Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-03 / 2. szám
Bemutatjuk: Á11 a Iá í í-.rrai balfani „előtérbe kerültek a gazdasági kérdések”. Akik így vélekednek, elsősorban a párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i ülésére, s az országgyűlés téli ülésszakára, az 1975. évi költségvetés megtárgyalására gondolnak. Való igaz, a negyedik ötéves terv utolsó esztendejének feladatai, az ötödik ötéves terv előkészítése, a Központi Bizottság mindezekkel kapcsolatos határozatai sokakban azt a benyomást kelthetik, hogy a gazdasági teendők most elsőbbséget élveznek. Csupán arról feledkeznek meg, hogy a gazdasági feladatok és a politikai érdekeket szoros kapocs fogja össze: a társadalmi haladás követelménye. Pillantsunk a XI. kongresz- szus irányelveibe, s ezt olvashatjuk: „Szocialista előrehaladásunk során, gazdasági építő- munkánk eredményeként rendszeresen emelkedik a dolgozó népünk életszínvonala.” Döntő politikai érdek az életszínvonal növelése? Természetesen igen. Ám növeked- het-e, ha például 1975-ben nem sikerül elérni az ipari termelés hat, a mezőgazdasági 3—4 százalékos bővítését, a termékszerkezet átalakításának meggyorsítását, a beruházásokra költhető 130 milliárd forint minél hatékonyabb befektetését, a 90 ezer lakás tető alá hozását? Számíthatunk-e az életszínvonal folyamatos javítására, ha figyelmen kívül hagyjuk az ésszerű takarékosságot, ha a termelésnövekedés nem a termelékenység emelkedéséből táplálkozik, ha a külkereskedelmi forgalomban nem törekszünk az egyensúly fokozatos kialakítására? Szónoki kérdések? De hiszen ezeket a kérdéseket napról napra meg kell válaszolnunk, mégpedig munkánkkal, intézkedéseinkkel, döntésekkel éppúgy, mint újonnan létrehozott termékekkel, Tapaszlalaíó i„,h‘K hcuwiiúuzó központi döntésekét sokan úgy fogjanak fel, mint ami egyik vagy másik irányító szervnek — vagy akár hatóságnak — fontos, de mellékes a társadalom egészét tekintve. Pedig gyakorlatilag arról van szó, hogy e döntésekben — az esetek túlnyomó részében — politikai érdekek öltenek testet, holott „csak” a beruházási munka javítását, a termelői árak rendezését, a készletgazdálkodás tökéletesítését célozzák. Ha egy vagy két beruházás készül el tetemes késedelemmel, s tekintélyes költségtöbblettel, az még nem oszt, nem szoroz, nem befolyásolja lényegesen a népgazdasági eredményeket. Ha azonban a beruházások többségének ez az útja, akkor már politikai érdek, mert mind a termelésfejlesztési feladatok, mind az életszínvonal-növelési teendők függnek tőle. Ha egy-egy helyen laza az 1975. Január Jk anyaggazdálkodás, ha néhány üzem pazarolja az energiát, akkor határozott intézkedésekkel, esetleg a személyi, vezetési feltételek változtatásával rend teremthető, anélkül, hogy politikai érdekké emelnék mindezt. Ha azonban általános gyakorlat az energia és az anyag pazarlása, akkor politikai érdek a szigorítás, például bizonyos termékfajták központi elosztásának bevezetése, másik termelői árának emelése, sőt, a termékek bizonyos körénél a fogyasztói árak rendezése. Politikai érdek, Sfíí1,“: lem elsődleges és másodlagos felosztásakor csak abból adhatunk ide és oda, amit előállítottunk, amit új értékként megtermeltünk. Ez ma már alapfokú ismeretnek számít, ám sokszor úgy vagyunk vele, hogy nehezebben véssük emlékezetünkbe, mint az ennél jóval bonyolultabb tudnivalókat. Különösen igaz ez helyben, egy-egy vállalatnál, szövetkezetnél, településen, ahol szívesen várnak mindenben központi útmutatásra, intézkedésre. Nincs, nem lehet olyan tökéletes központi döntés, mely lemondhatna a helyi mérlegelésről, az adott gazdasági egység, település sajátos jellemzőinek, lehetőségeinek, gondjainak elemző értékeléséről. Sőt! a központi döntések egyre inkább arra alapozódnak, hogy kereteiken belül mindenütt meglelik a nekik szólót, a testre szabottat, s persze, nemcsak megértik, hanem annak megfelelően cselekednek. Ennek az ezer darabból összetevődő cselekedetsornak lehet csak az eredménye, hogy például 1975-ben sikerüljön öt százalékkal csökkenteni a kőolaj és kőolajtermékek felhasználását, ami 50—60 millió dollárral mérsékelné kiadásainkat E mindannyiunkra alapozódó cselekedetsor oldhat meg olyan feladatot, mint a meglévő állóeszközök kihasználásának egy százalékos javítása. Mert ez nem kevesebb, mint 15 milliárd forint értékű beruházás megtakarítását eredményezhetné», . Gazdasági feladatok? z nehéz tonedezni, mireie politikai érdekek fűződnek e mil- liárdok megtakarításához, más milliárdok előteremtéséhez? Hiszen pénz kell a bérkedvezményekhez, az alacsony nyug-, dijak átlagosad} tízszázalékos emeléséhez, a gyermekintézmények hálózatának bővítéséhez, az oktatás feltételeinek javításához... Pénz kell, azaz fegyelmezettebb, hatékonyabb, takarékosabb munka. Es olyan gondolkodásmód is kell, mely látja, láttatja a gazdasági feladatok, politikai érdekek ösz- szetartozását, s mely tiszteletben tartja, tartatja ezt az ösz- szekapcsolódást a helyi cselekedetekben, '&| M&száRos ©arató 1975. január elsejével új, nekünk új, községek kerültek Tolna megyéhez. Néhány képpel és rövid írással igyekszünk érzékeltetni mindazt, amivel a megye gazdagodott, Az attalai tanácsházán fényképes összeállítás mutatja be a látogatónak, hogy a nem egészen ezer lakosú község az utóbbi alig másfél évtizedben mivel gazdagodott. 1958-ban óvoda, két évvel később iskola épült. 1989-ben létrejött a törpevízmű és ugyanabban az évben a művelődési ház is működni kezdett. 1972-ben otthont kaptak a község öregjei, 1973-ban létesült a húsbolt. A távol lakó ne mosolyogjon az adatokon, hiszen természetes, hogy mindezek elsősorban a helyben lakónak jelentettek valamit, mutatták és mutatják az élet változásait. Nem is keveset, de a sok kies? sokra megy elv alapján, országszerte az ilyen részletekből tevődik össze az egész, mindennapjaink olykor lassúnak tűnő, néha nehézkes, de sehogyan nem vitatható haladása. Nem vagyunk nyelvészek, a község őemagyárosán jól hangzó nevének eredetét nem sikerült kihüvelyeznünk. Múltja azonban a szokásos. Volt — és •elpusztult. Az első pusztulást alighanem már Batu kán hadai hozták, amikor a falu házai még nem pontosan a jelenlegi helyükön álltak. Az akkori újjáépítés azonban gyors és alapos lehetett, hiszen 1330- ban a község már tizedet fizetett (közeli földesurain kívül) a távoli római pápának is. Az újabb pusztulást a török okozta, amit szükségszerűen követett az újjáépítés is. A Rá- kóczi-szabadságharc idején az attalaiak már „kuruckodtak” és a kaposvári levéltár írásos dokumentumokat őriz, melyek igazolják, hogy a Dunaiöldvár- nál átkelt Vak Bottyán hadai a maguk „villámháborúja” idején itt lelkes támogatókra találtak, A községben jelenleg a Vörös Csillag Termelőszövetkezet képviseli a közös gazdaságot. A falu szépen épül, fejlődik. O. I. Fotó: G. K, A falu létképe a kiegyezés esztendejében, 1867-ben elkészült templom tornyából fényképezve. A templomnak nemcsak hUbuzgalmi, hanem geofizikai szerepe is van. Oldalában tábla hirdeti, hogy itt van a Magyar Állami Eötvös LOránd Geofizikai Intézet tulajdonát képező gravitációs alappont, melynek rongálását a törvény szigorúan bünteti. »Szép épület az új presszó * Béke téren. gazdasági feladatok — politikai érdekek
