Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-22 / 18. szám

Tanácskozik as P§€P Központi Bizottsága Párizs, Dobsa János, az MTI tudósítója jelenti: A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága kedden folytatta tanácskozását, a poli­tikai helyzetnek és a párt fel­adatainak megvitatását a Jean Colpin által előterjesztett je­lentés alapján. Colpin jelentésében részlete­sen elemezte a jelenlegi poli­tikai-gazdasági helyzetet, s rámutatott, hogy a nagytőke a válságot is profitjainak növe­lésére igyekszik felhasználni. A dolgozóknak erőteljes ak­ciókkal arra kell kényszeríte- niök a kormányt, hogy a nagy_ tőke támogatása helyett a dolgozók helyzetét tegye könnyebbé, csökkentse a szé­les tömegeket terhelő adókat, s emelje a nagy társaságok adóterheit. Colpin ezután rámutatott: az a tény, hogy a kommunis­ták nyilvánosság elé vitték a szocialisták magatartása által felvetett problémákat, máris járt bizonyos eredménnyel: az a határozati javaslat ugyanis, amelyet Mitterrand és a párt­vezetőség többségi csoportja terjeszt a jövő héten tartandó szocialista kongresszus elé, az eddiginél nagyobb hangsúlyt helyez a közös programhoz es' a baloldali egységhez való hű­ségre. „Az egység feltételezi a partnerek közötti vitát is, de ugyanakkor azt is, hogy tet­tekkel valósítják meg a dolgo­zók előtt vállalt kötelezettsé­geket” — hangsúlyozta Col­pin. A külpolitikai helyzetet elemezve Colpin rámutatott arra, hogy az enyhülési folya­mat nem automatikus jellegű. s az amerikai vezetők legutób­bi kijelentései is mutatják: té­vedés lenne azt hinni, hogy az enyhülés ügyének győzelme már véglegesnek tekinthető. Éppen ezért fokozni kell a harcot azért, hogy az enyhülé­si folyamat visszafordíthatat­lanná váljon. Az ülésen Roland Leroy, a KB titkára, a Politikai Bizott­ság tagja tájékoztatta a Köz­ponti Bizottság tagjait Georges MarchalS és Jacques Duclos állapotáról, s közölte, mindkettőjük állapota örven­detesen javult, majd a Köz­ponti Bizottság üzenetet inté­zett Georges Marchaishoz és Jacques Ducloshoz, jókívánsá­gait tolmácsolta és azt a re­ményét fejezte ki, hogy mind­ketten mielőbb teljesen fel­épülnek és ismét folytatják te­vékenységüket. Megemlékezések Lenin halálának évMiéján Moszkva, Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti; Vlagyimir Iljics Lenin ha­lálának 51. évfordulójáról em­lékeztek meg kedden a Szov­jetunióban. Ebből az alkalom­ból a moszkvai - Lenin-mauzó- leumnál, valamint Leningrád- ban és más szovjet városok­ban a Lenin emlékét idéző he­lyeken, a bolsevik párt alapí­tójának és a Nagy Októberi Forradalom vezérének emlék­műveinél koszorúzás! ünnep­ségek zajlottak le, s a szovjet emberek ezen a napon minden lehetséges módon kifejezésre juttatják tiszteletüket a szov­jet államalapító iránt, hűsé­güket a lenini eszmék iránt. A Lenin halálának 51. év-' fordulójára emlékező cikkek­ben a moszkvai lapok emlé­keztetnek: a lenini eszmék terjedésében kiemelkedő sze­repet játszik a szovjet könyv­kiadás. Lenin műveit a szov­jet hatalom évei alatt 12 ezer alkalommal adták ki, példány­számuk pedig megközelíti a félmilliárdot. A szovjet Le- nln-kutatók legújabb vállalko­zása, amelyről a Szovjetszkaja Kultúra című lap számolt be kedden, egy körülbelül öt kö­tetre tervezett Lenin-szótár elkészítése, amely nemcsak a pontosabb értelmezést segíti elő, hanem fontos segítséget nyújt a Lenin-művek idegen­nyelvű fordítóinak is. Megadták magukat a terroristák A saigoni csapatok újabb támadásai A saigoni csapatok újabb tá­madást indítottak hétfőn a fel­szabadított dél-vietnami terüle­tek éllen az északi kikötőváros, Da Nang térségében. A fel­szabadított területet védelme­ző népi erők felvették a harcot a támadókkal. A saigoni légierő hétfőn is folytatta légitámadásait Dél- Vietnam szinte valamennyi felszabadított területe ellen. A bevetések számát nem közöl­ték. A kambodzsai felszabadító erők kedden hajnalban ismét tüzérségi támadást intéztek Phnom Penh katonai célpont­jai és repülőtere ellen. Az egyik lövedék megrongálta a Shell- tánsaság tárolójának vezetékét. A főváros szempontjából stra­tégiai fontosságú Neak Luong révátkelőhely körzetében foly­tatódtak a fegyveres összecsa­pások. A felszabadító erők tü­zérsége 150 lövedékkel lőtte hétfőn a várost. Megrongálód­tak a helikopterkikötő beren­dezései. szófia Kedden, a csehszlovák párt­os kormányküldöttség látoga- isának második napján foly­tatódtak a bolgár és a cseh­szlovák vezetők szófiai tárgya- ' ':sai. A délelőtt folyamán a oojanai kormányrezidencián Todor Zsivkov, a BKp KB el­ső titkára, az államtanács el­nöke fogadta Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitkárát. Ezzel egy időben a minisztertanács ipületében megkezdődtek a hi­vatalos tárgyalások Sztanko Todorov és Lubomir Strougal miniszterelnökök között a két ország gazdasági, műszaki és .-•.domónyos együttműködésé­nek bővítéséről, az 1976—80- as évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetéséről. A szófiai pártszékházban' Borisz Velcsev, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára Vasil Bilakkal, a CSKP KB Elnöksége tagjával, a Központi Bizottság titkárá­val folytatott megbeszéléseket a pártközi kapcsolatok elmé­lyítéséről. A tárgyalásokat va­lamennyi szinten szívélyes, ba­ráti légkör jellemzi. WASHINGTON Amerikai és izraeli jól érte­sült források szerint Jigal Ál­lón izraeli külügyminiszter legutóbbi washingtoni látoga­tása során kormánya megbízá­sából összesen mintegy 2,2 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélyt kért az Egye­sült Államoktól a következő pénzügyi esztendőre. Ebből 700 milliót gazdasági segély címén kér Izrael, másfél mil- liárdot pedig katonai segély­ként igényel. Tel Aviv harci gépeket, harckocsikat, ágyú­kat és más nehézfegyvereket óhajt beszerezni az Egyesült Államoktól. Megadta magát az a három palesztin terrorista, aki va­sárnap délután támadást inté­zett az Orly-i repülőtéren az El A1 izraeli légitársaság gé­pe ellen, majd tíz túszával be­zárkózott a repülőtér egyik mosdőhélyiségébe, végül a túszok szabadon bocsájtása után egy repülőgépen sokáig körözött a közel-keleti fővá­rosok felett, leszállási enge­délyre várva. Az Air France Boeing—707­es gépe, amelynek fedélzetén a személyzeten kívül csak a három fegyveres tartózkodott, hétfőn délután üzemanyagot Vett fel Bagdadban, majd to­vább indult, de sem Szaúd- Arábiában, sem Egyiptomban, sem Adenben nem tették le­hetővé, hogy leszálljon. Végül kedden hajnalban a gép' is­mét leszállt Bagdadban és a magukat „arab forradalmá­roknak” nevező terroristák megadták magukat az iraki hatóságoknak. Az útra önként vállalkozó három francia pi­lóta is sértetlenül kiszabadult. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet veze­tője táviratban fejezte ki saj­nálkozását Giscard d’ Estaing francia köztársasági elnöknek az Orly-i incidens kapcsán. Arafat Palesztina arab népe nevében elítélte a felelőtlen akciót és ismeretlen bűnözők­nek minősítette a résztvevő­ket. Etiópia ébren 5. Ahol aratott az éhhalál Egy wollól falucska főterén, baloldalt egy bár. A gép, amelyen Wollo fő­városába, Dessiébe igyekszem, nem közvetlenül a tartomány központjában száll le, hanem egy közelj városka, Kambolcsa határában. Azaz Dessié még huszonhét kilométer! Vendég­látóm, a hárommilliós tarto­mány egyetlen állami kórházá­nak magyar sebészfőorvosa vár a repülőtéren. Egy Renault 10-assel vágunk neki az útnak, életem legveszélyesebb útjá­nak. Az alig több mint 20 kilo­méteres szakaszon több mint kétszáz kanyar, hajtűkanyarok, az út hatalmas hegytömbök ol­dalán kapaszkodik mindegyre feljebb, egyre magasabbra, egészen 2800 méterig. A tetőn kicsit megszelídül az út Arra leszek figyelmes, hogy a zöldellő pázsitban elszórtan, itt is, ott is kis kőkupacok fe­hérlenek. — Sírok — mondja vendég­látóm. Ide hozták ki a város­ból egv részét azoknak, akik tavalyelőtt a gyilkos szárazság idején éhen, szomjan puszul- iak. Temető nincs? — kérdem. *nr»g|2 1975. január ZZ. Van, de korántsem oly nagy, hogy valamennyi halottat el lehetett volna helyezni benne. Tízezer holttestnek kellett vol­na hely. — És a kövek? — Csupán azért rakják őket a sírra, hogy a szél ne hordja el onnan a földet S közben, ahogy haladunk, az egyik fáról lomhán felrepül egy hatalmas testű dögkeselyű. — Ideszoktak tavaly a hul­lára — mondja orvos ismerő­söm —, s azóta itt is marad­tak. Gépkocsink ráfordul Dessié főutcájára. Kétsávos út, már oly módon, hogy kettéosztot­ták. Középütt valami sziget­féle. De így is nehezen hala­dunk. Az egylovas, kétkerekű kocogó garik — dessiéi taxik — amelyeken a hajtó mellett ott ül a bakon az utas is, még­hozzá hatalmas ernyőt tartva a feje fölé, mert így védekez­nek a nanszúrás ellen, állan­dóan lefékeznek lendületünk­ben. A városnak egyáltalán nem nevezhető település fő- útjámalk két oldalán apró kis kuckófélék sorakoznak, alig valami Ikülönbség köztük, ajta­juk felett: Bár, Bár. Bár. Sor­ban egymás után. Élet, moz­gás nem látszik bennük. Bez­zeg este és éjszaka! — mondja Póczik doktor. Általában olcsó szórakozást kínálnak. Az ital, amit mérnek, többnyire csem­pészáru. S a lányok is, egy-egy -bárnak három-négy törzstagja van, s már potom egy dollárért nyújtják aZ örömöt. A nyolc­vanezres városban ugyanis alig akad munka, egyetlenegy üzemecske dolgozik, az is auto­matizált ásványvízüzefn. ahol a Tassa készül. A mi Mohai Ágnes vizünkhöz hasonlít, alig drágább, mint a tiszta víz. Egy üveg Tassáért 35 centet fize­tek, a múlt esztendei szárazság idején egy liter tiszta víz 30 centbe került. Dessié amharául: én örö­mem. Amit látok azonban, in­kább lehangol, semmint jó­kedvre derít. Legfeljebb a csá­szár trónörökös fiának, a je­lenleg Svájcban betegeskedő Asfa Wossennek telhet öröme a piszökfészekben. Dessié ugyahi.9 az ő birodalma — volt. Palotája van a főúton, bár jó, ha évente egyszer ellátogatott ide. Miért is jönne? Adószedői hűségesen végzik a dolgukat. S a házbéreikből befolyó ösz- szeg rendszeresen vándorol a herceg zsebébe. Még most, a változások után is neki fizetik a lakók a lakbért De liiár az átmenetnek is megvannak a jelei, olykor mu­latságos formában. Orvos is­merősöm révén hivatalos , va­gyok a felcserképző iskola nö­vendékeinek diplomaosztására. Megjelennek a helyi notabilitá- sak, s az első sorban ott ül ma­ga a tartományi kormányzó is. Elkezdődik a hivatalos cere­mónia. Kötelező ünnepi beszé­dek, majd az eskütétel követ­kezik. A fődresszőr előmondja az eskü szövegét, és a szokás szerint a leendő dresszőrök el- ismétlik a szöveget „Én” — kezdi és a többiek kórusban ismétlik: „én”, majd ki-ki a saját nevét mondja, ám ekkor hirtelen megakad az eskü. A fő dresszőr hem folytatja. Nem tudni miért? Először arra gya­nakszunk, hogy valamiféle szellemi rövidzárlat követke­zett -be. Aztán mégis folvtatja: „a felséges császár hűséges alattvalója”, de itt már nem tudja megállni: elneveti ma­gát. S akkor kitör a hallgató­ságon is a nevetés. Nevetni kezd a kórház direktora, foly­tatja a városi tanács elnöke, majd a rendőrfőnök, s végül a kormánvzó. aki pedig szigorú embernek látszik... S csak mi­után jól kinevették magukat, akkor folytatódik az ünnepé­lyes ceremónia. Hát igen! Már úi szelek fúj- dogálnak, s a szellem is új, ahogy mondanánk. De lám a szöveg, az még a régi! Má-uap egv „éhségtáborba” vagyok hivatalos. VALKÓ MIHÁLY (Következik: Élet a tábor­ban).

Next

/
Thumbnails
Contents