozások és vállalatok létrejöttével növekszik, gyarapodik több szövetkezet, illetőleg szövetkezetek és állami vállalatok közös szocialista tulajdona. Amint az irányelvekben is olvasható, ez a folyamat segíti a fejlett, iparszerű mezőgazdasá. gi termelés térhódítását, a tsz- ek és az állami vállalatok szerződéses alapon nyugvó, együttes tevékenységét. A termelőszövetkezetek mind korszerűbb nagyüzemekké válnak, gazdálkodásukban mélyülnek a vállalati jellegű vonások. Hat év óta ugyanazok a tervezési, beruházási, ár- és hitel- feltételek vonatkoznak rájuk, mint az állami vállalatokra. Vannak egyéb, azonos, de egymástól eltérő gazdálkodási feltételek is. A jövőben fokozatosan mérséklődnek a most még meglevő különbségek. Szocialista építésünk kezdete óta sarkalatos elvünk, állandó törekvésünk, hogy következetesen érvényesüljön a munka szerinti elosztás elve. *ető időiben megkötött kölcsönszerződéseit esetében pedig 30 000 forinttal csöldkenteni 'kell." (A jogszabály a Magyar Közlöny 1975. évi I. számában jelent meg) A szocialista gazdálkodó szervek fizetési forgalmában a csekk bevezetéséről szól a Magyar Nemzeti Bank elnökének január hó 10-én megjelent 1/1975. MNB szám alatt kiadott rendelkezése. A rendelkezés szerint a szocialista gazdálkodó szervék az eddig is alkalmazott fizetési módok mellett a csekkel való fizetés módjában is megállapodhatnak, ha a fizető bankszámláját vezető pénzintézet vele csekkszerződést kötött. A kibocsátónak természetesen gondoskodnia Leli a csekk beváltásához szükséges fedezetről, mert a fedezetlen csekk kibocsátása büntetőjogi következményekkel jár. A csekkel történő fizetés egyébként a készpénz-, illetve elszámolási forgalmat meggyorsítja, ezzel elősegíti a fizetési fegyelmet és egyszerűsíti a fizetésekkel kapcsolatos ügyvitelt Indokoltnak tartjuk még felhívni a figyelmet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 28/1974. MÉM. számú utasításában fog lóitokra, mely utoshás a ‘•áfloíaü rendszerben gazdálkodó szervek felügyeleti és belső ellenőrzéséről, valamint gazdálkodásuk értékeléséről szók s a belső ellenőrzés körében kimondja, hogy: «A váDalaé valamennyi irányító tevékenységet ellátó gazdasági és műszaki vezetőijének állandó feladata a gazdálkodás ellenőrzése, iaodott intézkedéseik végrehajtásának számonkérése", a ráfiak*. vezetője pedig „minden esetben gondoskodjék a belső ellenőrzés által feltárt hibák megszüntetéséről és a mulasztást elkövetők felelősségre vonásáról." (Az utasítás a Mezőgazdasági és Setmezésügyi Ertaste 1974. éri december 31 -i számában jelent meg) Or. Deák Konrá* Más szavakkal: mindenki aszerint részesüljön a szétosztható jövedelemből, hogy mennyi és milyen eredményű munkát végzett. A termelő- szövetkezetekben ez a gyakorlat — általános jelentőségén túl — azért is nagy horderejű, mert egyszer s mindenkorra száműzte az emberek vagyoni helyzetre alapozott, attól függött értékelését, boldogulását. A tsz-tagok anyagi körülményei és társadalmi megbecsülése is elsősorban aszerint alakul, hogy mennyit dolgoznak, milyen teljesítményt mutatnak fel. A szocialista vonások további erősítése azonban azt is jelenti, hogy a tsz-ek szüntessék meg azokat a jelenségeket — egyebek között a teljesítményekkel összhangban nem lévő, helyenként kiugróan nagy jövedelmeket —, amelyek még gátolják vagy hátráltatják az elosztás szocialista elvének sértetlen megvalósítását. Az úgynevezett garantált munkadíjazás és a termelési eredményekhez közvetlenül kapcsolódó anyagi ösztönzés bevált módszere ennek, de tökéletesítésére bőven van még lehetőség. A tulajdonviszonyok, a termelés, a gazdálkodás, az elosztás körein kívül is találunk számos tennivalót azért, hogy még erősebbek legyenek a termelőszövetkezetek szociális, ta vonásai. A tsz-ek — tudvalévőén — nemcsak gazdálkodó egységek, hanem társadalmi közösségek is. Feladataik közé tartozik egyebek között előmozdítani a tagság szocialista szemléletének, gondolkodás- módjának, közösségi életének fejlődését, általános és szakmai műveltségének fokozását. Vitathatatlan, hogy a tsz-ek nagyon sokat tettek ezért. Szinte mindenütt példaadóan gondoskodnak a nehéz körülmények között élő idős emberekről, a sok gyermekes családokról, segítik a fiatalok fészekrakását, s támogatják mindazokat, akik rászorulnak. Az utóbbi években a tsz-ekben is létrejöttek, általában erőteljesen fejlődnek és sok helyen kiváló eredményeket érnek el a szocialista brigádok. Működésükkel nemcsak a sokszor rendkívüli körülmények között állnak helyt, hanein példát mutatnak a szocialista közösségi élet kialakításában, az önművelésben és környezetük műveltségének fokozásában. Az irányelvekben arról is olvashatunk, hogy tovább kell fejleszteni az üzemi demokráciát. A termelőszövetkezetekre vetítve ez azt jelenti, hogy az új, megváltozott körülmények között gondoskodni kell a szocialista demokrácia szerves részét alkotó szövetkezeti demokrácia előbbre vivő módszereinek kidolgozásáról és jó alkalmazásáról. Most és a jövőben már nem : elegendő az eddig megszokott gyakorlat a szövetkezeti demokrácia érvényesítésére, fejlesztésére. A sok ezer hektáros, nem egyszer több települést felölelő termelőszövetkezetben egyszerűen nincs lehetőség arra, hogy ugyanolyan módon vegyenek részt a tagok a közös gazdaság minden lényeges kérdésének megvitatásában, a döntésekben, a határozatok végrehajtásában, s az egész gazdálkodás ellenőrzésében, mint amikor még jóval kisebb területű volt a tsz. Fel kell kutatni tehát a demokrácia alkalmazásának legmegfelelőbb útjait, módjait, hogy a tagság felelősségtudata, tulajdonosi érzete ne gyengüljön, hanem tovább erősödjék, hiszen ezek most és ezután is nélkülözhetetlenek a szocialista vonások erősítésetek & É N agy várakozás előzte meg a tavaly júliusban életbe lépett új családjogi törvényt, hiszen rendelkezései valamilyen módon mindenkit érintenek. Mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy milyen törvényes védelmet kap a család, az anya, a gyermek. A törvényalkotást megelőző években különösen sokat vitázunk a népesedéspolitika problémáiról. Aggódó és bizakodó cikkek jelentek meg a népszaporulat csökkenéséről, vagy éppen már érzékelhető növekedéséről. Visszhangot keltettek olvasói levelek, amelyek a korszerű család modelljét vázolták. Megszólaltak az egykepártiak is, a több gyermekes családot például állítok, a csak magukra gon- dolók és a nemzetért felelősséget érzők. A viták, a közvélemény-kutatások végső kicsengése az volt, hogy a kívánatos családmodell megteremtéséhez a jószándék kevés. Pártunk népesedéspolitikai koncepcióját megfogalmazva szorgalmazott is jó néhány, a több gyermekes családoknak kedvező intézkedést. Növekedett a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a lakások elosztásakor elsők a három- vagy több gyermekes családok. Széles körű társadalmi összefogással felgyorsult az óvodák, bölcsődék építése. Az intézkedések hatása hamarosan érezhetővé vált, de vannak példák arra is, hogy az állami gondoskodás, az anyagi terhek egy részének átvállalása nem csökkentheti az állam- polgárok felelősségét, M ire gondolunk? Mindenekelőtt a közgondolkodás erősítésére, a szemléletváltozás szükségére. Magyarán, bármennyire is nőtt a több gyermekes családok támogatása, a döntés joga, felelőssége továbbra is a családokat illeti. Látnunk kell, hogy e döntésben szerepet játszik a közfelfogás és a környezet, Szerepet játszik a munkahely reagálása, a több gyermekes családok társadalmi elismerése^, — megbecsülése. Az utóbbi időben ebben is sikerült előbbre lépni. Az anyaság, a gyermeknevelés társadalmi fontosságának tudata erősödik, megfelelő helyet foglal el a közgondolkodásban. Nem érheti hátrány munkahelyén a gyermekét gondozó anyát, kötelezően megkapja a béremeléseket, ritkábban éreztetik vele, hogy .megbízhatatlan" munkaerő, mert bármikor otthon maradhat, ha gyermeke megbetegszik és sorolhatnánk tovább. A kívánatos, a mindenütt érvényesülő megértéstől azonban még miiwUg elég távol vagyunk, E szerteágazó, sokféle összefüggést rejtő problémakör része a család, a gyermek jogi védelme is. Nem mintha 1974- ig nem védték volna törvényeink a házasságot, a családot, a gyermeket. Mindössze az történt, hogy a korábbi rendelkezések egy része elavult, szükségessé vált egy új, a társadalmi haladás követelményeihez igazodó, az összefüggésekre érzékenyen reagáló egységes törvény kidolgozása. Hiszen könnyen belátható, hogy a házasság, a család, a gyermek — és ezzel összefüggésben a gyámság — egymáshoz kapcsolódó fogalmak, egyazon törvénybe kívánkozik szabályozásuk. M it változtat a törvény a házasság intézményén? Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy védi a házasságot. Azzal is, hogy a könnyelmű házasságok megelőzésére törekszik, hogy a házastársak egymás iránti felelősségét, családi kötelezettségét erősíti. S tulajdonképpen azzal is, hogy a végképp elromlott, a teljesen tarthatatlan házasságok felbontását egyszerűbbé teszi. A házasságkötési szándék harminc nappal korábbi bejelentése, a házasságkötés alsó korhatárának felemelése természetesen nem lehet garancia a jó házasságra. De a tapasztalatok szerint valamelyest ez is csökkentheti a rossz házasságok arányát. A válás bírói gyakorlata korábban is ismerte — a megegyezéses válás formájában — azt, amit fél éve a törvény rangjára emeltek. Megakadályozva ezzel a bíróság előtt zajló, sokszor a jó ízlést sértő vitát, amely óhatatlanul tovább rontotta a házastársak viszonyát. Gyakorta a gyermekes házaspárokét, akik így még kevésbé maradtak gyermekük közös nevelésére alkalmasak, Jelentős javulást jelent á gyermektartás új rendezése. Az elmúlt fél esztendő tapasztalatai is igazolják, hogy a gyermektartási díjak általában növekedtek. A tartási díj — a társadalmi igazságérzetnek megfelelően — a jövedelem arányában illeti meg a gyermeket nevelő szülőt, akinek a korábbi években sokszor kel lett bírósághoz fordulnia, — a gyermek érdekében. A gyermeket — mondja a törvény —j nem érheti hátrány az apa, vagy ritkábban az anya mulasztása miatt, Az ismeretlen helyen tartózkodó, tartásdíjat fizetni köteles szülő helyett átmenetileg az állam folyósítja a megítéli összegei, S orolhatnánk tovább is a törvény új vonásait —■ melyeknek lényege, hogy középpontjukban a jelen és a jövő családja áll —, de úgy véljük, ezek jórészével már a gyakorlatban találkoztak olvasóink És maguk is tapasztalhatták, hogy az új rendelkezések mindegyike humánust, gyermek-, anya- és családvédő. összhangban azzal, amire fentebb már kitértünk, az állami támogatások, a szociális intézkedések bővítésévei De, hiába ad a társadalom mégoly jelentős anyagi támogatást is családnak-gyermeknek, fáradozása kárba vész, ha egyik,' vagy másik szülő felelőtlenül él, nem törődik családjával^ gyermekévei A hatás, a kedvező hatás ugyanis csak akkor érvényesül, ha az állampolgárok sem hanyagolják el kötelességüket, ha felelősségteljes sen alapítanak családot M. A, ] 1975. január 2& Új jogszabályokról — röviden
