Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
A népfront a járásokban Lendítő erő a kongresszusi és felszabadulási verseny Gazdasági ieladaiok 1975-ben Tegnap közöltük, hogy az 1974. évi gazdasági fejlődést hogyan értékelte a megyei párt végrehajtó bizottság. Most az 1975-ös évre elfogadott feladatterv néhány gondolatát ismertetjük. A Központi Bizottság 1974. decemúar lu-i ha....'^..aLa a gazdasági munka fő feladatát a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában jelöli meg. Többek között kimondja: „Szükséges, hogy a termelés és felhasználás arányában jelentős változás következzék be, mérséklődjék a felhasználás növekedésének üteme. A termelésben a szerkezeti változások gyorsítását kell előtérbe helyezni, hogy nagyobb meny- nyiségben állítsunk elő minden relációban exportképes, illetve tőkés import helyettesítésére alkalmas termékeket. Következetesen korlátozni kell a gazdaságtalan és a szükségletnek meg nem felelő termelést. A gazdálkodás minden területén növelni kell a hatékonysági követelményeket. A belső tartalékok feltárására konkrét intézkedések kidolgozására és következetes érvényesítésére van szükség. Általánossá kell tenni az anyagi és pénzeszközökkel való takarékoskodást”. Megyénkben is az 1975. évi gazdálkodási tervek készítésénél olyan intézkedések megtétele szükséges, melyek elősegítik az igények és lehetőségek reálisabb összehangolását, az anvag. és munkaerőforrások takarékosabb felhasználásit, a g-.„Jusdgi struktúra korszerűsítését. A megye ipari termelése az országos átlagtól dinamikusabban fejlődött az elmúlt évben. Az 1975. évi termésnövekedésnek a tervekben és a megvalósulás során is szigorúan összhangban kell lenni e népgazdasági igényekkel a készletre való termelést vissza kell szorítani. A termelés növekedésének üteme is igazodjon a hazai és exportigényekhez. Elő kell segíteni a kereslethez való jobb alkalmazkodást, a termelékenység dinamikusabb növekedését, a termékek minőségének javítását, a költségek csökkentését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását. A negyedik ötéves terv építési ellegű előirányzatai, valamint a megyében jelentkező építőipari beruházások szükségessé teszik az építőipari termelés dinamikusabb növelését. Az építőipar területén elő kell segíteni az építések átfutási idejének rövidítését, az építőipari munka minőségének javítását, a költségek növekedésének mérséklését. Nagy gondot kell fordítani a lakásépítések meggyorsítására, valamint a termelő jellegű beruházások hatur.dőre való el- kész’t^c^-e. A kémeit beruházások kivitelezésében részt vevő építőipari egységek tevékenységének koordinálását megkülönböztetett módon kell végezni. A megye mezőgazdaságában megvan annak a reális lehetősége, hogy a termelés növekedése 1975. évben elérje a 4—4,5 százalékot. A termelés — a merve adottságait figyelembe véve — még joooan igazodjon a népgazdasági igények kielégítéséhez. A cukorrépa termőterületét 2GOO hektárra indokolt növelni. Az elmúlt évinél nagyobb területen szükséges termelni dohányt, napraforgót, zöldségféléket. A takarmánytermesztésen belül növelni kell a fehérje volumenét és arányát. A tömegtakarmány termesztésénél a számításokon alapuló termelést kell folytatni, azt szem előtt tartva, hogv erv-erv területről m,riél több hús, illetve tej kerüljön gazdaságosan előállításra. Az állattenyésztésben is lehetséges az elmúlt évektől gyorsabb ütemű növelés. Következetesen érvényesíteni kell a fejlesztési tervekben előirányzott létszámnövelést, az egy tehénre jutó tejhozam emelését, a hizlalás hatékonyságának javítását, a korszerű tenyésztői munkát, A szarvasmarha- ágazatban el kell kezdeni a szakosítás végrehajtását. A háztáji gazdaságok zöldség-, gyümölcs-, hústermelési lehetőségét maximálisan ki kell használni. Az 1975. évi termelési és beruházási munkákhoz kapcsolódó személy- és teherszállítási feladatok végrehajtása, valamint az általános utasforgalom megkívánja a munkaszervezés további korszerűsítését, a járműpark jobb kihasználását, a rakodás gépesítésének fejlesztését. Tovább kell javítani az együttműködést a szállító vállalatok és a szállíttatok között. Kiemelten kezelendő a paksi atomerőmű beruházásánál jelentkező szállítási feladatok megoldása. Ésszerűsítéseik, a lehetséges fejlesztések fel- használásával javítani kell a postai szolgáltatásokat, — elsősorban a telefonhálózatnál. Nagy gondot kell fordítani a terület- és gazdaságfejlesztési munkákra is. A beruházási igényeket gazdasági és társadalompolitikai céljaink alapján szükséges rangsorolni. A folyamatban lévő beruházások közül kiemelten indokolt foglalkozni az RBMV szekszárdi gyára, a szekszárdi szolgáltatóház, a Simontornyai Bőrgyár, a Csavaripari Vállalat, a Pátria Nyomda, a ZIM bonyhádi gyára beruházásának gyorsításával. Szekszárdon a városban folyó lakás, egészségügyi, oktatási és kereskedelmi jellegű beruházások határidőben történő megvalósítása az egyik legfontosabb feladat. Bonyhádon és Dombóváron fontos, hogy a két településen a művelődési otthonok építése 1975. e1Vo7^ődiön. . 1975. évben fontos követelmény a tervek készítésénél, valamint a termelés és gazdálkodás irányításánál az ésszerű takaréWság Az anyagi-erkölcsi ösztönzők megfelelő alkalmazásával elő kell segíteni az energiával, anyaggal, általános költségekkel való takarékosságot. A mezőgazdasági üzemekben külön feladatként jelentkezik a szakszerű takarmányozáson, műtrágya- és növényvédőszer- felhasználáson keresztül a takarmány, ezen belül is a fehérje, a műtrágya, illetve a növényvédőszer „pazarlás” megszüntetése. A gépkocsik megfelelő karbantartásával, az üzemanyag szakszerű kezelésével ugyancsak jelentős megtakarítás érhető el. Az építkezések jó előkészítésével, körültekintő kivitelezési munkával, törekedni kell az építőanyag-pazarlás megszüntetésére. Különösen nagy gondot kell fordítani a tőkés eredetű nyersanyagokkal való takarékosságra, a használt anyagok és gépek hatékony felhasználására. Törekedni kell a tőkés importból származó nyersanyagoknak és gépeknek hazai, illetve szocialista importból eredővel való ésszerű kiváltására. Az ésszerű takarékosságot érvényesítem kell az igazgatási és ügyviteli munka területén is. A belső tartalékok feltárásában nagy szerepé van, az * üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy igen sok lehetőség van a közép- és kisüzemekben, is. A termelés, gazdálkodás minden területén nagy gondot kell fordítani, a gazdaságtalan termelés felszámolására, a költségek csökkentésével, vagy indokolt esetben a termelés szerkezetének változtatásával. A termelékenység növelését, a gazdálkodás hatékonyságának fokozását kell elősegíteni a munkanormák folyamatos karbantartásával, az anyagmozgatás szervezettségének, gépesítésének javításával, a termelőberendezésak jelenleginél jobb, hatékonyabb kihasználásával. Sok tartalék rejlik még a műszakszámak növelésében, a gépállások csökkentésében, a munkaidő-alap jobb kihasználásában. A gazdasági élet szinte valamennyi területén van javítanivaló a veszteségidő csökkentésében. A termelési, gazdálkodási, valamint a fejlesztési feladatig irányítása, szervezése mellett nagy gondot kell fordítani a munkaerő-gazdálkodásra. A gazdálkodás hatékonyságának növelése szükségessé teszi, hogy korszerűsödjön a munkaerő-gazdálkodás, beleértve természetesen a munkaerő- képzést és -továbbképzést is. Az életszínvonal 1975. évi emelésére vonatkozó előirányzatok teljesítésében nagy szerep jut a vállalatoknak és szövetkezeteknek a helyes bér- és jövedelempolitikai alkalmazásán, a tanácsoknak a lakás-, oktatási, egészségügyi, kulturálódási, szolgáltatási és kereskedelmi ellátás javításán keresztül. Arra kell törekedni, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök fel- használásánál tervszerűség, következetesség és hatékonyság érvényesüljön. A saját forrásból származó bérfejlesztésnek összhangban kell lenni a népgazdasági előirányzatokká!. Az A feladatuk, hogy a munka szerinti elosztást szolgálják. A gazdálkodó szervek továbbira is segítsék dolgozóik lakás-, bölcsődei, óvodai gondjainak megoldását, mind anyagi eszközökkel, mind pedig a társadalmi erők mozgósításával. A kereskedelmi szervek a körültekintőbb árubeszerzéssel és -terítéssel törekedjenek az igény szerinti választék biztosítására. A megye dinamikus fejlődését a dolgozó kollektívák áldozatos munkája eredményezte, melyben nagy szerepe van a szocialista munkaversenynek, valamint a szocialista brigádmozgalomnak. Az 1975. évi feladatok sikeres megvalósítása ugyancsak megkívánja a munkáskollektívák mozgósítását, alkotókészségük felkarolását, a munkaverseny — a dolgozz hibátlanul — az újító- és ésszerűsítési mozgalmiakban lévő lehetőségek kiaknázását. A munkaverseny- mozgalmat, a szocialista brigádok vállalásait a legfontosabb népgazdasági és üzemi feladatokra szükséges irányítani. A népgazdasági tervfelada- tok megvalósításához megyénk gazdasági egységei és tanácsai is csak úgy tudnak eredményesen hozzájárulni, ha reális, végrehajtható terveket készítenek, melyék tartalmazzák a tartalékok feltárását, az ésszerű takarékosságot, és támaszkodnak a dolgozó kollektívák véleményére, erejére. Az elmúlt napokban tanács-* kozott a Parlamentben a Hazafias Népfont Országos Tanácsa. Napirendjén az MSZMP Köz-* ponti Bizottsága felkérésére a kongresszusi irányelvek megvitatása szerepelt. A parlamenti tanácskozáson a népfront jellegének megfelelően sok szó esett a nemzeti egységről és a tennivalókról. Ahogy ez a vitában megfogalmazódott: A szocialista nemzeti egység erősítése arra kötelezi a népfront-* mozgalmat, hogy az együtt dolgozó, együttélő, a különböző adottságok miatt más és más érdeklődésű és érdekeltségű emberek gondjaival, sorsával is foglalkozzon. A népfront főtitkára a tenni-* valók között említette: „Jelentős azoknak az álla-mpplgároknak a száma, akik még a beépített és fejlesztésre kijelölt településektől távol: tanyáikon, pusztákon, egyedülálló kisközségekben, vagy városi külterületeken laknak. Szükségesnek tartjuk, hogy ennek a több százezer embernek a jövőjével a népfront rendszeresen foglalkozzon." Ez a törekvés tükröződött a parlamenti tanácskozáson, s az iránvelvek alaoián is ez a törekvés lelte- mezheti a népfront munkáiét: eljutni mindenkihez, megteremteni az érdekeltséget a nemzeti egységben mindenki számára. Ebből a feladatból jelentős sze- reoet vóIlai-ho*nak a járási nép- fron tszervezetek. A tárás1! népfront tevékenysége kettős. A Hazafias Népfront megyei bizottságától kapott feladatokat, iránymutatásokat továbbítja a községeknek, s emellett természetesen önálló politikai munkát, népfronttevékenyséqet vé» géz. A végzett munka felmérésekor az elmúlt év végén egyértelműen bebizonyosodott, hogy a járási népfrontbizottságok tevékenysége jelentős a közigazgatási egységben. Sok munkát pedig csak a járási népfront segítségével, irányításával lehet elvégezni. t A járási népfrontok munkabizottságokban dolgoznak. A köz- ség politikai, a mezőgazdasági, a művelődéspolitikai, a béke és barátság bizottságok a maguk munkaterületén átfogóan ismerik az egész járás tennivalóit, s ha jól dolgoznak, akkor valóban hatékonyam segítik a községeket. Választások idején komoly szerep vár a népfrontra, de nem nélkülözhető a választottak tevékenységének segítésében sem. Napjainkban például a falugyűléseken adnak számot a helyi vezetők a végzett munkáról, az elkövetkező tennivalókról. És ezeken a fórumokon nyilvánít véleményt a lakosság, mondja el kívánságait A járási népfront képviselője pedig ezt az alkalmat nyílt fórumot használja fel arra, hogy megismertesse a helyieket a környék, a társközségek gondjaival, feladataival. Itt nyílik lehetőség arra is, hogy egy- egy nagyobb, vagy több települést érintő kérdésben, tennivalóban összefogásra hívja az embereket Ha a járási népfront gondjai, feladatai tükrözik a járás gondjait feladóit — jó úton járnak. Jelszavuk ezért nem is lehet más: együttműködés a lakossággal, a pártszervezetekkel, a tanácsokkal. Ez a módja, hogy mozgósító erővé váljék, bizonyíthatja létjogosultságát, munkájának fontosságát 1975. január 19.
