Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
Ezt hozta a hét a külpolitikában Bukarest C« i ■ ■ »u A Román KP politikai végrehajtó bizottságának ülése Pénteken Bukarestben Ni- colae Ceausescu pártfőtitkár elnökletével ülést tartott a Román Kommunista Párt központi bizottságának politikai végrehajtó bizottsága. A PVB meghallgatta és jóváhagyta a román küldöttség jelentését az európai biztonsági értekezlet jelenlegi állásáról. Meghallgatta és jóváhagyta a román külügyminisztérium tájékoztatóját a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon való román részvételről. A politikai végrehajtó bizottság utasításokat adott a genfi és a bécsi tárgyalásokon részt vevő román küldöttségeknek, hogy aktívan működjenek közre az európai béke és biztonság légkörének megteremtését célzó munkálatokban. Az ülés jóváhagyta a bukaresti metrót tervező és építő vállalat megalakítását. (MTI) Bejrút Közös hajózási társaság Egyiptom, Irak, Kuvait és Líbia közös hajózási társaságot alapított a Bejrutban lévő társaság feladata az arab országok áruinak szállítása. Azt várják, hogy Algéria, Libanon és Szaud-Arábia rövidesen csatlakozik a társasághoz. A vállalat jelenleg 5, egyenként 2 ezer tonna űrtartalmú hajóval rendelkezik. Közülük néhány romlandó élelmiszerek szállítására alkalmas hűtőberendezésekkel van felszerelve. A hajóflottát a jövőben tartályhajókkal bővítik. így látta a hetet hírmagyo* rázónk. Pálfy József: A szovjet—amerikai kereskedelmi megállapodás érvénytelen — japán külügyminiszter Gromikónál — az ausztrál miniszterelnök Moszkvában — Wilson is utazni készül — az új év libanoni mérlege — Állón kétmilliárd dollárt kér. A szovjet—amerikai kereskedelmi megállapodás, amely körül több mint két éven át az Egyesült Államok szenátusában annyi vita kavargóit, egyelőre nem lép érvénybe. Igaz, a múlt esztendő utolsó napjaiban a washingtoni honatyák megszavazták, de a hírhedt Jackson szenátornak, olyan módosításával, amely tűrhetetlen beavatkozást jelentett a Szovjetunió belügyeibe. Gromikó külügyminiszter már jóelőre. tavaly októberben figyelmeztette kollegáját, Kis- singert. hogy az amerikai törvényhozás által szabott feltételek elfogadhatatlanok. Most aztán Moszkvában közölték, hogy a Szovjetunió nem járul hozzá a két ország közti gazdasági kapcsolatoknak diszkriminatív korlátozásokat tartalmazó új amerikai kereskedelmi törvényen alapuló megszervezéséhez. A világközvélemény — amint ez a hír a nemzetközi visszhangjából kitűnik — általában a szovjet álláspontot fogadja el: képtelen és jogtalan amerikai követelés az, mely a Szovjetunió b^lügyeit érintő rendelkezésekhez kapcsolja a legnagyobb kedvezmény elvét, a kereskedelmi kapcsolatokat— Magában az Egyesült Államokban is ellenérzéseket kel. tett az amerikai szenátus döntése, s aggodalmat az a perspektíva. hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban visszalépés következnék. Jó néhány tekintélyes amerikai üzletember nyilatkozott a héten, kijelentve, hogy véleményük szerint nemcsak igazolt hanem az egyedül lehetséges eljárás volt a Szovjetunió részéről a kongresszus szabta, sértő feltételek elutasítása. Kissinger külügyminiszter, majd Ford elnök egymás után tett nyilatkozatokban sietett közölni, hogy a szovjet—amerikai viszony egyébként változatlanul az enyhülés elvi alapján áll. Washingtoni politikai megfigyelők különösen jelentősnek ítélték ezt a bejelentést, hogy január 31-én Genf- ben folytatódik a SALT, a hadászati rakétafegyverek korlátozását célzó szovjet—amerikai tárgyalássorozat. A szovjet—amerikai kereskedelmi szerződés érvénytelenné válása után fokozott érdeklődéssel fordul a világ a szovjet—japán viszony alakulása felé. Az új japán kormáay új külügyminisztere nyilván nem véletlenül látogatott először Moszkvába. Tárgyalásainak külön jelentőséget ad, hogy a japán cégek lehetőségei most egyfelől megnövekedhetnek a Szovjetunióba irányuló szállítások területén, másfelől viszont az is igaz. hogy például egyes szibériai együttműködési programokban Japán az Egyesült Államokkal együtt volt érdekelt. így a jakutföldi geológiai kutatások költségeihez 100—100 millió dollárral járult hozzá az amerikai Eximbank és Japán. Mijazava japán külügyminiszter nyilván megjegyezte magának Gromikó szavait: „A szovjet—japán jóviszony mindenkor javára vált a két ország népeinek és kedvezően hatott a Távol-Kelet, Ázsia és az egész világ helyzetére. Természetesen felmerülhetnek olyan kérdések, amelyekben a két országnak, a két kormánynak a nézetei nem egyeznek. Ha azonban tárgyszerűen, realista módon közelítik meg mind a kétoldalú kapcsolatok, mind pedig a nemzetközi politika problémáit, kiszélesedhet az egyetértés és az együttműködés területe”. Ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy a tokiói kormány a moszkvai tárgyalásokkal egyidejűleg a japán—kínai béke- szerződés és barátsági szerződés megkötésének előkészületeit is folytatja. Arra számítanak, hogy még az idén tavasszal tető alá hozzák a szerződést. Azt már az 1972 szeptemberében tartott japán—kínai tárgyalások eredményeként megszületett közös nyilatkozat is leszögezte, hogy Tokió és Peking megoldottnak tekinti a második világháborúból adódott valamennyi problémát. A megkötendő szerződés már sem területi, sem jó- vátételi kérdésekre nem tér ki, hanem Japán és Kína kapcsolatait általánosságban szabályozó szerződés lesz. A jelek szerint tehát az űj japán kormány igen óvatosán jár el: a Szovjetunióval való együttműködésre kész, de ezzel egy- időben Kínával is normalizál- ni kívánja viszonyát, az Egyesült Államokkal szemben pedig megmarad a szövetséges- vetélytárs különös helyzetében.- Moszkva volt a színhelye a héten még egy olyan diplomáciai eseménynek, amely szintén a csendes-óceáni térséggel kapcsolatos. Whitlam ausztrál miniszterelnök személyében először járt a szovjet fővárosban a kontinens-méretű ország kormányfője. A kapcsolatok kedvező alakulásának első mérföldköve a most aláírt tudományos-műszaki és kulturális együttműködési megállapodás. Ha viszonylag szerény kezdet is ez, nem szabad elfeledni, hogy Ausztrália néhány esztendeje még a nemzetközi reakció egyik fellegvára volt. Viszont Canberrában, Sydney-ben és Melbourne- ben mostanában a munkáspártiak kerekedtek felül a reakción. Az új ausztrál vonal ügyben az egykori anyaország tói. Angliától való fokozatos távolodást is jelenti. Nagy-Britannia az utolsó tíz esztendőben nem jeleskedett éppen valami haladó külpolitikával. Még a konzervatívok kormányzása idején hidegültek el és ritkultak meg a szovjet— angol kapcsolatok, Wilson munkáspárti kormánya sem tett sokat eddig e folyamat megállítására és visszafordítására. Most viszont, úgy tűnik, változás következik be Moszkva és London Viszonyában. Ezt jelezheti, hogy bejelentették: Wilson a szovjet fővárosba látogat. A Közel-Kelet a héten sem marad ki az események krónikájából. Tovább folytatódtak az izraeli támadások a libanoni területen lévő palesztin menekülttáborok és a dél-libanoni falvak ellen. A bejrúti kormány az ENSZ biztonsági tanácsához fordult és tiltakozó okmányában felsorolta, hogy január 3-a és 13-a között izraeli repülőgépek 17 alkalommal sértették meg Libanon légiterét izraeli hadihajók ötször hatoltak be libanoni vi. zekre, izraeli rohamcsapatok pedig négyszer törtek be libanoni területre ... A libanoni reagálás viszonylag enyhe voltát az a régi igazság magyarázza, hogy a kis ország „a Közel-Kelet Svájca” akar maradni, nemcsak a semlegességével, hanem a bankjaival és a pénzes nyugati turistákat váró világhírű üdülőhelyeivel is. A héten a Közel-Kelettel kapcsolatos fontos esemény volt két látogatás: Fejszál király Szíriában tárgyalt, Állón izraeli külügyminiszter pedig Washingtonban. Alighanem mindkét helyen pénzről is volt szó. Mint a hírügynökségek jelentették Fejszál megegyezett a szír vezetőkkel egy 150 millió dolláros katonai, valamint egy 200 millió dolláros gazdasági kölcsön feltételeiről. Tel Aviv pedig éppen kétmilliárd dollárt akar kivasalni az amerikai kormányból. S közben esetleges és részleges íz. raeli visszavonulásról, de cserében súlyos arab engedményekről kovácsolnak űj meg új terveket a Fehér Házban. Etiópia ébren 3. Mit követett el a négus ? A négus a legnagyobb tolvaj. .. Csak úgy ömlik a diákok szájából a szitok, amikor megkérdem: mi volt a bűne a királyok királyának, amiért most házi fogságban csücsül. A még mindig a császár nevét viselő egyetem aulájában beszélgetünk, ahol könnyű beszélgetőtársra lelni, ugyanis az egyetemen régóta szünetel a tanítás. így a diákok „munka nélkül” lézengenek és csak politizálni, vitatkozni járnak be az intézetbe. Akik körülvesznek, a diák- mozgalom vezető egyéniségei. Régen tapasztaltam, hogy a keserűség és gyűlölet zsilipéi úgy nyíljanak meg, mint ahogy a diákokból ömlött a szitok, az átok és a becsmérlő szó. A császár a korrupció mocsarává változtatta az országot. Csak magára gondolt, meg a rokonaira — vágtak egymás szavaiba. Aztán a kezdeti szenvedélyek csillapodtával felsorakoznak a tények is: sok milliárd dollár vagyona fekszik külföldi bankokban, elsősorban Svájcban, de nem hajlandó hazahozni. (A katonai tanács egyik szóvivője újságírók előtt 11 milliárd etióp dollárra becsülte a volt császár magánvagyonát. Egy etióp dollár 10 forintot ér.) Levelet említenek, amelyet a televízió is bemutatott. Levelet, amelyben egy svájci bankár arra kérte felséges ügyfelét, hogy tekintsen el a további aranyszállítmányoktól, mert egyelőre raktározási lehetőségei korlátozottak. (Azóta már újabb levelet mutattak be a képernyőn: a császár „ráhagyta” vagyonát mostoha népére.) A császárnak még a párnái alatt is milliók hevertek, vágta közbe valaki, arra célozván, hogy amikor most vagyona után kezdtek nyomozni, ágyában, sőt kedvenc barna Rolls Royce-szának lábtörlője alatt is százezreket találtaid Sorjáznak a terhelő adatok. Mintha valami rögtönzött törvényszéken, népbíróságon ülnék. De mi minden van még a négus számláján! Vasúti és postai részvények, övé volt az ország legnagyobb sörgyára (a katonák elsőként államosították), amely termékeit ezzel a szöveggel hirdette: a Szent György sör olyan erőssé tesz, mint az oroszlán. Csakhát ettől a sörtől aligha táltosodott meg az etióp dolgozó, aki egész napi munkájával keres A királyok királya jóformán' annyit, hogy egy üveg szentgyörgyit megvehessen. A császár tulajdonát képezte az ország megművelhető földterületének tizenöt százaléka, aranybányái voltak Aduiéban, ahová erőszakkal fog- dosták a dolgozókat, mert oly embertelen körülmények uralkodtak. És a gépkocsik? Tudja, hogy gyűjtötte őket „felséges” urunk? Mint más a bélyeget. S itt már bekapcsolódnak személyes tapasztalataim. A nagypalota garázsában ■ sorakozó „császári fogatokat” ugyanis a sajtó képviselőinek is bemutatták. Nyolcvan különféle márkájú gépkocsi sorakozott egymás mellett, egymás mögött, közöttük csak Rolls Royce is négy, méghozzá magánrendelésre, abszolút kényelemmel. És Mercedesek, hatajtósok, Fiat-ok a legkülönfélébb változatokban, egyéni ízléshez igazítva. A hosszúra nyúlt beszélgetés után kissé bódultán indulok kifelé az egyetem központi épületéből, de így is lehetetlen észre nem vennem egy hatalmas, szénnel rajzolt plakátot, amely a bejárat üvegfalán hívja magára a figyelmet. A képen Aman tábornok (a volt tábornok-elnök), amint épp ujjait szopogatja, s alatta tömören a kihívó lényeg: Hogy ízlik a hatalom? Milyen különös, fordul meg a fejemben, ezek a diákok a császárt gyűlölik, a katonákat pedig gúnyolják. Dehát akkor mit akarnak? VALKÓ MIHÁLY (Következik: Diákok beszélnek.) . 1975. január 19. Belgrad Ötvenéves a Kcmuniszt ♦ A Komuniszt, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének hetilapja, megalakulásának 50. évfordulóját ünnepli. A lap első száma 1925 januárjában jelent meg. Az évforduló alkalmából^ vasárnap Belgrádban kiállítás nyílik, hétfőn pedig ünnepi díszülést tartanak. Milan Rákász, a lap fő- és felelős szerkesztője ebből az alkalomból nyilatkozatot adott, amelyben az 50. évforduló jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy „A Komuniszt mindig a párt tartozéka volt, híven tükrözte érdekeit és vele együtt a munkásosztályét is. *A Komuniszt az egyetlen lap az országban, ameiy minden nemzet és nemzetiség nyelvén megjelenik.” Szombaton Belgrádiba utazott Lajtai Vera, a Pártélet felelős szerkesztője és Rényi Pétér, a Népszabadság főszerkesztő helyettese, akik -részt vesznek a Komuniszt, a Jugoszláv V ■‘unif.i'k Szövetsége sajt'. .unnának jubileu. mi ünnepségén. (
