Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-22 / 18. szám

Zárszámadásra várva A páríéríekezleíek elé Mőcsényben, Bátaszcken, Nagydorogon és Szedresen A gazdasági év lezárultával á termelőszövetkezetek vezetői számot kell, hogy adjanak a tagoknak az eredményekről, hibákról, árról, hogy mennyi­vel sikerült biztonságosabbá tenni a jövő fejlődés alapjait. A zárszámadás összeállítása, a mérleg elkészítése főkönyve­lőknek és a számvitel dolgo­zóinak fontos, felelősségteljes, sokszorosan ellenőrzött, ke­mény munkája. Ez mindig így volt, de a zárszámadások mégis változtak. A termelőszö­vetkezetek „hőskorának" is­merői élénken emlékeznek arra az időre, amikor a bol­tokat jó előre alaposan fel kellett (amennyire le­hetett) tölteni, mert a pa­rasztság csak egyszer, de ak­kor lökésszerűen, hatalmas té­telekért jelentkezett vásárló­ként. A havi előleget sokszor inkább csak cseppenő, sem­mint csurranó készpénz jelen­tette és a zsákokba mért ter­mény. Éppen húsz esztendő­vel ezelőtt, a Fejér megyei Szabadegyháza—Hippolit- puszián részt vettem egy olyan zárszámadáson, melyen min­den munkaegységre 1 forint és ’5 fillért fizettek. Ez már rég a múlté. A garantált bérezésre akkor. senki még csak gondol­ni se mert. Olyasmi álomnak is szép lett volna, mint példá­ul, hogy a decsi Sárközi Egyet­értés Termolőszövc [kőzetben már tavaly szeptemberig kifi­zették kinek-kinek az év els - kilenc hónapjára járó 100 szú zalékos bért és a végleges ös­szegezésnél csak a-z utolsó ne gyedévre hátralévő össze, kell leszámolni a tagoknak Természetesen a tervezetthez viszonyítottan, de lehet, hog annál többet és a decsiekkt együtt őszintén remélem, hog. többet. A zárszámadásról ugyanis biztosat még senki nem mondhat, Zrínyi József tsz-elnök nem nyilatkozik és a hiteles számok ismerete nél­kül nem is nyilatkozhat. Ami persze nem jelenti azt, hogy a készülő és februárban me- gyeszerte tömegével esedékes Zárszámadás nem foglalkoz­tatja az embereket. Mindenki óhatatlanul visz- szagondol a tavalyira és azzal egybevetve építgeti reménye­it. Egy rövid megyei korjárat Során négy községben véletle­nül utunkba került, valami­lyen munkán foglalatoskodó termelőszövetkezeti tagokat Szólítottunk meg. Egyikük sem volt vezető beosztású. Rövi­den számot adtak arról, hogy az elmúlt zárszámadás jóvol­tából mivel sikerült gyarapí- taniuk Családjuk módját és mit várnak a most következő­től. MÖCSÉNY, VÖLGYSÉG NÉPE TERMELŐSZÖVET­KEZET Tóth György, a termelőszö­vetkezet építöbrigádjának kő­Tótb György kőműves, Mő- csényből. művese szaktérSaiVal az épülő községi pártbizottságon dol­gozott, amikor megszólítottuk. — A tavalyi zárszámadás, — mondta — az jó volt. Vet­tünk egy gázkályhát, a másik szobába egy olajkályhát és té­vét. Az ideitől Se Várok föS'2- szat. Napi 120 forint kerese­temnek a húsz százaléka van hátra, ezt alighanem megkap­juk. A gyerekek már nincse­nek otthon, ketten vagyunk a feleségemmel, aki a jószággal bajlódik, most egy kocával, meg hat süldővel. A házunkat már rendbe hoztuk, ha az idén minden számításom beválik, akkor a melléképületet újítjuk fel. EATASZÉK, BÜZAKALÄSZ TERMELŐSZÖVETKEZET Erdősi Lajos traktoros az út mellett állt gépe kerekénél és mindennek tűnt, csak jóked­vűnek nem. Erdei Lajos traktoros, Báta- székröl. — Reggel még csak meni valahogy a szántás — mond­ta. — De mihelyt a nap kiss melegít, elnyálkáSodik a föl és ilyenek lesznek a kerekek A kerekeken húsz-harmin centis sárpáncél, nem lebe kormányozni, jobb Inkább másról beszélni. Erdősi L«jm 1958 óta termelőszövetkezeti tag, a közelmúltban költöztek be Nyéki-pusztáról a faluba, volt mire kiadni a pénzt. — 2800 forint körül; átlag keresettel számolok, volt már jobb is, 1973-ban példáu] majdnem 4Ó00. Akkor vettem a nagylányomnak a bútort, l7 ezerért. Azért ez iS meglehetős lesz, nem tudok okolni senkit. A traktoros akkor keres, ha mehet, itt tavaly ősszel hét­szám mozdulni se lehetett. Az idei zárszámadásból? Még nem terveztük, hogy mire költsük. A ház renoválása nemrég Volt, de azért majd csak találunk hasznos helyet a pénznek.­SZEDRES, PETŐFI TERME­LŐSZÖVETKEZET A csikóistálló mellett a kö­zepesnél valamivel kisebb ter­metű, 55—60 évesnek látszó, kemény kötésű férfi tusako- dntt egy embermagas, felfor- í főtt fatönk göcsörtjeivel. Ku- si Ferencről, a csikótelep odozőjáról csak jóakarattal ■hat elhinni, hogy jÖVál lősebb, 70 éves. ! — Még bírom, hát csinálom! — Érdemes? — Tavaly jobb volt a zár­számadás, mint amilyennek az idei ígérkezik, de azért nem Kutasi Ferenc csikógondozó, Szedresből. kell panaszkodni. Volt hóna­pom, amikor 2790 forintot ke­restem, a visszajáró húsz szá­zalék remélem meglesz, talán több is.. Mire költöm? Ha jó’ meggondoljuk, semmire nem kell köttettem akármilyen fur­áin hangzik. Szép, sártorte- l:ős házam van. Hűtőszekrényt, tévét, miegymást már régen vettünk, szóval megvagyunk. Öt unokám van otthon, kop­tatnak azok épp elég göncöt, hogy ha kell, besegíthessek pótolni.. NAGYDOLOG, ÜJ BARÄZ DA TERMELŐSZÖVETKE­ZET Handa Ferencet, a termelő- szövetkezet traktorosát, a gép­műhely mellett, a vezetői ’üké­ből kellett kiszólílani. Javí­tott, ilyenkor annak van itt az ideje. Handa F ereric traktoros, Nagy- dorogfól. — Annyi lesz, mint tavaly és tavaly se volt rossz. Akkor hűtőszekrényt vettünk. A zár­számadásról akkor lenne ér­telme sokat beszélni, ha az lógna az ember fejé felett, hogy a következő esztendőre éhen marad. Ilyesmiről már szó sincs, régóta nincsen szó. 1960 óta vagyok termelőszövet­kezet; tag, az i964-es esztendő­ben ültem traktorra. Tisztes­séggel keresek, a gyalogmün- kában a feleségem is részt vesz. Nyugodtan beszélt, tárgyi­lagosan. Épp úgy, mint a töb­biek. O. I. Fotó; Gottvald Károly 1975. január 22. A közeli napokban össze­” hívják az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártértekezle­teket, az adott gazdasági egység, terület legmagasabb pártfóru­mait A pártértekezletek a pártbi­zottság szóbeli beszámolója alap­ján megvitatják a testület meg­választása óta végzett munkát. A beszámolók egyrészt a hatá­rozatok végrehajtásában elért eredményeket tartalmazzák, más­részt elemzik az üzemben, köz­ségben, hivatalban, intézmény­ben elért politikai, társadalmi, gazdasági, ideológiai és kultúrá­it fejlődést Jó alapot szolgáltat a párt- bizottságok beszámolójához a le­zajlott alapszervezeti és össze­vont taggyűlések összegezett ta­pasztalata.. Felelősségteljes munka vár a pártértekezletekre. Reális mérle­get kell vonniuk, értékítéletet al­kotniuk a végzett munkáról. Szük­séges. hegy az eredmények el­ismerése mellett a gondok meg­fogalmazása is kellő alaposság­gal történjen, hogy megszünteté­sükre megfelelő határozatok szü­lessenek. • Fontos feladatuk a pártértekez­leteknek a kongresszusi dokumen­tumok megvitatása. E dokumen­tumok nyilvánosságra hozatalá­nak, vitára bocsátásának célja a kommunisták és pártonkívüliek beleszólásának biztosítása az el­következendő időszak politikpi irányvonalának kialakításba. 'A Magyar Szocialista Munkáspárt­ban ez régen bevált gyakorlat, nemcsak kongresszusok előtt, ha­nem más fontos politikai kérdé­sek eldöntése esetén is. Ezért volt természetes, hogy a kommu­nisták és a széles közvélemény is várta, iqényelte a dokumentu­mok megjelenését. A szocialista társadalom fel ­” építéséért érzett felelős­ség, cselekvő tenni akarás érző­dik az irányelvekben elhangzó javaslatokban. A párt eszmei, po­litikai, ideológiai, cselekvési egy­ségének további erősítésére való törekvést fogalmazzák meg a Szervezeti Szabályzat néhány pontjának módosítására vonatko­zó javaslatokban. Helyeslik a párttagokkal szembeni követel­mények növelését, mert abban látják a párt vezető szerepe to­vábbi erősödésének feltételét, ha minden kommunista a párt er­kölcsi normái szerint él, dolgozik, védi a párt politikáját, végrehajt­ja a párt határozatait. A pártértekezleteknek tulajdon­képpen kettős feladatuk van a kongresszusi dokumentumokkal kapcsolatban. Egyrészt összege­zik és minősítik az alapszervezeti és összevont taggyűlések állás­foglalásait, másrészt a küldöttek egyénileg is véleményt nyilvání­tanak a dokumentumokról. Állást foglal a pártértekezlet abban, Hogy melyeket ajánlja a kong­resszusnak figyelembe venni, és tne'yek azok, amelyeket helyileg kell megoldani. Természetesen a viták során, vagy a taggyűlési állásfoglalá­sokban olyan vélemények, javas­latok is szerepelhetnek, amelyek­kel a pártértekezletek különböző indokok alapján nem azonosít­ják magukat. Viszont a többiek­kel együtt ezeket is továbbítani kell az irányító pártszervhez. Ugyanis amikor a Központi Bi­zottság összegezi a dokumentu­mokról alkotott véleményeket, módosító javaslatokat, és kialakít­ja a kongresszus elé kerülő ha­tározattervezeteit, birtokálban kell lennie minden elhangzott véle­ménynek, köztük azoknak is, ame­lyek jelenleg nem vehetőik figye­lembe, de esetleg a későbbi munka során hasznosíthatók. * Az üzemi, községi, hivatali, in­tézményi pá rtértekezietek harma­dik feladata a pártbizottság tag­jainak, és a felsőbb szintű párt­értekezlet küldötteinek megvá­lasztása. A jelölő bizottságoknak javas­lataik megtételénél azt kell ola- pul venniük, hogy a pártbizottsá­gokba olyan kommunisták kerül­jenek, akik elméletileg, politikai­lag felkészültek, ismerik, értik a párt politikáját, és a közéletben végzett eddigi munkájuk során bebizonyították, hogy képesek és készek e politika végrehajtásán dolgozni. Példamutatónk a mun­kában és a magánéletben egy- a ráint. Magyon fontos alapelv, hogy a párttestületek összeté­tele tükrözze az adott terület párttagságának összetételét. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani airra, hogy arányuknak megfelelően kerüljenek a válasz­tott testületekbe fizikai dolgozók, nők és fiatalok. Uj vonás, hogy azokban a nagyüzemekben, ahol a párttag­ság létszáma meghaladja az ezer főt, a pártértekezletek kongresz- szusi küldötteket javasolnak köz­vetlenül a megyei, budapesti pártértekezletnek megválasztásra. Ez mindenekelőtt a nagyüzemi munkásság megbecsülését, a de­mokratizmus szélesedését jelentő A pártértekezlet nem minden­napi esemény a kommunisták életében. Természetesen bizonyos emelkedettség, ünnepi hangulat a pártértekezlet résztvevőiben; ezeknek ala.pja a X. kongresszus óta eltelt időszak eredményeiben van. Azokban az eredmények­ben, amelyek a munkások, pa­rasztok és értelmiségiek, kommu­nisták és pártonkívüliek áldoza­tos — sokszor erőfeszítésekkel te­li — munkája nyomán születtek. S amikor az értéket létrehozó embert, kollektívát dicsérjük, ez­által elismerjük tevékenységüket, ösztönzést adunk, lelkesítünk a jövő feladatainak teljesítésére is. A pártértekezletek munka­” jellege viszont éppen ab­ban jut kifejezésre, hogy ugyan­akkor nem hallgatjuk el fogyaté­kosságainkat, nehézségeinket, hi­báinkat sem, de ezeket feladato- sítju.k és reális helyzetértékelés­ből, a kollektív bölcsesség alap­ján kidolgozzuk a további fejlő­dést szolgáló teendőinket is. KRAJNYAK TIBOR, MSZMP KB munkatársa ; Az építők szakszervezete központi vezetőségének ülése Az építők Dózsa György úti székhazában kedden ülést tar­tott az Építő-, Fa- és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szakszer­vezetének központi vezetősé­ge. A múlt évi munkát érté­kelték és megvitatták a leg­fontosabb idei feladatokat. Megállapították, hogy tavaly az ágazat tervszerűen fejlő­dött, s a termelés meghalad­ta az előirányzatot. A terve­zettnél jobban növekedett a termelékenység is, amely a múlt évi termelés bővítésé­nek 80—90 százalékára nyúj­tott fedezetet. Az idén az elő­ző évek 3—4 százalékos fej­lődésével szemben országosan 5—6 százalékkal kell növelni az építőipar építési-szerelési tevékenységét. A központi ve­zetőségi ülés elé terjesztett írásos jelentéseket, anyagokat Juhász Ottó titkár es Simon János építésügyi és város- fejlesztési miniszterhelyettes szóbeli beszámolója egészí­tette ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents